Mérlegen a kül- és nemzetpolitika

Új, határozott külpolitikát szeretne megvalósítani a Fidesz-KDNP kormányra kerülése esetén. A külhoni magyaroknak mind a hat, országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot, ám többen fokozott óvatosságra intenek – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap esti választási különkiadásából, ahol a hat párt képviselője közös asztal mellett fejtette ki nemzetpolitikai elképzeléseit. Az országos politikában viszonylag új szereplőnek számító Lehet Más a Politika több témában is határozott koncepciót terjesztett elő.

A magyar külpolitikát elvesztettük az elmúlt években, se bűze, se színe, se szaga nem volt. A belpolitika szolgálólányává vált, sokszor egyszerű PR-megfontolások irányították – nyilatkozta a Duna Televízió vasárnap esti választási műsorában a pillanatnyi adatok szerint kormányzásra esélyes Fidesz-KDNP pártszövetséget képviselő Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.

A Duna Televízió lehetőséget biztosított az áprilisi választásokra országos listát állított hat pártnak – a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-nek, a Jobbiknak, a Lehet Más a Politika és a Civil Mozgalom képviselőjének –, hogy kifejtsék a nemzetpolitikára és a külpolitikára vonatkozó nézeteiket. A pártonként nyolc perces időkeretben külpolitikai prioritásaikról, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, a magyar közösségek autonómia-igényéről, valamint a magyar-magyar párbeszédről mondhatták el elképzeléseiket.

Németh Zsolt úgy látja: a magyar külpolitikának minden viszonylatban meg kell találnia a magyar érdekeket. A szövetségesi viszonylatokban éppúgy, mint a partneri viszonyokban is – például Oroszországgal és Kínával.

A magyar külpolitikának fel kell tudni vállalni az ütközést, a feszültségeket is. Az autonómia, az oktatás, a nyelvi jogok mellett kell a magyar nemzetpolitikának az elkövetkező években határozottan és világosan kiállnia – mondta a fideszes politikus.

Új közép-európai együttműködést is megelőlegezett kormányra kerülésük esetére Németh Zsolt. Mint mondta: új egyensúlyt kell kialakítani a nemzetpolitika illetve a szomszédsági és regionális kapcsolatok között. „Magyarország érdekelt szomszédai sikerében. Úgy gondoljuk, hogy a magyarság akkor lehet sikeres a Kárpát-medencében, ha egy egyre inkább felfelé emelkedő régió tagjai leszünk” – szögezte le.

Az MSZP-t képviselő Szabó Vilmos külügyi államtitkár úgy látja: tavaly jelentős mértékben nőtt az ország elismertsége, ami még tovább erősödne, ha a gazdasági stabilizációs politika a választásokat követően is folytatódna.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt tartaná az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésnek, hogy az „EU-nak ne legyünk alávetettjei”. Kijelentette: a magyar termőföld nem eladó, a magyar piacot vissza akarják szerezni, nem tűrik el a Benes-dekrétumok továbbélését. Nyitnának kelet felé, jó gazdasági kapcsolatot építenének Oroszországgal, hogy a magyar termékeket el tudják adni kelet felé. Továbbá: „Budapestet a deviancia központi szerepéből kivéve a kárpát-medencei magyarság fővárosává kell visszanemesíteni” – szögezte le a jobbikos politikus.

Az MDF éppen a nyugati orientáció jövőjét félti a magyar külpolitikában. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt képviselője kijelentette: az MSZP Oroszország-politikája elbizonytalanította Magyarországgal kapcsolatban a nyugati szövetségeseinket, de a Fidesz várható Oroszország-politikáját előrejelző egyes megnyilatkozások is kétségesek az MDF számára. „Az MDF kifejezetten fontosnak tartja a nyugati orientációt, a piacgazdaság, a kapitalizmus megerősítését” – szögezte le a politikus.

Határozott elképzeléseket fogalmazott meg külpolitikai törekvéseiről a politikában viszonylag új szereplőnek számító Legyen Más a Politika (LMP) és a teljesen újként szerveződött Civil Mozgalom is.

Az LMP úgy látja: erősíteni kell a magyar kül- és nemzetpolitika pozícióit az Európai Unión belül. Sokkal határozottabb fellépést várnának el péládul a határon túli magyarokat ért atrocitások kapcsán, nagyobb hangsúlyt helyeznének ezek megelőzésére is, a nemzetközi és az országok közötti fórumok hatékonyabb kihasználásával.. Rendeznék – egyfajta ombudsmanni rendszerrel – a hazai kisebbségek máig megoldatlan parlamenti képviseletét, a jó példával elöljárás jegyében – szögezte le az LMP-t képviselő Mile Lajos a Duna Televízióban.

A Civil Mozgalom számára alappillér a külpolitikában a magyar nemzetiség, az ezeréves hagyományok és múlt megtartása és védelme. Erősítenék a gazdasági szálakat a külföldön élő magyarokkal. A magyarországi természeti kincseket pedig – például a gyógy- és ásványvizeket – magyar kézben, a magyar népesség szolgálatában tartanák meg.

Simon Zsolt, a mozgalom terveit ismertetve azt mondta: a nemzetközi szerződések illetékességét meg kell vizsgálni, a trianoni szerződést pedig le kell zárni. Utóbbit egyfajta zárszámadás készítésével képzelik el, „hogy ne legyen ebben a kérdésben maszatolás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, így nem lesz támadási felület Magyarország tekintetében” – jelentette ki Simon Zsolt.

A legélesebb állásfoglalások és a legóvatosabb megfogalmazások is a kettős állampolgárság témakörében hangzottak el.

Szabó Vilmos a MSZP nevében úgy nyilatkozott: a kettős állampolgárság ma is létezik Magyarországon és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is az elmúlt években. Ráadásul – mondta – a magyar felmenőkkel rendelkezőknek meg is könnyítették az állampolgárság megszerzését. Mint mondta: a Magyarországgal szomszédos országok többségének uniós csatlakozása után Kárpátalját leszámítva csak szimbolikus jelentőséggel bír a magyar állampolgárság a határon túli magyarok körében.

Az MSZP ugyanakkor – egyes hazai szociális hatások, valamint az uniós joghoz és a szomszédok jogához való illeszkedés vizsgálata után – hajlandó lenne megadni az állampolgárságot az érintett körbe tartozóknak. „A megegyezéshez közel álltunk, kár, hogy az utolsó hónapokban a Fidesz-KDNP visszavonta a tárgyalási lehetőséget és nem kívánt erről a kérdésről tovább tárgyalni” – mondta Szabó Vilmos.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt a kijelentést tette, hogy valóban létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, ám ez az izraeli-magyar kettős állampolgárság, ami „a magyar parlamentben is nagyon nagy számban működik jelenleg”. Szabó Vilmos a kijelentést később visszautasította, igaztalannak és gyalázatosnak nevezte.

A Jobbik első tíz törvénytervezete között lenne a magyar állampolgárság visszaadása a határon túli magyaroknak – szögezte le Szegedi Csanád.

Németh Zsolt a Fidesz-KDNP nevében úgy nyilatkozott a témáról: elképzelésük szerint egyéni kérelem alapján adnák meg az állampolgárságot a magyar állampolgárságú felmenőkkel bíró, magyarul tudó kérelmezőknek. A szavazati jog kérdésével a Fidesz indítványa nem foglalkozott. „Népszavazásra az ügyben nincs szükség, hiszen 52 százalékkal a magyar társadalom világossá tette, hogy támogatja a kettős állampolgárságot” –szögezte le Németh Zsolt.

A Magyar Demokrata Fórum nem csak a kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is megadná a magyar állampolgárságot, de szavazati jogtól külön választva. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező lakosoknak, a közterheket Magyarországon fizetőknek mindenképpen megadnák a szavazati jogot.

A Lehet Más a Politika úgy látja: fokozottan érzékeny területről van szó. Éppen ezért a helyi közösségek véleményét meghatározó módon vennék figyelembe. Azaz: kérik-e vagy sem, s ha igen, milyen módon kérik a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok. A nyugati gyakorlattól eltérően ebben a régióban nem elsősorban jogi kategóriáról van szó, ha állampolgárságról beszélünk, hanem identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről – érvelt Mile Lajos.

Duna TV , erdely.ma

admin
 

>