""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

augusztus 2009 hónap bejegyzései

Smitt Pál: a nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál

Értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvényt Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke vasárnap este a szegedi dómban. „A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál” – mondta Schmitt Pál európai parlamenti képviselő a Pünkösdváró Európa című Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.

„Nyilvánvalóvá kell tennünk, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz való ragaszkodás egyetlen dolgot jelent, küzdelmet a lelkekért” – mondta az EP-képviselő a Pünkösdváró Európa címmel Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a pártelnök. Európa akkor lesz igazán erős, ha a szomszédos népek tisztelni fogják egymást – tette hozzá. Húsz évvel ezelőtt nem azért vettünk részt a rendszerváltásban, hogy egy kommunisztikus diktatúra helyet most egy nacionalista diktatúra jöjjön létre – hangsúlyozta Csáky Pál.

A mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek – jelentette ki Tőkés László vasárnap este a szegedi dómban. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson struccpolitikát, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta az EP-képviselő. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.

Hatvankilenc évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak- Erdély

Horthy Erdélyben, 1940 (forrás: wikipedia.org)

1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.

A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A tengelyhatalmak mindenképp el akarták kerülni a fegyveres konfliktus kirobbanását, így a német és az olasz kormány a magyar és román kormányok képviselőit Bécsbe rendelte, hogy a közöttük folyó vitát döntőbíráskodás révén rendezze. A magyar kormányt gróf Teleki Pál miniszterelnök, gróf Csáky István külügyminiszter és Hory András diplomata képviselték. Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint — de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben — a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.

Az államalapítás alkalmából adtak át kitüntetéseket Kolozsváron

Az államalapítás emlékére az erdélyi kultúra hét kiemelkedő képviselőjét tüntette ki a Magyar Köztársaság. A díjakat Kolozsváron adták át.

Szabó Vilmos azt mondta: a nemzeti ünnepeken átadott magyar állami kitüntetések összegzik, hogy mit sikerült elérni a rendszerváltás óta eltelt húsz évben, de figyelmeztetnek is, hogy a magyarságnak meg kell védenie azt, amit elért.

– Mindig az a kritérium, hogy az, aki maradandót alkotott. Aki egy egész élet munkáját adta a magyar nemzetnek, vagy hát, aki nem magyar, de a Magyarországgal való kapcsolatot, a magyar kultúrát, közéletet, politikai kapcsolatokat, oktatási kapcsolatokat segítette, fejlesztette – jelentette ki Szabó Vilmos külügyi államtitkár

– Nagyon megtisztelő, felemelő tudni azt, hogy az anyaország mögöttünk van, figyeli a határon kívül élő magyar közösségek vezetői, irányítói hogyan próbálják megőrizni, átmenteni a magyar anyanyelvi kultúrát, a nyelvünket az utókor számára – mondta híradónknak Szép Gyula, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta.

– A munka megy tovább és ez még sarkall is, hogy a munkát tovább folytassuk fogalmazott a Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett Bocskai Vince.

Bekerülnek a törvénybe az Oktatási Paktumnak megfelelő módosítások

Az Oktatási Paktum elveinek megfelelő módosító javaslatok bekerülnek a tanügyi törvénybe – jelentette ki Traian Băsescu államfő a Tanítók Egyesületének Kongresszusán.

Minden olyan módosító javaslatot átvesznek és belefoglalnak a törvénybe, amely a politikai pártok, az oktatók szervezetei és a civil szféra által aláírt Oktatási Paktum elveinek megfelel – mondta az államelnök. Az államfő kifejtette, a hatóságok nyitottak az oktatási törvénycsomag-tervezetre vonatkozó módosító javaslatokra, ha azok betartják a törvényt. Traian Băsescu hozzátette, olyan reformot szeretne, amely gyökereiben megváltoztatná az oktatási rendszert, és a Miclea-bizottság három éves munkája, mint mondta, a legjobbat tükrözi, amit az adott helyzetben Romániában meg lehetett valósítani. A Romániai Tanítók Egyesületének Kongresszusán a résztvevők elemezni fogják az oktatási törvénykönyv-tervezetet módosításokat javasolnak.

Kolozsvári Rádió, erdely.ma

Kincses Előd: Az autonómiaküzdelem és a jog

Élőlánc Sepsiszentgyörgyön

Az autonómia, elsősorban a területi autonómia fogalma a román jogban és a politikai közbeszédben sokáig nem is létezett, egyszerűen szőnyeg alá seperték; az ifjúság gondolkodását erőteljesen befolyásoló történelemkönyvek ma is agyonhallgatják a középkori erdélyi autonómiaformákat.

Történelmi tény, hogy az erdélyi szászok nyolcszáz évig azért tudták megőrizni anyanyelvüket, sajátos kultúrájukat, legtöbb településük etnikai összetételét, nemzeti identitásukat, mert autonómiával rendelkeztek.

Elszalasztott első lépések

Király Károlytól tudjuk azt, hogy 1990. január 6-án megvolt a lehetőség arra, hogy az autonómia, az erdélyi, romániai magyar közösségi autonómia bekerüljön a politikai közbeszédbe, de Ion Iliescu akkori ideiglenes államelnök Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök egyetértésével kihagyta a fogalmat a Nemzeti Megmentési Front kisebbségvédelmi programjából. Ennek a ballépésnek a következtében éveken keresztül szinte ki sem lehetett ejteni ezt a szót, sikerült elültetni a román politikai gondolkodásban azt, hogy ez a fogalom legalábbis „az ördögtől való”, és Erdély elszakításához vezet. A későbbiekben pedig az RMDSZ 1996-os kormányba lépése után a területi autonómia fogalmát kampánytémává züllesztette. Húsz évvel a rendszerváltás után többek között ezért is tűnik sokszor kilátástalannak autonómiaküzdelmünk.

Kérésre, publikálva – film

Amennyiben érdekelne a magyar nyelvű felirat és az fél perc múltával sem indulna el, akkor nyomd meg a film alján levő  CC gombot !

A publikálási kérelmet itt olvashatod el: http://sarmasagi.ro/1045/a-riport-utan-kirugtak-a-musorvezetoket-film/comment-page-1#comment-3534

Admin.

A lelki tartás erősebb minden fegyvernél – emlékeztek az Úz völgyében

Tegnap, az 1944. augusztus 26-i úz-völgyi szovjet betörés emléknapján, több száz zarándok kereste fel a hősi halottak, hazájukat védő katonák emlékére létrehozott sírkertet. A hatvanöt évvel ezelőtti eseményekre bensőséges ünneppel, szentmisével és újabb emlékjelek avatásával tisztelegtek az egybegyűltek.

Hatvanöt éve immár annak, hogy az augusztus 23-i román átállás utáni szovjet offenzíva az Úz-völgyét is elérte, és az itt állomásozó 11. Székely Határőrezred legfőképp fiatalokból álló csapatai nem bírtak a túlerővel. Az egykor itt harcolók immár három és fél évtizede rendszeresen találkoznak ezen a napon, tizenöt esztendeje pedig emlékmű hirdeti a fenyvesekkel körülvett katonatemetőben, hogy az utódok nem felejtenek.

Hatvanöt évvel ezelőtt még megünnepeltük Szent István napját, aztán a cselszövéssel és túlerővel szemben nem volt menekvés — emlékezett rövid köszöntőjében dr. Szőts Dániel egykori honvéd, az úz-völgyi ünnepségek mindenese.

Gergely András, Csíkszentmárton – és egyben Úz-völgye település – polgármestere azokhoz szólt, akik félnek a megemlékezéstől. Pedig a hatalom jobban tenné, ha a fiatalok kilátástalanságától, a nehéz gazdasági helyzettől, és nem az őseikre emlékező magyaroktól félne, mert az emlékezés a megbékélés csíráját hordozza, csakis erre lehet reményteli jövőt építeni — fogalmazott Gergely András, aki az első világháború olasz és szlovén helyszíneire utalva, ahol példásan őrzik az elesett katonák emlékét, függetlenül attól, hogy az ellenség hadseregében harcoltak-e vagy sem, feltette a kérdést: mikor érjük meg mi is azt, hogy ellenségeskedés nélkül emlékezhessünk?

Két út áll előttünk, melyiken induljunk ?

Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen…

… a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Az már biztosnak tűnik, hogy a nagygyűlést megelőzően nem hívják össze Kovászna és Hargita megye tanácsának rendkívüli együttes ülését, Tulit Attila, a Magyar Polgári Párt megyei önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője azonban közös Hargita és Kovászna megyei RMDSZ—MPP-frakcióülést kezdeményezett — erről még nem született döntés.

Nem lesz együttes tanácsülés

Mint ismeretes, az MPP Kovászna és Hargita megyei önkormányzati frakciója korábban közös tanácsülés összehívását indítványozta, amelyen a testületek határozatban fogadták volna el, hogy részt vesznek az SZNT által meghirdetett udvarhelyi nagygyűlésen. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a beadványra válaszolva elutasította a javaslatot, procedurális és politikai okokra hivatkozva. Emlékeztetett: az augusztus elejére tervezett együttes ülés a Hargita megyei MPP miatt hiúsult meg. Érvelése szerint a kezdeményezők nem nyújtottak be konkrét határozattervezetet, ráadásul határozatban sem lehet rögzíteni, hogy részt vesznek a nagygyűlésen, hiszen sem testületileg, sem egyenként nem kaptak meghívót a rendezvényre.

MPP- s siker a kaplonyi időközi választásokon

Lám-lám!
A gyakorlatilag megszünt, illegitim meg tudomisénmilyen párt, amelyik abszolut többséget szerez idõközi választáson.
Grtulálok a kaplonyiaknak, jó munkát a megválasztott tisztségviselõknek.
Ezen a TÉNYEN gondolkozzon el kicsit mindenki, ki így, ki úgy.
Zsolt

Az augusztus 23-án megtartott választás eredménye:

Magyar Polgári Párt

1. Heveli József

2. Zahari Gábor

3. Mancz Dezső

4. Ernyi Mihály

5. Mánc Tihamér

6. Kaplonyi Mihály

7. Kovács Klára

RMDSZ

1. Juhasz Iuliu

2. Ionucz Tiberiu-Anton

3. Fleisz Rozália

4. Toth Eva Imelda

PD-L

1. Lang Ştefan

Német Demokrata Fórum

1. Ionucz Alfonz

Izsák Balázs felhívása Székelyföld önkormányzati tisztségviselőihez

Tudomásul vesszük, hiszen akartunktól független székelyföldi valóság, hogy a közéleti szereplők a kölcsönös megértésnek addig a szintjéig jutottak el a mai napig, hogy felfogják ugyan a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésének szükségességét, de ezt egy helyen, egy teremben ma még nem sikerül megvalósítani. A sajtó és a közvélemény egy része ezt a közéleti szereplők hiúágával próbálja magyarázni. Bár nekik lenne igazuk, és ne lenne elvi különbség közöttünk, vagy önök között Székelyföld autonómiájának igénylésében.

A Székely Nemzeti Tanács, amikor a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést kezdeményezte, a pontos célokat jelölt meg, amelyek a nagygyűlés összehívásának értelmet adhatnak. Őszinte sajnálattal vettük tudomásul, hogy az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet ezekről a célokról, és a közvéleményt sem érdemesítették arra, hogy értékeljék és elemezzék azokat. Ma két nagygyűlés előtt állunk. Az egyiket az RMDSZ hívta össze Csíkszeredába, szeptember 4-ére, a másikat a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyre, szeptember 5.-ére. Bízva az Önök belátásában és bölcsességében úgy látom, hogy az utolsó száz méteren javíthatunk a székelyföldi összefogás erején, és önök megmutathatják a világnak, hogy nemcsak Székelyföld népe, de önkormányzatai is egységesek az autonómia igénylésében. Ehhez csak annyi kell, hogy Önök mindkét gyűlésen részt vegyenek, és tegyék azokat egyetlen, kétnapos rendezvénnyé, az autonómia és a székely összefogás nagygyűlésévé, Csíkszereda és Székelyudvarhely színhelyekkel.

Két helyszín, két időpont, egy rendezvény

Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket, tegnaptól pedig elkezdték a meghívók kiküldését valamennyi székelyföldi önkormányzati képviselőnek.

Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője tegnapi közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta, ezen vitatnák meg a nagygyűlés elé terjesztett határozattervezeteket. Tulit Attila hangsúlyozta: az RMDSZ által szeptember 4-re meghirdetett csíkszeredai és az SZNT által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre összehívott nagygyűlést egy rendezvénynek kell tekinteni, az autonómia ügyében nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülniük, ezért ő maga mindkét eseményen részt vesz, erre biztatja kollégáit is, és bízik benne, hasonlóképpen cselekszenek más önkormányzati képviselők is.

Együttes tanácsülést szorgalmaznak

Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől, de a Hargita megyei MPP-frakcióval közösen ismét szorgalmazzák a közös tanácskozást. Szerinte a két megyei tanács együttes ülésére a legjobb alkalom a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés előtti időszak, az összejövetelen ugyanis meg lehetne vitatni az SZNT által tegnap nyilvánosságra hozott határozattervezeteket. Thamó Csaba elmondta, Borboly Csaba Hargita megyeitanács-elnöktől kaptak egyfajta választ az együttes ülésre vonatkozó felhívásukra. A különféle érvekből, ürügyekből azonban kitetszik: az elnöknek nem áll szándékában az együttes ülés összehívása. Az MPP eddig is akarta és ezután is támogatja az együttes tanácsülés összehívását — szögezte le, ezért tegnap újabb felkéréssel fordultak Borbolyhoz.

Vadim: a kormányfő segítsen hogy le tudjam szedni a magyar zászlókat

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség – írja a Krónika.

A mintegy 3 ezer személy előtt celebrált ünnepi szertartáson Emil Boc és Mircea Geoană mellett ott volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Ecaterina Andronescu szociáldemokrata párti oktatási miniszter, illetve Norica Nicolai liberális európai parlamenti képviselő. A politikusok főként a tegnap érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről.

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A mintegy 3 ezer személy előtt celebrált ünnepi szertartáson Emil Boc és Mircea Geoană mellett ott volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Ecaterina Andronescu szociáldemokrata párti oktatási miniszter, Norica Nicolai liberális európai parlamenti képviselő, illetve a két székelyföldi megye több, román pártok színeiben mandátumot nyert polgármestere, tanácsosa, valamint más közéleti szereplők. Egyházi vonalon pedig 15 egyházi hivatalosság mellett megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Mivel borítékolható volt, hogy a maroknyi csíki ortodox számára felépített, időközben katedrális rangra emelt templom kicsinek fog bizonyulni a megyeközpontba érkezők számára, az egyház képviselői a templom előtti téren egy színpadot állítottak fel, amelyet virágokkal, fenyőágakkal, és piros-sárga-kék lobogókkal díszítettek fel. A román zászló színei több résztvevő ruhájáról is visszaköszöntek, sokan érkeztek román népviseletben, övükön a lobogó színeivel.

Harmadik Trianon előtt

Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához — nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki segít megérteni Magyarország helyzetét a kor viszonyai között. A történész kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években.


– 1989 után a Kárpát-medencében felbomlott a trianoni diktátumot megerősítő 1947-es párizsi békeszerződés által létrehozott helyzet. A három trianoni utódállamból — békés vagy fegyveres úton — kettő darabjaira hullott. Volt területeinkkel kapcsolatban számtalan legenda terjed arról, hogy visszaszerezhettük volna-e a Délvidéket, Kárpátalját vagy a Felvidéket. Az Antall-kormány honvédelmi államtitkáraként a kulisszatitkokba is belelátott. Mit gondol, volt-e a mindenkori kormányoknak bármilyen mozgástere ezekben a kérdésekben?
– A történelmi folyamat, amely ’89-ben kezdődött és a 2000-es évek elejéig tartott, legalább fél tucat olyan komoly történelmi lehetőséget eredményezett, amikor akármelyik magyar kormány — tehát az Antall-, a Horn-, vagy az Orbán-kormány — valamelyike, akár a diplomácia, akár a fegyverek erejével beavatkozhatott volna — a ’90-es években ugyanis még volt magyar hadsereg. Határozottan állítom, hogy horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket. A Horn-kormány ’94-98 közötti időszaka pedig nem elhanyagolható, hiszen a történelmi Horvátország felszabadítására elindították 1995-ben az Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveletet. Horvát részről már 1990-ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Óriási jelentőségű lett volna a két ország szövetsége, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetődik.

Tőkés László az Únió elé viszi a szlovák döntést

A leplezetlen magyarellenességnek a kirívó példája, ami tegnap Sólyom László köztársasági elnökkel történt – nyilatkozta híradónak Tőkés László európai parlamenti képviselő.

Mint mondta: az Európai Unió félévszázados történelmében nem esett meg, hogy az egyik tagállam elnökét kitiltsák egy másik tagállamból.

– Arra figyelmezteti az európai politika-csinálókat, hogy nem elég a klub tagjának lenni, mármint az Európai Uniónak, úgy is kell viselkedni. Ma már nyilvánvaló, hogy a magyar ügy európai ügy, mellyel foglalkoznia kell az Európai Parlamentnek, és ebben az értelemben fogom én magam is megkeresni az Európai Parlament külügyi bizottságát, egyenesen Jerzi Buzek elnök úrhoz fogok fordulni a napokban.

Duna TV, erdely.ma

Diplomáciai botrány ! Nem engedték be Szlovákiába Sólyom Lászlót

Ma Robert Fico szlovák miniszterelnök rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén bejelentette, Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket ma délután adták át Magyarország pozsonyi nagykövetségének. Fico szerint a határon figyelmeztetni fogják Sólyom Lászlót a diplomáciai jegyzékre.

Sólyom László magyar köztársasági elnök ma nem megy át Szlovákiába, hanem a határ magyar oldalán ad majd nyilatkozatot – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI Révkomáromba, a tervezett szoboravatásra kiküldött munkatársával.

Az elnöki konvojt a határátkelőnél a szlovák rendőrfőnök várta, hogy átadja azt a diplomáciai jegyzéket, amelyben a Robert Fico szlovák kormányfő leszögezi: provokációnak tekinti, ha a köztársasági elnök átlépi a határt. Fico közölte, a határon ugyan figyelmeztetik Sólyom Lászlót, de erőszakkal nem fogják feltartóztatni. Ha az államfő nem tesz eleget a döntésnek, és nem szakítja meg útját, Szlovákia durva provokációnak tekinti a lépést.

Sólyom László egy Révkomáromban felavatásra váró Szent István-szobor felavatásán szeretett volna beszédet mondani.

Hozzászólások

Kategóriák