""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

február 2010 hónap bejegyzései

Mégis lesz Nagygyűlés

2010 február 25., csütörtök Nyomtat Email

A Magyar Polgári Párt tanácsosaival és a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek részvételével Sepsiszentgyörgyön március 12-én megtartják a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést – jelentette be kedden Szász Jenő.

Az MPP és az SZNT közös döntése alapján megtartják a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést – közölte Szász Jenő. A polgári párt elnöke szerint a találkozóra március 12-én kerül sor Sepsiszentgyörgyön.

A nagygyűlés előkészítésének nehézségeiről, illetve az RMDSZ-szel és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal folytatott sikertelen párbeszédről Farkas Csaba számolt be. Az SZNT alelnöke szerint világossá vált, hogy az RMDSZ kihátrált az önkormányzati nagygyűlés terve mögül, például a határidő leteltéig nem nevesítette a kérdésben egyeztető bizottság tagjait. Farkas hangsúlyozta, hogy a nagygyűlést „nem lehet aktuálpolitikai kérdéseknek alávetni”, és bírálta az RMDSZ „hibás politikai filozófiáját”.

– Felrúgta saját korábbi határozatát az RMDSZ, és Tőkés László is megtorpant – fogalmazott Szász Jenő, ezúttal is hangot adva álláspontjának, amely szerint az RMDSZ feladta az autonómia ügyét, és a kisebbségi törvénnyel próbálja azt helyettesíteni.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen kivétel nélkül jelen lesznek az MPP önkormányzati képviselői, és pártállástól függetlenül bárkit szívesen látnak. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ és az EMNT kap-e meghívót, Szász igennel válaszolt.

A tervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléssel kapcsolatban Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, mérlegelni kell, hogy van-e értelme a nagygyűlésnek akkor, ha azon a választott önkormányzati képviselők kétharmada nem vesz részt.

– Az EMNT nem tartja most időszerűnek a nagygyűlés megszervezését. Viszont küldöttek útján részt venne az egyeztető bizottságban, amely döntene a megfelelő időpontról – közölte Toró. Hozzátette: reméli, hogy az RMDSZ is nevesíteni fogja az egyeztető bizottságban részt vevő személyeket, és a végleges döntés közös megbeszélés alapján születik majd.

Eckstein megvédte a cigányozókat

A szerdai utcai tiltakozó akciójuk után tegnap ismételten távozásra szólították fel az emberjogi szervezetek a román külügyminisztert állítólagos rasszista kijelentései miatt.

A Jogi Erőforrás-központ (CRJ) közleményben követelte Teodor Baconschi lemondását, egyben pedig bírálta Traian Băsescu legutóbbi, romákkal kapcsolatos nyilatkozatait.

A CRJ állásfoglalása szerint a külügyminiszter kedden rátett egy lapáttal arra – a civilszervezetek tiltakozó sorozatát kirobbantó – múlt heti kijelentésére, miszerint „egyes romániai közösségekben, elsősorban a roma etnikumúak körében fiziológiai probléma a bűnözés”. Teodor Baconschi a rasszizmus vádját kivédendő kedden már a romák „született intelligenciájáról” beszélt. „Ez a megfogalmazás rasszizmusra vall” – állapította meg tegnap a civilszervezet.

Közleményük szerint Traian Băsescu „retrográd közösségnek” tekinti a romákat. „Erre vall az államfőnek az a kijelentése, hogy a romák szerinte nem akarják iskoláztatni gyermekeiket. Mi több, Traian Băsescu arra is figyelmeztetett, hogy a roma közösség körében nagy a gyermekszaporulat és ez lakáshiányhoz vezet” – véli a CRJ, amely azt a következtetést vonja le, hogy „a romániai politikai osztály felkarolja azoknak az eszméit, akik a holokauszt tragédiáját okozták”.

Székely tartománynév – valakik fúrják?

Hetek óta nem lehet aláírni a http://www.pontsic.org/ honlapon a .SIC legfelsőbb internetes tartománynév működtetésére vonatkozó petíciót — számolt be a Háromszék érdeklődésére Gazda Zoltán, aki a kezdeményezés durva megtorpedózásának minősítette a szerver blokkolását.

A Székely Nemzeti Tanács tavaly kezdeményezte az önálló internetes tartománynév — a székelység latin megnevezéséből, a siculitasból származó .SIC rövidítés — kérését, az akció célja, hogy a virtuális térben is önálló entitásként jelenítsék meg Székelyföldet. A doméniumnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN tavaly jóváhagyta a kérést, de a hivatalos elfogadás feltétele, hogy bizonyítást nyerjen: az illető térségben van igény a tartománynévre. Ezért kezdeményezték az aláírásgyűjtést, az elképzelés szerint idén márciusig háromszázezer aláírást kellett volna összegyűjteni.

A kezdeti hatalmas érdeklődés után csökkent az aláírásgyűjtés ritmusa, mintegy három héttel ezelőtt ötvenötezer felé közelített a támogatók száma. Jóllehet jelenleg igen csekély a valószínűsége annak, hogy néhány hét alatt összegyűl a háromszázezer támogató, Gazda Zoltán szerint mégsem reménytelen a tartománynév megszerzése, hiszen a nagyszámú aláírás csupán egyik feltétele az odaítélésnek, ráadásul szerinte halasztást is lehet kérni a szerver blokkolása miatt.

erdely.ma

Sarmaság község 2010. -ik évi költségvetés- tervezete

A vonatkozó információkat letöldheted román nyelven a megfelelő linkre kattintva.

A dokumentumok megnézéséhez pdf olvasóra van szükséges ami ingyen letölthető innen: www.acrobat.com .

Ne felejtsd, adott helység éves költségvetése képes a közösséget megemelni, de ugyanakkor tönkretenni . Ezért az éves kötltsévetés tervezetnek vagy más néven éves büzsének óriási tétje van a közel, de ugyanakkor a távoli jövő megrajzolásában.

Szólj hozzá, de kerüld a nem ide való hangot mert ki foglak tiltani a rendszerből.

Üdvözlettel: admin.

Invitatie nr. 843 din 19.02.2010

Proiect de Hotarare privind adoptarea bugetului local al comunei Sarmasag pe anul 2010

HOTARAREA NR.68

Proiect de Hotarare privind transmiterea in folosinta gratuita a unui spatiu proprietate privata a comunei Sarmasag pentru sediu al Administratiei Finantelor Publice a comunei Sarmasag

Proiect de Hotarare pentru executarea lucrarilor de intretinere infrastructura apartinand cailor de comunicatii de interes local

Proiect de Hotarare pentru executarea lucrarii Executatie podet din beton armat pe str. Stadionului, loc. Sarmasag

Proiect de Hotarare pentru executarea lucrarii Reabilitare imobil- Casa de Pompe Moiad in vederea amenajarii unui Centru de Perfectionare Rurala Sarmasag

A Maros megyei MPP ügyvezető elnökének nyílt levele

Nyílt levél
Lokodi Edit Emőke
Maros megyei tanácselnökhöz és
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökhöz

„Nehézségektől sújtott időkben fellépésünknek a leginkább szükséget szenvedőkre kell irányulnia” – Memorandum, székely önkormányzati nagygyűlés, Csíkszereda, 2009. szeptember 4.

Jogosan tevődik fel a kérdés, hogy kik a leginkább szükséget szenvedők? Mit jelent orvosolni a helyzetet és milyen következményekkel jár a késleltetése?

Tovább folytatva a kérdéseket, mit jelent a kevés pénz? Mit jelent a hatékony felhasználása? Mit jelent ellenőrizni, esetleg büntetni a rosszul elvégzett munkálatok miatt? És nem utolsósorban miért a lakosság kell elviselje a következményeket?

Bözöd pontosan olyan település, mint bármelyik más a megyében, élni akaró – és nem kivándorlásra kényszerülő – becsületes emberekkel. A Ceausescu-diktatúra átka őket jobban érintette, hiszen Bözödújfalu elvesztése emberi és rokoni kapcsolatok károsodásával is járt.

Biztató jel a bözödiek számára, hogy egy olyan megyei rangú út mellett laknak, amelyet két adminisztráció rendez, a Maros illetve a Hargita Megyei Tanács.

Az Erdőszentgyörgy–Székelykeresztúr útszakasz állapota annyira leromlott, hogy csak kényszerből használható, javítása és karbantartása halaszthatatlan.

A szabadság, a jog és a kötelezettség meghatározóak kell legyenek mindannyiunk számára, ha egyáltalán komolyan vesszük a nemzeti megbízatásunkat.

Tárgyalgatnak, tárgyalgatnak…

Félszájú üzenettel zárult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati ülése. Reményt lebegtet, hogy a tárgyalások folytatódnak, az együttműködés nem szaladt zsákutcába, ám kétségeket is ébreszt, hisz az igazán fontos kérdésekben felemás döntések születtek.

Az RMDSZ-re ellenzékben sem volt jellemző a radikális fellépés, ám most, hogy ismét hatalmon van, újra előtérbe került a kis lépések politikája. Vezetői — a legjobb indulatú feltételezés szerint — egy általuk elképzelt forgatókönyv alapján, törvényről törvényre haladva, kompromisszumok, egyezségek útján szeretnének eljutni az igen távoli s talán számukra is homályos célhoz. Tárgyalnak a kisebbségi törvényről, a regionális átszervezésről, az oktatási törvényről. Fontos kérdéseket, napi gondokat orvosolhatnak, de a hosszú távú megmaradást nem szavatolják.

Az RMDSZ számára ismét nem aktuális az autonómiaharc. Legfeljebb a látszat kedvéért, egy szépen-lassan dolgozgató munkabizottság szintjén. Egy évvel ezelőtt, a különböző kampányok idején hatalmas csinnadrattával trombitálták össze a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. Nem a fórum időszerűségét vitatták, az vált hiúsági kérdéssé, ki lesz a mozgalom zászlóvivője. S született két eredménytelen nagygyűlés, no meg a remény, idén márciusban újabb, immár közös nagy önkormányzati összejövetelt tartanak Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ által toborzott gyűlés ígérete azonban mára aktualitását veszítette. A szövetségnek kényelmetlen lenne, most fontos törvényekről kell lehetőleg eredményesen egyeztetniük, nem nagygyűlésesdit játszaniuk — érvel Markó.

,,Ragaszkodunk Székelyföldhöz mint önálló régióhoz” – az EMNT közleménye


Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.

Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehát az autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.

A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.

Már hivatalosan is az RMDSZ kezeli az erdélyi magyarságnak szánt közpénzt

Lemond a pártoknak járó támogatásról az RMDSZ, és ezután hivatalosan is a szövetség kasszájába folynak be azok a költségvetési pénzek, melyeket a kormány a magyarság támogatására szán.

Korábban a támogatást az e célból létrehozott Communitas Alapítvány kezelte, a jövőben csak az összeg egyharmadát kapja meg az RMDSZ-től, ennyire írhat ki pályázatot.

Az állam által folyósított kisebbségi támogatások 1997-ig ugyancsak az RMDSZ-hez folytak be, az ekkor megjelenő párttörvény azonban úgy rendelkezett: egy szervezet vagy kisebbségi támogatást kap, vagy a parlamenti pártoknak járó illetményt veszi fel. A szövetség ekkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesü letre (EMKE) bízta a magyarságnak juttatott pénzek kezelését, később, éppen az EMKE kérésére, létrehozta a Communitas Alapítványt. Néhány éve a Krónikában megjelenő riportsorozat derített fényt arra, hogy a magyarságnak kiutalt pénzek alig egyharmadát osztották el nyílt, többé-kevésbé tisztességes pályáztatással, a többi a szervezet és ennek vezetői érdekeit szolgálta.

Az RMDSZ jelenlegi ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint éppen a tisztánlátás végett volt szükség erre a lépésre, lemondtak a pártoknak járó támogatásról (ez jóval kisebb, alig félmillió lej), így joggal és törvényesen kezelhetik a magyar kisebbségnek szánt több mint tizenötmilliót.

Romániai magyar sajtó – konzílium egy állatorvosi ló fölött

Koncz Attila (Fotó: pluszportal.ro)

Van, és mégse látszik. Igénylik, és mégse kell. Birtokolni akarják, pedig nincs befolyása. Nincs hatalma, pedig azt hiszik. Virágzik, de haldoklik. Esetleg éppen fordítva: haldoklik, de virágzik. Mi az? Reggelig vagy napestig folytathatnánk a paradox találós kérdések sorozatát, amelyek megfejtése: romániai magyar sajtó.

Húsz évvel ezelőtt nagyot fordult velünk a világ, és ezt nemcsak saját életünkben, hanem a sajtó átalakulásában is érzékeljük: az elnyomástól, a szabadság fogalmának értelmezhetetlenségétől mára eljutottunk a válságig, a különböző politikai, társadalmi és pénzügyi kényszerek uralmáig. Eljött az ideje annak, hogy a romániai magyar újságírók és általában a média szereplői szembenézzenek az elmúlt két évtized történéseivel, illetve a jelenlegi helyzettel, majd ebből kiindulva irányt szabjanak a jövőnek.

A társadalmi párbeszéd folyamata lehetőséget teremtene valamennyi érintett számára, hogy együtt gondolkodjon, és az eddiginél sokkal tudatosabban, határozottabban alakítsa saját és általában a romániai magyar nyilvánosság jövőjét. Hasonló vállalkozás sem Erdélyben, sem Magyarországon nem volt még, de például Franciaországban már érzékelhetők egy hasonló kezdeményezés eredményei.

Az osztogatás csapdája

Kinél a pénz, annál a hatalom — egyetlen percre sem téveszti szem elől ezt az elvet az RMDSZ.

Egy évvel ezelőtt a választási szövetség reményében, bár fájó szívvel, még hajlandó volt tárgyalni a romániai magyarságnak szánt kormánypénzek tisztességes elosztásáról. A szavakat azonban nem követték tettek, s úgy tűnik, a hatalmi bársonyszékek kényelmében immár a látszat sem fontos.

Évek óta gondot okoz, főleg az ellenzéki szervezeteknek, hogy az RMDSZ mint saját tulajdonáról rendelkezik a magyarságnak szánt pénzekről. Dönt a román kormány által kiutalt összegről, és határoz a magyar állami támogatások sorsáról. Pályáztat ugyan, de bizalmi emberei rábólintása nélkül egyetlen fillér sem találhat gazdára, jól átgondoltan, célirányosan vándorolnak az adólejek, forintok a hűséges civil szervezetek, médiumok kasszájába, s maradnak támogatás nélkül mindazok, akik bírálni merészelték a szövetséget. Így volt ez eddig is, amíg egy úgymond független alapítvány, a Communitas rendelkezett a pénzekről, és várható, hogy még inkább így lesz ezután.

A magyar—magyar összefogásnak, a Tőkéssel kötött egyezségnek kényes pontja volt a támogatási rendszer alakítása, végül konkrét megoldás nem született, egy ködös mondat került a megállapodásba, mely szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum munkacsoportja igyekszik majd „hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni a támogatási rendszert”.

Bűnösök-e a szekusok?

Kedden Tőkés László közzétette 99 szekus nevét. Mint mondta, az illetékes bizottság eddig főként az áldozatokkal, illetve a besúgókkal foglalkozott (az egyházi átvilágítás részeredményeiről Molnár János szegedi egyháztörténész rakott össze egy vaskosabb könyvet Szigorúan ellenőrzött evangéliumcímmel, kiadójaként írtam erről). Ők azonban nem maguktól váltak besúgókká, valakik beszervezték, irányították őket. Tehát a volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell nevezi, akiknek nagyobb a felelőssége a besúgókénál, és akik közül ugyan sokan elhunytak már, de a többiek kiemelt nyugdíjat élveznek, illetve a hatalomban vannak, vagy épp ismét a titkosszolgálatok kötelékében tevékenykednek – jelezte a püspök.

Kiegészítésképp: az ún. „hálózati dossziék” mai napig nem kutathatók, tehát a volt tartótisztek stb. neveit csak ilyenformán, az egyéni dossziékból lehet kibányászni – és eleddig nem hozták a szekusok neveit nyilvánosságra.

Szerdán írtam egy bejegyzést a saját blogomon, többek között megemlítve, hogy a listán szereplő, a forradalomkor székelyek által meglincselt „Agache milicista fia rögvest e-mailt írt, és ma reggel felhívott engem telefonon, mondván, konfirmáljam, hogy a levél megérkezett. Konfirmáltam.” Oszt’ estére arra eszméltem, hogy az Agache-fiúval vitatkozom románul.

Mi hergeli a románokat és miért? – film

Tabukat döntögető, a román-magyar együttélésről írt könyvet Dan Manolachescu sepsiszentgyörgyi újságíró, politikus. A szerző számba veszi azokat a mítoszokat, sztereotípiákat, amelyek elkülönítik egymástól a székelyföldi magyarokat és románokat, és gátolják a két közösség közti kommunikációt.

„Össztűz Székelyföld ellen…” – ezzel a címmel jelent meg a napokban írás az Erdély.ma hírportálon, amelyben elemzik a román politika heves reakcióját Románia fejlesztési régióinak újrafelosztása kapcsán. Ami hergeli a románságot az, hogy – az új felosztási terv szerint – a Székelyföldet is magába foglaló – Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna. Friss híradás az is, hogy „román ellenes dzsihád zajlik Hargita megyében”. Legalábbis ezt állítja Mircea Dusa szociáldemokrata képviselő. Ilyen és ehhez hasonló, a székelyföldi románok és magyarok közti ellentétet taglaló, vagy éppen mélyítő híradások naponta jelennek meg a romániai sajtóban. Székelyföld területi autonómiájának kérdése ugyancsak puskaporos hordó, a románság jó része hallani sem akar róla.

Popa Eneida román nemzetiségű tanár, aki 25 éve él Székelyudvarhelyen, így magyarázza a románság autonómia-ellenességét.

1998. febr. 17.-én halt meg szemtegyedi és czegei gr.Wass Albert

Erdélyi hitvallás

Uram, én hiszek Tebenned, egy örök Istenben,
és hiszem azt, hogy igazságos vagy,
bár emberi elmémmel megérteni nem tudom
igazságodnak szörnyű módszerét.
Hiszek jóságodban is,
bár szemem csak gonoszat lát,
amikor Erdély felé tekint.

Mint Szent Fiadat hajdani időben,
ma népemet feszítik keresztre
az istenkáromló gonoszak.
Júdások árulják el naponta,
rongyain martalócok osztozkodnak,
s a Nyugat farizeusai szemforgatva fordulnak
másfelé, hogy kínjait ne lássák.

Szeretlek, Uram-Isten, a Szentírás parancsa
és hitem kívánsága szerint,
de szeretem a népemet is, Uram,
szegény elesett erdélyi magyar népemet,
s bocsáss meg nekem, Uram,
ha népem felé ma hangosabb, fájóbb,
lelkesebb és türelmetlenebb bennem
ez a szeretet talán, mint Tefeléd.

De lám, Te hatalmas vagy, uram,
mindeneknél hatalmasabb,
míg ők szegény bús erdélyi véreim véresen
és mezítelenül fetrengnek a világod porában,
mindenkitől elhagyottan,
s bizony őnékik ma nagyobb szükségük van
az én szeretetemre, mint Teneked,
ki Minden Világok Ura vagy.

A rasszista nap és irredenta hold – RMDSZ-es polgármester tette

A furcsa cím mögött szűkebb pátriánk, Marosszék egy túlbuzgó polgármesterének a „hőstettére” szeretnék kitérni. Pontosabban arról van szó, hogy Makfalva, azaz Ghindari (ez a hivatalos neve, a másik csak megtűrt) polgármestere feljelentette közvetlen munkatársait, azon (MPP-s) tanácsosokat, akik kitűzték a székely lobogót a polgármesteri hivatal, azaz a „Primöria” homlokzatára. A hírt olvasva, nehezen fogtam fel, hogy valójában mi is indokolhat egy ilyen „fegyvertényt”. Tehát a polgármester úr feljelentést tett a rendőrségen.

A rendőrség köteles hivatalból kivizsgálni az „ügyet”. Saját szavaikkal élve meg kell vizsgálják, hogy a székely zászló mennyire irredenta avagy rasszista jellegű. (Képzelem, egyeseknek milyen perverz örömet okoz eme ügyön csámcsogni, melyet egy „lojális ungur” alattvaló kínált tálcán nekik. A polgármester úr jó pártkatona, túl jó. A polgármester úr úgy cselekedett, mint az a vadászkutya, aki nemcsak megfogja a vadat, de szét is marcangolja. A hűséges állat boldogan teszi le „megmocskolt” áldozatát a Gazda lábai elé, farkcsóválva várván az elismerést. De az elismerés elmarad. A Gazda kelletlenül félrerúgja az áldozatot (nem akarja bepiszkítani magát), és a túlbuzgó ebnek semmit sem ad. A Gazda hallgat, bosszús. Ki a fenének hiányzott ez a cirkusz? Pont most.

Markó Béla áll-e majd Tőkés László esernyője alá?

Fogyunk, hát fogjunk össze!

Lakossági fórumokon ritkán tapasztalt parázs eszmecsere alakult ki kedd este Margittán. A Berettyó-parti városban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének rendezvényén majd félszázan jelentek meg, s szóltak hozzá érdemben – ami párját ritkító – a nemzetpolitikai kérdéshez: hogyan tovább erdélyi magyarság.

A központi Margaréta étterem egyik különtermében már jóval a beharangozott késődélutáni hat óra előtt gyülekeztek az érdeklődők, nem csak margittaiak, hanem a közeli Albisból is tucatnyian érkeztek. Talán azért is meglepő mindez, mert mindössze az aznapi Reggeli Újságban jelenhetett meg az esemény beharangozója. Ezt is magyarázta vitaindító beszédében Török Sándor, az EMNT megyei szervezetének elnöke: a közelgő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megszervezésének teendői miatt csak aznap derült ki, hogy sem Tőkés László EMNT-elnök, sem Toró T. Tibor ügyvezető elnök nem tud részt venni a margittai eszmecserén. Ezért nem hirdették meg jobban a fórumot – tudatta Török, aki ismertette a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet meg-, illetve újjáalakulásának indokait: az erdélyi magyar megmaradást szolgálja az EMNT, illetve ennek megvalósíthatóságát, az autonómiát. A kivihetőséget pedig ernyőszervezetként szolgálná, egymáshoz közelítve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Magyar Polgári Pártot, valamint a párton kívülieket. Az erdélyi magyar politizálás zsákutcába jutott – értett egyet Orbán Viktor volt (és valószínűleg leendő) magyarországi miniszterelnök diagnózisával. És ezért nélkülözhetetlen egy tömörítő erő, mégpedig az itteni magyarság hitelessége végett – érvelt. „Röhejessé váltunk azzal, hogy az RMDSZ úgymond mindenkivel lefekszik” – mondta, s arról is szólt, hogy az MPP sem olyan lett, amilyennek eltervezték. Arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között a politikai hitelesség az egyetlen járható út, ennek pedig eszményeként Tőkés László leköszönt református püspököt, európai parlamenti képviselőt nevezte meg. Hosszas beszédében ismertette egyebek mellett az autonómiaformákat is, így a területit, a kulturálist.

Hozzászólások

Kategóriák