Az erdélyi magyar politikai-közéleti alakulatok is készülnek az anyaországi választásokra

A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.A nemzetpolitikai törekvések hatékony képviseletét, az intézményes magyar–magyar kapcsolatok fellendítését, kiszámítható partneri viszonyt remélnek az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek a külképviseleteken a hét végén kezdődő magyar országgyűlési választásoktól.

A külhoni magyarság erős, jövőképét világosan meghatározó magyarországi politikai életben és olyan kormányban érdekelt, amely kiszámítható, megbízható körülmények között képes működtetni a partneri kapcsolatokat a határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta a Krónikának Takács Csaba. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke elmondta, a többi határon túli szervezethez hasonlóan a szövetség számára is jelentős eseménynek számít a magyar országgyűlési választás, hiszen az anyaország politikai élete jelentősen befolyásolja a környező országokkal és az ottani politikai-társadalmi szervezetekkel ápolt kapcsolatrendszert.

A politikus úgy véli, a megmérettetést követően remélhetőleg stabilizálódik az anyaország gazdasági helyzete, és újra kialakulhatnak a magyar–magyar kapcsolatok, amelyek keretében a külhoni szervezetek tervezhetnek és megvalósíthatják programjukat. „Mindig jó kapcsolatokra törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal – annak politikai beágyazottságától függetlenül –, hogy hasznosítani tudjuk a kormányzati eszközöket az erdélyi magyarság érdekében. A nemzetpolitika valamennyi budapesti kormány elmaradhatatlan eleme kell hogy legyen, és meggyőződésem, hogy ez várható az új kabinettől is” – jelentette ki a politikus. Az intézményes kapcsolatok szintjén emlékeztetett: a határon túli szervezetek nemrég szükségesnek és fontosnak nevezték a magyar–magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) működtetését.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja: a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben élő nemzeti közösségek képviselői fontosnak tartják, hogy stabilak és jók legyenek az állam- és kormányközi kapcsolatok, hiszen ezek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez. „Amikor Magyarország és Románia között feszült, kiegyensúlyozatlan a viszony, akkor nemzetpolitikai, parlamenti, kormányzati és önkormányzati szinten sem tudunk könnyen előrelépni” – állapította meg Takács. Hozzátette: az RMDSZ politikai erőforrásai hatékonyabban tudnak érvényesülni, amikor ezekhez társul a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) közötti jó kapcsolat, az ugyanazon politikai családba – Európai Néppárt – való tartozás.
Tőkés László szerint az áprilisi megmérettetés nyomán olyan nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely egyaránt szolgálja az anyaországi és a határon túli magyarság javát, és a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében cselekszik. „A politikusok hajlamosak elfeledni, hogy nem a nép van értük, hanem ők vannak a népért, és hogy a népet nem lehet leváltani, legfeljebb őket lehet kicserélni. Ezen gyökeresen változtatni kell. Azt tapasztalni Erdélyben is, hogy az RMDSZ vezetői mindig meg akarják mondani a tutit a magyaroknak, ahelyett hogy inkább odafigyelnének, mit akar a közösség tőlük. Üdvözlendő az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti konzultáció, hiszen szóba kell állni az emberekkel. Ugyanígy meg kell kérdezni a határon túli magyarokat is, mit akarnak, hogy ne akaratunk ellenére, hanem a saját magunk érdekében próbáljanak „üdvözíteni” – nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti képviselő.

Vasárnapi nyitány a külképviseleteken

iközben az országgyűlési választások első fordulóját a magyarországi szavazókörökben április 11-én, a másodikat pedig április 25-én tartják, a külképviseleteken (Romániában a bukaresti nagykövetségen, a kolozsvári főkonzulátuson és a csíkszeredai főkonzulátuson) most vasárnap rendezik az első fordulót.

Az itt voksoló magyar állampolgárnak a személyazonosságot igazoló érvényes okmányok egyikével kell rendelkeznie: útlevél, személyazonosító igazolvány, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formájú) jogosítvány, egy évig érvényes ideiglenes magánútlevél (a hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig érvényes ideiglenes magánútlevél nem elfogadható).

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemzetpolitikai rendszerváltozásra számít, szerinte ugyanis az 1989-ben megkezdődött rendszerváltásnak sajátja kell legyen a kisebbségpolitikai, a határon túli politikában megmutatkozó rendszerváltozás is. Hozzátette: folytatódni fog a határok fölötti nemzetegyesítés, a kettős állampolgárságról rendezett 2004. december 5-i népszavazás korrekciója. „Miután a szocialista-liberális kormányok a kádári kor internacionalista, valamint az álliberálisok kozmopolita szemléletét gyakorolták, végre visszatérhet a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás. Éppen ezért pontosan akkora a tétje a mostani választásnak, mint a húsz évvel ezelőtti félresikerült rendszerváltozásnak” – vélekedik az EP-képviselő.
Tőkés reméli, az új kormány egyik első intézkedése lesz a Máért összehívása, és hogy a magyar intézményi költségvetési támogatás visszatér az eredeti medrébe. „Nem akarok ebben a válságos gazdasági helyzetben vérmes reményeket táplálni, de gondolom, hogy a támogatások visszatérnek a normalitás szintjére, és nem fognak bennünket megalázni azzal, hogy hódolatot várjanak tőlünk. Az első Orbán-kormány idején ez soha nem volt probléma” – állapította meg az EMNT elnöke, aki kérdésünkre, miszerint hány párti lesz az új magyar Országgyűlés, tömören úgy válaszolt: „nemzeti párti lesz”.
Hárompárti, a Fideszből, az MSZP-ből és a Jobbikból álló Országgyűlést jósol Szász Jenő, aki annak szurkol, hogy az Orbán Viktor vezette alakulat megszerezze a kétharmados többséget. Erre a Magyar Polgári Párt elnöke szerint azért van szüksége a Fidesznek, hogy mindenfajta kényszertől, „nehéz alkutól” mentesen tudja megvalósítani a nemzeti integráció új intézményes hátterét.
„Olyan nemzeti integrációt várunk, amelynek keretében a tizenötmillió magyarban gondolkodás mellett az eljövendő magyar kormányzat egységes gazdasági térként kezeli a Kárpát-medencét. Korábban egyesek azt próbálták elhitetni velünk, hogy a NATO- és az európai integráció megoldja a kisebbségi kérdéseket, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek sorsa mégis rendezetlen maradt” – nyilatkozta Szász, aki szerint az intézményes kapcsolattartás terén olyan testületet kell felállítani, amelybe nincs „belekódolva a születése pillanatától a különböző nehéz kompromisszumoknak a lehetősége”. „Az MPP azt fogja javasolni a Fidesznek a kormányalakítást követően, hogy olyan fórumot, intézményt hozzon létre, amely valóban elkötelezett a nemzeti integráció mellett, anélkül, hogy nehezen vállalható egyezségeket vállalna magára. Fontos, hogy olyan határon túli szövetségesekre építsen az új kormány, akik a nemzet sorsa iránt elkötelezettek” – szögezte le az MPP elnöke.
Izsák Balázs abban bízik, Magyarországnak olyan nemzeti elkötelezettségű kormánya lesz, amely – túllépve a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása kinyilatkoztatásán – tételesen kimondja, hogy támogatja a Székelyföld autonómiatörekvését. „Reméljük, ezen túlmenően megteszi a Székelyföld önrendelkezéséért mindazt, amit Ausztria megtett a dél-tiroli autonómia érdekében. Hasznosnak tartanám, ha a következő magyar kormány is felvállalná a Székelyföld érdekében azt a jellegű védőhatalmi státust, amelyet Ausztria felvállalt Dél-Tirol esetében” – jelentette ki kérdésünkre a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

admin
 

>