A széthúzás ára

A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű, a jövő szempontjából rendkívül fontos eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek s lassan a civil kezdeményezések számára is: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle, esetleg saját hitelét erősíteni, népszerűségi mutatóin javítani. Akár azon az áron is, hogy a rendezvény — a tiltakozó távol maradók miatt — veszít súlyából, jelentőségéből.

Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy az ötletgazda előjogával élve magára vállalja a házigazda szerepet.

Izsák Balázs érvei tulajdonképpen állnának a lábukon. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez mégis megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ—EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. Ellenük szól az is, hogy jelen pillanatban egyetlen szövetségesük Szász Jenő és pártja, amelynek tavaly az önkormányzati választásokon Székelyföldön sikerült jelentős eredményeket elérnie, de még így is csak az önkormányzati helyek körülbelül harminc százalékát szerezték meg. Jelenlétük egy székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen szükséges, de nem elegendő.

Megtörténhet, az RMDSZ-nek sikerül túllépnie hiúságán, és elfogadja az SZNT-t főszervezőnek. Ez azonban újabb nézeteltérésekhez vezethet, hisz a Székely Nemzeti Tanács „minimális feltételei” között szerepel autonómiastatútumuk támogatása. Ragaszkodnak a Csapó-féle tervezethez, melyet sok szakember nem tart megfelelőnek, elutasították az EMEF autonómia-munkacsoportjában való részvételt, amelynek feladata megfelelő törvénycsomagok kidolgozása.

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja, feladata lenne megalapozni a majdani területi autonómiát, a székely parlament előfutáraként távlati döntéseket hozni. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, nem hajlandóak kompromisszumra, mert úgy érzik, ezáltal saját jelentőségük csökken, bizalmatlanok, és a másik tábor árulásától rettegnek — reménytelen vállalkozás. Sokat hivatkozunk az európai autonómiákra, és számtalanszor elhangzott: a siker kulcsa mindenütt az együttműködés, az összefogás volt. Amíg ezt nem tanuljuk meg, szinte mindegy, milyen nagygyűlést hívunk össze, a területi autonómiára semmi esélyünk.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

admin
 

>