""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Vészesen fogy a Kárpát-medencében élő magyar lakosság

Megjelent az Erdély ma-ban [ 2010. július 28., 08:55 ]


Népszámlálásról népszámlálásra csökken a Kárpát-medencében élő magyarság lélekszáma – minden jel szerint e tendencia gyorsulásáról tanúskodik majd a minden régiós országban most esedékes újabb népszámlálás is. Nem csak az anyaországban fogy folyamatosan a népesség, hanem – ritka kivételektől eltekintve – a környező államokban élő magyarajkú lakosság száma is gyorsuló mértékben apad.
Ráadásul nemcsak abszolút értékben kifejezve, hanem az együttélő többségi nemzetekéhez viszonyítva is. Ebben nemcsak az alacsonyabb termékenységi mutatók játszanak szerepet, hanem az asszimilációs folyamatok is. A helyzet talán éppen a legnagyobb tömbökben élő magyar kisebbségek esetében a legaggasztóbb.
Öt gyermeket nevel Ábrám Zoltán és Noémi. Az erdélyi magyar házaspár legnagyobb gyermeke 18, a legkisebb másfél éves.
– Számomra minden, ami érték, a gyermekben összpontosul. Minden más mulandó, főleg az anyagiak – mondta lapunknak a 42 éves Noémi. Sosem mérlegelte gyermekvállalás előtt, hogy milyen segítséget kap az államtól vagy hogy épp milyen körülmények közé születik a gyermek. A negyedik baba születése után kezdte el például a filozófi a szakot nappali tagozaton, munka mellett. – Annak, hogy erdélyi magyarok vagyunk, legfeljebb abban lehetett volna szerepe, hogy ne legyen több gyermekünk. A legkeményebb Ceaucescu-diktatúra idején házasodtunk össze, a férjem akkor nem is akart kettőnél több babát. De én bárhová születtem volna, ennyi gyermeket vállaltam volna – állítja a négydiplomás családanya.
Kiss Tamás szociológus szerint az erdélyi magyar nők jellemzően több gyereket vállalnak, mint a románok. Ám ez csak az átlagnál magasabb társadalmi osztályhoz tartozókra igaz, és nem elegendő a magyarok létszámának szinten tartásához. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet demográfusa lapunknak kifejtette: a romániai teljes termékenységi arányszám – amely az egy termékeny korú nőre jutó megszületett gyermekek száma –1,4 alatti, miközben a népesség újratermelődéséhez 2,1-re lenne szükség. Ezen belül a román nemzetiségű nőknél ez az arányszám 1,3, miközben a magyaroknál 1,4. A nyolcvanas–kilencvenes években ez fordítva volt, a román nők mutatója a magyarokénál magasabb volt.
A több gyermeket vállalómagyar nők aránya nem domináns, a termékeny korú nők mindöszsze körülbelül 10 százalékát jelenti: ők a középosztályhoz, illetve az értelmiséghez tartoznak. Ezek esetében valóban tapasztalható az említett tudatos gyermekvállalás, ez azonban az erdélyi magyar népszaporulathoz csekély mértékben járul hozzá.
Ez érdekes jelenség, amelyet Kiss „hungarikumnak” tart- Szerinte Európában ez kizárólag a magyarok esetében tapasztalható, így ez nem csupán Erdélyre, hanem Magyarországra is jellemző. A szociológus szerint minden jel arra mutat, hogy a jelenségnek kulturális, ideológiai okai lehetnek. – Ebbe szerintem belejátszik, hogy az alacsony termékenységet már a harmincas évektől nemzeti sorstragédiaként kezelték a magyar kultúrkörben. Emiatt alakulhatott ki ez az értelmiségi, középosztálybeli szubkultúra, amely tudatosan az átlagnál több gyereket vállal. Mellette azonban megtaláljuk azokat az értelmiségi családokat is, amelyek legfeljebb egy gyermeket vállalnak – magarázta a szakember.
Az értelmiségi csoportnak is legfeljebb a harmadát teszik ki azok a családok, amelyek három vagy több gyermeket akarnak. Említésre méltó, hogy a döntést nem befolyásolták a gyermekvállalást ösztönző szociális juttatások. Kiss számítása szerint mindemellett a jövőre esedékes romániai népszámlálás a magyarság lélekszámának drasztikus csökkenését állapíthatja meg. Várhatóan az derül majd ki, hogy a romániai magyarság lélekszáma a 2002-es 1,45 millióról 1,3 millió alá csökken. Ezért is tartja a szociológus fontos magyar érdeknek, hogy a magyar identitástudattal is rendelkező, mintegy 90 ezerre becsült erdélyi cigányság csoportjait bevonják a magyar intézményrendszerbe. nol.hu

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák