Archive

Monthly Archives: június 2010

Schmitt Pált választotta Magyarország elnökévé az Országgyűlés – film

Magyarország

[ 2010. június 29., 16:16 ] [119]

Fotó: Kossuth Rádió

Budapesti idő szerint kedden 15 órakor Lezsák Sándor, a magyar parlament alelnöke bejelentette: az Országgyűlés titkos szavazással Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta a Magyarország Köztársaság elnökévé. A képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59-en voksoltak.
MTI, erdely.ma

Nézze meg a HírTV tudósítását:

Olcsón adott tisztesség

[ 2010. június 25., 00:53 ] [433]

Ahogy jó katonához illik…

Románia regionális átszervezésére szükség van, de etnikai alapú régiót nem hoznak létre — jelentette ki tegnap Emil Boc miniszterelnök egy konferencián. Az ország jelentős része aggodalommal várta az alkotmánybíróság döntését, a taláros testület lévén utolsó reményük, talán megakadályozza a fizetések, nyugdíjak drasztikus csökkentését. Eközben a miniszterek, a kormányfő mintha mi sem lenne fontosabb, időszerűbb, a régiók átszervezéséről, no meg a fránya magyarok követeléseiről értekezett.
Kevés hír szivárgott ki a tanácskozásról, ám az határozottan jelezte, bármilyen hűséges kormányzati partner az RMDSZ, igényei egy része (főként a magyar szempontból fontosabbak) süket román hatalmi fülekre talál. Pedig tény és való, a megszorító intézkedések miatti balhét pont úgy elviszi a magyar érdekvédelmi szövetség, mint a demokrata-liberálisok. Hiába magyarázza Kelemen Hunor, hogy ők gazdaságélénkítést is szeretnének, tudatában vannak, nehéz elhitetni az emberekkel a megszorítások fontosságát. Hiába fejtegeti Markó Béla, hogy bizony manapság könnyebb volna ellenzékben, ám-lám, ők nehéz időkben is vállalják a kormányzás felelősségét.
Az RMDSZ magatartása szinte érthetetlen. A tisztességre, felelősségre hivatkozniuk fölösleges, hisz az elmúlt években már bizonyították, a pillanatnyi szélfúvásnak megfelelően, könnyen váltják partnereiket, balról jobbra, jobbról balra csapódnak. Csak azért, hogy hatalomba kerüljenek, ott maradjanak. Rövid ideig úgy tűnt, mostani kormányzati regnálásuk nem lesz teljesen eredménytelen, legalább a tanügyi törvényt sikerül áterőltetniük a parlamenten, s végre a magyar gyermekeknek nem kell románul tanulniuk a földrajzot, történelmet. Jelen állás szerint erre mégsem kerül sor idén nyáron, újabb évet veszít az oktatás, továbbra is elmarad a reform. Emil Boc-ék ezt az ütőkártyát nem eresztik ki a kezükből, közben pedig egyértelműsíti, ez a legtöbb, amit adni hajlandóak. Nemhogy területi autonómiáról, de még székelyföldi fejlesztési régióról sem tárgyalnak.

Az RMDSZ pedig egyre haloványabb magyarázatokkal próbálja menteni a menthetőt. Egykori tekintélyét elkártyázta román partnerei előtt, hitelét veszíti magyar választói szemében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, olcsón adta a bőrét, hatalmon levő vezetői, lehet, nyernek valamit a mostani csődtömeg-kormányzásból, de mi, egyszerű emberek, a magyarság sokkal többet veszítünk annál, hogy ezt könnyedén feledjük.

Farkas Réka, Háromszék, erdely.ma

Schmitt Pál államfőjelölt

MTI
2010.06.24. 11:05
Csütörtökön hallgatja meg a Fidesz–KDNP-frakciószövetség Schmitt Pál házelnököt, akit Orbán Viktor kormányfő javasolt államfőjelöltnek a kormánypárti képviselőcsoportok számára. A hivatalos jelölés határideje pénteken jár le, a választás jövő kedden lesz az Országgyűlésben.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán jelentette be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök azt javasolta a Fidesz–KDNP-frakciószövetségnek: Schmitt Pál házelnököt jelölje, majd válassza meg államfőnek. A kormánypárti képviselők mai frakcióülésükön ismerik meg a jelölésről szóló levél tartalmát, amelyet Orbán Viktor eljuttatott a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjéhez. A tanácskozáson meghallgatják Schmitt Pált, hasonlóan Balogh Andráshoz, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjéhez, aki kedden mutatkozott be a Fidesz–KDNP frakcióülésén.
Az első ajánlás benyújtásának határideje péntek 12 óra. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Ennek alapján minden valószínűség szerint két jelölt lesz: Schmitt Pál és Balogh András.
Lázár János korábbi bejelentése szerint ezt követően, június 28-án, hétfőn délelőtt „végső döntés születik arról, hogy a Fidesz-frakció a kereszténydemokratákkal szövetségben kit fog támogatni a június 29-i elnökválasztáson”. Az Országgyűlés honlapján olvasható, a 2010 évi köztársaságielnök-választás időrendjéről szóló dokumentum szerint szintén hétfőn a parlament plenáris ülésén elhangzik a bejelentés az ajánlások érvényességére vonatkozó házbizottsági állásfoglalásról és a 2010-es államfőválasztás jelöltjeiről.
A választás első fordulója kedden kora délután kezdődik a parlamentben. Először 10-10 percben bemutatkoznak a jelöltek a plenáris ülésen, majd megtörténik a titkos szavazás. Ha ez eredményes, vagyis az összes képviselő kétharmada igennel szavaz valamelyik jelöltre, akkor az eredmény kihirdetése után a köztársasági elnök még aznap leteszi az ünnepélyes esküt. A jelenlegi parlamenti arányokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy már az első fordulóban, azaz kedden sikerül megválasztani az új elnököt, így nem lesz szükség a másik két fordulóra. Az ünnepélyes eskütételre várhatóan már kedden sor kerül, az új államfő azonban csak augusztus 5-én lép hivatalba, a jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László mandátuma ugyanis augusztus 4-én éjfélkor jár le.

honline.ro

Balkanizálódik a magyar elit – Beszélgetés Marius Cosmeanuval

[ 2010. június 22., 13:57 ] [909]

Marius Cosmeanuval, az ofCorso erdélyi hetilap főszerkesztőjével beszélgettünk életútjáról, a román–magyar interetnikai kapcsolatokról, a média függetlenségéről.
Milyen szálak fűzik a magyar ajkú közösséghez?
– Vegyes házasságból származom: édesanyám magyar, édesapám román. Marosvásárhelyen születtem, a baráti körömben is vannak magyarok, Budapesten éltem pár évet. Mondhatni tehát, hogy gyerekkorom óta forgok magyar körökben is.
Milyen szakmai életutat járt be addig a jelenbeli pontig, amikor az ofCorso kulturális hetilap főszerkesztője lett?
– Szülővárosomban végeztem a líceumot, katonaság után szintén Marosvásárhelyen bejutottam az almérnökire. Fél évem maradt az almérnöki befejezéséig, amikor jött a forradalom, és akkor nem láttam értelmét annak, hogy ezt a képzést befejezzem; abban az időben rengeteg mérnök került ki az egyetemekről. Abbahagytam hát, de rá egy évre Temesváron beiratkoztam a szociológia szakra. A szociológiai alapképzés után Budapesten mesteriztem. Ezek után szociológusként dolgoztam az ENSZ-nél, majd egy belga, illetve a Soros alapítványoknál, végül ismét az ENSZ-nél. Addig, amíg 2004-ben Caţavencuék elhívtak Bukarestbe, majd a Cotidianulhoz kerültem és rovatszerkesztő lettem, egy olyan, napilapi témákhoz képest szokatlan médiaágazatban, amely tudomány, szociológia, média, ökológia, kisebbség és más hasonló témákkal foglalkozott. 2008-ig folytattam ezt a munkát, majd ismét szociológusként kezdtem dolgozni. Közben jelentek meg írásaim az origo.hu-n és különböző román napilapokban. 2009-ben felajánlottak egy projektet: létezett itt, Vásárhelyen az Informaţia de Mureş című kiadvány, aminek az új tulajdonosa felkért, hogy dolgozzam át egy új projektté a régi újságot. Megírtam a projektet és tulajdonképpen ebből lett aztán a Corso, ami végül egy erdélyi hetilappá nőtte ki magát. Amikor a projekt kész volt, akkor az a döntés született, hogy egy nagyobb régiót fedjen le, ne csak Marosvásárhelyt.

– Milyen tapasztalatai vannak a román és magyar értelmiségiek közötti viszonyról?
– A ’90-es évek közepétől azt észlelem, hogy a két közösség elitje elég közel került egymáshoz. Politikai szempontból olyasmire gondolok, hogy például az RMDSZ többször tagja volt a kormánykoalíciónak, Tompa Gábor nyeri az Uniter-díjakat stb. Van tehát egy közeledés, amit jó dolognak tartok. Ugyanakkor, amit az utóbbi két-három évben észlelek, a bukaresti elit gyenge pontjait átveszi a magyar elit. Felületesebbek, komolytalanabbak, egyre többet adnak a látszatra, egyszóval olyan benyomásom van, mintha egyre inkább balkanizálódnának. Ezeken a tapasztalatokon túl a két közösség elitje közötti viszony szerintem konstans és potenciálisan konfliktusmentes. És így jól van, de hangsúlyozom ismét, hogy a közeledés egyfajta cserét is jelentett: a román elit jobban megérti napjainkban a romániai magyar közösséget ennek elitjén keresztül, viszont a magyar elit rossz dolgokat is átvett román nyelvű társaitól.
-Mi van az eliten túl? Mit gondol a mindennapi életben történő román–magyar interetnikai kapcsolatokról?
– Hu, hat éve Bukarestben élek!… Ez persze csak vicc, figyelem, sőt szereplője vagyok a magyar médiának. Publikálok a magyarországi origo internetes hírportálon, olvasom a Transindexet, a HVG-t, a Magyar Narancsot, nézem a magyarországi tévécsatornákat. Nem hiszem, hogy az emberek annyira megváltoztak volna, inkább az életmódjuk és az érdekeik változtak meg. Annyira, hogy ez a kérdés már nem elsődleges prioritású, sem a magyar közösség, sem a román közösség tagjai között. Egy kissé rezignált a helyzet, más problémák lettek fontosabbak, ezek foglalkoztatják az embereket. De azt gondolom, hogy bármikor terítékre kerülhet a téma, és nem telne három hétbe, s a nemzeti érzelmeket szélsőséges módon lehetne aktivizálni. Tehát inkább egy felületes változásról lehet beszélni. Nincs egy tudatos stratégia sem a médiában, sem az oktatásban arra nézve, hogy a két közösséget milyen módon lehetne közelíteni. Az egész inkább gazdaságilag van megoldva és mindent az érdekek mozgatnak. Persze ez generációs különbségek mentén megoszlik. Az idősebb generációkban nem történtek nagy változások, inkább a fiatalokban. A román és a romániai magyar ifjúság sokkal inkább vagy bukaresti, vagy nyugati modelleken keresztül szocializálódik. Én például ’67-es vagyok, és annak idején is volt egy ilyen jelenség, mert az erdélyi magyarság Budapesten keresztül szocializálódott és ebből nagy különbségek fakadtak, attól elkezdve, hogy milyen zenét hallgattunk, hogyan öltözködtünk, mit olvastunk. Ezek a dolgok mára összemosódtak, és a mai román és romániai magyar ifjúságnak szinte ugyanazok a szocializálódási forrásai, ezért valószínűleg könnyebb a kommunikáció a két csoport között. Azt gondolom, egy sokkal nyitottabb és toleránsabb nemzedék van felnövekvőben. Látom a bukaresti románokon, hogy kíváncsiak és érdeklődnek a magyarok iránt. Van egy érdekes tapasztalatom: a bukaresti románok részéről nagyobb érdeklődést és kíváncsiságot észlelek az erdélyi magyarság irányába, mint az erdélyi románok részéről. Persze, Bukarestben, a magyar egy picit egzotikum.
-Mit gondol a média függetlenségéről? Objektívan tájékoztat-e a mai romániai média?
– Az erdélyi magyar médiát sajnos nem nevezhetném függetlennek. A romániai magyar sajtó még annyira sem független, mint a román – az sem független. A politika irányítja ezeket a sajtóorgánumokat, ez már közhely. Vannak független sajtótermékek, ezt magam is megtapasztaltam. Például a Cotidianulnál sose volt korlátozva újságírói szabadságom, nem szóltak bele a munkámba. A média függetlenségének feszegetése nem is elég a kérdés pontos megválaszolásához, a nagy probléma az, hogy nem profi. Olyan a román sajtó, mint a román társadalom. Olyan minőségű emberek kerülnek a sajtóba, amilyenekből a társadalom áll. Többnyire alkalmatlan emberek töltenek be meghatározónak számító vezetői pozíciókat. A sajtó sem kivétel, olyan gyenge minőségű emberek kerülnek a médiába, akiknek az értékrendszere teljesen eltér a nyugati sajtósokétól. Tehát nem is arról van szó, hogy függetlenek vagy sem, hanem gyakran nem tudják, hogy mi a releváns és sokszor gerinctelenek. Sok olyan kiadvány van, amelyek nem függetlenek, a jó lapok azonban azok. A román sajtóra jellemző, hogy a komoly dolgokat is komolytalanul kezelik, ami szerintem nem helyes, mert nem lehet mindennel poénkodni.
-Mit gondol az írott sajtó jövőjéről?
– Hát… szomorú. Nem hiszem, hogy hosszú életű lesz. Egyre kevesebb sajtókiadvány jelenik meg és ez a csökkenő tendencia, úgy tűnik, folytatódni fog; egy-két színvonalas napilap fog megmaradni, s annyi. A fiatal generációnak nincs sajtófogyasztási kultúrája, és az írott sajtóból való információszerzést nem is fogják igényelni, nekik elég lesz az internet, az i-pod. Ők egy új világ ilyen szempontból. Gutenberg meghalt! Úgy gondolom, a jövő az on-line médiáé.
Vass Gyopár

Központ hetilap , erdely.ma

A Nemzetpolitikai államtitkárság reagált az MPP közleményére

[ 2010. június 23., 22:16 ] [170]

A nemzetpolitikai államtitkárság sajnálatát fejezte ki közleményében, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői nem fogadták el a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi egyeztetésére szólt.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt kedden közleményében azt írta, hogy csalódással és rosszallással vették tudomásul, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével. Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint „érthetetlennek és sértőnek tartják", hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben.
A nemzetpolitikai államtitkárság szerdai közleménye szerint értetlenül állnak a Kolozs megyei MPP-s politikusok tegnapi nyilatkozata előtt.
"Sajnáljuk, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke nem fogadta el azt a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes erdélyi – sepsiszentgyörgyi – egyeztetésére szólt" – olvasható a dokumentumban. Mint írták, az MPP vezetőjének ott lett volna alkalma találkozni a magyar küldöttséggel.
Mint írták, sajnálatukat fejezik ki amiatt is, hogy Szász Jenő csak a képviselőjét küldte el, és személyesen nem vett részt ezen a találkozón. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs szintén meghívást kapott, aki más irányú kötelezettsége miatt nem tudott megjelenni, viszont a napokban Budapesten találkozik a magyar nemzetpolitika irányítóival – áll a kommünikében.

Duna TV

Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról és a szavazati jogról

 

Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. június 22., 11:05

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közölt interjút a Krónika kedden, az erdélyi napilapnak a politikus egyebek között a kettős állampolgárságról beszélt. A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztéséről elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés 97,7 százaléka fogadta el az állampolgársági törvényt. Leszögezte, hogy ez a jogszabály nem választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény.

"A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa mint egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme" – mondta a politikus.

Hozzátette: a választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, de – mint mondta – most még nem tudja, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni. A határon túli magyarok esetleges szavazati joga kapcsán rámutatott, hogy az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy személyes álláspontja szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, ugyanakkor ennek a technikai módozatát nem lehet igennel-nemmel megválaszolni. „Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie" – mondta.

Semjén Zsolt rámutatott: az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás létezik a világon, példaként említette a horvátokat, de Romániát is, ahol külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. „Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat" – mondta.

Közölte még, hogy már a nyáron összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltik meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is – olvasható a Krónikában.Duna Televízió
Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán!
Hozzászóló: aprosag (2010-06-22 17:10:58)

Bizonyára emlékeznek a Legényanya című legendás filmre – tudják, amikor a Bélák lakta Rátóton kitört a demokrácia. Van benne egy jelenet, amikor a téeszelnök Béla elmélyülten veri a zongorát, majd ránéz a kottára és így szól: csak tudnám, mit jelentenek ezek a biszbaszok! A filmtörténeti jelentőségű kifakadás Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a romániai tárgyalópartnereit firtató erdélyi újságírói kérdésre adott válasza után jutott eszembe, mert a KDNP elnöke így reagált: „a magyar kormánynak nem dolga eligazodni az erdélyi magyar szervezetek zegzugos dolgaiban”. Azon túl, hogy ezt a különösen cinikus választ akár Lendvai Ildikó is mondhatta volna, halkan megjegyezném: a magyar kormányt azért fizetik az adófizetők, hogy eligazodjon az efféle zegzugokban. Különösen a határon túli magyarok ügyéért (is) felelős miniszterelnök-helyettesnek illene eligazodnia ebben a kérdésben, ha már vállalta a feladatot. Ha mégsem, akkor marad a „csak tudnám, mit jelentenek ezek a zegzugok”boldog együgyűsége.

De induljunk el a kályhától! Pár napja Romániába látogatott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök helyettes, és a három nap alatt mindjárt három súlyos hibát is összehozott a nemzetpolitikában (ezek szerint is) járatlan politikus. Az első, a legenyhébb, csak egy szimbolikus tévedés, de Erdélyben ennek különös jelentősége van: az új magyar (és nemzeti) kormány hivatalos képviselője első hivatalos útján először nem a magyarlakta területekre, hanem Bukarestbe érkezett. Arról már nem tehet – csak én jegyzem meg -, hogy ott a Népszabadság volt újságírója várta, bukaresti magyar nagyköveti minőségében, de arról már igen, hogy valaki belerángatta abba is, a mosolydiplomácia jegyében találkozzék a román pátriárkával. A netes keresők világában pár kattintásba került volna kiguglizni, hogy Preafericitul Daniel nem éppen magyarbarátságáról híres, a doktori dolgozatának címe például ez volt magyar fordításban: A szent ortodoxia győzelme Kovászna és Hargita megyékben. A dolgozat a mai napig a Székelyföld elrománosításán dolgozó ortodox egyház, a hagymakupolás honfoglalás kiskátéja. A román sajtó biztosra veszi, hogy a főpap nem csak a Securitate volt, hanem a mostani SRI besúgója és fizetett informátora is, és anyagilag támogatja az Antonescu szobrok állítását szerte az országban. Szóval Semjénnek sikerült békés semmitmondásokkal elcsevegni a mai román közélet egyik legellentmondásosabb, fasisztoid, xenofób és magyargyűlölő egyházi méltóságával.

A harmadik súlyos hiba, hogy látványosan kerülte a találkozást és a tárgyalást az autonomista erdélyi magyar szervezetek – így például a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt és egy másik fontos közképviseleti szervezet, az Izsák Balázs vezette Székely Nemzeti Tanács embereivel. A székely autonómia ügyében legharcosabban küzdő szervezetek mellőzése kapcsán a politikus helyettes államtitkára azt mondta az érintetteknek, hogy ők most „nem fértek bele” a programba, később meg az volt a magyarázat, hogy a magyar miniszterelnök-helyettest kísérő Román Őrezred útvonalterve miatt nem találkozhatnak. Az eset kísértetiesen emlékeztet egy másik kínos történetre, amikor egy egész falu, Gyulakuta népe várta órákig a tűző napon, kaláccsal és pálinkával a tusnádfürdői szabadegyetemre látogató Orbán Viktor konvoját, de mivel a falu -egyébként mozgássérült – polgármestere MPP-s, valakiknek sikerült az egész utat az utolsó pillanatban úgy átszervezni, hogy az autók elkerülték a falut.

Semjén különben nem volt mindenkivel távolságtartó. Elment az RMDSZ és a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a „nemzeti összefogás” jegyében szervezett egyeztető fórumra is, ahova viszont nem hívták meg a korábbi résztvevők közül az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőit, vagyis azokat, akik Eörsi Mátyás 2004. december ötödike utáni, rosszemlékű kolozsvári látogatása ellen látványosan tiltakoztak. A Semjén látogatása kapcsán tanúsított, a gyurcsányi nemzetpolitikai gyakorlat töretlen folytatását biztosító látványos politikai kirekesztésre jött aztán a magyarázatféle a zegzugokban való eligazodás nehézségeiről.

Véleményem szerint taktikai hiba volt az is, hogy az új magyar kormány nemzetpolitikai ügyekért felelős vezetője az első megnyilatkozásaiban nem állt ki nagyon erőteljesen a székely területi autonómia mellett. Ugyanis ha Romániában a magyarok valós kulturális autonómiát akarnak, akkor székelyföldi területi autonómiát is kell követelniük, mert csak így van némi esélye annak, hogy erőteljes diplomáciai küzdelem és kompromisszum után nem újabb önbecsapás, hanem valódi kulturális autonómia jusson.

Semjén erdélyi magatartása alapján úgy tűnik, szerinte az erdélyi magyar társadalomnak nem jár az, ami a magyarországi magyar társadalomnak. Nevezetesen a nyolc év nemzetromboló kormányzás után a hatalomban tobzódó politikusok (Erdélyben ez az RMDSZ-t jelenti) erkölcsi, netán jogi elszámoltatása. Semjén odament, és nyájas mosolyok kíséretében tiszta lapot adott az RMDSZ vezetőinek, mint ahogy egyébként elvárták tőle tanácsadói, útjának szervezői. Az erdélyi magyarok – miként a magyarországi társaik is – azonban az Orbán kormánytól, annak nemzetpolitikai főtisztviselőjétől mindenekelőtt és végre tiszta beszédet várnak. Nem udvarias mellébeszélést és langyos hazugságokat. Tévedés ne essék: nem azt várják, az Orbán kormánytól, hogy tegyen rendet az erdélyi magyar politikában, hanem azt, hogy ne legyen cinkosa a fojtogató hazugságnak és erkölcstelenségnek. Semjénnek az első erdélyi útján ez nem sikerült – ahogy a Háromszék című erdélyi napilap szerzője udvariasan fogalmaz: "Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba." És hogy Semjénnek az RMDSZ számára nyújtott tiszta lapját milyen fricskával viszonozta a Markó Béla vezette szervezet, arra beszédes példa, hogy miközben a magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap elmondta, Magyarország kategorikusan ellenzi a verespataki ciános aranykitermelést, másnap az RMDSZ környezetvédelmi minisztere gyorsan bejelentette, elhárult minden akadály az engedélyezési eljárás megkezdésének útjából.

Minden új kormánynak jár a türelmi idő, de most már talán ideje megfogalmazni a kételyeket: miközben még a kormány megalakulása előtt a fideszes többségű Országgyűlés nemzetpolitikai szempontból korszakalkotó jelentőségű törvényeket fogadott el az állampolgársági törvény kiterjesztésével és a nemzeti összetartozás törvényének megalkotásával, a kormány megalakulása után a végrehajtás aggasztó jeleket mutat, szervezetileg és személyileg egyaránt. Bizonyos értelemben folytatódik az, amivel vádolták nyolc éven keresztül a szocialista-liberális kormányt. Akkor azt hangoztatták- egyébként jogosan -, hogy a MEH-ben egy eldugott főosztály képviselte ezt az ügyet, de most sem jött létre a korábban a Fidesz által is tervezett Nemzeti Integrációs Minisztérium, de még a megszűntetett Határon Túli Magyarok Hivatalát sem állították vissza. A nemzetpolitikát egy magas tisztséggel felruházott, ám ezen a területen járatlan politikus kezébe adták, akit egy korábbi személyi titkár segít helyettes államtitkárként.

Talán ennek a végig nem gondolt gondolatnak az eredménye, hogy Semjén első hivatalos romániai munkalátogatása, annak időzítése, tartalma és protokollja politikailag és szakmailag előkészítetlen és hibás volt. A miniszterelnök-helyettes első önálló nemzetpolitikai megnyilvánulás nevezhető – talán jóhiszemű – dilletantizmusnak is. A csorba persze javítható, de ehhez első körben sürgősen el kell küldeni az eddigi tanácsadókat. Ellenkező esetben érdemes a nemzetpolitikában a biztonsági öveket sürgősen bekapcsolni, mert folytatódnak a romlásba vezető pótcselekvések, langyos hazugságok és önbecsapások. Semjén Zsolt megszívlelhetné egy másik hasonló nehéz területen, a magyarországi kisebbségek területén kormányzati szerepet vállaló kollegája hitvallását: Balogh Zoltán számára a szakmai iránytű a valóságismeret és nem egyéb.

Egy párt nem feltétlenül a szavazatok száma alapján nyer vagy veszít, hanem alapvetően akkor nyertes vagy vesztes, ha megőrzi, illetve elveszíti erkölcsi iránytűjét. A Fidesznek hosszú évek óta sikerült megőriznie a maga erkölcsi iránytűjét, és jó volna, ha a nemzetpolitikában sem herdálnák el azt az értéket, amelyben nemcsak Magyarországon, hanem Kárpát-medence szerte bíznak a magyarok.

Hozzászóló: pati (2010-06-22 15:37:36)hatalmas forradalom és hatalmas nemzeti egység/front/ld Kósa és Szijgyártó blödijeit!hatalmas nemzeti egység a Semjén 1%-os pártjával,melynek államtitkára be akarja venni a Jóistent és teremtést az Alkotmányba!1990-ben ők gúnyolódtak a kereszténydemokratákon a parlamentben! p.
Hozzászóló: toducz endre (2010-06-22 13:22:39)Ágoston gratulálok, kezdi döntögetni a hosszanírás rekordját az erdély.ma-n.
Hozzászóló: Zoli (2010-06-22 12:36:31)Drága véreim!!!!!
Szavazás!mert erröl beszélünk most és mostanság ez folyik a cspból is!!!!
Gondolkodjunk el van-e erkölcsi alapunk,hogy eldöntsük egy más országból a választás kimenetelét???
Vegyünk egy példát: a választáson indul X és Y.Csak a magyarországi állapolgárok voksolnak igy az eredmény 40% X-nek 28% Y nak.X megnyerte.Nekünk akik Erdélyben vagy máshol de nem az anyaországban élünk Y tetszik.Megszavazzuk és mondjuk 42 %-al nyer.Tehát eldöntöttük mint kivülállok a választás kimenetelét annak ellenére h nem ott élünk nem is ismerjük annyira a politikusokat mint az anyaországiak (monjuk csak a felső vezetését).Mi az erkölcsi alapja ennek???
Semmilyen erkölcsi alapja nincs tehát meg kell-kellene elégedni a magyar személyivel,útlevéllel ,anyakönyvi kivonattal.
Szerintem az bőven elég!!!!!!
Adjon az Isten Szebb Jövőt!
Hozzászóló: Ágoston (2010-06-22 11:59:42)A teljes interjú:
Orbán Viktor Fidesz-elnök az országgyűlési választások után úgy értékelt: forradalom zajlott le a szavazófülkékben. Mivel magyarázza az áprilisi megmérettetésen szerzett kétharmados többséget a Fidesszel pártszövetséget alkotó Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként?

– Ennek legalább három oka van. Az óriási támogatottságot alapvetően a Fidesz-KDNP-pártszövetség által képviselt keresztény-polgári-nemzeti értékrend tette lehetővé, amihez hozzájárul a két alakulat közötti szövetség politikai konstrukciója, az elmúlt időszakban folytatott politizálás. A másik oldalról nyilvánvalóan benne van, hogy a társadalom torkig volt a gyurcsányizmussal, a Magyar Szocialista Pártot jellemző korrupcióval, azzal, hogy Gyurcsány Ferenc porig rombolta az országot, és azt mondta: ebből elég volt. Politikai értelemben ez a három komponens hatott oda, hogy a magyar társadalom kétharmados, alkotmányozó többséggel ruházta fel a Fidesz-KDNP-t, ezért a mostani Országgyűlés joggal mondhatja, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés.

Erre a szocialisták azt szokták válaszolni, hogy Horn Gyulának is volt kétharmada 1994-ben. Csakhogy a kettő között az a döntő különbség, hogy Horn Gyula kétharmadára senki nem szavazott, hanem az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége kötött egy pártpaktumot, és ennek következtében jött létre egy technikai kétharmad, de e mögött nem állt a választópolgárok akarata. A mostani választásokon viszont éppen a szocialisták definiálták úgy a választások tétjét a második fordulóban, hogy lesz-e a Fidesz-KDNP-nek kétharmada, amire az emberek igennel szavaztak. Mi nem kértünk száz- vagy tíznapos türelmi időt, hanem még a kormány megalakulása előtt meghoztuk az állampolgársági és a nemzeti együvé tartozás törvényét, illetve felére csökkentettük a parlamenti képviselők létszámát, az októberi helyhatósági választások után pedig már feleannyi önkormányzati képviselő lesz, mint korábban.

Az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitikai paradigmaváltás egyik első lépése volt a nemzeti együvé tartozásról szóló Trianon-törvény. Miként járulhat hozzá a jogszabály a békediktátum okozta sebek begyógyításához?

– Részint azért is kellett a törvény, hogy a nemzet egy jogszabály formájában is szembenézzen a trianoni katasztrófával, fejet hajtson azok előtt, akik életüket, szabadságukat áldozták azért, hogy a magyarságot megtartsák és a határon túli területeken is megőrizzék a magyar kultúrát, a történelmi sorsközösséget. A törvény lényege az, hogy a történelmi igazságot kimondva nyitott a jövő tekintetében, és a Magyarország körül létrejött országokkal való együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ehhez kapcsolódik értelemszerűen az állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyarok úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni a szülőföldjüket. Az a magyar nemzet, amely nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egy volt, most végre közjogi értelemben is egyesülhet az állampolgársági törvény vonatkozásában.

– A kettős állampolgárságról szóló jogszabály kapcsán éles vita folyt az országgyűlési pártok között a határon túli magyarok szavazati joga ügyében. A választójogi törvény várhatóan miként rendezi ezt a kérdést?

– Először is nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar Országgyűlés 97,7 százaléka elfogadta az állampolgársági törvényt, ami azt jelenti, hogy a szocialisták egy része is igennel szavazott, kivéve Gyurcsány Ferencet és két tettestársát, akik nem átallottak nemmel voksolni. Mindez megmutatta, hogy a jogszabály mögött az egész Országgyűlés, az egész magyar nemzet akarata áll. Természetesen teljesen soha nem lehet jóvátenni azt a lelki Trianont, azt a sebet, amelyet kicsinyes pártpolitikai megfontolásból Gyurcsány Ferenc okozott, amikor 2004. december 5-én megint csak nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni.

Azért fontosnak éreztük azonnal kiterjeszteni a kettős állampolgárságot, hogy amennyire lehet, jóvátegyük a népszavazás eredményét. Mármost ez a jogszabály nem a választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény. A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa, mint mondjuk egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme. A választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, hiszen az alkotmányban rögzítettük, hogy a felére csökkentjük az országgyűlési képviselők létszámát. A tekintetben, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni, most nem tudok válaszolni, mivel nem vagyok próféta. Számos megoldás létezik a világban, és az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.

– Az Ön eddigi nyilatkozataiból egyértelműen úgy tűnik, hogy szavazati joggal ruházná fel a határon túl élő magyarokat. Tévedek?

– Személyes álláspontom szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól. Ennek a technikai módozata más kérdés. Mindezt nem lehet igen-nemmel megválaszolni. Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie. Az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás van, például a horvátoknál, ugyanakkor Romániában külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat. Ismétlem: nincs felkentségem a tekintetben, hogy milyen lesz a választójogi törvény.

Fontos viszont kihangsúlyozni, hogy ez az állampolgársági jogszabály nem tartalmaz megszorításokat. Különben ezt a törvényt én még a választások előtt benyújtottam az Országgyűlésnek, ahol csak az időközben kiesett SZDSZ ellenezte, a szocialistákkal pedig komoly tárgyalásokat folytattunk, ők viszont olyan szabályokat akartak bevinni, amelyek korlátozták volna a határon túli magyarok teljes értelemben vett állampolgárságát. Lakcímkártya-szigorításokat és ellenőrzési módokat javasoltak, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a határon túli magyarok viszonylag könnyű magyarországi lakcímszerzését, és hogy szavazzanak. Én akkor inkább visszavontam a törvényjavaslatot, hogy ne legyen első- és másodosztályú állampolgárság. Az azóta elfogadott jogszabályban nincs magyarországi, illetve határon túli magyar állampolgárság: egy magyar nemzet van egy állampolgársággal.

– Miként kívánják fellendíteni a balliberális kormányzás idején elhanyagolt magyar-magyar intézményes kapcsolatokat?

– A magyar-magyar viszonyban még a nyáron összehívjuk a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltjük meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is. A Máért tekintetében 2004 végén összecsapás alakult ki Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar vezetők között amiatt, hogy az akkori kormányfő megpróbálta lenyomni a torkukon azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, mire Gyurcsány sértődött gyerekként többé nem hívta össze a testületet. Szili Katalinnak egyébként nagy érdemei vannak abban, hogy a KMKF valahogy átvészelte a Gyurcsány-korszakot.

– Erdélyi látogatása során többször is összefogásra, egységre szólította a magyar szervezeteket, holott a romániai magyar politikai életben már jó ideje tetten érhető a pluralizmus.

– A magyar államnak nyilvánvalóan nem feladata, hogy beavatkozzon a határon túli magyarok politikai vagy kulturális szervezeteinek belső ügyeibe. Tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk az erdélyi magyarok politikai döntését, és az a tárgyalópartnerünk, akit a közösség politikai bizalma támogat – akár a kormányban, a parlamentben vagy az önkormányzatokban. De a józan nemzeti önérdek azt mondja, hogy akkor tudjuk a nemzeti érdekeinket érvényesíteni, ha minél inkább összefog a magyarság. Ami persze nem jelent egyszínűséget, az összefogás lehet nagyon sokszínű, de a lényeg az, hogy minél inkább az öszszefogás érvényesüljön. Ezért messzemenően üdvözlöm a Markó Béla vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette EMNT együttműködését.

– Lát-e esélyt előrelépésre az erdélyi magyarság autonómiakövetelése kapcsán most, miután Budapesten és Bukarestben egyaránt jobboldali, az Európai Néppártot erősítő pártok vannak hatalmon?

– Mi a minél szélesebb autonómia mellett vagyunk, a szórvány esetében a kulturális, a tömbmagyarság esetében pedig a területi autonómiát támogatjuk. Mindezt természetesen alkotmányos körülmények között, az európai és a nemzetközi jognak és szokásoknak megfelelően. Ha ilyen autonómiák az Európai Unióban számos népcsoportot megilletnek, akkor a magyarság sem lehet másodrangú, vagyis ami az EU-ban általános és elfogadott, az megilleti a magyarságot is.

Román barátaink vonatkozásában az a helyzet, hogy nyilván nem lehet egyetlen tárgyaláson az élet minden területét rendezni. Vannak véleménykülönbségek, de a mostani tárgyalásokon számunkra az állampolgárság kérdése és a tanügyi törvény keresztülvitele, a román fél számára pedig a schengeni övezethez való csatlakozás ügye volt nagyon fontos – tekintve, hogy jövőre Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Nagyon sok témában léptünk előre, és sok kérdésben nyilvánvalóan továbbra is véleménykülönbség van.

De azt gondolom, hogy a pozitív előrelépésre kell helyezni a hangsúlyt, éppen ezért nagyon fontosnak vélem, hogy a legmagasabb szintű bukaresti tárgyalásokon egyetlen negatív hangot nem tapasztaltam, ami egy új, a bizalmi együttműködés kezdetének a jele, ami később jótékonyan fog kihatni az élet minden más területére.

BEJEGYEZTE: MPP.KOLOZS.BLOGSPOT.COM DÁTUM: 20:39

Érvényt szerezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés döntéseinek

[ 2010. június 23., 08:29 ] [59]

A márciusban megtartott, második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) által elfogadott határozatok érvényesítéséről tárgyalt tegnap Sepsiszentgyörgyön a fórum ugyanakkor megválasztott vezetőtestülete, a Házbizottság.
Farkas Csaba elnök elmondta, döntöttek, az önkormányzatokhoz fordulnak, és kérik, fogadjanak el határozatot arról, melyek azok a tisztségek, melyek esetében kötelező a magyar nyelv ismerete. Az ősz folyamán szórólapokon, plakátokon népszerűsítik a SZÖN által elfogadott kezdeményezést a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételéről. Szintén a helyi tanácsoknak kellene határozatot elfogadniuk március 15. hivatalos helyi ünneppé nyilvánításáról, ehhez joguk van, és a település saját ünnepével közös határozatba foglalhatják a márciusa 15-i szabadnapot — véli a Házbizottság. Elképzelésük szerint minden székelyföldi önkormányzatnak csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez, és szeptember folyamán el kellene fogadniuk az erről szóló határozatokat. Az autonómiastatútum beterjesztésének támogatására aláírásgyűjtést kezdeményeznek, a több mint kétezer székelyföldi választott tisztségviselőnek kellene kézjegyével megerősítenie azt a dokumentumot, amellyel alátámasztva kérik a székelyföldi területi autonómia alapdokumentumának parlamenti jóváhagyását.
A Házbizottság csak remélni tudja, hogy a székelyföldi önkormányzatok nemzetiségi és politikai hovatartozástól függetlenül támogatják kezdeményezéseiket, belátják, hogy csatlakozniuk kell minden olyan elképzeléshez, amely a régió javát szolgálja.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Ideiglenes elnök a megyei MPP élén

2010 június 22., kedd

Új elnök került a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének élére. A korábbi vezető Thamó Csaba lemondott, pénteken Gyergyóújfaluban választottak elnököt, Egyed József személyében.
Küldöttgyűlését tartotta pénteken a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete Gyergyóújfaluban. Thamó Csaba megyei elnök áprilisban lemondott tisztségéről, az alapszabályzat értelmében pedig hatvan napon belül új vezetőt kell választani. A lemondott elnök nem kívánta részletezni döntése okait, annyit azonban elmondott, hogy nézeteltérés adódott közte és az elnök, valamint az elnökség tagjai között, ezért látja jobbnak, ha más végzi ezután az elnöki teendőket. Ugyanakkor hangsúlyozta, más feladatkörben ezután is küzd a párt által kitűzött célok megvalósítása érdekében.
Az elnökség Egyed József gyergyóújfalvi polgármestert javasolta a tisztség betöltésére, Egyed azonban csupán ideiglenesen vállalta a megyei szervezet vezetését. Elmondta, átszervezésre van szükség a párton belül, az elnöki tisztség betöltése sok munkát igényel. Két hónapot kért, hogy felmérje a helyzetet, és el tudja dönteni, polgármesteri teendői mellett eleget tud-e tenni a megyei pártvezetői feladatoknak is.

— Lázár Hajnal/Honline, polgaripart.ro

Csalódott az MPP, hogy Semjén nem találkozott a pártvezetőséggel

2010 június 22., kedd

Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével – olvasható a párt nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. "Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" – áll a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" – vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Traian Basescu román államfőnek a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.

MTI, polgaripart.ro

Sütő Andrásra emlékeztek születésnapján

[ 2010. június 21., 08:32 ] [81]

Jelzőtáblák segítik mától a látogatókat Pusztakamaráson, Sütő András szülőháza felé. A hagyatékát ápoló baráti egyesület megemlékezést tartott, a négy éve elhunyt Kossuth-díjas író születésnapja alkalmából.
Simon Attila domborművét leplezték le azon a házon, ahol édesanyja könnyű álmot ígért Sütő Andrásnak. A kulturális zarándokhellyé vált mezőségi faluban útjelzők vezetnek a házhoz.
„Ígéret van arra vonatkozóan is, hogy hivatalosan elfogadásra kerül a helyi tanácsban a Sütő András utcanév is, reméljük, hogy ezt a közeljövőben sikerül velük megvalósítani” – mondta Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke.

A megemlékezés szónoka szerint Sütő András múlhatatlan érdeme, hogy a nemzeti elnyomásnak ellenszegülve az anyanyelvhez való ragaszkodást hirdette.
„Az erdélyi magyar író hivatásának tekinti a közéleti jelenlétet, minden körülmények között. Sütő András ennek a legkiválóbb példái közé tartozik” – hangsúlyozta Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke.
„Akkor, amikor felhívta a magyarokat, hogy gyertyás-könyves tüntetéssel álljanak ki az anyanyelvű oktatásért, százezer magyar mozdult meg” – teszi hozzá Kincses Előd, a Sütő András Baráti Egyesület tagja.
Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók a Sütő Andrásról elnevezett díjat osztják ki már három éve.

Duna TV,erdely.ma

Budapest támogatja az autonómiatörekvéseket

[ 2010. június 21., 00:09 ] [243]

Fotó: Henning János

Magyarország elkötelezett az erdélyi magyarság területi és kulturális autonómiája iránt — fogalmazta meg újságírói kérdésre Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, aki az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban részt vett a Közös tér — közös örökség. A Kárpát-medence megújuló épített öröksége című műemlékvédelmi kiállítás megnyitóján.
A tárlatnyitón felszólaló Semjén Zsolt kifejtette: egy kis nép számára csak akkor biztosított a megmaradás, ha valamennyi tagjában él a tudat, hogy érdemes, és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Miután megköszönte az erdélyiek által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segítséget, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes az állampolgársági törvény elfogadásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: immár közjogi értelemben is egyesülhet a magyarság. Méltatta, hogy a román államfővel és a miniszterelnökkel folytatott találkozókon pozitív viszonyulást tapasztalt az állampolgársági törvény ügyében épp úgy, mint az oktatási jogszabály ügyében. Új kezdet lehetőségének értékelte a két ország közötti kapcsolat tekintetében, hogy a kényes kérdésekben is pozitív hozzáállást tapasztalt. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jóllehet a székelyföldi autonómia ügye a Traian Băsescuval folytatott találkozó során nem merült fel, továbbra is elkötelezettek a kulturális és területi önrendelkezés mellett, hiszen semmi többet nem kérnek az itt élő magyarság számára, mint ami Európa számos országában biztosított.
„Amennyiben sor kerül a regionalizálásra, akkor számunkra az fogadható el, ha Kovászna, Hargita és Maros megye alkot egy régiót" — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a szórványmagyarság számára a kulturális autonómia biztosítását tartják jónak, ennek érdekében, a magyar oktatás biztosítása érdekében iskolabusz-beszerzési programot is kezdeményeznek. A román államfő autonómiaellenes nyilatkozatait firtató kérdésre Semjén leszögezte: természetes, hogy véleménykülönbségek is vannak a két állam között, és Budapest megpróbál érvényt szerezni a maga álláspontjának, de ez nem zárja ki azt, hogy stratégiai kérdésekben támogassák egymást, hiszen Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve gazdasági, energetikai, külpolitikai szempontból egyaránt. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy két aktuális és fontos kérdésben, az állampolgársági törvény és az oktatási jogszabály ügyében pozitív a román álláspont.

Az erdélyi magyar szervezetek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre Semjén óvatosan válaszolt. Mint mondta, hivatalos látogatásra érkezett, a magyar államot képviseli, ezért elsősorban a közjogi méltóságot viselő magyar vezetőkkel találkozik, és nem hiszi, hogy a magyar kormánynak az erdélyi magyar szervezetek közötti zegzugos viszonyai között kellene eligazodnia, a választóknak kell eldönteniük, mely szervezetet támogatják, nem pedig Budapestnek. Semjén gesztusértékűnek tartja, hogy az ortodox egyház feje fogadta őt, és közölte: Elena Udrea turisztikai és fejlesztési miniszter hamarosan Magyarországra látogat, a két ország turisztikai együttműködést köt.

Farcádi Botond, Háromszék, erdely.ma

Magyar Polgári Párt tisztségviselőinek találkozója Gyergyóújfaluban

2010 június 14., hétfő

Gyergyóújfalu ad otthont annak a kétnapos rendezvénynek, melynek alkalmával a Magyar Polgári
Párt országos vezetősége, polgármesterei és alpolgármesterei, önkormányzati képviselők, helyi és
megyei szervezetek elnökségi tagjai találkoznak.
Az esemény időpontja 2010. június 18-19, meghívott vendég Kubatov Gábor, a FIDESZ –
Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója.
A rendezvény keretében kerül sor a Hargita megyei Küldöttgyűlés megtartására, melynek
napirendi pontját a Hargita Megyei Szervezet élén történő tisztújítás, az új megyei elnök
megválasztása képezi.

Lőporos hangulat Csíkszeredában

Forró-Erős Gyöngyi
2010.06.18. 08:26
„Elviselhetetlen már a lövések zaja, tisztára háborús hangulat uralkodik Zsögödben” – panaszkodott egyik olvasónk, az erdőalji hegyivadász-alakulat lőgyakorla taira utalva. Csíkszeredában so kan állítják: egy ideje gyakoribbakká váltak a lövöldözések a lőtéren, a sűrű fegyverropogás, a hangos dörrenések pedig már zavarók. A zsögödi közbirtokosságnak viszont más kifogásolni- valója is van, nemcsak a zaj.

loter_hegyivadaszok.jpg

Szavakban visszaadni igen nehéz azt a hangulatot, amelyet a sorozatosan eldördülő fegyverek hangja idéz szinte naponta a megyeszékhelyen. A laikus számára is egyértelmű, nemcsak közönséges puskaropogástól hangos időnként a város, hanem nehézfegyverek is gyakran elsülnek. Háborús viszonyokat idéző hangjuk nem csupán az emberek idegrendszerére van rossz hatással: aki állatot tart – például lovat, kutyát –, minden bizonnyal tapasztalta már, hogy a jószágok pánikba esnek egy-egy irdatlan dördülést követően.
Lőtér a város szélén
Az erdőalji hegyivadász-alakulat lőtere Zsögödben, a közbirtokosság területén van. Józsa Lajos, a közbirtokosság elnöke nemrégiben írásos panasszal fordult mind Csíkszereda önkormányzatához, mind a prefektúrához, azt kifogásolva, hogy saját, betelekkönyvezett területükre a katonaság lőgyakorlatai miatt gyakran nem mehetnek ki, a legelőket a gazdák nem tudják megközelíteni.
„Most már nemcsak a legelőre, hanem az erdő felé is lőnek, és a fák fogják ki golyókat” – mondja Józsa Lajos, aki szerint bár évek óta tartanak lőgyakorlatokat, néhány hete, hónapja ezek szinte napi rendszerességűvé és egyben elviselhetetlenné váltak. Az elnök nem csupán azt kifogásolja, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező területet gyakran nem tudják megközelíteni a lőgyakorlatok miatt, de utóbbiak környezetvédelmi, erdővédelmi aggályokat is felvetnek.
„Telelövöldözik a fákat. Volt rá eset, hogy a közbirtokosság arról a területről értékesített fát, és a vásárló körfűrészét tönkretette a fába szorult lövedék” – meséli Józsa. Azt mondja, az erdőgazdálkodást az erdészettel végeztetik, ám az is tehetetlen ez ügyben.
Józsa Lajos szerint a közbirtokosság területén most is vannak kisebb, szalaggal elkerített részek, felirattal ellátva: „Vigyázat! Fel nem robbant akna! Ne közelítsenek!”
„Ha hadiállapot volna, megérteném. De békés időszakban ilyent…” – fogalmaz a közbirtokosság elnöke.
Várják a katonaság válaszát
Szőke Domokos alpolgármester lapunknak azt mondta, a lőgyakorlatok gyakoriságára, illetve hangerősségére vonatkozó lakossági panaszt még nem jegyeztek a városházán, ám a zsögödi közbirtokosság kifogásairól tudomásuk van, és panaszukat továbbították is a prefektúrának. Ladányi László Zsolt kormánymegbízott azonban megkeresésünkre azt közölte, nem kíván állást foglalni az ügyben mind addig, míg átiratára nem kap választ a hadseregtől.
Katonai felkészülés zajlik
„A zsögödi lőtéren zajló, a katonai felkészülés részét képező lőgyakorlatok a tervek szerint történnek, és céljuk, hogy a katonák gyakorlatra tegyenek szert a fegyverhasználat terén.” Ezt az egymondatos hivatalos választ kaptuk az erdőalji katonaság szóvivőjétől tegnap arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a lőgyakorlatoknak a lakosság által tapasztalt megsűrűsödése.
Konkrét válasz tehát nincs. Vagy csak nem publikus.

honline.ro

1 2 3 4
>