""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

október 2009 hónap bejegyzései

A tiroli autonómia példát ajánlja a magyaroknak egy német napilap

Az európai kisebbségekkel kapcsolatos – köztük a magyar-szlovák – konfliktus megoldására a tiroli példát ajánlotta csütörtöki elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság Magyarországgal is rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Reinhard Olt terjedelmes cikkében föltette a kérdést: miként lehetne Európában választ találni az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusokra.

A konzervatív német napilap cikkírója felidézte a II. világháború előtti és az azóta eltelt időszak kisebbségi konfliktusait, utalva arra: az új Európa – az Európa Tanács erőfeszítései ellenére – sem találta meg a módját annak, hogy úrrá legyen a kisebbségi konfliktusokban rejlő robbanásveszélyen. Pedig Európa 36 államában több mint 100 millió ember tartozik 340 kisebbséghez, vagyis a lakosság hetede. Az újság szerint a 27 tagúvá bővült Európai Unió semmiféle hatékony eszköztárral vagy beavatkozási mechanizmussal nem rendelkezik ahhoz, hogy a kisebbségi konfliktusokat korlátok közé szorítsa, vagy eleve megakadályozza a felszínre törésüket. Épp ellenkezőleg: az Európai Bizottság és az Európa Tanács inkább kívülállóként szemléli a dolgokat, magát „illetéktelennek” nyilvánítja, vagy épp ajánlásokat tesz arra, hogy az adott konfliktusban érintett partnerek kétoldalú keretek között rendezzék vitájukat.

Székelyföld 1944. után 1990.-ig

Kedd esti KZST-előadás

Székelyföld Romániában 1944 után: új kutatások és értelmezések – e címmel tartott előadást Stefano Bottoni történész a Kemény Zsigmond Társaság kedd délutáni, zsúfolásig telt estjén a marosvásárhelyi Jókai utcai Bocskai-teremben. Előadása átfogta a két román megszállást, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, a hosszú időre berendezkedő kommunista diktatúrát és az ebben zajló kisebbségi létet el egészen a ’89-es változásokig, illetve a fekete március sajnálatos eseményeiig.

A történész sajátos nézőpontján keresztül objektíven igyekezett tárgyalni a huszadik század hazánkbeli történéseit, előadását Borsos Edith szoprán és az őt kísérő Ávéd Éva zongoraművész közreműködése gazdagította.

– Székelyföld kimaradt a gazdasági fellendülésből. Erdély legnagyobb és Budapest által legelfeledettebb része volt. A székelyföldi elit folytonosan elvárt valamit a központi kormányzattól, amit nem kapott meg. Így következett be az impériumváltás: a Székelyföld az egyik perifériából a másikba kerül, és ebbe már belejátszik az etnikai kérdés is. Pedig a Székelyföldön nem zajlott kimondottan asszimilatív politika. Hiszen 1940-ben, a második bécsi döntés után a húszéves román jelenlétből nem maradt semmi. Mert semmi olyat nem tudott alkotni, amivel kiérdemelte volna a lakosság bizalmát, politikai lojalitását.

Nem kellenek besúgók az újságírók közé

A román újságírók nem akarnak soraikban téglákat, azaz a szakmát fedőtevékeny- ségként űző, beépített titkosszolgálati ügynököket – derül ki a romániai sajtó munkatársaira vonatkozó, egységes etikai kódexből, amelynek elfogadásáról hétfői számában adott hírt a Cotidianul.

A lap beszámolt arról, hogy egy romániai médiatanácskozáson, amelyen több mint húsz, médiához kötődő tevékenységet űző egyesület és intézmény vett részt, elfogadták az egész szakmára kiterjedő egységes etikai kódexet. Eddig az egyes szervezetek saját hatáskörükben próbálták érvényesíteni a legfontosabb szakmai-erkölcsi elveket. A most elfogadott kódex nem csupán az alkalmazottakként dolgozó újságírókra, riporterekre, hanem a médiavállalatok számára is irányadóként szolgál.

Ennek egyik legfontosabb része a Cotidianul szerint az, amely előírja, hogy szigorúan külön kell választani az újságírói, illetve a gazdasági vagy politikai tevékenységet. Ennek értelmében a sajtóban dolgozó „nem húzhat egyéni gazdasági hasznot” szakmai tevékenységéből, nem fogadhat el ajándékot vagy más ellenszolgáltatást, nem lehet egyetlen pártnak sem tagja. A tudósítás szerint összeférhetetlen az újságírói státussal az is, ha valaki számára e szakma csak fedőtevékenység, vagyis titkosszolgálati tisztként dolgozik újságíróként.

Kettős állampolgárság december 5.-re? Szili szerint lehetséges

Kétnapos erdélyi körútja során Nagyváradra is ellátogatott a magyar Országyűlés volt elnöke, Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke, aki szombat délben irodájában felkereste Tőkés László EP-képviselőt is.

A közvetlen hangulatú találkozón, amelynek első és utolsó része a sajtónyilvánosság előtt zajlott, nem csupán a képviselői iroda munkatársai fogadták Szili Katalint, hanem a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselője is.

A kölcsönös üdvözlések után Tőkés bemutatta a magyarországiaknak jelenlevő munkatársait. Az EP-képviselő röviden vázolta az aktuális magyar politikai helyzetet, rámutatva arra, hogy már nem a bal- és a jobboldal szembenállásán van a politikai hangsúly, hanem azon, hogy közösen találjanak megoldást az egyre égetőbb gondok orvoslására. A „hiteles baloldallal” mindig megtalálták az egészséges kompromisszumokat, vélekedett a volt püspök, hiszen a demokráciának és a pluralizmusnak ez az egyik alapja. S remélhetően eljön az idő, amikor valamennyi magyar párt belátja: csakis közösen lehet tenni a magyar közösségekért mind az anyaországban, mind a kisebbségbe került magyar népcsoportok esetében.

Székelyek, magyarok, gyertek haza !

A kovásznai központi parkban felállított ’56-os emlékműnél idén talán többen gyűltek össze emlékezni az 53 ével ezelőtti, a kommunista és szovjet hatalom ellen kirobbant magyar forradalomra, mint a korábbi években.

Az ünnepi beszédek sorát Kovács Gábor római katolikus esperes nyitotta meg, majd Márton Árpád RMDSZ-es képviselő idézte fel az ’56-os és az ezt követő kommunistaellenes megmozdulásokat. Mint mondotta: az 1989-es fordulat Kelet-Európában azért következhetett be, mert az 1956-ban eltaposhatónak vélt szikra mégsem volt az. „Ha a szívünkben ott marad ez a szikra, akkor hiszem, hogy csak azt vehetik el tőlünk, amiről mi magunk mondunk le.”

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy a nyugati magyarság körében azt tapasztalta: azok közül, akiket az ötvenhatos események és az ezt követő diktatúrák üldöztek el szülőföldjükről, sokan hazatérnének. „Hallja meg Nyugat, hallja meg a nagyvilág és magyar testvéreink, hogy Székelyföld hazavárja fiait. Székelyek, magyarok, gyertek haza! Nem akkor, amikor már meglesz az autonómia. Most! Hogy legyetek részesei annak a küzdelemnek, amit az autonómiáért folytatunk. Lehet, hogy itt nem olyan jó az élet, de értelmesebben, gazdagabban, szebben élni, mint ott, ahol a közösségért lehet küzdeni, értelmes céllal megtölteni az életet, nem lehet, csak itthon. Ennek az ünnepnek ez lehet az üzenete, és ha emlékezünk, emlékezzünk meg az öt kontinensen élő magyar testvéreinkről, és minden alkalommal mondjuk el: magyarok, gyertek haza!” — hangsúlyozta az SZNT elnöke.

Tőkés László- Ne engedjük ’48- ból, de ’56- ból, de ’89- ből sem

„Ne engedjünk ’48-ból, de ’56-ból és ’89-ből sem” – ekképpen sommázta Tőkés László EP-képviselő 2009. október 22-én, Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Kara és a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett pódiumbeszélgetésen elhangzottakat. A moderátorok – Bakk Miklós politológus és Gazda Árpád újságíró – a húszéves temesvári népfelkelésből, forradalomból kiindulva kérdezték a volt temesvári ellenállót, későbbi püspököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt közéleti és politikai pályafutásáról, az erdélyi magyarság önálló külpolitikájának lehetőségeiről.

A bő egyórás találkozón Tőkés László a résztvevő diákság kedvéért felelevenítette a román kommunista diktatúra embertelen elnyomásának eszközkészletének azon elemeit, amelyek példának okáért a kihallgatásokat kísérték, a „csengőfrásztól” kezdve egészen a Szilágy megyei Menyőben töltött (1989. december 15-e utáni) napok alatt átélt vallatásokig. A ‘89 után megalakult Nemzeti Megmentési Frontra vonatkozó kérdés kapcsán Tőkés megjegyezte: az ún. rendszerváltás utáni napokban még ő is naivan viszonyult a felálló új hatalomhoz, hiszen mindannyian őszintén hittek abban, hogy Romániában valós változások álltak be, de nagyon hamar rá kellett döbbenniük – és emiatt hagyták ott nagyon rövid idő elteltével az NMF-et Doina Corneáékkal egyetemben –, hogy gyakorlatilag ugyanazok második vonala kaparintotta meg a hatalmat, vagyis joggal használhatjuk az azóta eltelt húsz évre a posztkommunista minősítést.

Szárad a fa – olvasd el sarmasági ember !

Ötödik osztályban az első óránk magyar óra volt. Sosem felejtem el.

Bejött Kiss Lajos a magyartanár, üres kezekkel. Semmi napló, semmi aktatáska. Csak a szürke öltönye és magabiztos mosolya. Magas, erős férfiember volt. Félelmetesen erős volt a nézése. Fél évszázad tekintett le ránk.

Kezeit állandóan dörzsölte, mintha kezet mosna. Csak csendben nézett bennünket a katedra mellől, sejtelmesen mosolyogva, hogy csak a hideg rázott minket. Egyszer csak rámutat az első padban ülő diákra, és azt mondta: „zúgja a magyar ábécét!

– á, bé, cé, ööööö…- nem tudta tovább. Majd a mellette levőre mutatott: -Zúgja a magyar ábécét!

– á, bé, cé, dé, ef… – dettó. Nem tudta. Így jött a harmadik, a negyedik, a húszadik, a harminchatodik. Senki nem tudta. Senki nem tudta elmondani a magyar ábécét. Sem a rossz tanuló, sem a legjobb. Szégyenben telt el az óra. Az a nagy önteltség, hogy mi már ötödikesek vagyunk, miszlikbe ment. Senkivé váltunk egy óra alatt. Azzal eresztett szünetre minket, hogy jövő órára mindenki hússzor leírja a teljes magyar ábécét.

Tésztaszelet! Gondolhatnátok.

Újjáalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – film

Elkezdődött a területi elnökségek és a közgyűlés küldötteinek megválasztása. Az újjászerveződést az indokolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács kivált az EMNT-ből. Az SZNT kilépésével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elveszítette a küldötteinek felét, a székelyföldieket.

Az ügyvezető alelnök szerint a Tanácsot eddig nem vették komolyan, mert nem volt jogi státusza. Ez az egyik ok, amiért egyesületté alakulnak. A másik ok, hogy egyesületként saját programokat is kidolgozhatnak és futtathatnak. Megfogalmazzák a saját területükön azokat a kérdéseket, amelyek stratégiát jelentenek Bukarest, Brüsszel és Budapest felé.

– Úgy gondoljuk, hogy a következő időszakban, mivel reményeink szerint nemzeti kormány alakul, ez nagyon fontos lesz majd – mondta László János, a Székelyföld Régió megbízott elnöke.

A Székelyföld nagyrégiót nyolc kisrégió alkotja, köztük van Brassó és a Csángóvidék is. Az összesen 240 mandátumból a Székelyföld 119 mandátummal rendelkezik majd az EMNT újjáalakuló közgyűlésén.

A Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójában Toró T. Tiborral,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével Száva Enikő beszélgetett:
erdely.ma

Az EMNT állásfoglalása az államelnök- választás tárgyában

Bár a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó alkalmat kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekről szóló össztársadalmi vita kibontakoztatására, amely előfeltétele a számbeli többség és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyőződéséből.

Mindenki számára világos tehát, hogy a romániai elnökválasztási folyamatban egy magyar jelölt személye és az általa képviselt program nem csupán pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk közügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői ezért nehezményezték azt a sietséget, amellyel az RMDSZ illetékes testületei eljártak az államelnök-jelölés alkalmával. Nem a jelölési jogot vitattuk, hiszen egy politikai párt – belső szabályai szerint – azt jelöl, akit jónak lát, hanem az azt megelőző egyeztetést hiányoltuk az erdélyi magyar közélet fontosabb szereplőivel, amire immár megfelelő intézmény is létezik: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Ennek keretében mind a személy, mind pedig – és ez a fontosabb – az általa megjelenített program a konszenzuskeresés tárgya lehetett volna.

Kettős állampolgárság: erkölcsi kötelesség a kérdés rendezése

Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz-KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A Fidesz már korábban bejelentette: kormányra kerülése esetén törvényt alkotna a kettős állampolgárságról.

A Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) jegyezte indítvány eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie.

A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. A magyar állampolgárságú felmenőtől és a magyar nyelvtudás igazolásától kiskorú esetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A módosítás értelmében a magyar állampolgárság iránti igényt be lehetne adni Magyarország külképviseletein is. A törvényjavaslat indoklásában a képviselők leszögezik: tisztában vannak azzal, hogy nem járható út a magyar állampolgárság etnikai alapon történő megszerzése, illetve az, hogy ki lehessen adni az általánostól eltérő típusú állampolgárságot. Azonban – mint folytatták – bármelyik közvetlen ágú felmenő magyar állampolgársága elegendő jogalapot ad az utód állampolgári igényének elismerésére, amelyen belül csak egy alapkövetelményt fogalmaz meg a törvény: a magyar nyelv ismeretét.

A rendőrségen tartották az EMI- seket Gasparovic látogatása miatt – film

Forrás: dunatv.hu

Bevitték a rendőrségre szombaton Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű szervezet kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic szlovák államfő ottani látogatása idején.

Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke az MTI-nek szombaton elmondta: az Európában bevett gyakorlatnak megfelelően, fleshmob – villámcsődület” – keretében, néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal.

Az egyik transzparensre azt írták angol nyelven: „Gasparovic, fajgyűlölő vagy?”. Egy másikon pedig – a szlovák nyelvtörvényre utalva – azt: „Gasparovic, ne beszélj szlovákul!”

Mivel az EMI-tagok tudtak a szlovák államfő látogatásáról, kilencen három gépkocsival utaztak Nagyszalontára. Lovassy elmondta: a város bejárata előtt mintegy három kilométerrel „rutinellenőrzés” keretében megállították, majd tovább engedték őket, Lovassy szerint már ez is része volt a „késleltetésnek”. A tüntetni készülők a Gasparovic által meglátogatni kívánt szlovák tiszteletbeli konzulátus épületének közelében parkoltak le, mintegy százötven méterre onnan. A szlovák elnök akkor még nem érkezett meg, a hatóságok amúgy is lezárták a látogatás színhelyének környékét – mondta az MTI-nek az ifjúsági szervezet tisztségviselője.

EMNT – Kelemen követelje a magyar nyelv hivatalossá tételét !

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak akkor támogatja az elnökválasztásokon induló Kelemen Hunort, ha az RMDSZ jelöltje választási programjába foglalja Székelyföld autonómiájának kérdését, illetve a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé való nyilvánítását.

Pénteki sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök Kolozsváron kijelentette, a szervezet legkésőbb a jövő hét elején ismerteti álláspontját e kérdésben.

„Mi támogatást szeretnénk nyújtani a magyar közösség érdekeit képviselő államelnök-jelölteknek. Bizonyos elveket akarunk azonban támogatni. Ha Kelemen Hunor programjába foglalja a magyar közösség fontos célkitűzéseit, megkapja a szervezet támogatását. Ha nem, nem” – szögezte le Toró.

Az EMNT alelnöke a célkitűzések között felsorolta a kulturális autonómia és Székelyföld területi autonómiájának támogatását, illetve az állami magyar egyetem létrehozását és a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását.

„Ezek lennének a legfontosabbak. A közeljövőben közöljük álláspontunkat a támogatást illetően” – mondta Toró.

Az EMNT alelnöke hangsúlyozta, az alakulat nem állapodott még meg abban, hogy a második fordulóban támogat-e valamely jelöltet, tekintve, hogy Sorin Oprescu belépése a versenybe megváltoztatta az eredeti helyzetet.

Történelmi pillanat a csángóföldi Lábnyikon

Veszélyeztetett örökség — veszélyeztetett kultúrák / A moldvai csángók címmel tartanak konferenciát ma és holnap Bákóban és Lábnyikon a budapesti Teleki László Alapítvány szervezésében.

Az alapítvány ötödik csángókonferenciáján többek között szó esik a szórványban élők lelki gondozásáról, a moldvai csángók és a katolikus egyház kapcsolatáról, a csángókérdés emberjogi vonatkozásairól, a népcsoport kulturális identitásáról az európai integráció tükrében. A rendezvény másnapján a lábnyiki Gyermekek Házában fiatal csángó értelmiségiek mutatkoznak be, este kétnyelvű misét celebrál — számos csángó pap részvételével — Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök, a külföldi magyarok püspöke és Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök. Mint ismeretes, a csángó közösségek a moldvai egyházfőtől, de még a Vatikántól is kérték a magyar nyelvű mise engedélyezését, de mindeddig templomban nem tartottak hivatalos magyar misét, csupán néhány rendezvényhez kötve engedélyezték, miként tavaly a Teleki László Alapítvány hasonló konferenciája részeként Pusztinán.

Egy múlt heti sajtótájékoztatón, amit a romániai katolikus püspökök szatmárnémeti konferenciája után tartottak, Ioan Robu bukaresti érsek kijelentette: „Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, már a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket.”

Fekete Réka, Háromszék , erdely.ma

Csupa csapás az élet – A tét: egy árva magyaróra

Három patak, három rév, hosszú Klézsén végiglép — tartja egy klézsei mondás. A három patak valóságos, a három rév aligha, mi, amíg eljutottunk Duma István András portájára, ahol a disznóvágásban idős Csicsó Antal tanító is segédkezett, aki a Kárpátok belső oldalára került s a csíki falvakban okította a gyermekeket, legalább hat réven vergődtünk keresztül Klézse patakán. Az ötödiknek nem mertünk nekivágni, a jégodor fogva tartotta volna a kocsit a patakmederben, s az onnan kivezető kaptató sem biztatott sok jóval. Ijedtünkben egy másik utat választottunk hazafelé. Arra viszont egy meredek utcának nevezett csapáson kellett volna kijutni, ahol még szánkózni is veszélyes.

Duma István Andrást, a moldvai magyarság egyik legaktívabb csángó-magyar emberét több ízben is kerestük szülőfalujában, Klézsén. Ama bizonyos karácsony előtti napon a disznótoros ebéd mellől szólítottuk el, és bevonultunk a tiszta szobába. Mélyen fagypont alatti hőmérsékleten „konzerváltuk” magnószalagra szavait. Természetesen, tőle nem az egykori klézsei magyar iskolák felől érdeklődtünk, Duma István András kisiskolás korában már nem volt ilyen tanoda, rég felszámolták a magyar oktatást. De, bár mindent elkövettek ennek érdekében, nem pusztíthatták el, nem ölhették ki az igényt, hogy legyen ilyen oktatás.

Obama jótékonységi célra fordítja a Nobel díjjal járó 1,4 millió dollárt – film

A Fehér Ház Szóvivője közölte, az Egyesült Államok elnöke jótékonysági célra fordítja a Nobel-békedíjjal járó összeg egészét, 1,4 millió dollárt.

Meglepődött és megilletődött, és az elismerést úgy tekinti, mint cselekvésre való felhívást a XXI. századi kihívások kezelésére, mondta Barack Obama pénteki rögtönzött sajtótájékoztatóján a neki ítélt Nobel-békedíjról. Obama úgy fogalmazott: nem érdemli meg, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett meghatározó személyiségek társaságába került, és az elismerést nem saját érdemeinek elismeréseként kapta. Azt mondta, a díj azoknak a céloknak az elismerése, amelyek elérésére törekszik az Egyesült Államokban és a világon.

Obama előtt három amerikai elnök kapta meg a Nobel-békedíjat; hivatali ideje alatt Theodore Roosevelt 1906-ban és Woodrow Wilson 1919-ben, valamint Jimmy Carter mintegy két évtizeddel a Fehér Házból való távozása után, 2002-ben. Barack Obama decemberben Oslóban veszi át az elismerést.

Paprika Rádió , erdely.ma

Nézze meg Purger Tibor tudósítást Washingtonból, amely
a Duna Televízió Térkép című műsorában került képernyőre:

Hozzászólások

Kategóriák