1

,,A jobboldal hagyja abba a testvérharcot” – Interjú Borbély Zsolt Attilával

Az európai parlamenti választások legnagyobb meglepetésének az anyaországban a Jobbik Magyarországért Mozgalom által elért eredmény számított: 14,77 százalékkal a harmadik legjobb eredményt érték el, alig maradtak le a kormányzó szocialista párt mögött. Sikerük annál értékesebb, hogy antidemokratikus körülmények között született meg: a magyarországi sajtó szinte teljes bojkottot hirdetett a Jobbik ellen, melynek anyagi eszközei is szerényebbek voltak fő riválisainál. Talán nem mindenki tudja, de a Jobbik listáján erdélyi magyar is szerepel, Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, akinek – nem mellékesen – kiterjedt baráti köre van Székelyföldön is. Az alábbi interjút az EP-választás után két nappal készítettük.

– Kellemes meglepetés volt számomra a nevedet felfedezni a Jobbik EP-listáján… Hogyan történt ez, hogy kerestek meg?

– A Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőivel nem sokkal a megalakulás után ismerkedtem meg, ha emlékezetem nem csal, világszövetséges vonalon. 2004 táján felkértek, hogy vezessem a nemzetpolitikai kabinetjüket, amit el is vállaltam, de széles körű elköteleződéseim (lapszerkesztés, közírás, erdélyi magyar politikai szerepvállalás, tanítás stb.) miatt egy idő után nem tudtam jó lelkiismerettel viselni ezt a funkciót, mert egyszerűen nem volt időm a kabinettevékenységre. Akkor abban maradtunk, hogy ha szükség van rám bármilyen ügyben, szólnak. Tartottam is különböző jobbikos alapszervezeteknél nemzetstratégiai előadásokat. A legkomolyabb felkérés persze az EP-listán való szereplés volt, Vona Gábor pártelnök hívott fel, s érdeklődött, hogy vállalnám-e, tekintve, hogy nem befutó helyen jelölnek. Természetesen igent mondtam, hiszen a Jobbikot a legkarakánabb, nemzeti szempontból legelkötelezettebb politikai szervezetnek tartottam mindig is, legalábbis a rendszerváltás utáni választékból.

– S mitől vált szimpatikussá számodra a Jobbik?

– A jobbikos fiúkban az imponált mindig is, hogy nem a szavazatmaximalizálás volt az elsőrendű céljuk, nem a pártérdekek mentén gondolkodtak és tevékenykedtek, hanem a nemzeti érdek volt mindenkoron a zsinórmértéke politikai megnyilvánulásaiknak.

–Bemutatnád a pártot röviden nekünk, székelyeknek is? Vázolnád a programjukat?

– A jobbikos közgondolkodás lényege, hogy a magyar állam a magyar nemzet első számú eszköze nemzetközi érdekérvényesítésben. Az ideológiai megkötöttségektől független nemzetépítő állam gondolata nem új keletű, fellelhető Széchenyi István munkáiban, gondolkodásában, Gömbös Gyula életművében éppen úgy, mint Orbán Viktor beszédeiben. E gondolat jegyében fogalmazza meg a Jobbik a szociális programját, mely az aktívak támogatását célozza, és a parazita rétegek segélyezését munkához kötné, kultúrpolitikáját, melynek fő célja a nemzeti öntudat regenerálása, külpolitikáját, mely a magyar nemzet egységéből indul ki, és még sorolhatnám az államélet megannyi területét. Megjegyzem, a Jobbik volt az egyetlen politikai erő, mely a 2004-es népszavazás előtt is kőkeményen kiállt a magyar állampolgárság kiterjesztésének gondolata mellett. A többi párt a Fidesztől az RMDSZ-ig a népszavazás hatására, a nyílt színvallás kényszere alatt vált e gondolat támogatójává.

– Értékeld pár szóban: hogyan alakul a politikai helyzet az EP-választások után Magyarországon? Elképzelhető, hogy előrehozott választások lesznek?

– Nem tartom valószínűnek, hogy előrehozott választások legyenek. Az MSZP–SZDSZ fedőnevű politikai bűnszövetkezet köztudottan törvényellenesen került hatalomra, ezt maga Gyurcsány is elismerte emlékezetes őszödi beszédében. Hatalmukat alkotmányos joghézagokra és a fegyveres testületekre alapozzák. 2006. október 23. óta tudjuk, hogy a legdrasztikusabb eszközöktől sem riadnak vissza hatalmuk megőrzése érdekében. Akkor csoda folytán nem volt halálos áldozata a rendőrterrornak. Ami viszont azt jelenti, hogy a hatalmon levők lelkileg fel voltak készülve arra is, hogy öljenek. A fejmagasságban kilőtt gumilövedékek, amiért egyébként mindeddig senkit nem vontak felelősségre, halált is okozhattak volna, így „csak” 11 ember vesztette el fél szeme világát. Egyszóval ezek bármire képesek a hatalom megtartása érdekében. S csak azért nem valószínű, hogy akár puccs útján is hatalmon maradnak 2010 után, mert tudják, hogy azt már nem lehet megetenni az ország népével. Viszont mindaddig, amíg a törvényesség látszatának megőrzésével uralkodhatnak, uralkodni is fognak.

– Magyarországon a Jobbik látványos előretöréséről szólt az EP-választás, megismételhető-e ez az eredmény a parlamenti választásokon?

– Nem tudható, hogy miként alakulnak a választási preferenciák a továbbiakban. A média a balliberálisok kezében van. Ezt a jelek szerint nem tudták az EP-választások előtt hatékonyan működtetni. Nem tudhatjuk, hogy milyen hatása lesz ennek a médiatöbbségnek a közeljövőben. Mindazonáltal remélhetjük, hogy a parlamenti választáson meg lehet ismételni ezt az eredményt, de ez messze nem szükségszerű. A legfontosabb, hogy a jobboldal hagyja abba a testvérharcot. Ami azt jelenti elsősorban, hogy a Fidesz ne rágalmazza a Jobbikot. S persze a Jobbik se támadja a Fideszt olyan esetekben, amikor ez elkerülhető – de szerencsére ez nem is volt jellemző az utóbbi időben. A Jobbik a kampányban elsősorban a saját programjának népszerűsítésére összpontosított.

– Erdélyben viszont a magyar összefogásról szólt az elmúlt vasárnap. Időtálló lesz szerinted ez a Tőkés László által megálmodott politikai konstrukció?

– Én nem jósolok nagy jövőt a Markóékkal való összefogásnak, de ettől függetlenül vannak kötelező megteendő körök. Nem udvariassági, hanem nemzetpolitikai körök. Ma Markó Béla is autonómiáról beszél. Nosza! Szaván kell fogni, és olyan helyzetek sorozatát előállítani, melyben újra és újra színt kell valljon. Számtalan ilyen lehetőség van, az 1993-as RMDSZ-es autonómiaprogram által előirányzott és nem teljesített programpontoktól (belső választás, nemzeti kataszter, autonómiastatútumok) el egészen a közös székelyföldi képviselet megteremtéséig.

Szondy Zoltán Hargita Népe, erdely.ma

admin
 

  • zzzzzZZ szerint:

    “Egy állam akkor nevezi magát hazának, amikor a halálba küldi a fiait…”

  • >