12

Vasárnap választ Magyarország

A csütörtöki kampányzáró rendezvényekkel célegyenesbe fordultak a hétvégi magyarországi országgyűlési választások: vasárnap helyi idő szerint reggel hat órától este hétig várják a választópolgárokat az urnák elé.

rendszerváltás óta hatodszor megrendezett választásokon – amelyeken az előrejelzések szerint elsöprő Fidesz-győzelem születhet, az eddig kormányzó MSZP pedig akár harmadik erővé is süllyedhet a szélsőséges Jobbik mögött – hat párt, illetve pártszövetség állított országos listát: a Fidesz–KDNP, az MSZP, a Jobbik, a Lehet Más a Politika (LMP), a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Civil Mozgalom.


Mindenki Fidesz-győzelmet vár
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor legfeljebb négypárti parlament jöhet létre, amelyben a Fidesz–KDNP alakíthatja a legnagyobb frakciót – kérdéses ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget megszerzi-e –, továbbá az MSZP, a Jobbik, illetve az LMP; utóbbi felmérések szerint az 5 százalékos küszöb környékén lavíroz.

A Gallup csütörtökön közzétett felmérése szerint kétharmados Fidesz-győzelem várható, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, s az LMP is bekerülhet a parlamentbe. A Gallup a 2006-os adathoz hasonlóan 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában, április 11-én.

Vita egy hangfelvétel miatt

eljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen csütörtökön az MSZP választás rendje elleni bűncselekmény miatt egy szerdán az interneten megjelent felvétel kapcsán. Ezen állítólag Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója tart előadást a Fidesz kampánymódszereiről, többek között arról, hogy a 2009-es pécsi időközi választásokon ismerték a 38 ezer Fidesz-szavazó nevét, korát, telefonszámát, mobilszámát, e-mail címét, és még azt is, milyen erős támogatói a Fidesznek.

Az egyik videóportálon közzétett hangfelvételen hallható, ahogy a megszólaló a pécsi választásra utalva azt mondta: „Tehát azt állítom, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint. Tehát meg tudom mondani azt a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmennek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatják.”

Az Országos Választási Bizottság csütörtökön rendőrségi feljelentést tett, mivel szerinte a Fidesz több jogszabályt sértett az ügyben. A Fidesz szóvivője szerint lejáratási kísérletről van szó. Szijjártó Péter szerint a párt minden esetben az adatvédelmi biztos által engedélyezett módon, a jogszabályok betartásával kezeli az adatokat. „A Gyurcsány–Lendvai–Vona közös lejárató akció során régi hazugságokat vettek újra elő” – tette hozzá a szóvivő.

A Fidesz a listás szavazatok 59 százalékára számíthat, a Jobbik 17 százalékot, az MSZP pedig 16 százalékot kaphat, ugyanakkor az MDF csupán 3-at, és ezzel valószínűleg nem jut be az új Országgyűlésbe. Az LMP ezzel szemben elérheti a parlamentbe jutást jelentő 5 százalékos küszöböt.
A napokban közzétett kutatási eredmények szerint a Medián kétharmadosnál is nagyobb Fidesz–KDNP-frakcióra számít, továbbá az MSZP és a Jobbik egymáshoz hasonló nagyságú képviselőcsoportjára, illetve az LMP parlamentbe kerülésére.

A Tárki is négypárti parlamentet valószínűsít, hasonló összetételű Országgyűlést vetít előre, a Nézőpont Intézet becslése szerint a Fidesz–KDNP jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék, a Jobbik 11, az LMP pedig 7 százalékon áll. Eszerint a 386-ból 284 mandátum jutna a Fidesz–KDNP-nek, 50 az MSZP-nek, 37 a Jobbiknak, 15 az LMP-nek.

A Republikon Intézet szintén szerdai becslése alapján a Fidesz–KDNP 267, az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP 10 képviselői helyre számíthat. A Forsense szerint a biztos szavazó pártválasztók körében 60 százalékos a Fidesz–KDNP támogatottsága, az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékos választási eredményre számíthat.

Hogyan választanak?

A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be.

Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

Területi listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani. Magyarország területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján urnazárásig kampánycsend lép életbe.

Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.
Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa.

Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket visszaléptetik.

Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.

Szerző(k): Hírösszefoglaló , kronika.ro

admin
 

>