""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

január 2010 hónap bejegyzései

Merre tovább? – olvasd el sarmasági polgár !

A román állam határain belül, a magyar közösség magmaradásának, megerősődésének és modernizációjának egyetlen járható útja csak a különböző, az élethelyzetekhez igazított autonómiastrukturák kiépítése lehet.

A különböző román pártokhoz vazallusi stílusban való igazódás, és a szerencsés kimenetelű helyezkedés esetén kikunyerált előnyök nem a magyar közösséget, hanem annak vezetőit illetve gazdasági és politikai holdudvarukat hozzák helyzetbe, kitermelve ezáltal egy nemzeti érdekeket gazdasági előnyökért kiárusító haszonélvező réteget. Ezt tette a neptuni árulása óta az RMDSZ vezetősége folyamatosan, és ezt teszi a jelenlegi körülmények között is.

Ennek a gyakorlatnak a megszakítására törekedtünk mikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk a Magyar Polgári Pártot. Demokratikusnak és nenzeti érdeket szolgálónak, ebből kifolyólag pedig sikeresnek képzeltük el az MPP-t. Az első politikai megmérettetés, a 2008-as helyhatósági választás részben igazolta is az elvárásokat. Bár eredményeink a vágyainkat nem érték el, a majd 20%-os magyar választói támogatottság bíztató volt, magába hordozta annak lehetőségét, hogy az MPP sikeres országos párttá tudja kinőni magát, és mindennapi politizálásával az autonómia strukturák alapjait letehesse.

EMNT: A második SZÖN kiváló esély a magyar összefogásra

Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.

A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy Székelyföld autonómiájának ügye megköveteli az összefogást, vagyis az azonos célok érdekében kifejtett közös és összehangolt cselekvést, ezért együtt törekszenek olyan politikai és szervezési feltételek kialakítására, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen – pártállásától függetlenül – valamennyi székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselő részt vehessen.

Ennek érdekében az IHB és az EMNT küldöttségei megállapodtak abban, hogy az IHB által kijelölt személyek az EMNT-küldöttség tagjaiként részt vesznek majd annak a paritásos bizottságnak a munkájában, amely – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében született megállapodás alapján – mind tartalmi, mind szervezési szempontból előkészíti a márciusi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatait.

A székely szimbólumok használata kérdésében fordulóponthoz érkeztünk

Megtörtént a Magyar Polgári Párt makfalvi önkormányzati képviselőinek rendőri meghallgatása a székely lobogó kitűzésének ügyében.

A szovátai rendőrség képviselője, Suciu Viorel felügyelő jegyezte a képviselők nyilatkozatát, mely szerint azok közösen helyezték el a polgármesteri hivatal homlokzatán a székely lobogót.

A hivatalos eljárás következő lépéseként a Maros Megyei Tanács mellett működő Kulturális Szakbizottság fog határozatot hozni a székely lobogóról. Nevezetesen, meg fogják vizsgálni, hogy a székely zászló valamely szélsőséges szervezet, vagy más ország zászlaja-e, és ha nem, akkor bizonyítást nyer, hogy semmiféle törvénysértést nem követett el a makfalvi önkormányzati tanács MPP frakciója, amikor kitűzte a székely lobogót a makfalvi polgármesteri hivatal homlokzatára.

A székely szimbólumok használata kérdésében fordulóponthoz érkeztünk.

Amennyiben megszületik a hivatalos határozat a székely zászló minősítésének ügyében, minden valós és pszichológiai akadály elgördül szimbólumaink szabad használata elől.

Felfoghatatlan számunkra, hogy egy székely község polgármesterét mi késztethette arra, hogy szembemenjen saját pártja értékrendjével, népe akaratával és talán még a saját lelkiismeretével is.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete továbbra is következetesen fogja képviselni a Csíkszeredai Önkormányzati Nagygyűlés által elfogadott memorandumban foglaltakat:

Nyárádszereda – székely-ortodox iskolát akartok?

Lássuk be, a hatalom történelem-hamisítás céljából épít ortodox templomokat Erdélyben.

Oda, ahol alig vannak hívei. Oda, ahol nincsenek hívei. Oda, ahol az ortodoxok katedrálisa kong az ürességtől istentiszteleten. Oda, ahová vendég-híveket kell hozni ünnepnapokon.

A Backa-hegy alatti szülőfalumba görög-keleti „hittérítőt” helyeztek nemrég. Mivel Madarason mindössze egy család vallja magát ilyen hitűnek, erőst nagyot néztek a székely falu elöljárói, amikor a pópa jelentkezett a községi tanácsnál. Annál az „önkormánynál”, mely nem létezik. Mert, ha létezne ilyen Romániában, Erdélyben, Székelyföldön, akkor ez fordítva működne. Nem a hatalom küldene embert a faluba, hanem a falu kérne papot. Ha volna rá igény. Igen ám, de immár tudjuk, nem a kultuszminiszter alá tartoznak a görög-keletiek, hanem fordítva.

Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy Gyulakután is megjelent az „államvallás” nyúlványa. Az a szolgálatos „asszimilátor”, akinek szintén missziója van. Mert hiába nincs egy négyzetméter telke sem ott a görög-keletieknek, templomról nem is beszélve, ő mégis jött. Hogy térítsen.

Ezen kispályás történelemhamisítóknak követendő példája lett a marosszéki Nyárádszereda.

A Bekecs alatti székelyek fővárosában magyar iskola udvarára akarnak építeni az ortodoxok. Úgy, hogy helyet ajánl nekik ott a városvezetés. A helyi „önkormány” RMDSZ-es többsége.

MPP – Beidézték a rendőrségre a székely zászlót kitűző makfalviakat – olvasd el sarmasági polgár!

KÖZLEMÉNY
Holnap, január 28-án délelőtt 10 órára a Magyar Polgári Párt községi önkormányzati képviselőit beidézték a makfalvi rendőrőrsre.

A hajdani rendőrállam emlékét idézi a hatóság „meghívója”, melyen fenyegetésképpen szerepel a meg nem jelenés esetén kiróható büntetés, de hiányzik a beidézés célja, oka.

A nyilvánvalóan megfélemlítés célját szolgáló eljárás, valószínűsíthetően a Makfalva polgármestere által, a székely lobogó ügyében letett, feljelentés nyomán született.

Köztudomású, hogy 2009 december 23-án a Magyar Polgári Párt makfalvi szervezetének önkormányzati tanácsosai kitűzték a székely lobogót Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatára. Az eljáráskor tiszteletben tartották a nemzeti szimbólumokra vonatkozó, érvényben lévő törvényeket, ennek ellenére a Zsigmond Vencel, feljelentést tett ellenük a rendőrségen. Tettével, Makfalva polgármestere lett az első ember Romániában, aki eljárást indíttatott a székely lobogó ellen. Hargita és Kovászna megyék hajdani prefektusai csak fenyegetőztek, de Zsigmond Vencel a janicsárok elkötelezettségével támad saját nemzete szimbólumaira.

Nincs információnk arról, hogy a feljelentő jelen lesz-e a meghallgatáson, de a beidézett önkormányzati képviselők készségesen állnak a sajtó rendelkezésére az eljárás után.

A Magyar Polgári Párt Makfalvi Szervezete

erdely.ma

A PD-L sürgeti a kisebbségi törvény megszavazását

A demokrata liberális alakulat honorálni szeretné az RMDSZ-el kötött protokoll egyik pontját annak érdekében, hogy megerősítse a kormányzási együttműködést.

A Kormány arra kéri fel a Parlamentet, hogy a következő ülésszak végéig fogadja el nemzeti kisebbségek törvényét, amely közel három éve leragadt a törvényhozás útvesztőiben, és azóta sem sikerült elfogadnia a két háznak. A demokrata liberálisok azt szeretnék, ha júniusig a Parlament döntésre jutna ebben a kérdésben is.

A nemzeti kisebbségek statútumát a Szenátus visszautasította. Jelen pillanatban a Képviselőháznak kellene megtárgyalnia a tervezetet, azonban több ízben is elutasították, mert a szakbizottságok szavazásakor eddig egyszer sem sikerült begyűjteni a kvórumot.

Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a múlt héten kijelentette: a kisebbségi törvényt az RMDSZ prioritással vezette be a kormányzási programba. A Szövetség azt is szeretné, hogy a kisebbségi törvényben szerepeljen egy olyan kitétel is, amely biztosítja, hogy a kisebbségek képviselői is részt vegyenek a közhivatalok döntéshozatali procedúrájában.

Impulzus , erdely.ma

Emléklapok átadása az RMDSZ huszadik évfordulós ünnepén

Vida Gyula, az RMDSZ első elnöke és parlamenti képviselője,
Seres Dénes képviselő, a szervezet elnöke,
Fekete Szabó András szenátor,
Csóka Tibor, a megyei tanács elnöke,
Boncidai Csaba, Perecsen polgár-mestere,
Dombi Attila, Sarmaság polgár-mestere,
Domokos Ferenc, az RMDSZ szilágycsehi szervezetének elnöke,
Faluvégi Ferenc, Kárásztelek polgár-mestere,
Szoboszlai Attila, a kémeri szervezet elnöke és nem utolsó sorban
Pop Imre, Kraszna polgármestere
vehette át a kitüntető emléklapot.

2010. január 22. Szilágyság hetilap

Közösségi rendőr felvételi vizsga a Sarmasági Polgármesteri Hivatalnál

Nemhivatalos források szerint ma 2010. január 25. -én versenyvizsgát tartottak Sarmaság község területén tevékenykedendő 12 közösségi rendőri (politist comunitar) állásra .

Admin.

Zöld kis mosómacik

A PD-L seperc alatt felszerelte Borbély László irodájában a sósavpermetező szer- kentyűt. Az RMDSZ környezetvédelmi mi- niszterének még arra sem volt ideje, hogy tisztességesen kitakaríttassa az ország első környezetvédőjének járó irodáját, a román koalíciós partnerek a permetező mellé bon- bonként egy időzített bombát is toltak bőr- fotele alá. A bomba neve: Verespatak.

És az időzítő megállíthatatlanul ketyeg rajta. Nem mondhatnám, hogy a sajnálat rózsa- bimbójának rejtett bibéi cirógatják szívemet, némi együttérzés azonban csak bóklászik sötét lelkemben, mert Borbély korábban is azon kevés magyar miniszterek közé tartozott, akik bármikor szívesen válaszol- tak kérdéseimre.

Na, de nem erről akarok én itt graffitizni, hanem hogy Borbély László most azt sem tudja, miként másszon ki ebből a dézsából minél kevesebb forradással politikai arcán. Az már tuti, hogy a verespataki biznisz zsebpénzt csepegtető hajszálgyö- kereit a PD-L tavaly átvette a PSD-től. Amely bizti átbőgött egy éjszakát, de hát a beruházást finanszírozó RMGC-nek tök mindegy, hogy hívják a kormánypártot, a lényeg, hogy az illetők legalább öt évre előre bebetonozzák kormányzati szere- püket. A PD-L körül már meg is száradt a beton.

Markó: az RMDSZ nem lesz társszervezője a SZÖN-nek

Markó Béla az RMDSZ által szervezett csíkszeredai Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevőihez szól.

A Székelyföld tervezett parlamentjének Ideiglenes Házbizottsága által pénteken nyilvánosságra hozott közleménnyel kapcsolatban, amelyben ez március 12-ére a sepsiszentgyörgyi kultúrházba hívta össze a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, Markó Béla a Mediafax kérdésére azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem tervezi egy közös rendezvény megszervezését „ezzel az egyesülettel”.

Az RMDSZ-elnöke nem óhajtotta kommentálni azt a tárgysorozati javaslatot, amelynek egyik fő célja a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítása Székelyföldön. „Nem foglalkoztam ezzel a javaslattal, önöktől értesültem a létéről, és nem kommentálom. Mi felelős politikai szervezet vagyunk, amelynek a közeljövőre egy sor rendkívül fontos célkitűzése van, míg a Székely Nemzeti Tanács egy civil szervezet, amely megpróbál rendezvényeket szervezni” – magyarázta Markó

Az RMDSZ vezetősége a szövetség húszéves születésnapja alkalmából szervezett évforduló-sorozat részeként szombaton az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza emléke előtt rótta le tisztelétét Zágonban.

Mediafax , erdely.ma

Mi legyen a nagyváradi magyar utcanevekkel?

Nagyváradon lassan már tíz éve nem sikerül dűlőre jutni a magyar utcanevek ügyében. 2006-ban önkormányzati határozat született a közterületek magyar nyelvű feliratozásáról, ám ezt a mai napig nem tartja be a városvezetés. Most könyvben is megjelent a régi nagyváradi utcanevek lajstroma.

Román nyelvü utcanévtáblák Nagyvárad belvárosában, a Szent László téren. Az utcák nevei a középkorig eredeztethetőek. Szent László király alapított a mai vár területén monostort, majd építetett székesegyházat, létrehozva a nagyváradi püspökséget. Ezek körül hamar megtelepedtek az emberek.

„Jakó Zsigmond, Bihar vármegye a török pusztítás előtt című nagyművű munkájában már megemlít váradi utcaneveket, ezek az utcanevek az ott lakók foglalkozását, vagy valamilyen természeti adottságát fejezték ki” – idézi Kupán Árpád, történész.

Ilyen középkori utca például a Péntekhely, ahol heti vásárokat tartottak. A vár és a székesegyház köré települt iparosságot idézi a Tímár és a Kőfaragó utca. A város fejlődése a 19. században új névadásokat ösztönzött. A monarchia idején az utcák kétharmada helyi kiválóságot, egyharmaduk pedig a történelem valamely nagy alakját idézte.

Román dadák nevelik a székely gyerekeket

Látom, nagy népszerűségnek örvend Székelyföldön, a román bébiszitterek megfogadása, magyar családoknál, főleg azoknál, akik kissé anyagilag gyarapodottabbak és hát megengedhetik maguknak ezt a „luxot”. Hogy miért? Azért, hogy a gyerek majd ha felnő, igazán tudjon érvényesülni… Íme egy igazán előrelátó megoldás!

Én csak azt a kicsit sajnálom, aki az anyai, több ezer éves ősnyelv helyett, egy szedett-vedett kopott nyelvet hall meg élete első napjaiban, éveiben. Ráadásul, én sok szorgalmasabb és tisztább székely lányt láttam, akik sokkal jobban képesek lennének megcsinálni ugyanazt a munkát, erre otthon kell üljön és várja, lesi az újsághirdetéseket nap mint nap, hogy valami munka akadjon már végre neki is.

S lám mi okozza a mai helyzetünket, éppen az, amire támaszkodnak: „minek nektek Autonómia, ha megmaradni sem vagytok képesek, ha nem tudjátok fenntartani magatokat, mert a legtöbbetek munkanélküli?” Vajon miért? Nem elég, hogy egy magyar ember átlagos ledolgozott munkaéveihez képest egy rendőrt már kétszer nyugdíjaznak, és az már akárhogy is vészük „két rend”, ugyebár. És ő itt marad. Még a feleségeik, gyerekeik is megélnek, jó bőven a „szegény” székelyföldi csemegéből. De nem elég, hogy ezek a románok új hont foglalnak és a legjobb munkahelyek is az övék, de ezeken a menő helyeken még jó summákat is kapnak, ráadásul. A „doámnák” többségének férje vagy rendőr vagy katona, ami köztudott, hogy jó fizető állas, és egyre népszerűbb, főleg itt Székelyföldön.

A kultúra tartja egybe a nemzetet

A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet — jelentette ki Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől. „Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” — mondta. Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberjogi, valamint létkérdés is egyben — hangoztatta Sólyom László. Az istentisztelet után megkoszorúzták a település református temetőjében Kölcsey Ferenc síremlékét, ahol a köztársasági elnök is elhelyezte az emlékezés virágait.

Háromszék , erdely.ma

Szociális hálót építene az új Királyhágómelléki püspök – film

A leköszönő püspök, immár európai parlamenti képviselő Tőkés László hirdetett igét az ünnepségen. Csűry István székfoglaló beszédében a gyógyító egyház fontosságát hangsúlyozta, és szorgalmazta az első par- tiumi református kórház és egy biztosítási rendszer létrehozását.

– Önmagunk fogjuk biztosítani azt, hogy be- tegeink ne haljanak meg oktalanul, szegé- nyeink ne maradjanak az utcán, és egy olyan fajta szociális hálót akarunk létrehozni, mun- katársaimmal együtt, amelyek ezt a boldo- gabb református jövőt hozzák létre, termé- szetesen ökumenikus kicsengéssel – hangsúlyozta Csűry István Királyhágómelléki Református Püspök.

Ionescu Nikolett
Duna TV

erdely.ma

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üzenete az RMDSZ 20. évfordulóján


AZ AUTONÓMIÁT CSAK MAGYAR ÖSSZEFOGÁSSAL ÉRHETJÜK EL


Húszéves az RMDSZ – hirdeti plakát, meghívó, színpadi díszlet. Ünnepel a párt. Mi közünk hozzá? – gondolják sokan, a hallgatag és közömbös többség. Nem a mi ünnepünk – állapítják meg rezignáltan a csalódottak.

Érthető a vegyes érzés – a helyes azonban mégsem ez. Mert nem a „párt ünnepe” ez, hanem mindazoké, akik húsz évvel ezelőtt bíztak a Magyar Demokrata Szövetségben. Sokan voltunk akkor. A kezdeti krónikák hatszázezer tagot jegyeznek, az első választási megmérettetés statisztikája pedig több mint egymillió szavazatót mutat. Az ő ünnepük tehát ez a mai emlékezés. Vagyis a miénk. Akik húsz esztendővel ezelőtt egy minden erdélyi magyart befogadó, erejét sokszínűségéből merítő és a magyar szolidaritásra épülő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet létrehozására szövetkeztünk, annak felépítésén, működtetésén fáradoztunk – a „nem vagyunk egyformák, de összetartozunk” jegyében.

Az RMDSZ húszéves fejlődéstörténete azonban mást mutat. A befogadó, a politikai sokszínűséget értékként tételező, a különböző véleményeket, a másként gondolkodást integrálni képes, a közös célokért egységesen cselekvő szövetség már jóideje a múlté. Az egységes erdélyi magyar politikai képviselet szétesett, romjait csendesen belepi az emlékezés és befedi az öncélú sikerpropaganda. Az alapító atyák szétszéledtek. Az ügyesebbek a régi név alatt, új tartalommal, mások viszont új név alatt, de a régi célokért, nagyrészük azonban félreállt vagy félreállíttatott.

Hozzászólások

Kategóriák