Băsescu- Tőkés- Orbán

Voltak, szóltak, mentek.
Ahogy a transindexesek látták:

http://itthon.transindex.ro/?cikk=9875

K. M., S. Z.
Băse ismét Caracallal alázott, Tőkés nyugisan beolvasott neki

A tábor mindenkori fénypontjának számító Orbán Viktor háttérbe szorult az államelnök és Tőkés László szópárbaja miatt.

Füttykoncert kísérte Traian Băsescu kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. A 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként szombaton beszélő államfő a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan, ám minden alkalommal kifütyölte a hallgatóság.

„Párbeszédet folytatni jöttem ide, aki így viszonyul, az elzárkózik ez elől” – így az államfő. Băsescu szerint elrugaszkodott az az elgondolás, amely az ország állampolgárai közül csupán egyeseknek biztosítana autonómiát, hiszen mindenkinek egyformán szüksége van erre.

Megerősítette többek között az RMDSZ kongresszusán is hangoztatott, korábbi álláspontját: helyi szinten mielőbb meg kell valósítani az önrendelkezést, hiszem a helyi önkormányzatok állnak legközelebb a lakossághoz, ismerik ezek igényeit, tehát nem normális, hogy a központosított rendszer miatt kormányszinten dőljenek el a helyi közösséget érintő kérdések. Példaként az oktatási intézmények és a kórházak adminisztrációját említette.

Elmondta, az iskolákból gyengén képzett fiatalok kerülnek ki, többnyire azért, mert a tantervet nem sajátos igényeiknek megfelelően alakították ki számukra. Az orvossal a betegellátással elégedetlen páciens akár az utcán találkozva is közölheti sérelmeit, azonban a miniszterhez ezek a panaszok nem jutnak el – mondta.

„Mindenkire kiterjedő, az alaptörvényt nem sértő autonómiát kell létrehozni. Remélem, mindenki számára világossá vált, hogy ez az elképzelés nem képezheti alku tárgyát: tévednek azok, akik az országon belül útlevelet akarnak bevezetni” – így Băsescu. Az államelnök után felszólaló Tőkés László tételesen ismertette az erdélyi magyar közösség kéréseit: elmondta, egy alkotmánymódosítás során az erdélyi magyarok átírnának néhány cikkelyt. Emlékeztette az elnököt, hogy korábban ő maga is síkra szállt a magyar gyerekek román nyelvtanulása ügyében – ez pedig egyezik a magyar kívánsággal. Tőkés beszélt a csángók helyzetéről, akik nem misézhetnek magyarul, és a nyelvtanulásuk is akadályokba ütközik. Szerinte ez érthetetlen helyzet akkor, amikor az Európai Parlamentben mindenki saját anyanyelvén beszél, és mégis mindenki érti egymást. Emlékeztetett arra, hogy Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos rendszerint kitérő válaszokat ad, amikor a romániai magyarok nyelvhasználatáról van szó.

Csíkszeredában azért tüntettek a közelmúltban, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban használhassák az anyanyelvüket, hiszen – fordult Băsescu felé az EP-képviselő – lehetetlen helyzet az, amikor az alperes, felperes, bíró és ügyvéd is magyar, ennek ellenére románul kell beszéljenek a tárgyaláson. Kolozsváron közel 15 ezer aláírás gyűlt annak érdekében, hogy a műemlék-épületeket magyarul is feliratozzák, továbbá nemrég tüntetés zajlott a Bolyai Egyetemért.

Tőkés azt is elmondta, bíztak Băsescuban, ám csalódottan tapasztalniuk kellett, hogy sem nyelvtanítás, sem pedig decentralizáció ügyében nem történt előrelépés. A kommunizmust ugyan elítélték, de igazságot nem szolgáltattak a rendszer kárvallottainak. Sőt, annak idején a demokrata delegáció megakadályozta, hogy őt felvegyék az Európai Parlament néppárti frakciójába.

Rendszerváltás szükséges kisebbségpolitika terén is – jelentette ki Tőkés, aki szerint ugyan vannak ilyen téren szerény eredmények, azonban azok elmaradnak az európai megoldásoktól: míg Európában sok helyen autonómia van, itt erre azt mondják: niciodată. A politikus idézte azt a Markó Béla-féle bon mot-t, miszerint politikában sosem szabad azt mondani, hogy soha. Revideálni kell ezeket a nézeteket, hogy ne ragadjunk le a nacionálkommunista szinten – fejtette ki.

Az EMNT-elnök elismerően szólt a Tismăneanu-jelentésről, ahol a romániai magyar kisebbség kommunizmusbeli sérelmeire is kitérnek. Azonban hozzátette, román csendőröket telepítenek magyar közösségekbe, az ortodox egyház székelyföldi expanziója folytatódik, a kisebbségi (mind a magyar, mind a román görög-katolikus) egyházakat pedig diszkriminálják. Tőkés szerint elengedhetetlen, hogy a Tismăneanu-jelentésnek jogi következményei is legyenek.

Autonómia szükséges, és egy olyan kisebbségi törvényt kell alkotni, mely nem a 19 romániai kisebbség, hanem a romániai magyarság helyzetét rendezi. Természetesen a többi kisebbséggel is szolidaritást vállalunk – így Tőkés – de az ő gondjaik nem hasonlatosak a magyarok autonómia-igényéhez, ezért ezt külön kell tárgyalni.

Orbán Viktor felszólalása elején a román elnököt, illetve annak pártját méltatta: megköszönte, hogy vállalkozott erre a tusványosi párbeszédre. Ugyanakkor a Fidesz és a PD-L között nem csak a romániai magyarság kérdésében létezik együttműködés, hiszen mindkét párt egy nagy európai politikai csoport, az Európai Néppárt tagja, így több európai ügyben is alkalmuk volt együtt dolgozni: ilyen például a Nabucco-gázvezeték. A Fidesz-elnök ezután arról beszélt, hogy a gazdasági válság eredményeképp Európában korszakváltozás következett be: ennek első jele a jobboldal győzelme az EP-választásokon. Ezt a baloldal konjunkturálisnak nevezi, Orbán szerint ez azonban nem konjunktúra, hanem korszakváltás.

Orbán elmondta, a politikai, gazdasági mitológia korszaka – mely során azt hitték, hogy a piac mindent megold – lejárt. Az volt az elgondolás, hogy a piac szent, morális és önszabályozó. A varázstalanítás napjait éljük – mondta a politikus, hozzátéve, a piac nem tévedhetetlen, az emberi mohósággal szemben igenis kiszolgáltatott.

A baloldal drámájaként beszélt arról, hogy 100 évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenkit – akár rendelkeznek tőkével, akár nem – megillessenek bizonyos jogok. Csakhogy ezután a baloldali gazdasági elit épp olyan kiváltságokat kezdett magának tulajdonítani, mint amelyek ellen a baloldal létrejött, a neoliberalizmus épp azokat az értékeket kezdte veszélyeztetni, melyeket ő maga emelt be a közbeszédbe.

A róka nem képes önmagát szabályozni, ha beengedik a csirkeólba – így Orbán hasonlata. A piac csak a tőkével rendelkezők érdekeit védi. A baloldal – ideológiai űrjét leplezendő – mesterséges ellenségképet kreált: mindenkit, aki nem hitt a liberális elvekben, nacionalistának, kirekesztő-nek, antiszemitának bélyegzett.

Magyarországon ugyanez a folyamat zajlott le, csak brutálisabban – egy neoliberális tőkéscsoport mindent elvett a magyaroktól, a biztos nyugdíjat, a közbiztonságot, az egészségügyet. December 5-én a nemzeti összetartozás élményét is elvette – így a Fidesz-elnök, aki szerint jelenleg Magyarországon van egy szélsőséges bal-, valamint egy szélsőséges jobboldali pólus, melyekkel szemben csak a polgári kormányzás lehet alternatíva.

Az előadások végeztével kérdésekre, illetve hozzászólásokra került sor: Băsescu elmondta, a román törvénykezés szavatolja a magyaroknak azon jogát, hogy anyanyelvüket használják, ilyen szempontból tehát nem hinné, hogy problémák lennének. Természetesen vannak akadályok, ezek azonban főképp bürokratikus jellegűek, és leginkább technikai kihívást jelentenek.

Az elnök szerint a magyar nyelvű oktatás biztosítva van, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroknak is meg kell tanulniuk a román nyelvet. Ilyen tekintetben tehát számomra minden világos – így Băsescu, aki szerint szép lenne, ha a magyarországi románoknak is a romániai magyarokhoz hasonló jogaik lennének.

Ami a kettős állampolgárságot illeti, Románia ezt támogatja – mondta az elnök. Mi több, a kettős állampolgársággal rendelkezők közhivatali funkciót is betölthetnek, és ez egy modern, európai álláspont.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi akadályát nem látja annak, hogy a két ország közösen lépjen fel a határon túli románok, illetve határon túli magyarok érdekeinek védelmében. A kettős állampolgárságról szólva elmondta, egyszer már megkérdezték a magyarokat ez ügyben, ennek a népszavazásnak pedig súlya kell legyen.

Az igenek voltak többségben – így Orbán – ennek megfelelően kell törvényt alkotni, és ezt meg is tesszük. Tőkés László a moldovai csángók helyzetére tért ki: 250 ezer moldovai csángót tartanak számon, melyek körülbelül háromnegyede elrománosodott. A maradék 50 ezer tud magyarul, azonban nyelvhasználati jogaik sérülnek. Továbbá nem érthető, miért zárkózik el az államvezetés az állami pénzből finanszírozott magyar egyetem gondolatától – ha román nyelvű állami egyetemet lehet alapítani, akkor magyart miért nem?

A hallgatóság részéről 58 kérdés érkezett – ezeket Németh Zsolt moderátor felolvasta, arra kérve a résztvevőket, hogy lehetőségeik szerint válaszoljanak azokra. A magyar közhivatalnokok leváltásával kapcsolatban Traian Băsescu elmondta, ez elsősorban a kormányra tartozik. Ő mindent megtett annak érdekében, hogy az új kormány hagyja meg hivatalukban azokat a magyarokat, akik kompetensnek bizonyultak.

Ami a decentralizációt illeti, ő maga is sürgette ezt a folyamatot – a lassúságnak elsősorban az az oka, hogy a kormány felel ezért a témáért. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az RMDSZ sem mindig szövetséges a decentralizációs törekvésekben.

A csángókról szólva Băsescu elmesélte, fiatalkorában ő maga is a Bákó megyei Klézsén dolgozott egy ideig, ahol azonban nem látott semmiféle asszimilációs politikát.

Abban, hogy a csángók a közeli Bákóba adják gyerekeiket iskolába, az elnök szerint semmi rossz nincs, hiszen köztudott, a vidéki szülők szeretik városi iskolába járatni gyermekeiket. Az elnök elutasította azt a vádat, miszerint államszintű asszimilációs, románosítási folyamat menne végbe a térségben – épp ellenkezőleg. A politikus azonban egyetértett azzal, hogy a törvények gyakorlatba ültetésével lehetnek problémák.

Orbán Viktortól azt kérdezték, kire szavazna az őszi elnökválasztásokon: Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura? Nagy derültség közepette a Fidesz-elnök azzal vágta ki magát, hogy tudomása szerint a román választási rendszer kétfordulós – így először az RMDSZ-jelöltre szavazna, hiszen az a cél, hogy az erdélyi magyarság minél jobban szerepeljen a választásokon. A második fordulóban Băsescura ütné a pecsétet.
* * *
Băsescu zseniális húzása: felhívta a színpadra az egyik autonómia-plakátot szorongató nézőt, s megkérte, magyarázza el mit is ért autonómia alatt. A nézőről kiderült hogy magyarországi, angolul sem ért igazán, és hát azt sem igen tudja, mit is jelent az autonómia.

Itt a vége, fuss el véle.
Minden marad a régiben.
Nagy István, Pécska

“Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni.”
Gróf Klebelsberg Kuno (1875 nov. 13. Magyarpécska – 1932. okt. 11. Budapest

http://blog.erdely.ma/nagyvarjas/

admin
 

>