Archive

Monthly Archives: április 2010
4

Mégsem látogat Erdélybe a dalai láma?

A dalai láma nem látogat idén szeptemberben a Székelyföldre, írja az Evenimentul Zilei című napilap. A lap megkeresésére Tenzin Taklha, a dalai láma személyi titkára azt nyilatkozta: a tibeti vallási vezető azért döntött úgy, hogy mégsem látogat Romániába, hogy „ne okozzon kellemetlenséget”. A titkár elmondta: a dalai láma megkapta Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását, és el is fogadta, utólag azonban lemondott a romániai látogatásról. Röviddel azután, hogy Tőkés bejelentette a keleti vallási vezető látogatását, a bukaresti külügyminisztérium jelezte: a dalai lámát nem hívták meg a román hatóságok.

Tenzin Gyatso, a dalai láma

Tőkés László EP-képviselő április közepén jelentette be, hogy a dalai láma elfogadta meghívását, és szeptemberben kétnapos látogatást tesz a Székelyföldön. A tervek szerint a dalai láma a háromszéki Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába utazik, ahol megkoszorúzza az első európai bódhiszattva (buddhista szent) szobrát, majd előadást tart Sepsiszentgyörgyön.

„Őszentsége, a dalai láma elvileg egyetértett azzal, hogy Romániába látogasson. Ennek ellenére a látogatásra nem kerül sor. Őszentsége látogatásaival kapcsolatos politikánk mindig az, hogy ne okozzunk semmilyen kellemetlenséget” – nyilatkozta a bukaresti lapnak Tenzin Taklha.

Röviddel Tőkés bejelentése után a bukaresti külügyminisztériumközleményben hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem hívták meg a dalai lámát romániai látogatásra, Bukarest pedig „egyetlen, szuverén és területileg egységes Kína létezését ismeri el, amelynek Tibet is része”.

Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője azt nyilatkozta: megkapták a dalai láma európai irodájától azt a levelet, amely megerősíti a száműzetésben élő buddhista vallási vezető látogatását, amelyre szeptember 23-24-én kerül sor. „Hivatalosan még nem értesítettek bennünket, hogy a látogatás esetleg elmaradna. Reméljük, hogy mégis sor kerül rá, hiszen két éve dolgozunk ennek érdekében” – mondta Demeter.

Szerző(k): Hírösszefoglaló, kronika.ro

Schmitt Pál lehet a következő magyar államfő

Csak egy-két hónapig lenne a magyar Országgyűlés házelnöke Schmitt Pál, aki ezt követően az államfői posztot célozná meg, parlamenti helyét pedig Kövér László venné át – értesült a Népszava.
A Fidesz EP-képviselőjének neve korábban már felmerült mint lehetséges államfőé, ám az utóbbi időkben inkább mint a házelnöki poszt várományosát emlegették. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke is jelezte: Kövér és Schmitt esélyesek a házelnöki posztra.

nyugatijelen.com, hirado.hu , erdely.ma

Vona Gáborral közölt nagyinterjút a bukaresti Adevarul

A Vona Gábort ábrázoló nagy fényképpel együtt másfél újságoldalt kitöltő interjút közöl szerdai számában a bukaresti Adevărul napilap. A Jobbik elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megadása továbbra prioritás is számukra.

Jelezte azt is, hogy a párt gazdaságfejlesztési programot is szükségesnek lát a Kárpát-medencei magyarság számára. A „magyarok újraegyesítését” (szó szerinti fordítás a lapból) a Jobbik szerint a gazdasági fejlődés, valamint az oktatás és a kultúra támogatásával lehet megvalósítani.

Vona Gábor a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit is támogatja, az interjúban egyaránt megemlíti a kulturális és a székelyföldi területi autonómiát. A romániai magyarság helyzetére szerinte különösen oda kell figyelni az „előrehaladott asszimiláció” miatt.

Az interjúalany törvénytelennek nevezte a budapesti bíróság tavaly nyári döntését, amellyel feloszlatták a Magyar Gárdát. Azt is nehezményezi, hogy a hazai és a nemzetközi sajtó igyekezett táplálni az előítéleteket a Jobbikkal kapcsolatosan. Vona Gábor elutasítja azokat a vádakat, amelyek szerint pártja fajgyűlölő, cigányellenes vagy antiszemita lenne. Úgy véli: ellenfeleinek az nem tetszik, hogy a Jobbik „nevén nevezte” a dolgokat.

MTI , erdely.ma

Erdélyiek is lesznek a magyar kormány tagjai között

Gál Kinga és Orbán Viktor

Erdélyi származású magyarok is esélyesek arra, hogy helyet kapjanak a magyar kormányban – írta az Adevărul. A bukaresti napilap egész újságoldalt betöltő írásában három személyt mutat be: Martonyi Jánost mint leendő külügyminisztert, Gál Kingát, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó hivatal esélyes vezetőjét, valamint Szőcs Gézát, a kulturális tárca államtitkári posztjának várományosát. A bukaresti lap szerint három személyben az a közös, hogy mindhárman kötődnek Kolozsvárhoz.

A cikk felidézi, hogy Szőcs Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt főtitkáraként a Ceauşescu-időszakban üldözték és hogy az RMDSZ annak idején vizsgálatot indított ellene a szövetség pénzeinek „hűtlen kezelése” miatt. Végül az utóbbiban Szőcs Géza vétlennek bizonyult.

A magyarországi választásokkal a bukaresti napilapok közül még a Ziarul Financiar foglalkozott ezen a napon, de már csak rövid tudósításban az Orbán Viktor által két nappal korábbi sajtóértekezletén elmondottakról. A címben a lap azt írja: „Az új budapesti kormányfő felemeli hangját az EU-val és az IMF-el szemben.”

MTI

Csendőrök vertek el két fiatalembert Sepsiszentgyörgyön

A Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi fiatalembert elvertek a csendőrök. Az áldozatok nem hagyják annyiban, törvényszéki orvosi látleletet kértek, s az ütlegelő zsandárokat katonai ügyészségre adják. A sepsiszentgyörgyi csendőrparancsnok — aki már „vetkőztetett le” erőszakoskodó katonát — belső kivizsgálást kezdeményezett.

Péntekről szombatra virradó éjjel a megyeszékhelyi Szent György téren kissé spicces társaság vonult el az egyik lacikonyhából. Egy parkolóból kiálló személygépkocsi fellökte a 22 éves Csulak Csongort, aki elesett, majd mérgében az autó szélvédőjére loccsantotta poharából a sört. A kocsi vezetője éles szóváltásba keveredett a sörös fiatalemberrel, amire felfigyelt a közelben tartózkodó csendőrjárőr, és közbelépett. Csulakot leütötték, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták, hogy bevigyék a székhelyre. Ezt látva, a 27 éves Fazakas Vince Lajos közbelépett, Csulak és a csendőrök közé állt. Erre ketten őt is lefogták, az egyik gyomorszájon rúgta annyira, hogy nem kapott levegőt, majd mindkettejüket elszállították. Utóbbi lapunknak elmondta: elvették tárcáikat, telefonjaikat, azokat kikapcsolták, a nyakából letéptek két ezüstláncot, amelyek el is vesztek.

A kocsiban — rendszáma: MAI 141981 — tovább folyt az ütlegelés. Fazakas védeni próbálta barátját, erre csúfondárosan megkérdezték a csendőrök: mi az, védi a szeretőjét? A csendőrség székhelyén egy nagy terembe vezették a két szabálytalanul őrizetbe vett fiatalembert. Ott már öten estek nekik, elsősorban Fazakasnak. Leütötték, hajánál fogva felemelték, és tovább verték. „Kikezdesz-e még a csendőrséggel?” — kérdezgették verés közben. Negyedórás ütlegelés után mindenféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket, az elveszett láncokon kívül értékeiket visszaszolgáltatva.

Autós üldözés

Közben a társaság harmadik tagja, Igyártó Botond — miután sikertelenül próbált meg segítséget kérni telefonon, taxiba ült, és a csendőrséghez vitette magát. Az őr azt állította, nincsenek ott, akiket keresett. Az időközben kiszabadult Fazakas riasztotta rokonságát, testvére és sógora érkezett kocsival, ők észrevették, hogy a csendőrautó távolról követi a sántikálókat. Fazakas sógora a kocsi elé került, s meg szerette volna állítani azt, de az integetésre a csendőrautó elhúzott. Mindannyian beültek a személygépkocsiba, üldözőbe vették a kék autót, de annak sikerült meglépnie. Akkor a csendőrség székhelyére hajtottak, és magyarázatot kértek, de az őrszobán túl nem jutottak. Megjött a járőrkocsi is, de abból mindössze egy álarcos csendőr szállt ki. Fazakas biztos benne, hogy az ütlegelők közül hármat felismerne, mert akkor nem volt rajtuk maszk.

A pórul járt fiatalok a megyei kórház sürgősségi osztályára mentek. Florián Zsuzsanna ügyeletes orvos megállapította, hogy mindketten erőszak áldozatai, Fazakas esetében a sérülések egész lajstromát sorolta fel, és átvilágításra küldte. A röntgenfelvétel alapján Florentina Moroiu szakorvos megállapította, hogy megrepedt egyik bordája, és a tüdeje is megsérült. Az áldozatok hétfőn a törvényszéki orvosnál jelentkeztek, a Carmen Barbu tisztiorvos által kiállított bizonylatban Csulak Csongor esetében hat sérülés szerepel, amelyek 2—3 napi orvosi kezelést igényelnek, Fazakas Vince Lajos esetében tíz 7—8 nap alatt gyógyuló sérüléseket állapítottak meg. Az ifjak panasszal fordultak a Területi Közrendészeti hatósághoz, a prefektúrához, és feljelentést tettek a katonai ügyészségen is.

A parancsnok helyesel

Adrian Faur ezredes, a Dózsa György Kovászna Megyei Csendőr-felügyelőség parancsnoka érdeklődésünkre elmondta, ellenez mindenféle, a beosztottjai részéről történő szabálytalan megnyilvánulást, az erőszakot pedig kimondottan. Helyesnek tartja, hogy az ifjak a katonai ügyészséghez fordultak, de ezzel nem elégszik meg, belső kivizsgálást kezdeményezett, s az eredmény függvényében fegyelmi eljárást indít. Faur eddig is büntetett már meg szabálytalankodókat, egy Zágonban erőszakoskodó beosztottját pedig eltávolította a testületből.

Szekeres Attila
Háromszék

erdely.ma

Belső konfliktusok a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben

Fokozódni látszik az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetében hónapok óta zajló politikai vita. A szervezet ma este két különböző helyszínen is ülésezik: Grünstein Szabolcs helyi RMDSZ-elnök összehívására választmányi, Fehér István megbízott elnök pedig tisztújító ülésre hívja a választmányi tagokat.

szövetség székelyudvarhelyi szervezetének elnöki tisztségéért folyó harc, mint ismeretes, decemberben kezdődött, amikor a szervezet tisztújító küldöttgyűlést szervezett. Ekkor a 93 megjelent küldöttből 91-en adtak le érvényes szavazatot, ebből 46-ot Grünstein Szabolcs, 45-öt Benedek Árpád Csaba kapott. Az eredményt azonban megóvták, mert a szabályzat szerint az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy szavazatot kell begyűjteni a választott elnöknek.

Grünstein Szabolcs és Bíró Enikő egyaránt úgy nyilatkozott, a küldöttgyűlés szabálytalanul zajlott, a határozatokat pedig érvénytelennek tekintik. Mint kiderült, ma 18 órától a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban kezdődő, Grünstein Szabolcs által összehívott választmányi ülésen az elmúlt hónapok tevékenységéről kíván beszámolni, míg 19 órától a Bocskai- házban tisztújító közgyűlést hirdetett meg Fehér István megbízott elnök, s mint megtudtuk, az elnöki tisztségre Benedek Árpád Csabát jelölték.A szövetség szabályzatfelügyelő bizottsága később elutasította az óvást, és Grünstein kétéves elnöki mandátumát érvényesnek nyilvánította. Márciusban Bunta Levente polgármester rendkívüli, zárt ajtók mögött zajló küldöttgyűlést hívott össze, melynek keretében Fehér Istvánt választották megbízott elnöknek. A helyi szervezetet vezető Grünstein Szabolcsot felmentették az elnöki tisztségéből, Bíró Enikőtől pedig – aki korábban töltötte be a vezetői tisztséget – megvonták a politikai bizalmat.

„Az országos szabályzatfelügyelő bizottság határozata értelmében végzem feladataim” – nyilatkozta a Krónikának Grünstein, aki szerint a ma este szervezendő tisztújító küldöttgyűlés eredménye is érvénytelen lesz majd, miután nem a szabályzatnak megfelelően hívták össze a gyűlést. Grünstein kifejtette, a szervezet tevékenységének megítélése szempontjából nagy kárt okoznak azok, akik nem fogadták el az elnökségét, hiszen december óta nincs egyetértés az RMDSZ városi szervezetében.

Bunta Levente polgármester, az RMDSZ Hargita megyei elnöke elmondta, az alapszabály szerint a közgyűlés bármikor megvonhatja az elnöktől a bizalmat. Mint mondta, reményei szerint a ma esti tisztújító ülésen olyan döntés születik, amely nem kérdőjelezhető meg.

Szerző(k): Csáki Emese , kronika.ro

Magyar Polgári Párt – Közlemény

A Magyar Polgári Párt megelégedéssel és örömmel vette tudomásul a 2010. április 25.-i magyarországi választások második fordulójának eredményeit. Tagsága és szimpatizánsai nevében gratulációját fejezi ki a kétharmados többséget nyert Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek és Orbán Viktor úrnak, mint testvéri és természetes szövetségesének.
Meggyőződésünk, hogy a kétharmados többség birtokában a Fidesz – KDNP szövetség egy olyan – mindenféle politikai alkutól és kompromisszumtól mentes – kormányt tud felállítani, amely a nemzeti ügyeink iránti elkötelezettség és a Kárpát-medencei magyar sorsközösség mentén eleget tud tenni történelmi feladatának.

a Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2010. április 26.

polgaripart.ro

Ébresztő, polgármester úr !

Mi, a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői sajnálatosnak tartjuk, hogy Bunta Levente polgármester abban látja az elmúlt hétvégén, fényes nappal történt utcai verekedés megoldását és tanulságait, hogy hetet-havat összehord a polgármesterségét megelőző időszakról. Egy véres agressziót, a városlakók nyugalmát méltán felkavaró esetet arra használ fel, hogy saját tehetetlenségét mások nyakába varrja.
Emlékeztetni szeretnénk a polgármestert, hogy a regnálását megelőző tizenkét évben nem volt példa hasonló esetre a városban.  Szánalmas magyarázkodásnak tűnik összemosni egy kocsmai verekedést egy fényes nappal történő utcai agresszióval, hiszen amíg egy kocsmai verekedés úgymond házon belül történik és arról nincs tudomása csak a jelen lévőknek, addig egy nyíltszíni verekedés méltán borzolja a városlakók idegeit. Annak viszont örülünk, hogy a polgármester elismeri a csíki verőlegények létezését, akik annak idején a kocsmai verekedéseket előidézték, ezáltal is megerősítve azt a tényt, hogy Udvarhelyen nem léteztek hasonló “föld alatti mozgalmak” akkortájt.
Szánalmas és aggasztó ugyanakkor az is, hogy szándékosan összemossa az utóbbi évben lábra kapott lakásmaffiát az előző időszakkal, többek közt arra is hivatkozva, hogy a bérlakások eladását másfél évvel ezelőtt leállította a hivatal. Emlékeztetni szeretnénk a polgármestert, hogy a mandátumát megelőző időszakban kivételezés nélkül több mint hétezer, állami alapból épített lakás megvásárlásához adta beleegyezését az akkori városvezetés, az udvarhelyi állami lakások 99%-a akkor került a lakásokat bérlő udvarhelyi családok  tulajdonába.

Tisztelt polgármester úr!

Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy ekkora horderejű kérdésben nem teszi tiszteletét a helyszínen, hanem “kiküld” egy személyt a hivatalból, mint ahogy azt sem, hogy a prefektus úr azért jelenik meg a Kőkereszt téren, mert “tudomást szerzett egy feltételezett törvénytelen gyülekezésről és ezt jött kivizsgálni”. Az udvarhelyi polgárok nevében arra kérjük, hogy ébredjen már fel! A városlakók békében és nyugalomban szeretnének dolgozni, de ez nem azt jelenti, hogy a polgármester alszik és saját tehetetlenségét megpróbálja mások nyakába varrni. Ne akassza tétlenségével a polgármesteri hivatalhoz forduló székelyudvarhelyieket, a törvényes előírásoknak megfelelően havi rendszerességgel hívja össze az udvarhelyi tanácsot, ne riogassa a hivatali alkalmazottakat elbocsátásokkal, írja alá a működési, építkezési és más engedélyeket, tanúsítson operativitást a város gondjainak megoldásában.

Ébresztő, polgármester úr!

a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői

Székelyudvarhely 2010. április 27.

polgaripart.ro

Közbirtokossági botrány Gyergyóalfaluban, megverték az elnökaspiránst

Nem sikerült megtartani a gyergyóalfalusi közbirtokosság éves közgyűlését pénteken, ugyanis a teremben összegyűltek között számos kívülálló, szavazati joggal nem rendelkező személy volt. Ugyanakkor a közbirtokossági elnöki tisztségre aspiráló Pál Imre mezőgépészt ugyanezen nap reggelén a saját lakásában ismeretlen, maszkos egyének bántalmazták.

Az érintett, miután a gyergyószentmiklósi kórházban ellátták sérüléseit, visszatért szülőfalujába, ahol a központon összesereglett embereket uszította a község vezetői ellen, a „sátán tanyájának” nevezve a polgármesteri hivatalt, és kamerák előtt maffiózónak minősítette még a katolikus papot is.

A téren egyébként – a felvételek szerint – lincshangulat uralkodott, többen is „gazembert” kiáltottak az elöljárókra, s azt követelték, hogy „bújjanak elő rejtekhelyükről”. A hangadó Pál aztán a közbirtokosság felé vette útját, közben szidalmazta és meglökte a polgármesteri hivatalnak szerződéses alapon filmező Erdős Andrást, megtiltva neki, hogy filmezzen. Miután mind a közbirtokosság, mind a plébánia ajtaját zárva találta, maffiózónak nevezte a község katolikus papját azzal gyanúsítva, hogy ő is összejátszik az elöljárókkal.„El akartak tenni ma reggel láb alól, késsel törtek rám a saját lakásomban” – kiáltotta Pál Imre mezőgépész Gyergyóalfaluban a Petőfi Sándor Kultúrotthon előtt, az elnapolt közbirtokossági gyűlésről hazafelé tartó embereknek. A Gyergyó tévé által bemutatott képsorokban Pál Imre – akinek valóban ütésnyomok látszottak az arcán – arra is kitért, hogy támadói idős édesanyját is bántalmazták, őt sérülései miatt be is fektették a gyergyószentmiklósi kórház sebészeti osztályára.

Közben az egyik helyi román ajkú rendőr megpróbálta jobb belátásra bírni a felbőszült férfit, hangoztatva, hogy a nyomozó szervek mindent megtesznek azért, hogy kiderítsék, ki támadt rá. Ezt követően Pál Imre a polgármesteri hivatalba tért be, vitatkozott az épület előtt álló Csala Zsolt alpolgármesterrel, majd leszögezte, a polgármesteri hivatal a „sátán tanyája”. György István polgármestertől az irodájában kérte számon az egy évvel korábban leadott dokumentációt, s a „RMDSZ csicskásának” minősítette Ladányi Zsolt prefektust is. A közbirtokossági elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy aláírásokat gyűjtött össze, amelynek alapján az országos közigazgatási hatóságnál követelni fogja, hogy referendumot írjanak ki a községben.

„Oda jutottam, hogy szinte szégyellem, hogy bármi közöm van Gyergyóalfaluhoz” – jelentette ki a Gyergyó tévé munkatársának György István polgármester, hozzáfűzve, hogy maholnap a település névtáblára a Szicília feliratot kell kiírni.

Pál Imrét, illetve a polgármestert nem sikerült elérnünk. A mezőgépész zendülése a helyi elöljárók ellen nem új keletű, ugyanis – mint arról korábban beszámoltunk – egy évvel ezelőtt éppen március 15-én rendezett „ördögűzést” Gyergyóalfalu 666-os házszámot viselő polgármesteri hivatalában föld-visszaszolgáltatások körüli törvénytelenségekkel vádolva az elöljárókat. György István polgármester és Csala Zsolt helyettes-polgármester akkor rágalmazásért és becsületsértésért törvényes eljárást kezdeményezett Pál ellen.

Szerző(k): Jánossy Alíz , kronika.ro

Szász Jenő: Markó Bélának nem áll jól a szénája Budapesten

Ma, 2010. április 22-én, Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke kijelentette: furcsállja, hogy egyszeriben mindenki “fidesz”-es lett Erdélyben és felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy a Kárpátokon innen nem működik a politikai prostitúció. Elmondása szerint Markó Bélának nem áll jól a szénája Budapesten, ezért az RMDSZ egyes feltörekvő politikusa azzal lobbizik a magyar fővárosban, hogy nem ápol jó viszonyt Markó Béla RMDSZ elnökkel. Budapesten nem felejtették el, hogy Markó Béla elsőként gratulált 2002-ben Medgyessy Péternek, 2006-ban pedig az MSZP-SZDSZ koalíciónak, és elragadtatva példátlannak ítélte meg, hogy régiónkban nem fordult még elő, hogy ugyanaz a koalíció egymást követő két alkalommal is kormányt alakíthasson. A Magyar Polgári Párt elnöke elítélendőnek tartja, hogy olyan személyek forgolódnak most a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség körül, akik korábban az MSZP-SZDSZ balliberális koalíció erdélyi helytartói voltak és politikai hűtlenségből jelesre vizsgáztak. Ugyanakkor felhívta Markó Béla figyelmét, hogy ami Bukarestben “eladható”, arra Budapesten nincs kereslet.

Molnár Miklós sajtóreferens , polgaripart.ro

A Fidesznek 263 mandátummal megvan a kétharmada

Országos Választási Bizottság:
98,19 százalékos feldolgozottság mellett a Fidesz–KDNP-nek 67,88 százaléka van az Országgyűlésben (262 mandátum). Ehhez hozzá kell még adni a Fidesz–KDNP-Magyar Vállalkozók Pártja koalíció 0,26 százalékát (1 mandátum), ami összesen 68,14%.

Az MSZP-nek 15,28 százaléka van (59 madátum), a Jobbiknak 12,18% (47 mandátum), az LMP-nek pedig 4,15% jutott (16 mandátum). Egy független jelölt is bejutott a magyar parlamentbe. Ő 0,26 százalékot szerzett.

* * *

97,43 százalékos feldolgozottság szerint a Fidesz–KDNP-nek 67,88 százaléka van az Országgyűlésben, azaz megvan a kétharmados többsége. A jelenlegi állás szerint a Fidesz–KDNP-nek 263 (262+1), az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 képviselője van. Rajtuk kívül egy független jelölt szerzett mandátumot.

Az eddigi előzetes eredmények szerint a 176 egyéni kerületből a Fidesz–KDNP-szövetség 173-at, az MSZP 2-t nyert meg. Molnár Oszkár független jelölt az edelényi választókerületben szerzett mandátumot.

mno.hu , erdely.ma

Az önkormányzatisághoz ragaszkodik az RMDSZ

Távlati célkitűzései közül a decentralizációt tudja leginkább megvalósítani az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként. Erről beszélt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szövetség polgármestereinek marosvásárhelyi találkozóján. Mint mondta: az RMDSZ-nek nemcsak a közigazgatás működtetésére, hanem annak megváltoztatására is fel kell használnia kormányzati és önkormányzati hatalmát.

„Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt, ami az ő minisztériumában rendelkezésre áll” – így magyarázza az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke a polgármesteri találkozó időzítését és a kormányzati tisztségviselők meghívását. Romániában az idén kerülnek önkormányzati hatáskörbe a kórházak és az iskolák: a tanácskozáson a decentralizációval járó tennivalókat is megvitatták.

„Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke.

Markó Béla szerint a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kétkamarás törvényhozáshoz és a valós önkormányzatisághoz.

„Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.

Markó Béla azt üzente bírálóinak: az RMDSZ valóban kis lépésekkel halad, de ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.

Baranyi László
Duna Tv/Híradó , erdely.ma

Hozzászóló: Ágoston (2010-04-25 13:12:14)

naés zárómondatát – rá nézve – találónak tartom.

Hozzászóló: István (2010-04-25 12:58:30)

Marco Polo szerint az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek az iskolák és a kórházak. És akkor mi van? A tanügyminisztérium dönt tanárok alkalmazásáról, tantervről, igazgatókinevezésekről, iskolaösszevonásokról, a helyhatóság fizet. Még akkor is, ha Bucuresti-ben minden évben új tanügyi reformat találnak ki, legjobb esetben megvárjaaz új reform az új minisztert. Marco Belo mit szól ezekhez a fejetlenül végrehajtott “reformokhoz”? A kormányban, mint annak második embere, ő felel az oktatásért. Szerintem nem felel, csak a zsebét töltik éppen, pénzt számol és nincs ideje a magyar oktatással sem foglalkozni, hát még a teljes romániaival.
A korházak ügye még érdekeseebb. Az egészségügyi biztositási rendszer átalakitása nélkül a kórházak önkormányzati fenntartása csak csődhöz vezethet. Cseke bevezetett mindenféle vizitdijat (Fecőtól ellesni a marhaságokat, amelyek a magyar egészségügy csődjéhez vezettek, és alkalmazni azokat siker reményében= gyengeelméjűség), ha a beteg biztositója nem az ellátó intézménynek fizet, hanem a megyei egészségügyi biztositók Bucuresti-ből preferenciálisan leosztott pénzecskéket utalgatnak néha-néha az intézményeknek, az a romániai egészségügyi ellátás végét jelenti.

Hozzászóló: Árus Zsolt (2010-04-25 12:48:27)

Beszélni lehet, de számítani csak a tettek számítanak.
Nézzük meg az önkormányzatok mennyiben azok. Meg lehet kérdezni egy polgármestert, hogy ha alkalmazni akar egy szakemebert, akkor megengedik-e neki Bukarestből. Vagy meg lehet kérdezni az összes közintézmény-vezetőt, hogy tapsoltak-e, amikor Bukarestben egy okos kitalálta, hogy mostantól rend lesz, pénzt kifizetni csak a hónap utolsó hetében lehet, de akkor is csak azokat a számlákat egyenlíthetik ki, amelyeket előzetesen beterveztek. Egy igazi agyrém, nemde? Ezt nevezik decentralizációnak?
Nem utolsósorban: folyton arról beszélnek, hogy a kórházakat át fogják adni a helyi önkormányzatok kezelésébe, s hogy ez fájdalmas folyamat lesz. Egy esetben lehet fájdalmas: ha nem adják velük együtt azt a pénzt is, amit eddig a kormány költött rájuk. Ha ugyanis a pénzt is adnák, akkor az önkormányzatok garantáltan jobban tudnának gazdálkodni azzal. A következtetés logikus: ismét csak a feladatot akarják átruházni, a pénzt megtartják maguknak.

Hozzászóló: naés (2010-04-25 12:44:11)

Ágostonnak:

Teljesen félreértett – mert úgy akarta. A legkönnyebb.
Ha falun egy ember elhasít egy deszkát vagy hasábfát még nem biztos hogy adót kellene fizetni érte de nem fizetnek, mert nem erkölcsös adófizetők s én ezt támogatom. Én nem arra céloztam. Hanem arra, hogy ha valahol felvisít a cirkula az első, második vagy tizedik szomszéd máris hegyezi a fülét. vajon mit mesterkednek ott? vanon fizetnek-e adót? vajon lopják-e a villanyt? És feljelentik.
És ha valakihez külföldi vendég érkezik, máris lesik – főleg Pünkösd körül – hogy fizettek-e a házigazdának vagy csak zarándokként kaptak ingyenszállást vagy rokonok, barátok?. És ha valami gyanús, akkor feljelentik. Erre céloztam, Ágoston úr, s nem hiszem, hogy nem értette. A magyarok zöme irigy, rosszul van a mások sikerétől.Önt is bizgeti, ha az RMDSZ valamit dolgozik, mert az MPP seholsincs?
Milyen lenyúlásppártiságról beszél látatlanban? Honnan tudja miből, hogyan és mennyiből élek? A sorait elolvasva, lehet hogy ön sokkal többet költhet havonta mint én, a jól keresők közül valónak sejtem – önt idéztem.
Elképesztő fejeket hordoznak a lábak ezen a földön.

Hozzászóló: Ágoston (2010-04-25 12:14:42)

Tudja, naés, vannak rendtartáspártiak, és lenyúláspártiak. Önt az utóbbiak közül valónak sejtem.
Azon azonban Ön is elgondolkodhat, hogy kik kiabálnak jobban a színvonalas, jól felszerelt és karbantartott iskolák és egészségügyi ellátás után. Szerintem azok, akik úgy hasítanak deszkát, és adnak ki szobákat, hogy az így szerzett jövedelmükből semmit sem tennének a közösbe.
Amíg nem lesznek erkölcsös adófizetőink, akik számon is kérik adólejeik útját, hanem csak az adó- és illetékbevételeket saját zsebpénzként elkezelő politikacsinálók, addig tovább masírozunk a gödör mélye felé.

Hozzászóló: Momo (2010-04-25 11:53:58)

Ennek a Borbolynak hány tisztsége van ? Beszélni sem tud! De pénzt költeni igen ! És Markó “bukaresti kormányról ” beszél ravaszul, de hát az ő maga! Kormányfőhelyettes !

Hozzászóló: naés (2010-04-25 11:27:26)

Már megint baj ha dolgoznak?
A rosszindulatú hozzászólásokból jut eszembe, hogy nem is az RMDSZ hibái sértenek egyeseket hanem az, hogy egyáltalán létezik és működik. Jobban mint a Szász Jenő siserehada. Az ilyen hozzászólásokat olvasva jut eszembe, hogy honnan kerülhetnek ki azok az emberek, akik a szomszédjukat beárulják ha több időre külföldi vendéget fogad a lakásában vagy ha falun észreveszik, hogy elhasít két-három deszkát. Már kisiparosadót fizettetnének vele. De nem a hatóság, hanem a szomszédság. Ezek juttak eszembe a lenti hozzászólásokat olvasva.

Hozzászóló: zsebpénzvezér (2010-04-25 09:40:04)

Borboj:
“Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt”
“a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez”

Hozzászóló: kétség (2010-04-25 08:38:32)

S prefektusokkal mit tesz Markó? Mi lesz, ha majd szépen beakasztnak az “önkormányoknak”? Mi lesz, ha majd megtámadják a helyi kezdeményezéseket, terveket?

Hozzászóló: Laci (2010-04-25 00:43:39)

Az Rmdsz kis lépésekkel halad.Ez jó vicc mert miota kormányon vannak nem értek el semmit.

Hozzászóló: Janos (2010-04-24 23:48:42)

marco megint hazudott, amikor azt mondta “az rmdsz valoban kislepesekkel halad”… Ugyanis nem halad. (Hacsak nem tekintsuk haladasnak a klientura zsebkitomeset)
Ahogy nincsen kormanyon, mindent visszacsinalnak abbol, amit kormanyzasuk alatt elertek, sot mi tobb meg tobbet rontanak a volt kolegaik.
Az egyetlen ami valamilyen haladas lenne, az az AUTONOMIA! A tobbi elvtarsias porhintes marco elvtarsek.
Egyebkent marco csak akkor nem hazudik, ha nem mozog a szaja.

Hozzászóló: Nono (2010-04-24 23:45:20)

Az önkormányzatiság, decentralizáció nem autonómia ! Szavakkal lehet zsonglőrködni politikusként. Ezt a Bukaresttel kapcsolatos szójátékot is sokszor használja Markó. Bizony Bukarestben dől el a legtöbb dolog, szerepet vállaltak ebben a rossz kormányban (is) a mi politikusaink! Hivatalosan “önkormányzatok” Romániában nincsenek,csak városi és megyei tanácsok, élükön kisebb-nagyobb helyi kiskirályokkal. Nézzetek csak körül!

Az MPP folytatná az együttműködést a Fidesszel

Szász Jenő örül annak, hogy a magyarországi választásokat fölényesen nyerő Fidesz törvényben kívánja megadni a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: bízik abban, hogy a magyarországi kormányváltás után olyan gazdasági, kulturális és egészségügyi projektek is készülnek, melyek a nemzeti integrációt erősítik.

Mint mondta, nagy reményeket fűz a fideszes kormányzáshoz, valamint a Fidesz és az MPP további együttműködéséhez, erre vonatkozó konkrét terveit még nem fejti ki, hogy nyilatkozataival ne befolyásolja a Fidesz helyzetét a második fordulóban.

Tamás Sándorról, a Kovászna Megyei Tanács elnökéről és Antal Árpádról, Sepsiszentgyörgy polgármesteréről pedig elmondta, ezek a politikusok 2008-ban úgy kampányoltak az MPP ellen, hogy azt állították: az MPP fideszes érdekeltségű vállalkozókat szeretne a térségbe hívni, ami árthat a térség gazdasági életének és a lakosságnak.A polgári párt elnöke ugyanakkor sajnálatosnak tartja azt a tényt, hogy a Fidesz sikerét most olyan politikusok is üdvözlik, akik korábban nem támogatták a jobboldaliakat. „Olyan emberek lettek Fidesz-szimpatizánsok, akik alig néhány évvel ezelőtt még a magyarországi balliberális kormánynak voltak a támogatói” – jegyezte meg Szász. Példaként Markó Béla RMDSZ-elnököt említette, akinek szerinte „nem áll jól a szénája” Magyarországon, ugyanis a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a következetesség és a tisztesség sem jellemzi a politikust.

Szerző(k): Csáki Emese , kronika.ro

20

Magyar Polgári Párt Sarmaság – Megkésett tanácsosi beszamoló

Bár március végén volt a sarmasági helyi tanács legutóbbi ülése,  elég későn vettük rá magunkat a beszámoló megírására.

Nem hanyagság vagy nemtörődömség a késlekedés oka, hanem egyszerűen nem tartottuk érdemesnek tudósítani egy ilyen alibi- gyűlésről:  nem válik becsületükre a sarmasági tanácsosoknak.

Az ülés 16.05 órakor kezdődött az ülésvezető elnök – Erdei Á.K. – dörgedelmeivel, aki alapos fejmosásban részesítette Szabó Z.  MPP – és tanácsost ( és személyén keresztül az MPP-frakciót),  mert az előbbi tanácsgyűlésen  “mindenfélét összebeszélt”,  és még a gyűlést is otthagyt(ák)a.

Mindezen főbenjáró bűnökért kilátásba helyezte akár “megszankcionálását”  is.

Ha már a magas vezetőség úgy ránk ijesztett,  megszeppenve hallgattuk végig a hátralévő 10 percet:  ennyi idő is dosztig elég volt az RMDSZ- es tanácsosoknak,  hogy megvitassák a napirend mind a hét pontját.  Hogy nem döntötte meg saját rekordját a sarmasági tanács,  azért egyedül csak Demjén S.  szilágylompérti illetőségű tanácsos okolható,  aki az utolsó napirendi pontra (Különfélék) nem átallott több mint 3 egész percet pazarolni egyetlen hozzászólóként!

Összegezve:  március hónapban a tanácsosok majdnem 20 (húsz) ! perc kemény tanácsosi munkát végeztek,  amiért 220 lej tiszteletbeli juttatás illeti meg őket.  Személyenként.

Nem elhanyagolható teljesítmény ebben a nagy gazdasági válságban…

MPP – frakció.

U.i.  Igérjük,  hogy az elkövetkező tanácsüléseken nem leszünk ilyen “ijjedősek”.

2

Borászat „a dűlő mögött”

Szatmár megye egyik legjobb szőlőtermő vidéke, a Bükkalja lábánál fekvő Krasznabéltek borászatának újbóli fellendítését tűzte ki célul a Németországból hazatelepült Brutler házaspár.

rasznabéltekről, a Szatmárnémetiből Zilah felé vezető út mentén fekvő településről még a környékbeliek közül is kevesen tudják: közel ezeréves borászmúltra tekint vissza, és néhány évtizeddel ezelőtt még a környék leggazdagabb mezővárosának számított. A községen keresztülhaladó valóban nem sokat lát a hajdani szőlőhegyekből, mivel ezeket csak egy igen rossz, többnyire kizárólag terepjáróval járható úton lehet megközelíteni.

Megéri azonban kilátogatni: a pincesor mögött húzódó dombokon a szőlőültetvények jócskán megritkultak ugyan, az elharapódzó akácos pedig csak karót terem, mégis lebilincselő élményt kínál a táj. A dombtetőkről a szőlősökön túl ellátni a Bükk-hegységig, ugyanakkor a nézelődő elé tárul az itt kezdődő Alföld is. Krasznabéltekre a Rákóczi-féle szabadságharc után würtenbergi svábokat telepített a környék új ura, Károlyi Sándor gróf, a határrészeket pedig ma is régi sváb nevén emlegeti a lakosság.

Északnyugati irányból az első jelentős szőlőhegyen, a Nachbilen (’bil’ svábul dűlőt jelent, a ’nach’ szócska pedig azt, hogy: után, mögött) levő új telepítésekből látszik: nemcsak múltja van, de jövője is lehet a krasznabélteki szőlőtermesztésnek. A mellette fekvő Stumpfabil tetején a borászat védőszentje, Szent Orbán tiszteletére épített kápolna kémleli mementóként a vidéket: mutatja, mihez érdemes viszszanyúlni annak érdekében, hogy ismét virágozzék a környék gazdasága.

Johann Brutler

Modern borászat az uradalmi pincében

A községnek, mely körülbelül hatszáz házat számlál, közel négyszáz pincéje van. Közülük a legnagyobb az 1730-as években épült hajdani uradalmi pince, mely akkora, hogy egy szekér is megfordulhat benne. A szőlészetért sokat tevő és kitűnő gazdasági érzékkel rendelkező Károlyi Sándor ugyanis Krasznabéltekre telepítette saját szőlősét, és itt működtette borászatát is. A hatalmas grófi pince a kommunizmus idején az állami gyümölcsátvevő, a MATT egyik központja volt, az üzemeltetők azonban hagyták tönkremenni, így be is omlott. Mára azonban felújították: a helybéli születésű Johann Brutler és felesége, Katharina huszonhat évi németországi tartózkodás után hazaköltözött, megvásárolta és rendbe tette az uradalmi pincét, a kibővített présházban pedig borászatot alapított Nachbil néven, ugyanis a „dűlő utáni” dűlőn fekszik szőlősük nagy része.

„Öregek háza” és új telepítések

Johann Brutler (képünkön) és társa, Lieb Mihály szatmárnémeti vállalkozó 16 hektáron termeszt szőlőt, boraikkal pedig jelenleg helyüket keresik a hazai piac kínálatában. Ebből Brutlerék öröksége mindössze másfél hektárnyi volt, melyen megőrizték a régi, őshonos fajtákból álló ültetvényt. A hagyománytiszteletből ápolt szőlőst egymás közt „öregek házának” nevezik, ugyanis nem ritkák itt a 100-200 éves tőkék sem.

Johann Brutler azonban nem csak muzeális értéket lát az őshonos szőlőfajtákban, ezért egy ausztriai kertészetben szaporíttat is, és folyamatosan telepíti a Grispitzet vagy Grünspitzet, a Barast, a Furmintot, a Bakatort és a Ropogóst. Ezzel párhuzamosan behozott nemzetközileg ismert fajtákat is. Szakértőkkel vizsgáltatta meg a terület adottságait (meglehetősen hűvös itt a klíma), majd két-három évnyi kísérletezés után ültette be a Nachbilen vásárolt földjeit.

A vörösök közül bevált a pinot noir és a syrah, a fehérek közül a chardonnay, a rajnai rizling és az olaszrizling, az erdélyi fajták közül pedig királyleánykát termeszt. A borászat alapjait feleségével együtt még itthon sajátították el, hisz ebben nőttek fel, majd autodidakta módon képezték magukat mindvégig, míg Németországban éltek, ahol Johann orvosi asszisztensként, Katharina pedig köztisztviselőként dolgozott.

A kézimunka jobb minőséget ad

Johann Brutler elmondta: folyamatosan keresik az egészséges egyensúlyt a hagyományos borkészítési eljárások és a modern technológiák között, törekedve arra, hogy a borban a lehető leginkább felismerhető legyen a gyümölcs, melyből előállították. A borkészítéssel kapcsolatos munkák zömét kézzel végzik, és mindenben a természetességre törekszenek — ezt bizonyítja többek között a kézi palackozású üvegekre ragasztott címke egyszerűsége is. A szőlészetben is az ökotermesztés elveit követik, néha hagyják a szőlőt „szenvedni”, mivel így ízletesebb, jobb minőségű lesz a gyümölcs.

Épp ezért van az, hogy bár a Nachbil 14,5 hektárnyi „munkaképes” szőlője 70–80 ezer liternyi bort lenne képes adni évente, ők mindössze 45–50 ezer liternyit állítanak elő. Ráadásul a kézi munkaerő költségesebb, mint a gépek, így a boraik nem olcsók, bár az ömlesztettet szélesebb rétegek számára is elérhető áron forgalmazzák. Johann Brutler állítja: egy bor egyéniségét nemcsak a szőlőfajta, a tájegység adottságai és a feldolgozási módszerek határozzák meg, benne van ugyanis a borász lelke, személyisége is, mely a túltechnologizálás, azaz a nagymértékben gépesített eljárások következtében elveszhet.

Hézagos borkultúra

A kommunizmus utáni viszonyok sok keserű meglepetést okoztak a hazatelepülőknek, melyek egyikét épp a romániai borpiaci viszonyok jelentették. Kifejtették: itt egy bor sikere, keresettsége, ára szinte egyáltalán nem az ital minőségének függvényében alakul, ahogy más országokban. Ez, persze, jórészt annak tudható be, hogy az a réteg, mely megengedheti magának a drágább borok fogyasztását, nem vagy csak alig-alig rendelkezik borkultúrával, így egyetlen iránytűjük a sznobizmus. Lényegében azok a borászok „futnak be”, akik valamilyen úton-módon el tudják intézni, hogy elitnek számító helyeken az ő boraikat kínálják.

Kénytelenek ezért többé-kevésbé ők is igazodni az itteni játékszabályokhoz. Meg is jelennek boraikkal, ahol csak lehet: számos helyi, regionális és országos szintű borversenyen nyertek, és külföldön is bemutatkoztak már. Ez év februárjában, Sógor Csaba képviselő jóvoltából az Európai Parlament épületében tartottak borbemutatót, márciusban pedig Berlinben, a legnagyobb európai turisztikai vásáron ők képviselték a romániai borászatot. Johann Brutler hangoztatja: a minőséget szem előtt tartó borászok egyik fő feladata kell hogy legyen a jövőben a fogyasztók ízlésének kiművelése.

Visszatérnek a régi szép időkhöz

A településen és a szőlőhegyen is meglátszanak a lélekgyilkos rendszer nyomai, illetve az, hogy a 80-as években a svábság több mint fele kitelepült: a lakosság hozzáállásában tanyát vert az igénytelenség. A község házain, akárcsak a pincesor épületein, megkopott a sváb takarosság. A közállapotok, a köztisztaság leginkább Johann Brutler feleségének, Katharinának a szívügye, aki folyamatosan kampányol a szemét összegyűjtése érdekében, valamint a pincék és környékük rendben tartásáért. Brutlerék már jó néhány évvel ezelőtt ezer márkát adakoztak a községnek egy szeméttároló kialakítására, Katharina pedig szorgalmasan győzködi mind az elöljárókat, mind a lakosokat annak érdekében, hogy úgy nézzen ki a község, mint gyerekkorában.

És, persze, igyekszik jó példával elöl járni. Nosztalgiával mesél a régi szőlőhegyről, mely frissen meszelt borházaival, feketével kihúzott ablakaival valóságos dísze volt a környéknek. Brutlerék törekszenek minden lehető módon segíteni a községet: csakis helybéli munkásokat alkalmaznak, a helyi boltokból vásárolnak. Remélik: sikerül hozzájárulniuk ahhoz, hogy a település visszaszerezze régi rangját, és az itt élők kibontakoztassák a borászatban rejlő páratlan lehetőségeket. És persze azt, hogy borász fiuk, aki jelenleg Ausztriában él és dolgozik, hozzájuk hasonlóan megszereti régi-új hazájukat, és továbbviszi az általuk alapított Nachbil borászatot.

Szerző: Babos Krisztina , kronika.ro

1 2 3 4
>