Archive

Monthly Archives: március 2010

Egyenesen Bill Gates-től kaptak támogatást a háromszéki könyvtárak

A Bod Péter Megyei Könyvtár sikeresen pályázott, így csatlakozott a Biblionet – A világ a könyvtárunkban elnevezésű országos programhoz. A program második fordulójának eredményeit 2010. március 25-én jelentette be sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kulturális miniszter.

Országos szinten összesen 24 megyei könyvtárnak sikerült bejutnia a programba ez alkalommal.

A program révén Háromszék tizennyolc településén (a listát lásd alább) új számítástechnikai eszközökkel felszerelt internet-termeket alakítanak ki, ott, ahol ezt az önkormányzatok is támogatták.

A Biblionet program a helyi közösségeknek az információhoz való minél jobb hozzáférését segíti elő azáltal, hogy a közkönyvtárakat számítástechnikai eszközökkel szereli fel, és ezek megfelelő használata érdekében képzéseket tart a könyvtárosoknak, akik ezáltal korszerű szolgáltatásokat és hasznos ismereteket nyújthatnak majd a felhasználóknak a számítógépkezelés, internetezés stb. terén.

Mindez egy olyan partnerség keretében valósul meg, amelynek résztvevői az IREX (nemzetközi nonprofit alapítvány, amely több mint 50 országban van jelen és a Bill & Melinda Gates Alapítványtól érkező finanszírozást fordítja a romániai Biblionet program kivitelezésére), a Romániai Könyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Szövetsége (ANBPR), a helyi és regionális önkormányzatok, az országos hatóságok és az ország közkönyvtárai.

A programban való részvétel szakirányítója a megyei könyvtár, amely ezáltal képzőközponttá is válik, a programban részt vevő munkatársai szakképzésben részesülnek és a maguk során kiképezik a többi érintett könyvtárost. A programhoz való csatlakozás feltétele az volt, hogy a megyéből legkevesebb 10 közkönyvtár a következő minimális követelményeknek megfeleljen, illetve fenntartóik, a helyi önkormányzatok vállalják ezek biztosítását:

1. Legalább egy, teljes állással alkalmazott könyvtáros, aki könyvtári teendőket végez.

2. A könyvtárban megfelelő helyiség kialakítása, benne megfelelő bútorzat (szék, asztal) 4 számítógép részére.

3. Szélessávú internet-szolgáltatásra szóló előfizetés folyamatos biztosítása.

4. A kapott felszerelés (számítógépek, nyomtatók, multimédiás eszközök) bebiztosítása egy szakcégnél.

5. A helyiség megfelelő biztonsági körülményeinek megteremtése.

6. Optimális hőmérséklet biztosítása az eszközök működése érdekében.

7. A könyvtáros részvételének biztosítása a program keretében sorra kerülő ingyenes képzéseken (a megyei könyvtárban, illetve az adott régióban), az esetleges utazási és elszállásolási költségek felvállalásával.

A Bod Péter Megyei Könyvtár a következő települések könyvtárait csatlakoztatta a Biblionet programhoz, a mostani körben (2010 második félévében sor kerül ezekben a jelzett termek kialakítására és a vonatkozó képzések lebonyolítására):

Kézdivásárhely
Illyefalva
Kézdiszentlélek
Kovászna
Zabola
Bodzaforduló
Szitabodza
Gelence
Bereck
Réty
Kézdiszentkereszt
Zágonbárkány
Uzon
Torja
Mikóújfalu
Nagyajta
Dobolló
Gidófalva

Szonda Szabolcs igazgató , erdely.ma

5

Precedens nélküli eset Romániában: tisztségben levő honatya rács mögött

Előzetes letartóztatásba helyezték kedden Catalin Voicu szociáldemokrata párti szenátort, akit befolyással való üzérkedéssel, valamint kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak.

A szenátor mentelmi jogát a múlt héten vonta meg a parlament felső háza, és így lehetővé vált a honatya letartóztatása. A tárgyalás kedden zajlott le a bukaresti legfelső bíróságon, amelynek bírái úgy határoztak, hogy indokolt az ügyészek kérése, és elrendelték Voicu harminc napra szóló előzetes letartóztatását. A szenátor 24 órán belül megfellebbezheti a döntést.

Az ügyészek szerint Voicu bírósági döntéseket és rendőrségi vizsgálatokat próbált meg befolyásolni két üzletember érdekében, akiktől „közbenjárásáért” pénzt fogadott el. Voicut az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben választották meg képviselőnek 2004-ben, majd a 2008-as parlamenti választások nyomán a szenátus tagja lett.

hirado.hu , erdely.ma

A nyárádszeredai RMDSZ szerint az MPP feszültséget kelt

A nyárádszeredai RMDSZ-szervezet, a polgármester és alpolgármester a város lakosaihoz szóló közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe:

A helyi RMDSZ és a város vezetősége kifejti álláspontját a szombaton 18 órára szervezett nyárádszeredai előadással kapcsolatban: az ortodox terjeszkedés kérdése nemcsak Nyárádszereda ügye, hanem egy szélesebb réteg is állást foglal a kérdésben. Mi is felvállaljuk ennek az ügynek a rendezését, de úgy gondoljuk, hogy a helyi MPP kezdeményezései nem a legmegfelelőbb módszerek erre, inkább csak tovább rontják a hangulatot a közösségben. A kérdésben született tavalyi egyezség óta elcsitult a csatározás, és úgy tűnt, hogy sikerül békés úton rendezni az ortodox templom kérdését. De ha már nem a pópák kopogtatnak a városháza ajtaján, akkor az MPP próbál újabb feszültséget kelteni, amelyet mi felelőtlennek tartunk és elítélünk, annál is inkább, hogy a város polgármestere és alpolgármestere is a szórólapokból értesült a kezdeményezésről, ahelyett hogy a közös megoldások keresésére törekedne a másik fél is.

Népújság , erdely.ma

16

Válókeresetet nyújtott be Tőkés László felesége

Válókeresetet nyújtott be a nagyváradi bíróságon Tőkés Edit, Tőkés László korábbi református püspök, jelenlegi EP-képviselő felesége. A Mediafax hírügynökség szerint a feleség keresetében azt állítja: a református püspök számtalan esetben megcsalta őt, ugyanakkor arra kéri a bíróságot, hogy a válást kizárólag férje hibájából mondja ki. Tőkés László az MTI-nek azt nyilatkozta: élete legnagyobb próbatételeként éli meg a felesége lépését.

Tőkés Edit keresetében azt állítja: “számtalan kalandjairól kollegái is tudtak, mert nem törekedett diszkrécióra.” Hozzáteszi: amennyiben szükséges tanúkkal, szerelmes levelekkel, telefonos üzenetekkel és egyéb feljegyzésekkel kész bizonyítani állítását. Mint írja: 25 évnyi házasságuk alatt „lelkileg is terrorizálta” és olyan abszurd szokása is volt, hogy csak írásban kommunikált a családjával.

A válókereset szerint Tőkés nem volt hajlandó feleségével megjelenni barátai között vagy egyéb nyilvános eseményen. Tőkés Edit ugyanakkor leánykori nevének újrafelvételét kéri és azt, hogy a jelenlegi férje a jövedelmének egyharmadát a három – tanulmányaikat még be nem fejezett – gyereküknek továbbítsa.

Tőkés László az MTI-nek azt nyilatkozta: élete legnagyobb próbatételeként éli meg azt, hogy felesége válókeresetet nyújtott be. A politikus elmondta, hogy felesége egy héttel ezelőtt adta be a válópert, miután tavaly decemberben elhagyta őt, és otthonukból elköltözött. „Mivel ezen a helyzeten nem tudtam változtatni, döntését kénytelen vagyok tudomásul venni és tiszteletben tartani” – mondta Tőkés László.

Rámutatott: család- és gyermekszerető emberként élete legnagyobb próbatételeként és válságaként éli meg a történteket. Leszögezte: az ügy további részleteibe nem avatja be a nyilvánosságot, mivel családját óvni akarja a nyilvánvaló politikai ártószándéktól, valamint a bulvársajtótól.

A politikus hozzátette, hogy munkájának és hivatásának a továbbiakban is megpróbál töretlenül eleget tenni.

Tőkés kifejtette: a román sajtó úgy tálalja a hírt, mintha felesége nyilatkozott volna. A valóság viszont az – tette hozzá –, hogy Tőkés Edit nem nyilatkozott a sajtónak, amely megszerezte a válóperes dosszié tartalmát, miközben őt még nem is értesítették a válóper beadásáról és a tárgyalásról.

Szerző(k): Hírösszefoglaló , kronika.ro

Megalkuvás vagy kompromisszum ?

Hamar kiderülhet, valóban annyira hasznos-e a magyar közösség számára az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, mint azt a szövetség vezetői állítják. A következő hetekben, hónapokban ugyanis azok a törvénytervezetek kerülnek terítékre a parlamentben, amelyek különösen fontosak számunkra, így az oktatási, a kisebbségi és a régióátszervezési jogszabály.

Bár eddig sok minden nem szivárgott ki a koalíciós vezetőtanács ülésein elhangzottakról — így jóformán nincs is garancia arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt hajlandó-e az eredeti formában támogatni a Székelyföldi Fejlesztési Régió és a kulturális autonómia megteremtéséről szóló tervezeteket —, a Bukarestben zajló politikai játszmák azt sejtetik, afféle „csendes társnak” szeretnék a szövetséget, aki megszavaz mindent, amit a nagyobbik párt akar, de csak visszafogottan szabad kérnie.

A legegyértelműbb jelzés eddig a szociáldemokratáktól érkezett: a távozók miatt meggyengült, ellenzékbe szorult párt frissen megválasztott elnöke a régióátszervezési törvény határozott elutasításában vélte felfedezni azt az üzenetet, amelynek révén szerezhet néhány voksot. (Nem kizárt egyébként, hogy Victor Ponta kijelentése összefüggésben áll az RMDSZ Mircea Geoană leváltása ügyében tanúsított szolgalelkű, következetlen magatartásával!) Ráadásul a Nemzeti Liberális Párttal is megromlott a szövetség viszonya, így jóformán megszűnt a párbeszéd az ellenzéki pártokkal. A szövetség gyakorlatilag csak koalíciós partnerére számíthat — vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, a Demokrata-Liberális Pártnak vált kiszolgáltatottá. Amely eddig hol egyik, hol másik arcát mutatta a szövetség felé: a maroshévízi nagygyűlésen ugyan nem vett részt, de sietve közölte, csak egy hivatalos nyelv létezhet Romániában, a régióátszervezés kapcsán felemás álláspontot fogalmazott meg, a kisebbségi törvényről pedig fölöttébb óvatosan nyilatkoztak. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban a függetlenek egyre gyarapodó csoportja, amelyet immár pártként is bejegyeztek, és amely könnyen fölöslegessé teheti az RMDSZ-t a nagyobbik koalíciós partner számára, hiszen ha a demokrata-liberálisok az elmúlt hónapokban tapasztalt iramban vásárolják fel a honatyákat, nemsokára egymagukban is kormányozhatnak.

Sorsdöntő időszak következik hát a szövetség számára, Markó Béláék egyetlen esélye csak a következetesség marad. Bukaresti szövetségeseik ugyanis minden bizonnyal ésszerű kompromisszumként igyekeznek majd tálalni az esetleges megalkuvást — a tisztánlátás végett ezért nem árt, ha az RMDSZ elsősorban a közösség hangjára figyel, döntéseit pedig nem a bársonyszékek, hanem a magyarság érdekeinek tükrében hozza.

Farcádi Botond, Háromszék , erdely.ma

Mérlegen a kül- és nemzetpolitika

Új, határozott külpolitikát szeretne megvalósítani a Fidesz-KDNP kormányra kerülése esetén. A külhoni magyaroknak mind a hat, országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot, ám többen fokozott óvatosságra intenek – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap esti választási különkiadásából, ahol a hat párt képviselője közös asztal mellett fejtette ki nemzetpolitikai elképzeléseit. Az országos politikában viszonylag új szereplőnek számító Lehet Más a Politika több témában is határozott koncepciót terjesztett elő.

A magyar külpolitikát elvesztettük az elmúlt években, se bűze, se színe, se szaga nem volt. A belpolitika szolgálólányává vált, sokszor egyszerű PR-megfontolások irányították – nyilatkozta a Duna Televízió vasárnap esti választási műsorában a pillanatnyi adatok szerint kormányzásra esélyes Fidesz-KDNP pártszövetséget képviselő Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.

A Duna Televízió lehetőséget biztosított az áprilisi választásokra országos listát állított hat pártnak – a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-nek, a Jobbiknak, a Lehet Más a Politika és a Civil Mozgalom képviselőjének –, hogy kifejtsék a nemzetpolitikára és a külpolitikára vonatkozó nézeteiket. A pártonként nyolc perces időkeretben külpolitikai prioritásaikról, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, a magyar közösségek autonómia-igényéről, valamint a magyar-magyar párbeszédről mondhatták el elképzeléseiket.

Németh Zsolt úgy látja: a magyar külpolitikának minden viszonylatban meg kell találnia a magyar érdekeket. A szövetségesi viszonylatokban éppúgy, mint a partneri viszonyokban is – például Oroszországgal és Kínával.

A magyar külpolitikának fel kell tudni vállalni az ütközést, a feszültségeket is. Az autonómia, az oktatás, a nyelvi jogok mellett kell a magyar nemzetpolitikának az elkövetkező években határozottan és világosan kiállnia – mondta a fideszes politikus.

Új közép-európai együttműködést is megelőlegezett kormányra kerülésük esetére Németh Zsolt. Mint mondta: új egyensúlyt kell kialakítani a nemzetpolitika illetve a szomszédsági és regionális kapcsolatok között. „Magyarország érdekelt szomszédai sikerében. Úgy gondoljuk, hogy a magyarság akkor lehet sikeres a Kárpát-medencében, ha egy egyre inkább felfelé emelkedő régió tagjai leszünk” – szögezte le.

Az MSZP-t képviselő Szabó Vilmos külügyi államtitkár úgy látja: tavaly jelentős mértékben nőtt az ország elismertsége, ami még tovább erősödne, ha a gazdasági stabilizációs politika a választásokat követően is folytatódna.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt tartaná az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésnek, hogy az „EU-nak ne legyünk alávetettjei”. Kijelentette: a magyar termőföld nem eladó, a magyar piacot vissza akarják szerezni, nem tűrik el a Benes-dekrétumok továbbélését. Nyitnának kelet felé, jó gazdasági kapcsolatot építenének Oroszországgal, hogy a magyar termékeket el tudják adni kelet felé. Továbbá: „Budapestet a deviancia központi szerepéből kivéve a kárpát-medencei magyarság fővárosává kell visszanemesíteni” – szögezte le a jobbikos politikus.

Az MDF éppen a nyugati orientáció jövőjét félti a magyar külpolitikában. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt képviselője kijelentette: az MSZP Oroszország-politikája elbizonytalanította Magyarországgal kapcsolatban a nyugati szövetségeseinket, de a Fidesz várható Oroszország-politikáját előrejelző egyes megnyilatkozások is kétségesek az MDF számára. „Az MDF kifejezetten fontosnak tartja a nyugati orientációt, a piacgazdaság, a kapitalizmus megerősítését” – szögezte le a politikus.

Határozott elképzeléseket fogalmazott meg külpolitikai törekvéseiről a politikában viszonylag új szereplőnek számító Legyen Más a Politika (LMP) és a teljesen újként szerveződött Civil Mozgalom is.

Az LMP úgy látja: erősíteni kell a magyar kül- és nemzetpolitika pozícióit az Európai Unión belül. Sokkal határozottabb fellépést várnának el péládul a határon túli magyarokat ért atrocitások kapcsán, nagyobb hangsúlyt helyeznének ezek megelőzésére is, a nemzetközi és az országok közötti fórumok hatékonyabb kihasználásával.. Rendeznék – egyfajta ombudsmanni rendszerrel – a hazai kisebbségek máig megoldatlan parlamenti képviseletét, a jó példával elöljárás jegyében – szögezte le az LMP-t képviselő Mile Lajos a Duna Televízióban.

A Civil Mozgalom számára alappillér a külpolitikában a magyar nemzetiség, az ezeréves hagyományok és múlt megtartása és védelme. Erősítenék a gazdasági szálakat a külföldön élő magyarokkal. A magyarországi természeti kincseket pedig – például a gyógy- és ásványvizeket – magyar kézben, a magyar népesség szolgálatában tartanák meg.

Simon Zsolt, a mozgalom terveit ismertetve azt mondta: a nemzetközi szerződések illetékességét meg kell vizsgálni, a trianoni szerződést pedig le kell zárni. Utóbbit egyfajta zárszámadás készítésével képzelik el, „hogy ne legyen ebben a kérdésben maszatolás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, így nem lesz támadási felület Magyarország tekintetében” – jelentette ki Simon Zsolt.

A legélesebb állásfoglalások és a legóvatosabb megfogalmazások is a kettős állampolgárság témakörében hangzottak el.

Szabó Vilmos a MSZP nevében úgy nyilatkozott: a kettős állampolgárság ma is létezik Magyarországon és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is az elmúlt években. Ráadásul – mondta – a magyar felmenőkkel rendelkezőknek meg is könnyítették az állampolgárság megszerzését. Mint mondta: a Magyarországgal szomszédos országok többségének uniós csatlakozása után Kárpátalját leszámítva csak szimbolikus jelentőséggel bír a magyar állampolgárság a határon túli magyarok körében.

Az MSZP ugyanakkor – egyes hazai szociális hatások, valamint az uniós joghoz és a szomszédok jogához való illeszkedés vizsgálata után – hajlandó lenne megadni az állampolgárságot az érintett körbe tartozóknak. „A megegyezéshez közel álltunk, kár, hogy az utolsó hónapokban a Fidesz-KDNP visszavonta a tárgyalási lehetőséget és nem kívánt erről a kérdésről tovább tárgyalni” – mondta Szabó Vilmos.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt a kijelentést tette, hogy valóban létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, ám ez az izraeli-magyar kettős állampolgárság, ami „a magyar parlamentben is nagyon nagy számban működik jelenleg”. Szabó Vilmos a kijelentést később visszautasította, igaztalannak és gyalázatosnak nevezte.

A Jobbik első tíz törvénytervezete között lenne a magyar állampolgárság visszaadása a határon túli magyaroknak – szögezte le Szegedi Csanád.

Németh Zsolt a Fidesz-KDNP nevében úgy nyilatkozott a témáról: elképzelésük szerint egyéni kérelem alapján adnák meg az állampolgárságot a magyar állampolgárságú felmenőkkel bíró, magyarul tudó kérelmezőknek. A szavazati jog kérdésével a Fidesz indítványa nem foglalkozott. „Népszavazásra az ügyben nincs szükség, hiszen 52 százalékkal a magyar társadalom világossá tette, hogy támogatja a kettős állampolgárságot” –szögezte le Németh Zsolt.

A Magyar Demokrata Fórum nem csak a kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is megadná a magyar állampolgárságot, de szavazati jogtól külön választva. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező lakosoknak, a közterheket Magyarországon fizetőknek mindenképpen megadnák a szavazati jogot.

A Lehet Más a Politika úgy látja: fokozottan érzékeny területről van szó. Éppen ezért a helyi közösségek véleményét meghatározó módon vennék figyelembe. Azaz: kérik-e vagy sem, s ha igen, milyen módon kérik a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok. A nyugati gyakorlattól eltérően ebben a régióban nem elsősorban jogi kategóriáról van szó, ha állampolgárságról beszélünk, hanem identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről – érvelt Mile Lajos.

Duna TV , erdely.ma

Szász: ,,nyitott kapukat döngetnek kihívóim”

Április 10-én tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) rendkívüli tisztújító közgyűlését, miután a bukaresti táblabíróság semmisnek nyilvánította a párt tavalyi, I. Országos Tanácsán hozott valamennyi döntést. Szász Jenő elnök állítja, bárki számára nyitott az út az elnöki tisztségért.

Ismét Gyergyószentmiklós lesz a helyszíne a Magyar Polgári Párt rendkívüli tisztújító közgyűlésé nek, döntötték el múlt héten a politikai alakulat országos elnökségének tagjai. A párt legfelsőbb döntéshozó fóruma, az Országos Tanács rendkívüli összehívását az indokolja, hogy a bukaresti táblabíróság első fokon elutasította az MPP tavaly március 15-i első pártkongresszusán elfogadott alapszabályzat módosítását, ezáltal az ott elfogadott határozatok is semmisek.

„Az ítéletet egy mondatban igen, a bíróság indoklását még nem ismerjük” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy az ügyvédtől kapott információi szerint a visszautasítás oka, hogy az elfogadott szabályzatmódosítás „ütközik” a párt alapszabályzatának egy passzusával. Szász kifejtette, a rendkívüli ülés célja, hogy a tavalyi gyergyószentmiklósi kongresszuson született határozatokat „összecsiszolják” és megerősítsék, ezért a rendkívüli ülés forgatókönyve pontról pontra megegyezik a tavalyi kongresszuséval, beleértve a tisztújítás, így az elnökválasztás megismétlését is. „Így senki nem vádolhatja a jelenlegi elnökséget azzal, hogy nem néz szembe a kihívásokkal” – fogalmazott Szász. Az elnökválasztással kapcsolatosan kifejtette, bárki, aki a jelölési procedúrákat betartva jelöltetni kívánja magát, „nyitott kapukat dönget”. Mint mondta, a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának időpontját nem tartja korainak, az Országos Tanácsot azért hívják össze a legrövidebb időn belül, a bírósági indoklás ismerete hiányában, mert nincs értelme az esetleges vitákat szülő időhúzásnak. Ezeket elkerülendő, intézményes keretet kívánnak teremteni mindazoknak, akiknek „mondanivalójuk van a párt ügyeivel kapcsolatosan”.

Mint ismeretes, tavaly márciusban botrányba fulladt a polgári párt I. Országos Tanácsa, amikor Szász Jenő pártelnök egy olyan alapszabály-módosító indítványt terjesztett a plénum elé, hogy ne csak a küldöttek, hanem a kongresszuson meghívott státusban részt vevő megyei és önkormányzati képviselők is szavazhassanak. A módosító javaslatot a párt alapszabályzatával ellentmondónak ítélte a belső ellenzék, amely Szász Jenő ellenjelöltje, a kolozsvári Gergely Balázs vezetésével tiltakozásképp kivonult a teremből, később pedig jogorvoslatért a bírósághoz fordult – a bukaresti bíróság most ennek adott igazat.

Lázár Emese, honline.ro , erdely.ma

Virágvasárnap

Legyek szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor mezőn járnak,
A virágban gyönyörködjenek
(Reményik Sándor)

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napját ünneppé emelte az egyház. A Húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek. Erdélyben a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak. Az első tavaszi virágok egyike, a fűzfabarka megszárítva sok otthonban megbecsült helyen áll a következő húsvétig, esetleg hamvazószerdáig: vannak vidékek, ahol a nagyböjt kezdetén az előző évi virágvasárnapi barkát elégetik, és azzal hamvazkodnak.

Helyenként a szentelt barkát rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is használták. A megszentelt barka erejére egy idős asszony így emlékezik:
– Azt a szentelt pimpót megtartottuk a következő év húsvétjáig, s avval hevítettek bé az ünnepi kalácsnak. A pimpóból a kép mellé szúrtak több szálat, ami a következő esztendő húsvétjáig ott volt, hogy távol tartsa a villámokat, betegségeket, és újabban a sírokra is szoktunk egy-egy szálat szúrni, s evvel a templomban nyert érdemeket a holtakért ajánljuk fel.

„Ő mindannyiunk bűnét magára vette” – Passiójáték Csíksomlyón

A barkaszentelés mellett a római katolikus templomokban külön szépséget ad az ünnepi szentmisének a virágvasárnapi körmenet és a passió eléneklése. Jézus szenvedéstörténetének és keresztre feszítésének felelevenítése előkészíti a nagyhéti lelkiismeret-vizsgálatot, a magunkba fordulást, hogy Húsvét vasárnapján tiszta lélekkel örvendhessünk a Megváltó feltámadásának.

erdely.ma

1

Április 10.- én tartja megismételt Kongresszusát a Magyar Polgári Párt

Egy évvel ezelőtt

Rendkívüli kongresszust tart a Magyar Polgári Párt április 10-én — erről döntött szerdai késő esti tanácskozásán az országos elnökség azt követően, hogy a bukaresti táblabíróság jóváhagyta a bihari szervezet fellebbezését, és nem iktatta a tavaly márciusi viharos kongresszus alapszabályzat-módosításait.

Ilyenformán győzött Szász Jenő ellenzéke, mely elérte, amit egy éve szeretne: új ülés és új választás megszervezését.

A Szász Jenő által irányított országos elnökség az a testület, mely az új kongresszus összehívásáról dönthetett — mondta el Bálint József, a párt egyik országos alelnöke, aki részt vett a tanácskozáson. A bírósági döntéstől függetlenül, Szász legitim elnöke az MPP-nek, mert a két évvel ezelőtt bejegyzett párt alapszabályzata szerint az alapító elnök mandátuma két esztendőt tart, ezt követően hatvan nap áll rendelkezésre, hogy megerősítsék a funkcióban, vagy újraválasszák. A hatvan nap május közepén telik le — mondta Bálint.

Az MPP-elnökség szerda esti ülésén tulajdonképpen Szász Jenő javaslatait hagyta jóvá: Gyergyószentmiklóson a kultúrházban rendezik meg a rendkívüli kongresszust, melyen szavazati joggal csak az alapszabályzat alapján kijelölt 144 küldött rendelkezik. Napirenden szerepel majd az alapszabályzat módosítása és a tisztújítás. Várják a bukaresti táblabíróság ítéletének indoklását, annak alapján döntenek arról, hogy milyen módon változtatnak a statútumon — fejtette ki Bálint. Ettől az indoklástól függ az is, megfellebbezik-e a fővárosi döntést vagy sem.

erdely.ma

2

Szász Jenő rágalmazásért feljelentette Borboly Csabát

Immár a nyomozó hatóság számára is munkát szolgáltat a Szász Jenő és Borboly Csaba között húzódó kibékíthetetlen politikai ellentét. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke bűnvádi feljelentést tett a Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnökének egyik tavalyi kijelentése miatt, amelyben Borboly azt sugallta, hogy Traian Băsescu államfő közbenjárt volna a Szász elleni állítólagos bűnvádi eljárások beszüntetése érdekében.

A kifogásolt nyilatkozatot a tavalyi államfőválasztás második fordulója előtt két nappal, december 4-én megjelent lapszámunkban idéztük a Mediafax alapján. A hírügynökség beszámolója szerint Markó Bélával és Kelemen Hunorral tartott csíkszeredai sajtótájékoztatóján Borboly úgy fogalmazott: azzal magyarázza Szász hozzáállását (tudniillik hogy az MPP elnöke bírálja, hogy az RMDSZ támogatja Klaus Johannis kormányfőjelöltségét), hogy a politikus „köszönettel tartozik a tisztára mosott dossziékért”.

„Azt hiszem, azért tesz ilyen megjegyzéseket, mert hálával tartozik Traian Băsescunak, hogy van egy pártja és két évig tanács nélkül volt polgármester, avagy a tisztára mosott dossziékért. Rendelkezünk erre vonatkozó információkkal” – idéztük akkor Borbolyt Össztűz Szász Jenőre című cikkünkben a Mediafax alapján. Szász hazugságnak és rágalomnak nevezte a tanácselnök vádjait, és emiatt tett büntetőfeljelentést az országos rendőr-főkapitányságon.

„Ha olyan bűnügyi dossziéim volnának, hogy az államelnöknek kellene közbeavatkoznia, akkor hétpróbás hitvány gazembernek kellene lennem. Arról nem beszélve, hogy ha én az államfő közbenjárását kérném ilyen esetekben, akkor befolyással üzérkednék, felbujtó lennék, ami ugyancsak halálos bűnnek számítana. Egy szó sem igaz Borboly Csaba állításából” – nyilatkozta a Krónikának az MPP elnöke. Megkeresésünkre Borboly már tagadta az általunk leírtakat, szerinte a Mediafaxhoz hasonlóan lapunk is tévesen idézte szavait (utólag is ellenőriztük: szöveghűen vettük át a hírügynökségi anyagot).

„Én Szász vagyonosodásáról beszéltem, és furcsálltam, hogy miként tehetett szert a polgármesteri fizetéséből és felesége béréből a vagyonnyilatkozatában szereplő vagyonra, amelynek ügyében a feddhetetlenségi ügynökség is vizsgálódott. Úgy látom, most a román államhatalom segítségével próbál elégtételt venni amiatt, hogy kudarcot vallott velem szemben” – jelentette ki lapunknak Borboly. Kérdésünkre, hogy ezek szerint akkor már nem állítja, hogy Băsescu közbenjárt volna Szász érdekében, a tanácselnök úgy válaszolt: érdekesnek tartja, hogy „az MPP-elnök december elsején a Cotroceni-palotában koccintott”.

Mint ismeretes, Szász többször cáfolta, hogy koccintott a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadáson. Borboly különben decemberben az Udvarhelyi Híradónak azt mondta: mivel lehet, hogy félreérthetően fogalmazott, „helyreigazítást fog közölni”, sőt elnézést kér, ha nyilatkozatát félreértelmezték.

Szerző(k): Rostás Szabolcs , kronika.ro

,,Ha pásztorok nélkül marad a nyáj, könnyebben végeznek a magyarokkal

Király Károly politikus, közgazdász 1950–1965 között az ifjúsági szervezetnek (UTC) volt az aktivistája, majd a Magyar Autonóm Tartomány KISZ Bizottságának az első titkára, innen a Gyergyói rajon első titkárává nevezték ki. 1966–1968 között az RKP Központi Bizottságának munkatársa.

1968–1972 között a Kovászna megyei pártbizottság első titkára és az RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja volt. Alelnöke lett az 1968. november 15-én megalakuló Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának. 1972-ben a hivatalos román politika elleni tiltakozásul előbb lemondott tisztségéről, Krassó-Szörény megye párttitkárává nevezték ki. 1978-ban levélben is tiltakozott a magyarságot sújtó román állami intézkedések ellen. 1978. június 16-án ismeretlen személy rálőtt Király Károly gépkocsijára, októberben már a medgyesfalvi konzervgyár igazgatója. 1990-ben szenátornak választották, de nem töltötte ki a mandátumát, 1991. december 12-én lemondott. Jelenleg Mezőkovácsházán él, szeptemberben lesz 80 éves.

A Fekete március 20. évfordulója alkalmából exkluzív beszélgetés során elevenítette fel a Nyugati Jelennek a történteket, a hátteret, s terjedelmi korlátok miatt ebből olvashatnak most eseménytöredékeket.

– Hívtak, vittek, 1989 decemberében belekerültem az események közepébe. A szlogen az volt: Gyertek velünk, Király velünk! Bejöttek a gyárudvarra, mennem kellett, nem lehetett ebből kimaradni, és nem is akartam. Pedig fizikailag nagyon kimerült voltam. De hogy tekerjük vissza egy kicsit az idő kerekét, meg kell állapítanom, hogy a márciusi vásárhelyi események szorosan kötődnek a rendszerváltáshoz, az ezt követő politikai viszonyokhoz. Magyar szempontból két fontos momentum volt 1989 decemberében: Tőkés László és a református egyház mint a temesvári szikra, a másik pedig Marosvásárhely, ahol a magyarság, az erőszakos román betelepítések ellenére, még mindig többségben volt, igaz, a megyében olyan fele-fele arány alakult ki. Visszakanyarodva a második fontos momentumra, Marosvásárhelyre: még Ceauşescu helikopteres futása előtt, reggel kilenckor egy harmincezres tömeg előtt, a nép kérésére, fegyverek előtt én egy programbeszédet mondtam, és meghirdettem a Testvériség Demokratikus Fórumának programját. Hogy engem akkor nem lőttek le, két oka volt: az egyik, hogy a budapesti rádió bemondta az eseményt, a másik pedig, hogy az engem védő önkéntes civilek lekaptak a szószékről és elhurcoltak onnan. Ilyen Romániában nem volt, és nem azért mondom, hogy magamnak külön érdemet kérjek ezért. A programot románok, magyarok együtt dolgoztuk ki, a tömeg két nyelven skandált és legitimizált.De külön gondot okozott, hogy Marosvásárhelyen nem a frissen alakult Nemzeti Megmentés Frontjával indultunk, hanem a Testvériséggel. Persze, január 3-án ott is megalakult mind a megyei, mind a városi szervezet, s a Front lett a vezető erő. Engem kineveztek az NMF megyei elnökének, Marosvásárhelyen a városi tanács élére egy román mérnököt ültettem, akivel később remekül együttműködtem. A város élére pedig önként kinevezte magát Ioan Judea ezredes.

Marosvásárhely feltöltése

– Én csak karácsonyra értem vissza Marosvásárhelyre, mert közben Iliescu hívott Bukarestbe megbeszélésre, aztán elküldtek Hargita és Kovászna megyékbe, mert ott a románok nem akartak magyar vezetést, a magyarok pedig nem engedték ki kezükből a hatalmat. Alig értem haza, karácsony másnapján Iliescu megint hívott Bukarestbe, de mondtam, nem megyek, mert ha én innen távozom, nagy bajok lesznek, látszott, hogy a „voltak” erősen zavarták a dolgokat, habár a Vatra ekkor még nem alakult meg. Fő gondjuk volt, miért ül magyar vezetés a Front élén? Persze, a románok megszokták, hogy a ’60-as évektől kezdve a magyar vezetőket szép lassan lecserélték ott is, ahol a magyarság többségben élt. Létezett egy több évre kidolgozott program, hogyan kell románokkal feltölteni Marosvásárhelyt. Látva a katonák, szekusok ellenállását, a nyílt tiltakozást személyem ellen, könnyű volt megjósolni, mi következhet. De Iliescu ragaszkodott hozzám, Bukarestbe akart vinni, mint országos alelnököt, s végül megegyeztünk, hogy én azért maradok Maros megyében elnök, de kinevezek egy helyettest, akiben megbízom. És közben folyt az egész megyében a magyarellenes uszítás, az aknamunka.Betegségem miatt a műtét halaszthatatlanná vált, már vártak Budapesten a kórházban. Január 10-én utaztam el, 25-én értem vissza Marosvásárhelyre, s ez idő alatt, habár tartottam a kapcsolatot az itthoniakkal, kiestem az eseményekből. Aztán amikor itthon megtudtam a történéseket, azonnal felhívtam Iliescut és szemrehányást tettem neki, amiért nyíltan elítélte a magyarokat szeparatizmusért és a túlzott követelésekért, mert leváltotta Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettest. Mondtam neki, te ugyanazokat a szavakat használod, mint Ceauşescu, az is a „szeparatizmussal” fejezte be karrierjét. Te meg ezzel kezded? Visszakozott, ígérte, jóváteszi. Engem már Tőkés László és Domokos Géza is felhívott, hogy lépjünk ki a Frontból, amiért még Iliescu is ellenünk hangol.

Február elsején utaztam Bukarestbe, ahol már megalakult a Nemzetiségi Bizottság, de hiába, a helyzet Vásárhelyen csak egyre rosszabbá vált. Ötödikén egy kemény hangú szövegben letettem Iliescu asztalára, mi készül Marosvásárhelyen. Tizedikén egy második jelentést készítettem, ebben szó szerint benne volt, hogy január 26-án Szászrégenben egy ötszáz résztvevős magyarellenes demonstráció volt, amelynek jelszava: Magyar vért akarunk inni! Megírtam, hogy február 8-án megalakult a Vatra Românească, 9-én pedig már többezres magyarellenes demonstrációt szerveztek Vásárhelyen, akasztófára követeltek engem, Tőkést, Sütő Andrást, Kincses Elődöt. Gondolták, ha pásztorok nélkül marad a nyáj, könnyebben végeznek a magyarokkal.

Hasztalan hadakozás

Mindent megtettem, hogy megelőzzem a vérengzést, de kevés volt. Összeszedtem az adatokat és interpelláltam a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsánál, a CPUN-nál, magyarázatot kértem Petre Romantól, milyen céllal, feladattal hozta létre az Erdéllyel foglalkozó államtitkárságot, és miért nevezte ki Adrian Moţiut, a Vatra oszlopos tagját ebbe a tisztségbe. Tisztán látszott, hogy nem spontán módon alakultak a dolgok, ahogy most a 20. évfordulón a tévében Ion Iliescu és Virgil Măgureanu megpróbálta elmesélni. Moţiunak Petre Roman még helikoptert is biztosított, hogy járja Erdélyt és szervezkedjék.

A CPUN ülésén felvetettem, sürgős intézkedésekre van szükség, mert nagy uszítás folyik a kisebbségek ellen. Furcsa módon Iliescu itt egyetértett a magyarság követeléseivel, Radu Câmpeanu, aki a CPUN-ben alelnök volt, elmondta, nyugaton ismernek engem, figyelik az eseményeket, vigyázni kell. Hiába készítettem tervezetet a CPUN-nak a kisebbségek elvárásairól, feladatokról, megoldásokról, jó román szokás szerint sosem került megvitatásra, örökké más problémák kerültek napirendre.

Munkaidő nem létezett, gyakran éjszakákat is bent dolgoztunk a Tanácsban. Bukarestben a Petőfi-házban tartottunk egy RMDSZ-megbeszélést március 15. megünnepléséről. Nem jutottunk egyezségre, mert Domokos Géza elhatárolta magát egy dologtól, más valaki mástól, szóval nem jutottunk dűlőre, végül én húztam meg a vonalat, hogy legyen magyar és román zászló is, mert Romániában élünk. Március 13-án este hív Iliescu, hogy átjön hozzám, egy folyosón volt a dolgozószobánk. Azt mondja nekem, te, hallom, hogy ünneplitek március 15-öt. Kérdem, van valami probléma? Nincs semmi, jól teszitek, ünnepeljetek, válaszolta. De hozzátette, információkat kapott, hogy egyik és másik részről is provokációk készülnek. Ő biztosan tudta, mi, de nekem nem árulta el.

A szatmárnémeti események után megint bementem Iliescuhoz, hogy felelősségre vonjam, hisz régről ismertem. Mit akarsz? Vér tapadjon a nevedhez? Úgy ordítottam vele, hogy a kabinetfőnökeink berohantak, mi történik. Ő hallgatott, és megígérte, intézkedik. Mert ugyebár akkor ott a CPUN-ban nem úgy volt, mint most az RMDSZ-ben, hogy kint beszélnek, mondják a magukét, bent a gyűlésen meg hallgatnak.

Mindezek ellenére nem sikerült megakadályozni a véres eseményeket. Annyira világos volt számomra, mi következik Marosvásárhelyen, hogy összehívtam egy tanácskozást a konzervgyár protokolltermében, és arról beszéltem, hogy, ami most történik az országban, annak folytatása magyarellenes provokáció, mészárlás lesz. Elmondtam, ha látjátok, hogy vonattal jönnek majd be a románok, nem kell sajnálni, a vonatot ki kell siklasztani. Persze, kevesen hitték, amit mondtam. Jeleztem, ha mégis bekövetkezik, szükség lesz külső emberekre, akik katonaviseltek.

Elsodró események

A magyarellenes román forgatókönyv március 16-ra is vonatkozott. Ezen a napon repülőgéppel utaztam haza Vásárhelyre, és nem volt tudomásom a gyógyszertári ügyről, ahol románok tiltakoztak a magyar felirat ellen, mert sem Kincses, sem Jakabffy, sem Sütőék nem hívtak fel. Amikor leszálltam a gépről, találkoztam Kincses Előddel, aki a fővárosba készült, és értesített a dolgokról. Kérdeztem a megyei vezetést a történtekről, előbb köntörfalaztak, hogy volt valami, de már minden rendben, végül beismerték, hogy óriási bajok vannak, a hadsereg meg a rendőrség egymásra kente a felelősséget. Végül hívtam Iliescut, hadügyminisztert, belügyminisztert. Iliescu felhatalmazott, hogy intézkedjem, mert a helyszínen vagyok. Jeleztem neki, rendben, de a hadsereg nem tartozik hozzám, ő adja ki a parancsot a hadseregnek, hogy lépjen közbe.

A kétezres román tömeg a Tudor negyedből végigmasírozott a városon, s kiderült, eltértek az előre kidolgozott tervtől, mert tulajdonképpen 16-án kellett volna hogy történjen, ami történt 19-én. Két céljuk volt: szétverni a hatvan magyar fiatalt, akik a vértanúk koszorúit őrizték, és szétverni a jogaikért sztrájkoló magyar diákokat. Hogy mit jelentett volna a szétverés, csak elképzelni lehet….

Megfenyegettem a helyettesemet, meg Judeát és Cojocaru tábornokot, ha baj lesz, hadbíróság elé állíttatom őket, mert azért volt hatalmam az országos vezetésben. Judea kitartotta a telefont az utcára, és hallottam a tömeget, amint akasztófára küldene engem. Éjfél után ért véget a tüntetés, a románok kikerülték a pontokat, ahol a magyar diákok voltak, aztán jelentették a katonák, hogy minden rendben lezárult, az emberek hazamentek. Azt mondtam, ennyi sem történt volna, ha ti nem akarjátok, hogy megtörténjen.

Március 17-én, szombaton a román diákok a főtéren tüntettek a magyarok ellen, szokásos szlogenek, oktatás, szeparatizmus, de békében hazamentek.

Másnap összegyűltünk az RMDSZ-nél, Sütő András volt az elnök, hogy megbeszéljük az addigi eseményeket, az elkövetkező napokat. Szóltak, hogy a magyarság hétfőn tüntetést szervez az őket ért jogsértések miatt, de én azt mondtam: ellenzem, kértem a kollégákat, intézkedjenek, hogy ne legyen tüntetés, mert arra megint lesz román ellentüntetés, és a sor sosem ér véget.Mivel elmaradt a magyar tüntetés, kapom az értesítést, hogy készülnek a görgényiek, libánfalviak Vásárhelyre. Közben Tőkés László Washingtonban volt, telefonon érdeklődött, mi a helyzet. Elmondtam, hogy itt zavargások vannak.

Én hétfőn siettem Iliescuhoz, szerencsére nála volt Petre Roman, s mondom, tudjátok, hogy a régeni románság készül Marosvásárhelyre? Néztek egymásra, én pedig kijelentettem, rögtön hadsereget küldeni, nem beengedni őket a városba, különben mészárlás lesz. Erre Roman Tordáról küldött volna katonákat, s mondta, úgysem érnek oda, pedig volt katonai egység Vásárhelyen is. „Azok tartalékerők, máshonnan kell hozni” – válaszolta Petre Roman. Kértem a végrehajtó bizottság azonnali összehívását, de hiába. Ekkor írtam egy kemény közleményt Iliescu és Roman ellen, amiért halogatták az intézkedést, és leadtam a hírügynökségnek. Iliescu megijedt, attól félt, ettől bukik a kormány és ő maga is.

Felhívtam a városi tanácselnököt, aki elmondta, volt Régenben, megpróbálta elmagyarázni, hogy fölösleges Vásárhelyre vonulni, senki nem bántja a románokat, a tévé félrevezet és hazudik. „Sajnos nem sikerült, azok lehurrogtak és elindultak”.Közben Bákó, Neamţ megyében is készülődtek a románok, hogy buszokkal jöjjenek Vásárhelyre. Óránként küldtem a jelentéseket Iliescunak, mindhiába.

A mészárlás megtörtént.

Később az RMDSZ szememre vetette, igen, Király Károly volt az oka, ott volt a CPUN-ben, nem tett semmit. Király Károly valóban ott volt, de nem rendelkezett teljhatalommal, és könnyű volt azoknak, akik semmit sem tettek.

Március 20-án összeült a CPUN bürója, Victor Stănculescu hadügyminiszter megírta a jelentést, amiből kiderült, hogy nem a magyarok támadták meg a románokat. Volt még egy bejelentetlen napirendi pont az asztalon: a SRI megalakítása. Sem én, sem Iliescu nem tudtuk pontosan, mi áll benne, mert nem volt idő átolvasni, de azt mondtam, nincs ellenvetésem, mert ország titkosszolgálat nélkül nem működhet, majd meglátjuk utána, mit csinálunk.

Közben a sofőröm csendben letett egy anyagot elém, amelyet egy román tiszttől szereztek meg. Mi volt benne? A vonatjáratok beprogramozása, amelyek románokat szállítottak volna Marosvásárhelyre. Én hangosan felolvastam ezt Iliescunak és a bürónak. Többen is azzal vádolták ott Iliescut, köztük Cazimir Ionescu, Radu Câmpeanu, Ion Diaconescu, Serghei Meszaros, hogy nem intézkedett, hogy megállítsa a vérengzést.

A legnagyobb meglepetés másnap reggel volt: kormánynyilatkozat, amely a magyarokat és Magyarországot tette felelőssé a történtekért.

www.nyugatijelen.com , erdely.ma

Szász Jenő ellenfeleinek adott igazat a bukaresti bíróság

Az elhiresült gyergyói OT

Több halasztás után a bukaresti bíróság helyt adott annak az óvásnak amelyet a Magyar Polgári Párt 2009. március 14-i botrányos gyergyói Országos Tanácsán történtek miatt annak Bihari megyei szervezete nyújtott be. A bíró a március 5-i tárgyaláson a nem hirdetett ítéletet, azt március 12-re halasztotta. A portal.just.ro igazságügyi honlapon a mai napon tették közzé a döntést, amely szerint a bíróság megalapozatlannak ítéli az MPP elnöksége által a gyergyói kongresszuson hozott határozatoknak a párt alapdokumentumaiba való bejegyzésére vonatkozó kérést, és elutasítja azt. Az ítélet nem jogerős, a kihirdetésétől számított 5 napon belül meg lehetett fellebbezni. Hogy ezt Szász Jenő és csapata megtette-e, nem tudjuk.

erdely.ma

Iliescu: Többpártrendszer nem lesz, a szocializmus folytatása a cél

Egy igen fontos történelmi dokumentum került elő a napokban, írja a bukaresti Adevărul: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989-es események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27-én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most először jelenik meg – egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió tankok küldését tervezte a rend helyreállítására, Iliescuék pedig igyekeztek biztosítani Moszkvát, hogy megmaradnak a „szocializmus építésének” kipróbált útján, a többpártrendszert pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben hajlandók engedélyezni.

A szovjet nagykövet mindenekelőtt Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: ismerik jól Iliescu múltját, így teljes bizalommal vannak iránta a tekintetben, hogy megtartja az országot az eddigi irányvonalon. Ezt követően Tjazselnyikov utalt arra, hogy a Szovjetunió tisztában van a szükségletekkel, ezért felajánlja, katonai-fegyveres és humanitárius segítségét, sőt kész gazdaságilag is hasznossá tenni magát Románia számára.

Ugyanakkor a két román politikus kijelenti: bár köszönettel fogadják a segítséget – más országok is igen aktívnak mutatkoznak ebben –, de egyszerűen képtelenek annak logisztikáját biztosítani. Petre Román részletezi: Nicolae Ceauşescu uralmát nem egy szervezett forradalom, hanem valamiféle kaotikus indulat döntötte meg, sőt magukat is – mármint Iliescut és Romant – az események hullámai sodorták magukkal, így kerültek az úgynevezett Nemzeti Megmentési Front (FSN) élére. Egyelőre tehát még ki kell építsék az infrastruktúrát ahhoz, hogy hatékonyan hasznosíthassák, sőt egyáltalán fogadhassák a szovjet szállítmányokat.

Iliescu megjegyzi: annak ellenére, hogy a Román Kommunista Pártot Ceauşescu kompromittálta, a „forradalom” időszakában nem mutatkoztak antikommunista tendenciák, bár alkalom adódhatott volna erre, hisz teljes volt a szervezetlenség. Jelenleg – jegyzi meg Iliescu – azokkal a fiatalokkal igyekeznek valamilyen rendteremtő és politikailag felépíthető hálózatot kialakítani, akik az utcán harcoltak.

Azt szeretnék – hangsúlyozza Iliescu –, ha háttérbe tudnák szorítani a jobboldal mindennemű szerveződését, és szó sem lehet olyan pártok engedélyezéséről, amelyek az addigi – vagyis kommunista – keretek közzé nem beilleszthetők. Románia majdani elnöke biztosította a nagykövetet – és rajta keresztül Moszkvát –, hogy igyekeznek helyreállítani a két ország stratégiai szövetségét, ami prioritás számukra.

A dokumentum legérdekesebb része – írja az Adevărul – az, melyben a beszélgetés során Iliescu beismeri: december 22-én, a Ceauşescu házaspár elmenekülésének napján, ő és az események másik, moszkovita irányítója, Silviu Brucan a szovjet vezetéshez fordult, hogy az küldjön csapatokat Romániába a rend és az állambiztonság garantálására. Az orosz tankok a moldvai (besszarábiai) határnál már megkezdték az átkelést, amikor a román határőrök fellépésére mégis meghátráltak.

globusz.net , erdely.ma

Victor Ponta – Székelyföld nem létezik

A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett ma- roshévízi gyűlésen kijelentették: elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos.

A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnö- ke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék.

– Az SZDP sohasem

támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát” – mondta beszédében Ponta.
– Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője.

Paprika Rádió, Háromszék , erdely.ma

Nincs többé keresnivalójuk Romániában

Az alábbi megdöbbentő dokumentum a Vatra Românească titkos programja. Az egyesület marosvásárhelyi székházában került a magyar tüntetők kezébe – sajnos, csak töredékesen, az első 8 pont szövege hiányzik. A megtalált szöveg egyes részleteit közölte a nyugati és a hazai sajtó is. Ez a dokumentum a szöveg szó szerinti fordítása, amely Király Károly: Nyílt kártyákkal című könyvében jelent meg.

9. A Vatra Românească Egyesület azt az elvet vallja, hogy hazánkban egyedüli urai lehetnek abban az értelemben, hogy a romániai nemzeti kisebbségek létét és tevékenységét minden területen állandó ellenőrzés alatt akarja tartani.

10. Az egyesület- amennyire csak lehetséges- meg kívánja védeni a régi szekuritátésok létét,meert a fentebbi pont értelmében szükség van kompetens emberekre, akiket egy jól meghatározott cél érdekében a feltétlen hűseg szellemében neveltek.

11. Egyesületünk biztosítja minden egyes tagját, hogy egyéni (sajátos) módszerekkel nemcsak a belföldi politikai élet befolyásos személyiségeit tudja megnyerni propagandisztikus anyagi támogatás céljából, hanem külföldi, több-kevésbé titkos, első sorban francia és kanadai szervezeteket is.

12. Az egyesület ugyanakkor az európai kapcsolatok nagyszabású liberalizálását célzó törekvéseket is meg kívánja fékezni, szükség esetén akár ezek aláaknázásávl is, minthogy ezek a kapcsolatok befolyásolhatják a tipikus és hagyományos román népeket, és az olyannyira nemes és erős nemzeti érzés elvesztéséhez vezetnének.

13. Az 1918.december 1-jei gyulafehérvári ünnepélyes nyilatkozatból kiindulva, amely Románia 1923-as alkotmányában is meglelhető, az egyesület kéri” hogy szem előtt tartvaa tényleges helyzetet és a mindenhova egyenletesen települt többségi román nép történelmi jogait, ne okozzon semmiféle csorbítást az állami egység róvására különálló közigazgatási egységek létesítésével, ne ismételje meg a sztálinista diktatúrát azokkal a káros hatásokkal, amelyeket a társadalmi-gazdasági élet minden területén gyakorolt, és amelyek a társadalmi és etnikai csoportoknak kedveztek a többségi román nép kárára.

14. Egyesületünk ebben a szellemben fogja nevelni a tagjait, minél konkrétabb jelszavakat terjesztve, magához vonva mindazokata személyeket, akik ugynilyen módon gondolkoznak,másoknak pedig felhívja a figyelmét azokra a törekvésekre, amelyektől félünk.

15. Egyesületünk népszerűségét az egész világon propagandatevékenységgel lehet biztosítani, a magyarellenes, cigányellenes és németellenes ézelmeket, amellyeknek egész mély gyökerei vannak a román lelkekben, kezdettől fogva propagálni kell, hogy minden egyes román szemében legyen nyilvánvaló a mi végső célunk: Nagy-Románia, amelyben az idegen elemeknek nincsen helyük, s ezeket nem is tűrjük meg. Elérkezett az a pillanat, hogy mindne eszközzel örökre, visszavonhatatlanul ésbiztosan oldjuk meg a kisebbségek problémáját.

16. Erdély a miénk volt, a miénk, és örökké a miénk lesz! Szent román földjét, sajnos, még mindig ázsiai hun lábak, cigányok és egyéb söpredékek mocskolják be. Egyesüljetek, hogy űzzük ki őket az országból. Ki a hunokkal (bozgorokkal =hazátlanokkal – a magyarok gúnyneve Romániában – szerk. megj.), akiknek soha otthonuk a mi földünk nem volt, és ki a cigányokkal, akik hazánk szégyenét jelentik. „Tiszta és Nagy-Romániát akarunk! Minden elrabolt román földet (területet) vissza akarunk szerezni. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és piszkos vérüket ontani! A szőrös majmoknak nincs keresnivalójuk a mi drága hazánkban. Most érkezett el a legkedvezőbb történelmi pillanat arra, hogy megszabaduljunk tőlük és mindazoktól, akikben nem folyik román vér. A németeket részben kikergettük, de még vannak elegen mások is, akikre nincs szükségünk. Tegyetek meg mindnet,hogy megszabaduljunk mindannyiuktól. Ceauşescu nem élt eleget ahhoz, hogy megsemmisítse őket, de nemzetünknek nem kell letennie az ellenük irányuló fegyvereket! Nem kell nekünk Svájc! Semmiféle Európára nincs szükségünk! Mi románok vagyunk – ne engedjétek, hogy tévedésbe vigye titeket a „Pro Europa” jelszó!E jelszavakban a mi román népünk megsemmisitése rejlik. Mi okos nép vagyunk! A közös Európa Ház nem jelenthet mást, mint a mi nemzeti egységünknek és Románia területének széthúzását. Egységet! Egységet! Egységet! csak a Vatra Românească kell nekünk – semmi egyéb. Aromán nyelv legyen az egyedüli uralkodónyelv! Nem akarunk hallani másféle nyikorgást, egyetlen más szót sem, csak kizárólag román szót!!! Felszólítjuk az összes jóhiszemű románt, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseinkhez, amelyek egyelőre Marosvásárhelyre összpontosulnak ugyan, de bízunk a román népben, hogy ezek az 1918-as Nagy-Románia egész területén el fognak terjedni.

17. Figyelembe véve Marosvásárhely lakosságának hozzávetőleges arányát, azaz a kb. 50%-nyi románságot és az 50%-nyi magyar népességet, egyesületünk ebbe a városba összpontosítja tevékenységét mindaddig, amíg a román közvéleményben nem tudatosodik kellőképpen a nemzeti érzelmek és a magyarok mindenféle követelőzése megfékezésének tudata. Minthogy a népesség hozzávetőleges aránya az, amit említettünk, úgy gondoljuk, hogy Marosvásárhely municípium a legkedvezőbb hely a mi eszméink terjesztésére.

18. Egyesületünk elsőrendű feladatunkként írja elő a megfélemlítés különböző formáinak és mozzanatainak a megvalosítását. Ennek megfelelően ellenfeleink irányító, legtehetségesebb vezetőit eltávolítjuk vagy semleges közegbe szorítjuk- ez egyesületünklegfontosabb és legsürgősebb lépése, majd a nem románokban annak a ténynek a tudatosítása, hogy nincs többé keresnivalójuk Romániában, és számukra a jövő itt sem fizikai, sem szellemi épségüket nem garantálja. Lehetetlen, hogy a szent román föld meg ne tisztuljon ezen szégyenfoltjától, ezeknek az idegen elemeknek a külföldre távozása révén. Az itt maradottaknak a megsemmisítésére később a leghatékonyabb eszközöket fogják alkalmazni.

19. Románia kissé távolabbi jövőben való megtisztulása érdekében különösen jelentős a Vatra Românească Egyesület politikai semlegességének bejelentése -kezdetben- abból a célból, hogy a mostani politikapártok tagjai és a nem politizálók soraiba csatlakozók körében feltétlen és fenntartás nélkül rokonszenvre tehessünk szert.

20. Erdély, ez a szent román föld a legfertőzöttebb terület – az összes románok szégyenére – különösképpen a magyarok, de mások évén is. Ezért az egyesület szükségesnek látja, hogy kezdetben ide összpontosítsa tevékenységét, anélkül hogy megfeledkezne a többi területről,amelyeket más kisebségek (főleg cigányok, zsidók, tatárok stb) népesítenek be.

21. Hasonlóképpen szükségesnek tartjuk, hogy tudatosítssuk a román közvéleményben, milyen veszélyt jelentenek ezek az idegen elemek mind a román kultúra, mind általában Románia szempontjából. Sőt, világosan körvonalazni kell azt a gondolatot, hogy a románok testi épsége is veszélyben van, és társadalmi téren kénytelenek vagyunk hátrányos helyzetben maradni, az idegenek törekvéseinek befolyása alatt, tekintet nélkül szándékaik tartalmára, célkitűzéseikre és ezek hatására.

Marosvásárhely, 1990. február 20.

Vatra Românească Egyesület, Maosvásárhelyi Nemzeti Székhely

kiralykaroly.blogspot.com , erdely.ma

1 2 3 4
>