""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

szeptember 2009 hónap bejegyzései

Ezrek ünnepeltek Gyulafehérváron

Több ezren vettek részt ma Gyulafehérváron a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású rendezvényeken.

A történelmi vár környéke kicsinek bizonyult az egyházmegye kilenc megyéjéből a városba érkező több száz autóbusznak, kisbusznak, illetve személygépkocsinak. Az események a reggeli órákban közös imádsággal kezdődtek, majd ünnepi szentmisén vehettek részt az érdeklődők, amelyet Franc Rode bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, illetve Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált. A szentmisén három külföldi római katolikus bíboros, 30 egyházfő és közel 200 pap vett részt. A keddi eseményeken ott volt Teodor Paleologu művelődési miniszter, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, a magyar kormány küldöttsége, helyi és megyei hivatalosságok vettek részt.

„Szent István királyunk kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy népe eljusson a kereszténységre. A keresztény hitre vezetés eredményessége megkívánta az egyházi szervezet kiépítését. Ezért szent királyunk tíz egyházmegyét alapított, közöttük a gyulafehérvárit, Szent Mihály főangyalt rendelve égi pártfogójának. Az elmúlt ezer esztendő történelmi változásai rányomták bélyegüket a mai egyházmegye képére. Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – áll a főegyházmegye beharangozójában.

Share

Székelyudvarhely- egy MPP- s tanácsossal lesz több az eddiginél

A teljes érdektelenség mellet zajlott az időközi önkormányzat-választás Székelyudvarhelyen. 24,22 százalékos részvétel mellett a végső eredmények így alakultak: RMDSZ 3194 szavazat, MPP 3120 szavazat, Zöld Párt 468 szavazat. Ennek alapján a mandátumok száma így oszlik meg: RMDSZ 9, MPP 9, Zöld Párt 1. A független jelöltek nem érték el a bejutási küszöböt.

Az önkormányzat összetétele:

1. Bíró Enikő, RMDSZ
2. Szász Jenő, MPP
3. Incze Zoltán, RMDSZ
4. Sebestyén Csaba István, MPP
5. Gergely László, RMDSZ
6. Fóri Irma Györgyi, MPP
7. Novák Károly, RMDSZ
8. Gálfi Árpád, MPP
9. Szilveszter Sándor, RMDSZ
10. Balázs Árpád, MPP
11. Benedek Árpád Caba, RMDSZ
12. Orbán Balázs, MPP
13. Jakab Attila, Zöld Párt
14. Jakab Áron Csaba, RMDSZ
15. Mike Levente József, MPP
16. dr. Nagy Levente, RMDSZ
17. Molnár Miklós Béla, MPP
18. Incze Csongor, RMDSZ
19. Tókos Szabolcs, MPP

erdely.ma

Share

Kulturális Autonómia Tanács alakul

A Kulturális Autonómia Tanács megalakulásáról döntött ma az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson az RMDSZ államfőjelöltjének támogatottságáról is tárgyaltak.

Tőkés László azt nyilatkozta: az RMDSZ felkérte, hogy az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogassa Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét a novemberben esedékes romániai államfőválasztásokon. Tőkés szerint megfontolják a kérést, de előbb látni szeretnék a jelölt választási programját.

– Minket kihagytak a jelölésből, tehát mi úgy éreztük hogy ha nem tiszteltek meg azzal hogy hozzászóljunk, legalább konzultáljanak a véleményünkről, akkor számunkra ez a kérdés nem képezte a magyar összefogás közvetlen ügyét, de most hogy felkértek hogy támogassuk, most már konkrét okunk van hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

Az EMNT elnöke fenntartással nyilatkozott arról: az erdélyi magyarság érdekeit szolgálja-e az RMDSZ kormányzati szerepvállallása. Markó Béla azt mondta:

– Nem azért van ez a Magyar Összefogás, mert eljutottunk oda, hogy mindenben egyetértünk. Ha így lenne, akkor egy szervezetté váltunk volna. Erről nincsen szó. Két szervezet van, két külön gondolkodás és nagyon sokszor két külön szemlélet, de közösek vagyunk abban, hogy szükséges az összefogás és szükséges, amennyiben lehet, egyetértésre jutni. Mi másként látjuk a kormányzás kérdését, és másként látja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. De nem homokegyenest szembenállóan.

Share

Rendőrök és csendőrök biztosították a magyarellenes tüntetést

Forrás: blog.nouadreapta.org

Engedély nélkül tartottak felvonulást Gyergyószentmiklós főterén az Új Jobboldal nevű román szélsőséges szervezet tagjai, többek között azt skandálva, hogy Székelyföld román föld. A helyi rendőrség viszont nem rótt ki bírságot – szerintük a megmozdulás egyszerű megemlékezés volt.

Nem tettek hivatalos bejelentést, így gyülekezési engedéllyel sem rendelkeztek azok a fiatalok, akik az elmúlt hét végén tartottak felvonulást Gyergyószentmiklós központjában. Amint arról lapunk tegnapi számában írtunk, az elsősorban magyarellenességéről híres Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű román szélsőjobboldali szervezet mintegy másfél tucatnyi tagja érkezett Gyergyóba, hogy – indoklásuk szerint – az ortodox templom udvarán megemlékezzenek azokról a honfitársaikról, akiket állítólag meggyilkoltak Gyergyószentmiklóson 1940 szeptemberében. A megmozdulás egyik vezetője, Cristi Grigoras beszédet is mondott, melyben a horthysta magyar hadsereg gaztetteit ecsetelte.

Csakhogy a teherautó rakteréből kiszálló fiatalok a város főterén is felvonultak román zászlókkal, azt skandálva többek között, hogy „Székelyföld román föld”. A szokatlan felvonulás láttán hirtelen egy csoport gyergyói fiatal gyűlt össze, székely zászlóval és „Székelyföld magyar föld” jelszóval közelítve meg az idegeneket. Az eseményeket több rendőr és csendőr is figyelte és vigyázott arra, nehogy a két tábor összecsapjon.

Share

Együttműködő székely megyék

Éles vita után, a román tanácstagok ellenszavazata ellenére fogadta el tegnapi ülésén a Kovászna Megyei Tanács a Hegyeink közösségfejlesztési egyesület létrehozását.

A tervezet értelmében Hargita és Kovászna megye önkormányzatai közösen hozzák létre az egyesületet, amelynek feladata többek között fejlesztési programok lebonyolítása, a közszolgáltatások minőségének javítása, pályázatokon való részvétel, a gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása, befektetők vonzása, közös kulturális rendezvények szervezése, a két megye minél szorosabb együttműködése, a turizmus népszerűsítése, a helyi termékek piacra segítése, a környezetvédelmi területek turisztikai célú kihasználása.

A felszólaló román tanácstagok szerint a közösségfejlesztési egyesület létrehozása törvénytelen, mivel az önkormányzat saját hatásköreiből utalna át a szervezetnek. Azt is kifogásolták, hogy néhány személy dönt majd a két megyét érintő kérdésekről, miközben választóktól kapott megbízatásuk egyik megyére korlátozódik. A legvehemensebb Ioan Solomon volt, aki szerint nyilvánvalóan törvényellenes az egyesület létrehozása, éppen ezért a törvényszéken sem sikerül majd bejegyeztetni. Szerették volna, ha a szervezetbe három személyt jelöl az önkormányzat, és nem kettőt, így minden frakció javasolhatott volna egy képviselőt az egyesületbe.

Share

A Babes- Bolyai egyetem a listavezető

Felmérés készült az ország egyetemeiről, melyből kiderül, jelenleg a Babes-Bolyai a legjobb.

Az University Ranking nevet viselő felmérés a német Kienbaum Management Consultant és a Capital újság együttműködése által jött létre, melynek keretében 84 egyetemet vettek górcső alá. A listavezető a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, őt követi a rangsorban a Bukarest Egyetem. Az első tíz helyezett között pedig még két erdélyi egyetem szerepel: a brassói Transilvania Egyeteme, és a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem.

A felmérésben 395 olyan válaszadó vett részt, akik 35 nemzeti és nemzetközi cégek képviselői. Ők a 84 egyetemből mintegy 52 említettek meg. Ugyanakkor 3131 olyan egyetemet végzett személyt is megkérdeztek, akik 1995 után szereztek képesítést. A felmérést készítők arra kérték a cégek képviselőit, hogy válaszaikat annak függvényében adják meg, hogy milyen egyetemekről származó alkalmazottaik vannak.

A felsőoktatási intézményeket 1-től (a legjobb minősítés) 4-ig (elégtelen) osztályozták, melynek több kritériuma volt: elméleti képzés, gyakorlati irányítottság, idegen nyelvű képzés és nemzetközi tapasztalat.

A toplista első tíz helyezettje:

Share

Új jobboldal: Székelyföld román föld !

Székelyföld román föld! – kiabálták hangosan a román Új Jobboldal szélsőséges szervezet tagjai Gyergyószentmiklóson, amikor román zászlókat lengetve vonultak fel a város központjában.

Az Új Jobboldal nevű román szervezetet képviselő fiatalok érkeztek Gyergyószentmiklósra az elmúlt hétvégén, zászlókat lobogtatva vonultak fel a főtéren, majd koszorút helyeztek el az ortodox templom udvarán. Mindeközben hangosan kiabálták: „Székelyföld román föld!”

A megmozdulás vezetője beszédében a horthysta magyar hadsereg gaztetteiről számolt be, elmondta, 1940 szeptemberében 58 román nemzetiségű polgárt gyilkoltak meg Gyergyószentmiklóson. Nem lehet tudni, hogy az információt honnan vette, azt azonban igen, hogy ilyesmi nem történt Gyergyóban.

A hangoskodásra több helyi fiatal is felfigyelt, akik szintén zászlókkal felszerelkezve fejezték ki nemtetszésüket. Az ellentábor ezeket skandálta: „Székelyföld magyar föld!”, „Vesszen Trianon!” Fokozott csendőri és rendőri jelenlét kísérte a megmozdulást, a két tábor a tisztes távolságot betartva követte egymást, összetűzés nem történt. A járókelők megdöbbenve figyelték az idegenek szélsőséges megnyilvánulását.

Lázár Hajnal
Hargita Népe , erdely.ma

Share

Kövér: az RMDSZ megkerülhetetlen tényező

Az utóbbi években az RMDSZ jobb kapcsolatot ápolt a magyarországi kormánypártokkal, mint a Fidesszel, de ezeket a véleménykülönbségeket meg kell próbálni feloldani – mondta Kövér László, a Fidesz–MPSZ országos választmányának elnöke a Hargita Népének adott interjújában. Kövér László azért járt Székelyudvarhelyen, hogy az ottani kampányban barátjának, Szász Jenőnek segítsen. A politikus szerint a Magyar Összefogás „nem összefogás”, és a magyarországi politikusok részéről teljesen természetes, hogy részt vesznek az erdélyi kampányokban.

– Elnök úr, hogyan kommentálná Szász Jenőnek azt a kijelentését, hogy a város „gyurcsányi útra” tévedt? Hogyan látja, illetve egyetért-e a székelyudvarhelyi RMDSZ-es városvezetés politikájával?
– Nem szívesen minősíteném a mostani városvezetést, sem a polgármester urat, sem azokat, akik számomra nem egészen érthető módon föloszlattatták a közgyűlést, hiszen az ember azt gondolná Magyarországról nézve, hogy ha egy városnak van polgármestere, és annak a polgármesternek van többsége, akkor normálisan, üzemszerűen, halkan zümmögve működik az önkormányzat gépezete, és a polgárok megelégedésére tudnak tenni, hiszen senki nem állja útjukat. Ennyit mernék magamnak megengedni, ha úgy tetszik, kritikaként is. Hogyha önmagukkal nem tudnak összhangban lenni azok, akik a várost vezetik, akkor hogyan tudnának összhangban lenni azokkal, akiket képviselnek?

Share

Tőkés László nyilatkozata Stefan Gusa szobrának felállítása ügyében

Emléktábla Temesváron

Múlt heti ülésén az Európai Parlament Theodor Stolojan volt miniszterelnök vezette Romániai Néppárti Delegációja egy kiállítással egybekötött megemlékezést irányozott elő Brüsszelben, a Vasfüggöny leomlásának, illetve a Ceauşescu-diktatúra megbuktatásának 20. évfordulója alkalmából.

Szintén a sorsfordító évfordulóhoz kapcsolódik az, az 1989-es Emlékév keretében, 2009. szeptember 20-án, Temesváron sorra kerülő emlékünnepély, mely Újvárossy Ernő református építésznek állít emléket, aki méltán tekinthető a húsz évvel ezelőtti népi ellenállást sújtó hatalmi erőszak első áldozatának.

A kegyelet és a forradalmi megemlékezés ezen alkalmaival szöges ellentétben a Marosvásárhelyi Önkormányzat nem a hősöknek és az áldozatoknak kíván emléket állítani, hanem provokatív és szentségtörő módon, a kommunista pártállam örökölt cinizmusával a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának felállításával készül a jeles évfordulóra.

Erdély magyarsága mérhetetlen megdöbbenéssel és mélységes felháborodással értesült a marosvásárhelyi Városi Tanács kegyeletsértő szoborállítási határozatáról, kiváltképpen pedig arról, hogy ezt a nacionál-kommunista természetű, áldemokratikus döntést az egykori székely főváros tíztagú RMDSZ-frakciója is egyöntetűen támogatta.

1989 decemberében a falurombolást kitervelő Nicolae Ceauşescu – másokkal együtt – Ştefan Guşă hadügyminiszter-helyettest rendelte ki Temesvárra, a diktatúra-elleni felkelés elfojtására. Akkor a karhatalmi és katonai erőszak több mint hetven halálos áldozatot követelt, a sebesültek, valamint a letartóztatottak és megkínzottak száma pedig meghaladta az ezret-ezret.

Share

Sarmaság községi szervezet Magyar Polgári Párt Közlemény

A Magyar Polgári Párt sarmasági szervezetének elnöksége felhívja tagságának és szimpatizánsainak figyelmét arra hogy tartsa tiszteletben Református egyházunk autonóm státusát és tartózkodjon attól hogy politikai szintérre vigye a presbiter választást. 

Meggyőződésünk hogy Egyházközségünk Presbitériuma a hithű egyháztagokkal karöltve hivatott lebonyolítani a választásokat.

Szabó Zoltán elnök,

Vincze Ferenc alelnök,

Balog Sándor alelnök.

Share

Székely Nemzeti Tanács: Végrehajtani a határozatokat

Első ülését tartotta tegnap Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága. A székelyudvarhelyi nagygyűlésen megválasztott héttagú testület legfontosabb feladatának a következő székelyföldi nagygyűlés előkészítését, megszervezését tartja, ugyanakkor a szeptember 5-én elfogadott határozatok végrehajtását is szorgalmazza.

A tegnapi ülésen többek között abban állapodtak meg, hogy a székelyföldi jelképek — zászló, lobogó, himnusz, címer — használatára buzdítják az önkormányzatokat, azt szeretnék, ha minden polgármesteri hivatal, illetve az alárendelt intézmények épületére kitűznék Székelyföld zászlaját — fejtette ki Farkas Csaba, a testület elnöke. Fel szeretnék gyorsítani továbbá az autonómia-népszavazásra vonatkozó tanácshatározatok elfogadását, hiszen lelassulni látszik a folyamat.

A bizottság abban is megállapodott, hogy a következő napokban kidolgoznak egy határozattervezetet, amelyet a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elé terjesztenek. Ennek első része a Csíkszeredában szeptember 4-én elfogadott, nemrégiben véglegesített székelyföldi memorandum, a második pedig a Székely Nemzeti Tanács 2008-ban elkészített, az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez benyújtott memorandum támogatásáról szól. Ugyanakkor felkérnék a magyarság európai parlamenti képviselőit, hogy ezen megbízatás alapján képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. Árus Zsolt házbizottsági tag szerint a határozat elfogadása azt bizonyítaná, egy folyamatnak kell tekinteni a csíkszeredai, illetve a szé kelyudvarhelyi nagygyűlést. Szerintük a határozat lényege, hogy a tanácsok magukénak vallják a dokumentumokat, jelzés lenne az önkormányzatok és a külvilág számára egyaránt, így gyakorlatilag hiába támadná azt meg bárki is, jogi következményei nem lennének. Az állandó bizottság tagjai azt szeretnék, ha az említett határozattervezet a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok együttes ülésének napirendjén is szerepelne.

Share

Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogaiért

Preambulum

Alulírottak, Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői és parlamenti képviselői, régiónk és közösségünk jövője iránti felelősségünk tudatában, az alábbi Memorandum közzétételével kívánjuk felhívni Románia és az Európai Unió közvéleményének figyelmét mindazokra a problémákra, amelyek akadályozzák Székelyföld szerves fejlődését, és veszélyeztetik az évszázadok óta itt élő, a régióban abszolút többséget alkotó magyarok nemzeti közösségként való megmaradását.

A 12.000 négyzetkilométer alapterületű, közel egymilliós lakosságú (amelynek több mint háromnegyede magyar) történelmi Székelyföld Románia közepén fekszik. Bár történelme során sajátos földrajzi, történelmi, gazdasági, kulturális és politikai identitású egységes régióvá vált, ma közigazgatásilag mégis széttagolt: Hargita és Kovászna megye teljes területét, valamint Maros megye egy részét lakják székelyek, néhány település pedig e megyék határain kívül esik. A székely társadalom az 1200-as évektől kezdődően közigazgatási értelemben székekbe rendeződött: az említett három megye területén található Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kászonok, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék és Bardocz-Miklósvárszék. Az erdélyi szász székekhez hasonlóan a székely székek autonómiája területi önkormányzatként működött, saját közigazgatással, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal rendelkeztek.

Share

Rúzsa Magdi másképp – Beszélgetés a Duna TV – ben – film

Néhány éve Zentán, a farsangi Ki mit tudon ismerték meg a nevét, mára mindenki mindent tud, vagy tudni vél róla. A pletykalapok szerint vagány, belevaló lány, istenáldotta tehetséggel. Valójában egy törékeny fiatal nő, akiben ott a sosem hallott hang, akiben dübörög a belső muzsika is, de akiben ott van egy védtelen kislány is, és nem utolsó sorban a sokakat megszégyenítő hazaszeretet lángja.

„Ugyanaz az ember maradtam, tehát igazából semmi nem történt azon kívül, hogy elköltöztem máshová, hogy lett egy közönségem, hogy nyilván vannak dolgok, amiket én már nem teszek meg, mert úgy érzem, hogy nekem nem lehet” – vallja magáról Magdi.

erdely.ma

Share

Székely zászlót a parlamentbe !

A román parlamentben tűzzék ki Székelyföld zászlaját is a román nemzeti lobogó és az Európai Unió zászlaja mellé – javasolta csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke.

A tisztségviselő az MTI-nek elmondta: az RMDSZ parlamenti képviselőihez szeretne fordulni azzal a kéréssel, hogy javasolják Székelyföld zászlójának elhelyezését.

„Nem hiszem, hogy egy demokratikus államban gondot okozna, ha egy olyan kisebbségnek a zászlaját kellene kitűzni, amelynek tizenhat képviselője ül a törvényhozó testület padsoraiban – mondta Kulcsár-Terza József. „Ez első lépés lenne azon az úton, hogy a román kormánnyal leüljünk, és beszéljünk az autonómia kérdéséről” – mondta.

„Ha a zászlót valóban kitennék a parlamentben, ez azt mutatná, hogy a román politika és a román kormány tiszteletben tartja az állampolgári jogokat, hiszen mi is Románia állampolgárai vagyunk” – fejtette ki az MPP-s politikus.

Share

,,Visszarománosítás” veszi kezdetét Székelyföldön

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ.

A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja – írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.

A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.

Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba -, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.

Share

Hozzászólások

Kategóriák