Archive

Monthly Archives: július 2009

Antal Árpád: mégpedig a székely zászló marad

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók márpedig a helyükön maradnak — jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.

„Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” — erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, mert sem Brassóban, sem Nagyszebenben nincs már húszszázalékos szász lakosság, németül mégis kiírták a helységek nevét.

Antal Árpád András hozzátette, örülne, ha a prefektus is inkább a fejlesztésekkel törődne, támogatná az önkormányzatokat különféle pénzek idevonzásában, s nem azzal foglalkozna, hol használjuk szimbólumainkat — székely identitástudatunkon ezzel úgysem fog változtatni.

„A prefektus csupán negativista, lehetetlen jövőt építeni arra, hogy mindent elutasít” — fogalmazott Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Szerinte a prefektusnak inkább abban kellene jeleskednie, hogy pénzt hozzon Háromszékre — ez idáig azonban csak az ellenzékben levő RMDSZ tudott pénzt szerezni.

Váry O. Péter, Háromszék , erdely.ma

Szász Jenő kilépett a Hargita megyei tanácsból

Lemondott Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita megyei tanácsban betöltött önkormányzati képviselői tisztségéről.

A politikus sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget képviselő Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke – Szász szerint – nem az előre meghatározott időpontban hívja össze a tanács üléseit, így sokszor nem tud azon részt venni.

Szász Jenő elmondta: lemondásában az is közrejátszott, hogy a megyei tanácsban az RMDSZ-es többség „diktatúrája uralkodik”.

Az MPP elnöke lemondásának pozitívumaként azt emelte ki, hogy helyét a gyimesi csángók képviselője, a szintén MPP-s Csillag Péter foglalja el.

Borboly Csaba „bátor, férfias” tettnek minősítette Szász lemondását. Közölte, hogy az MPP elnöke a tavaly júniusi helyhatósági választások óta tartott 22 tanácsülés közül csak négyen volt jelen. Borbolynak a 2008-as romániai helyhatósági választáson Szász volt az ellenfele a megyei tanács elnöki tisztségéért vívott küzdelemben.

Duna TV , erdely.ma

A prefektus igazmondása: túl kevés a székely Csíkszeredában

Az egyik táblán már fent volt a rovásírással írt felirat

A Közigazgatási Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusa Csíkszereda önkormányzatának a rovásirásos helységnévtáblák elhelyezéséről szóló határozatát.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint várható volt a prefektus intézményének ezen lépése, annál is inkább mert már volt erre példa más megyebeli települések esetében is. Hargita Megye Prefektusi Hivatalának álláspontaja szerint a rovásírásos helységnévtábla törvénytelen, ezért hatálytalanítani kell azt a tanácsi határozatot, amelynek értelmében Csíkszereda ki- és bejáratainál rovásirásos helységnévtáblákat helyeznek el.

A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz – jelentette az Agerpres. A prefektusi hivatal jogászai szerint a rovásírásos felirat ugyanakkor diszkrimináló jellegű lenne más kisebbségekkel, például a szászokkal és a cigányokkal szemben, hiszen az ő számarányuk sem haladja meg a 20 százalékot.
A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását.

Marosvásárhelyi Rádió, Hargita Népe, erdely.ma

Ember tervez, a pártpolitika végez

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése — a halasztás okai azonban egyelőre nem tiszták, a jelek szerint a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében kialakult politikai vitának esett áldozatul a két önkormányzat közös tanácskozása. A halasztás okainak firtatása közben az is kiderült: választott önkormányzati képviselőink számára a pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél.

Előbb Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét kérdeztük arról, miért marad el az önkormányzatok együttes ülése. Mint mondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. „Annak ellenére, hogy az MPP nélkül is határozatképes a két megyei tanács, nem szeretnénk, hogy csonka legyen az együttes ülés, ezért döntöttünk a halasztás mellett” — fejtette ki, hozzátéve: valószínűleg a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés után tartják meg a rendezvényt.

Az együttes ülést egyébként elsősorban szimbolikus jellegűnek szánták, eredetileg az első alkalommal megszervezendő Székelyföldi Napok része lett volna, ugyanakkor azonban gyakorlati vonatkozást is terveztek: egy szociális jellegű uniós pályázatban való részvételről döntött volna egyszerre a két önkormányzat. A Székelyföldi Napok helyett végül a nyergestetői csata 160. évfordulója alkalmából tartott megemlékező ünnepség, a Székelyföld nyeregben című rendezvény szervezésébe szállt be a csíkkozmási polgármesteri hivatal mellett a két megyei önkormányzat.

Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke lapunk kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. A Háromszék érdeklődésére elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, sem szóban, sem írásban nem mondták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést, sőt, kezdeményezték, hogy ezen fogadják el Székelyföld fejlesztési stratégiáját.

Kulcsár Terza József hozzátette azonban: az ünnepi beszédeknek nem látják sok értelmét. Ha a Hargita megyeiek valóban feltételekhez kötötték a részvételt, akkor ismét csak kibújik a szög a zsákból, mert egyértelmű, hogy csak szimbolikus jellegű ülést akarnak — fűzte hozzá később.

A halasztás okait firtató kérdésünkre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott. „A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” — áll a dokumentumban.

A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat ezt követően közleményt küldött szerkesztőségünknek, amelyben zsarolásnak minősítik az MPP magatartását. „A Hargita és a Kovászna megyei tanács együttes ülést tervezett augusztus 2-ára Sepsiszentgyörgyre, a Székelyföld nyeregben programsorozat részeként. A Magyar Polgári Párt Hargita megyei tanácstagjai azonban zsaroló hangnemben bejelentették, hogy feltételhez kötik a részvételt, vagyis csak akkor vesznek részt a Hargita és a Kovászna megyei tanács együttes ülésén, ha az RMDSZ vállalja, hogy az MPP-vel együtt szervezi meg az őszi önkormányzati nagygyűlést” — áll a közleményben. Borboly nehezményezte az MPP-frakció hozzáállását, szerinte nem szabad politikai ambícióknak alárendelni a székelyföldi ügyekről való döntéshozatalt. „Felkérem a Magyar Polgári Párt tanácstagjait, hogy a közös székelyföldi ügyek esetében ne ássák alá együttműködési törekvéseinket. A tanácsülést akkor tartjuk meg, amikor a tanács teljes testülete politikai feltételek nélkül megjelenik” — mondta a tanácselnök.

„Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” — mondta el lapunknak Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. Szerették volna azonban, hogy a szimbolikus jellegen túl az ülésnek olyan gyakorlati vonatkozása is legyen, hogy mondják ki, együtt szervezik meg a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, erről, mint mondta, egyeztettek a háromszéki MPP-vel is. Nehezményezte, hogy az MPP-vel semmilyen részletet nem közöltek az együttes ülésről, és hogy Borboly nem válaszolt felvetésére. Kérdésünkre, miszerint részt vettek volna-e az együttes ülésen, ha azon nem mondják ki, hogy az RMDSZ és az MPP együtt szervezi a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, Thamó Csaba kitérő választ adott, megismételve: akkor van értelme a közös tanácskozásnak, ha a szimbolikus jellegen túl gyakorlati haszna is van.

Ha a tisztelt olvasó nem tudna eligazodni ebben a nyári zuhatagban, ki mit óhajt és akar közösségünk érdekében cselekedni, kérjük, olvassa el még egyszer szerény tudósításunk címét, és gondoljon utána.

Farcádi Botond, Háromszék, erdely.ma

Toldi – aktualizálva

Aljas idők III.

Őszbecsavarodott a természet feje,

Eltávozik tőlünk Apró Piros veje.

Lemondott ő gyorsan mindenféle posztról,

Kivéve csak talán az elrablott koncról.

Azt ő megtartotta, megdolgozott érte,

Mikor síró szemmel hamut szórt fejére.

Félreállt az útból, jött az ikerborja,

Hogy a népet ő még mélyebbre sodorja.

Új vezért kaphatunk odafönt az élen,

Új ember ránt egyet a szorítókötélen.

Eddig volt a kordon, és most jön a Gordon.

Nem lesz nekünk hely már csak az ezüst Holdon.

Bár azzal is vigyázzunk, mert itt a “színesfémes”,

Begyűjtheti Veres, még arra is képes.

SZTK-ás keretén összegyűlt a pára,

Most azt számolgatja, mi lehet az ára.

A nyugdíjas tapsol, még mindig hisz nékik,

Bár most rabolják ki a bácsit, és a nénit.

A tizenharmadik elúszik serényen,

Nem foghat ez ki már a szoci erényen.

Még hogy tizenhárom, hol a tizenkettő?

A nyugdíjkorhatár ezerkétszázkettő.

Noé se élné meg, hogy ahhoz hozzájusson,

Gondoskodik erről majd a libás Gordon.

Családi pótlékról hogy is álmodnátok,

Ne legyen több panasz, fogjátok be szátok!

Mert ha nem teszitek? Érzitek a véget!

“Sün-sünnel” küldjük rád majd a rendőrséget.

Az öreg paraszt is csak fortyog magába,

Furcsán keskenyedik bajusz alatt szája.

Összeszorítja ő a maradék fogát,

S sandán nézegeti a szögön lógó kaszát.

A húsvéti nagyböjt hamar elkezdődött,

A bánathoz immár harag is szegődött.

Gyűlik a népharag, sok szemöldök zordon,

Hegedű helyett jött most az ütőgordon.

Táncol a Lendvai a hadi-Szekeressel,

Szűcs Erika s Veres már odakint szteppel.

De hamar vége lehet az önfeledt táncnak,

Ha nekimegy egy kombájn majd a Tisztelt Háznak!

Megrázkódik a fal, s kihullik belőle,

A vörös októbernek itt maradott népe.

Nem tojást dobálnak, repülnek a tyúkok,

S Gordon is megtudja, mi köze a lúdhoz.

Zuschlag a helyeket bőszen melegíti,

A régi elvtársakat jobb ágyhoz segíti.

Nem látod majd őket, tán csak a beszélőn,

Szó se esik róluk a parlamenti hétfőn.

Most még rajtunk röhög a Kárpátok népe,

Csak mi itt középen sírunk fel az égre.

De változik a világ, majd ez is változik,

Húsvéttel a gyász is hamar eltávozik.

Feltámadott Krisztus, s feltámad a magyar,

S helyére kerül majd a királyi jogar.

A Szent Korona népe büszkén állhat újra,

Hogy rálépett ismét a kivezető útra.

1

Ujgurok gyökerei – a nomádok közül a magyart tartja rokonának

Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk.

A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert. törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.

Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn.

1949-ben a Kínába tartó ujgur vezetők repülőgépe lezuhant. Ezzel az addig független állam szabad prédává vált. A kommunista Kína végleg bekebelezte az országot . Hszincsiang autonómiát kapott. Ez azonban csak papíron létezik. A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülők különböző kiváltságokat élveznek. Az ujgurok anyanyelvi iskolákat, szabad vallásgyakorlást követelnek. Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122- féle ásványkincset- köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.

A Közbeszéd vendége Hoppál Mihály akadémikus, az MTA doktora, aki elmondta, hogy az ősi gyökereket nagyon nehéz megállapítani. Az ujgurok ugyan törökök, egy sor érdekes nyelvi egyezéssel, „szakáll, bicska, dob”, tulipános motívumokat használnak, még a menyasszonyi láda díszítése is egyezik a magyarokéval.

Az akadémikus megjegyezte, az ujgurok nagyon régóta élnek a területükön. A török népek turki ágához kapcsolódnak és megtartottak egy sor olyan régi vonást, amit más népek – az iszlám hatása alatt – elvesztettek. A kínaiak korán elfoglalták a területeiket, így történelmileg joggal tartanak igényt rá. Hatalmas ez a föld, Kína 1/6-része, úgy hívják: Ürümcsi – gyönyörű hely – jegyezte meg az akadémikus.

Hoppál Mihály hozzátette: az ujgurok általában földművelők voltak. Ők voltak az a nép, akiknek a területén keresztül vezetett a selyemút, amely összekötötte a keletet a nyugattal. Egy-egy dinasztiának fontos volt, hogy ezt kézben tartsa. Az ujgur kis népek tömkelege, itt élnek kazahoh, kirgizek, türkmének, még mandzsuk is, akiket Mandzsuriából telepítettek át. Megtartották a sámánizmusukat. Állítólag Kőrösi Csoma is az ujgurokhoz akart elmenni.

Duna TV, erdely.ma

Fórum interjú Izsák Balázszsal, az SZNT elnökével

Fotó: Árus Zsolt

Amint azt már korábban megírtuk, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke július 20-i közleményében szeptember 5-én délelőtt 11 órára Székelyföld összes önkormányzati tisztségviselőjét meghívta az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre. Erre válaszként Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Izsák Balázs által tett bejelentés az RMDSZ által szervezett nagygyűlés időpontját és helyszínét tartalmazza, ezért azon a Szövetség nem vesz részt.

Az Erdély Ma fórum interjúra kérte fel Izsák Balázst. Ön pénteken estig kérdezhet a Székely Nemzeti Tanács elnökétől, ITT.

Tőkés László megegyezésre szólít fel – Állásfoglalás

Állásfoglalás a székelyföldi
önkormányzati nagygyűlés tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát.

Az EMNT megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartja és szorgalmazza azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a román társadalom és a nemzetközi közvélemény felé egyértelművé teszi az erdélyi magyar nemzeti közösség igényét a belső önrendelkezés elvén alapuló különböző közösségi autonómiaformák törvény általi biztosítása iránt. A Székely Nemzeti Tanács által megrendezett belső népszavazáshoz hasonlóan, amelynek során több mint kétszázezer székelyföldi polgár tette le támogató voksát Székelyföld területi autonómiája mellett, a választott – és ezáltal erős legitimitással bíró – önkormányzati tisztségviselők határozott állásfoglalása e kérdésben új lendületet adhat az autonómia ügyének.

Éppen ezért az EMNT képviselői örömmel álltak az SZNT erre irányuló javaslata mellé, kezdeményezték annak megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, tudatában annak, hogy egy ilyen nagygyűlés sikeres megszervezéséhez a székelyföldi politikai és önkormányzati szereplők egyetértése szükséges. Az EMNT határozott kiállásának köszönhetően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a polgári-nemzeti oldal jelen lévő delegációinak sikerült megállapodniuk a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezésének időpontjában (2009. szeptember 5.), helyszínében (Székelyudvarhely) és a szervezéssel kapcsolatos további részletekben, többek között az SZNT kezdeményező szerepének elismerésében, továbbá az autonómiaigényt egyértelműen megfogalmazó Székelyföldi Memorandum kidolgozásában.

Sajnálatos, hogy az SZNT képviselői nem kívántak élni az EMNT által többször is felkínált lehetőséggel, hogy részt vegyenek az EMEF munkálataiban, holott az EMEF éppen az a testület, ahol az ilyen horderejű kérdésekben az eredményességhez szükséges konszenzus kialakítható.

Az EMNT határozott álláspontja, hogy Székelyföld területi autonómiája az egész erdélyi magyarság és azon belül a székelység közös ügye, és azt kisajátítani vagy arra rátelepedni senkinek, sem pártnak, sem egyéb szerveződésnek nincs joga. Annál inkább kötelessége a közösség ügyében fellépőknek keresni a konszenzust olyan kérdésekben, ahol ennek hiánya a közösségi cél elérését veszélyezteti.

Tőkés László EMNT-elnök múlt heti bejelentése értelmében az EMNT párbeszédet kezdeményez az SZNT-vel és a polgári-nemzeti tábor más szervezeteivel, de addig is felszólít minden, a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása mellett elkötelezett személyt és szerveződést, kiemelten a jelenleg vitába keveredett RMDSZ és SZNT vezetőit, hogy törekedjenek a megegyezésre a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében.

Az EMNT képviselői az EMEF legutóbbi, június 25-i ülésén született megállapodást tartják irányadónak és kérik minden érintett szervezet és önkormányzat építő partnerségét annak sikeres megvalósítása érdekében

Nagyvárad, 2009. július 28.

Az EMNT Elnöki Kabinete nevében
Toró T. Tibor
alelnök

Izsák Balázs nyílt levele Markó Bélának

Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének.

Tisztelt Elnök Úr!

Meglepetéssel és rossz érzéssel olvastam július 23-án tartott sajtótájékoztatóján mondott szavait. Érthetetlen számunkra az Ön hozzáállása a kezdeményezésünkhöz, hiszen mi minden alkalommal elmondtuk, az együttműködés konszenzusra épülő keretét szeretnénk megteremteni Székelyföldön, és ehhez partnernek tekintjük, mint az RMDSZ-t, mint a Magyar Polgári Pártot. Javasoltuk, hogy tárgyaljuk meg a vitás kérdéseket a nyilvánosság előtt, bocsássuk közvitára a javaslatainkat, és tárjuk szélesre az ajtót mindenki előtt, akinek szava, véleménye van a Székelyföld jövőjére vonatkozóan.

Ezzel szemben arról értesülünk a sajtóból, hogy Önök másutt, máshelyen, titkosított előkészületek mellett kívánják megszervezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, kizárva mindenkit, akit nem tekinthetnek az alárendeltjüknek.

Engedje meg Elnök úr, hogy emlékeztessem arra, hogy az RMDSZ 55%-át foglalja el az önkormányzati tisztségeknek, és nem lehet Székelyföld jövőjéről a 45% kizárásával döntéseket kezdeményezni.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek üzenete éppen az lehet, hogy demokratikusabb, nyitottabb keretét tudjuk megteremteni az intézményes társadalmi párbeszédnek, mint a központi hatalom. Olyan autonómiát akarunk vajon, ahol egy 55%-os többség bezárja az ajtókat és mindent titkosít mások előtt? Ezt üzennénk a magunk közösségének, a székelyföldi románságnak és a nagyvilágnak? Meg tudnánk nyerni bárki rokonszenvét egy ilyen autonómiának?

Tisztelt Elnök Úr!

Mint meghívónkban áll, az RMDSZ számára, súlyának megfelelően biztosítjuk a helyeket a székelyudvarhelyi sportcsarnokban. Ott saját álláspontját képviselheti, mi senkire nem kívánjuk – szervezés címén sem – a magunk meggyőződését, elképzeléseit ráerőltetni. Sőt, arra kérjük, Elnök úr, legyenek Önök is partnerek a szervezésben, a dokumentumok előkészítésében, hogy már ebben a szakaszban érvényre juthassanak az Önök szempontjai, és párbeszéd révén alakítsuk ki Székelyföldön az együttműködés konszenzusra épülő keretét. Csak így lehet a székely nép törekvéseit, méltóságát a demokrácia alapvető értékeinek tiszteletben tartásával felmutatni a világnak. Az autonómiaküzdelem hitelességét ásnánk alá különben, mert senki nem fogja elhinni nekünk, hogy őszintén akarjuk, hogy a bukaresti törvényhozás a törvény kényszerítő erejével teremtse meg autonómiánknak azon intézményeit, amelyeket mi belátásból, szabad akaratunkból elfogadni nem tudunk!

Elnök úr, kérem, tegyük félre a személyi hiúságot, a pártérdeket, a személyi vagy csoportpresztízst és emeljük közös felelősséggel a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést az őt megillető magaslatára a közfigyelemnek és megbecsülésnek. Ez Székelyföld érdeke.

Tisztelettel,

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2009. július 23.

A széthúzás ára

A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű, a jövő szempontjából rendkívül fontos eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek s lassan a civil kezdeményezések számára is: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle, esetleg saját hitelét erősíteni, népszerűségi mutatóin javítani. Akár azon az áron is, hogy a rendezvény — a tiltakozó távol maradók miatt — veszít súlyából, jelentőségéből.

Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy az ötletgazda előjogával élve magára vállalja a házigazda szerepet.

Izsák Balázs érvei tulajdonképpen állnának a lábukon. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez mégis megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ—EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. Ellenük szól az is, hogy jelen pillanatban egyetlen szövetségesük Szász Jenő és pártja, amelynek tavaly az önkormányzati választásokon Székelyföldön sikerült jelentős eredményeket elérnie, de még így is csak az önkormányzati helyek körülbelül harminc százalékát szerezték meg. Jelenlétük egy székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen szükséges, de nem elegendő.

Megtörténhet, az RMDSZ-nek sikerül túllépnie hiúságán, és elfogadja az SZNT-t főszervezőnek. Ez azonban újabb nézeteltérésekhez vezethet, hisz a Székely Nemzeti Tanács „minimális feltételei” között szerepel autonómiastatútumuk támogatása. Ragaszkodnak a Csapó-féle tervezethez, melyet sok szakember nem tart megfelelőnek, elutasították az EMEF autonómia-munkacsoportjában való részvételt, amelynek feladata megfelelő törvénycsomagok kidolgozása.

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja, feladata lenne megalapozni a majdani területi autonómiát, a székely parlament előfutáraként távlati döntéseket hozni. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, nem hajlandóak kompromisszumra, mert úgy érzik, ezáltal saját jelentőségük csökken, bizalmatlanok, és a másik tábor árulásától rettegnek — reménytelen vállalkozás. Sokat hivatkozunk az európai autonómiákra, és számtalanszor elhangzott: a siker kulcsa mindenütt az együttműködés, az összefogás volt. Amíg ezt nem tanuljuk meg, szinte mindegy, milyen nagygyűlést hívunk össze, a területi autonómiára semmi esélyünk.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Autonómiáról – politizálva és civil szemmel

Nemcsak a „nagyok”, a Kárpát-medencei magyarság politikai szervezeteinek vezetői, de szakemberek, civil kezdeményezések képviselői is elmondták véleményüket, elemezték az eddigi lépéseket, reményeket.

A MISZSZ sátrában Civil szervezetek és politika — autonómia és lobbitevékenység Keleten és Nyugaton címmel hirdették meg a programot. Vízi Balázs nemzetközi jogász elméleti oldalról közelítette a témát, a civil szféra és politikum viszonyáról, ráhatási lehetőségeiről, az európai autonómiák tapasztalatáról szólt, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságát képviselő B. Nagy Ajnácska és az SZNT alelnöke, Ferencz Csaba szervezete tevékenységét vázolta. Utóbbi az SZNT feladatairól beszélt, kiemelte: céljaik tiszták, igyekeznek autonómiaügyben a politikum lelkiismerete lenni. B. Nagy Ajnácska brüsszeli emberjogi aktivistaként közelítette meg a kérdést: lobbitevékenységükben kevésbé partnerek a magyar pártok és kormányok, de számíthatnak a különböző európai kisebbségek — baszkok, flamandok, katalánok — EP-képviselőinek támogatására. Azt is kiemelte, Szlovákia és Románia csatlakozásával a határon túli magyarság fontos adut veszített el.

Este a másik előadás sokkal inkább szólt az RMDSZ bírálatáról, mint az autonómiáról. Izsák Balázs, az SZNT elnöke próbált szorosan a témánál maradni, ám Szász Jenő — utolsó pillanatban szorítottak helyet neki a panelben — és a moderátor Borbély Zsolt Attila újra és újra visszakanyarodott az RMDSZ mulasztásainak sorjázására, egyes vezetők „megbocsáthatatlan bűneinek” felemlegetésére. Az elmúlt tizennyolc évben sajnálatosan keveset ért el a romániai magyarság ez ügyben — derült ki a hozzászólásokból. Izsák azonban elmondta, az SZNT-nek köszönhető, hogy a mögöttünk álló hat esztendőben sikerült az autonómia kérdését a közfigyelem középpontjába állítani, „ma már azok is beszélnek az autonómiáról, akik elutasítják azt” — mondotta, és ennek eredményeként megjelentek a közéletben a józanabb hangok. „Rendkívül fontos a román közvéleményt megnyerni, megértetni a székelyföldi románokkal, hogy nekik sem rossz a területi autonómia” — hangsúlyozta az SZNT elnöke.

Szó esett még a legfelsőbb internetes tartománynév, a .sic megszerzése érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtésről, már majdnem 29 000-en támogatták a kezdeményezést, kérnek mindenkit, tegye ezt a www.pontsic.org honlapon.

Sok vitát váltott ki az SZNT-nek az államelnök-választás bojkottjára szólító felhívása. Izsák Balázs igyekezett elmagyarázni: nem passzivításra, aktív ellenállásra és összefogásra biztatják az erdélyi magyarokat. Az elmúlt évek tapasztalata: az államelnök-jelölésnek nem volt soha reális hozadéka. Ha a magyarok nagy számban elmennek, és érvénytelenítik szavazócédulájukat, minden jelölt arányát leszorítják. Ehhez arra lenne szükség, hogy az RMDSZ is visszavonja jelöltjét, és az MPP ne indítson senkit a legfelsőbb tisztségért. Szeretnék, ha vita alakulna ki a kérdésről, és tudják, csak akkor van értelme a bojkottnak, ha minden magyar szervezet ezt támogatja — magyarázta Izsák Balázs. Az állampolgári engedetlenség határát súroló akcióval az erdélyi magyarság a Romániára jellemző balkáni helyzetet utasítaná vissza.

Farkas Réka, Háromszék , erdely.ma

Tárgyalást kezdeményez Tőkés László

A nyár végéig igyekeznek tisztázni az SZNT és MPP képviselőivel a kialakult helyzetet, meggyőzni őket, hogy a magyar összefogás „nem összeborulás, hanem férfias együttműködés”, az autonómiatörekvések képviselete minél szélesebb körű támogatottság esetén lehet hatásos — mondta Tőkés László.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban (EMEF) fenntartották a helyet az MPP és az SZNT képviselőinek egyaránt. Az utóbbi határozottan elutasította a részvételt, az MPP egyelőre hezitál, előbb megfigyelőt küldött az ülésre, majd azt sem. A párt válságban, Szász Jenő kudarcot vallott mint pártvezér, s ahelyett, hogy levonná ennek következtetéseit, a Tőkés László és az RMDSZ, illetve az összefogás elleni támadások révén próbál kitörni sarokba szorított helyzetéből. A Székely Nemzeti Tanács magatartását nem érti, hisz programjuk leghűségesebb teljesítője, mindenben folytatja és támogatja politikájukat — fogalmazott Tőkés László. A vitás kérdések megbeszélése nagyon fontos lenne, ezért kezdeményezik a találkozót, amelyen talán meggyőzhetik az együttműködés ellenzőit: ez az egyetlen járható út.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a EMEF eddigi munkájáról, az autonómia szakbizottság terveiről számolt be. Elsőként ez a legfontosabbnak tekintett bizottság jött létre, őszig tervezik még hat-hét munkacsoport létrehozatalát. Bakk Miklós, az autonómiabizottság EMNT részéről delegált társelnöke nyilvánosságra hozott egy vitaindítót, július végéig kell reagálniuk erre a tagoknak. „Az EMNT nem új statútum kidolgozását szeretné elérni, hisz van elég tervezet, és ezek többnyire koherensek, nem mondanak egymásnak ellent. A munkabizottság feladata lenne megállapítani, mi az, amiben konszenzus van közöttünk, és ahol nincs, az feloldható-e” — mondta el Toró. Elképzelésük szerint ki kell dolgozniuk egy konkrét cselekvési tervet arról, milyen feladataik vannak, és ki vállalja fel ezeket. „Az autonómia most még nem a törvénytervezetekről szól, az a végeredménye lesz, addig egyeztetni kell, hogy ki-ki a maga helyén — román parlamentben, Európai Parlamentben, önkormányzatokban —, illetve civil eszközökkel mit tehet, mit kell tennie az autonómiáért” — hangsúlyozta. A munkacsoport szeptember végén teszi meg első jelentését az EMEF plénumának, ezt követően döntenek a további teendőkről.

Farkas Réka, Háromszék,erdely.ma

A harangokat meghúzzák délidőben

A székelyderzsi erődtemplom harangjai (szekelyderzs.com)

Kiemelt műemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlőjük szavát értő nénike mesélte a minap. Amikor imaközösségük a segesvári várba látogatott az idegenvezető, az első harangkondulásra megszakította mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, hálaadó imára serkentő kondítás. Majd folytatta a néni: nemrég saját templomukba érkező világi vezetők, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több harsányan nevetgéltek.

Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát megszakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejéről. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesíti. Emlékszem, falumban az utcán is megálltak délharangszó idején.

Így, júliusban időnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az Interneten is megtekinthető. Talán némelyikünknek az is megadatik, hogy elcsendesedjünk az egykori Nándorfehérvár várában, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen” a harmadik oldala, a meredek szilafal. Öreg fenyők állnak őrt a hófehér szikladarabba vésett cirill betűs és magyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett”. A 15. századi krónikás, Túróci János pedig ekképpen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, paraszti kéz verte meg, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában.”

Manapság más erők töretik várainkat. A hírek gyorsabban járnak, mint a törökvész idején. És kiment divatból harangszóval köszönteni az ilyen-olyan diadalokat. Nándorfehérvárt, „Magyarország kapuját”, a déli végvárat, Hunyadi megőrizte, mi több, a paraszti seregekkel aratott fényes győzelme több mint hetven évre távol tartotta a törököket Közép-Európától. Császárok, királyok „kalapot emeltek” e tett előtt. Az imádkozók csodát emlegettek.

A déli harangszó diadalemlékeztető, magyar győzelemé – még ott is, ahol nem anyanyelvünkön fohászkodnak. A 12 órai zengő kondulás hívás, figyelmeztetés, hálaadási alkalom. Védelem. A templomépítő közösségek sokat áldoztak a szépen zengőkért. Nekünk csak fejet kellene hajtanunk, vagy égre emelnünk szemünket. Ha napközépen harangoznak, lehet, hogy dél van.

Molnár Melinda, Székelyhon

Izsák Balázs meghívója a Székelyföldi Önkormányzati Ülésre

Eleget téve a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határo- zatába foglalt azon meghatalmazásnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi szervezettsé- gével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, megerősítve a népszavazáson az autonómia mellett leadott szavazatokkal, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2009. július 10.-én elfogadott határozata alapján meghívom

2009. szeptember 5-én délelőtt 11 órára Székelyföld önkormányzatait, hogy vegyenek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, amelyet a Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban fogunk megtartani.

Felkérem a polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati tanácsosokat, hogy politikai és nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül vegyenek részt az Önkormányzati Nagygyűlésen, ezt megelőzően javaslataikat, észrevételeiket juttassák el a Székely Nemzeti Tanácshoz.

Felkérem a székelyföldi politikai pártokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt az előkészítés munkálataiban, illetve az ott előterjesztendő dokumentumok előkészítésében, tegyék meg javaslataikat, és ösztönözzék részvételre önkormányzati tisztségviselőiket. Meggyőződésünk, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatai előkészítésének a nyilvánosság bevonásával és részvételével kell történniük. Csakis így biztosítható a Székely Nemzeti Tanács dokumentumaiban megfogalmazott alábbi célok és elvek érvényesítése:

– A székelyföldi önkormányzatoknak olyan erős és összefüggő intézményrendszert kell alkotniuk, amely elkötelezettje Székelyföld autonómiájának, támogatja a Székely Nemzeti Tanácsnak Románia parlamentje elé terjesztett, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét, vállalja a hivatalos, helyi népszavazások kiírását, a székely jelképek következetes használatát, valamint hogy a székelyföldi önkormányzatok valamennyi összehangolt lépését, önszerveződésük minden formáját, Székelyföld autonómiájának rendeli alá. Ezért a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek az önkormányzatok határozott, közös fellépésének kell lennie egy világos és fel nem adható cél érdekében: ez a cél Székelyföld autonómiája.

– Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.

– Létre kell hozni a székely székek regionális érdekeinek megjelenítésére és képviseletére az önkormányzatok széki társulásait, amelyek előfutárai lehetnek a majdani autonóm Székelyföld közigazgatási egységeinek, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezete tartalmazza.

– A székely önkormányzatok szolidárisak egymással az autonómia népszavazások kiírásában és megszervezésében, a székely jelképek használatában.

– Hatékonyan meg kell jeleníteni Székelyföld érdekeit az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeiben, azaz a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában, valamint a Régiók Bizottságában.

– A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek a székelyföldi összefogás konszenzusra épülő keretévé, intézményévé kell válnia, hogy betölthesse az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozása előtt, a már meglévő törvényes keretek között, a Székely Parlament előfutárának szerepét.

Marosvásárhely 2009. július. 20

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Băsescu- Tőkés- Orbán

Voltak, szóltak, mentek.
Ahogy a transindexesek látták:

http://itthon.transindex.ro/?cikk=9875

K. M., S. Z.
Băse ismét Caracallal alázott, Tőkés nyugisan beolvasott neki

A tábor mindenkori fénypontjának számító Orbán Viktor háttérbe szorult az államelnök és Tőkés László szópárbaja miatt.

Füttykoncert kísérte Traian Băsescu kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. A 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként szombaton beszélő államfő a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan, ám minden alkalommal kifütyölte a hallgatóság.

„Párbeszédet folytatni jöttem ide, aki így viszonyul, az elzárkózik ez elől” – így az államfő. Băsescu szerint elrugaszkodott az az elgondolás, amely az ország állampolgárai közül csupán egyeseknek biztosítana autonómiát, hiszen mindenkinek egyformán szüksége van erre.

Megerősítette többek között az RMDSZ kongresszusán is hangoztatott, korábbi álláspontját: helyi szinten mielőbb meg kell valósítani az önrendelkezést, hiszem a helyi önkormányzatok állnak legközelebb a lakossághoz, ismerik ezek igényeit, tehát nem normális, hogy a központosított rendszer miatt kormányszinten dőljenek el a helyi közösséget érintő kérdések. Példaként az oktatási intézmények és a kórházak adminisztrációját említette.

Elmondta, az iskolákból gyengén képzett fiatalok kerülnek ki, többnyire azért, mert a tantervet nem sajátos igényeiknek megfelelően alakították ki számukra. Az orvossal a betegellátással elégedetlen páciens akár az utcán találkozva is közölheti sérelmeit, azonban a miniszterhez ezek a panaszok nem jutnak el – mondta.

„Mindenkire kiterjedő, az alaptörvényt nem sértő autonómiát kell létrehozni. Remélem, mindenki számára világossá vált, hogy ez az elképzelés nem képezheti alku tárgyát: tévednek azok, akik az országon belül útlevelet akarnak bevezetni” – így Băsescu. Az államelnök után felszólaló Tőkés László tételesen ismertette az erdélyi magyar közösség kéréseit: elmondta, egy alkotmánymódosítás során az erdélyi magyarok átírnának néhány cikkelyt. Emlékeztette az elnököt, hogy korábban ő maga is síkra szállt a magyar gyerekek román nyelvtanulása ügyében – ez pedig egyezik a magyar kívánsággal. Tőkés beszélt a csángók helyzetéről, akik nem misézhetnek magyarul, és a nyelvtanulásuk is akadályokba ütközik. Szerinte ez érthetetlen helyzet akkor, amikor az Európai Parlamentben mindenki saját anyanyelvén beszél, és mégis mindenki érti egymást. Emlékeztetett arra, hogy Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos rendszerint kitérő válaszokat ad, amikor a romániai magyarok nyelvhasználatáról van szó.

Csíkszeredában azért tüntettek a közelmúltban, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban használhassák az anyanyelvüket, hiszen – fordult Băsescu felé az EP-képviselő – lehetetlen helyzet az, amikor az alperes, felperes, bíró és ügyvéd is magyar, ennek ellenére románul kell beszéljenek a tárgyaláson. Kolozsváron közel 15 ezer aláírás gyűlt annak érdekében, hogy a műemlék-épületeket magyarul is feliratozzák, továbbá nemrég tüntetés zajlott a Bolyai Egyetemért.

Tőkés azt is elmondta, bíztak Băsescuban, ám csalódottan tapasztalniuk kellett, hogy sem nyelvtanítás, sem pedig decentralizáció ügyében nem történt előrelépés. A kommunizmust ugyan elítélték, de igazságot nem szolgáltattak a rendszer kárvallottainak. Sőt, annak idején a demokrata delegáció megakadályozta, hogy őt felvegyék az Európai Parlament néppárti frakciójába.

Rendszerváltás szükséges kisebbségpolitika terén is – jelentette ki Tőkés, aki szerint ugyan vannak ilyen téren szerény eredmények, azonban azok elmaradnak az európai megoldásoktól: míg Európában sok helyen autonómia van, itt erre azt mondják: niciodată. A politikus idézte azt a Markó Béla-féle bon mot-t, miszerint politikában sosem szabad azt mondani, hogy soha. Revideálni kell ezeket a nézeteket, hogy ne ragadjunk le a nacionálkommunista szinten – fejtette ki.

Az EMNT-elnök elismerően szólt a Tismăneanu-jelentésről, ahol a romániai magyar kisebbség kommunizmusbeli sérelmeire is kitérnek. Azonban hozzátette, román csendőröket telepítenek magyar közösségekbe, az ortodox egyház székelyföldi expanziója folytatódik, a kisebbségi (mind a magyar, mind a román görög-katolikus) egyházakat pedig diszkriminálják. Tőkés szerint elengedhetetlen, hogy a Tismăneanu-jelentésnek jogi következményei is legyenek.

Autonómia szükséges, és egy olyan kisebbségi törvényt kell alkotni, mely nem a 19 romániai kisebbség, hanem a romániai magyarság helyzetét rendezi. Természetesen a többi kisebbséggel is szolidaritást vállalunk – így Tőkés – de az ő gondjaik nem hasonlatosak a magyarok autonómia-igényéhez, ezért ezt külön kell tárgyalni.

Orbán Viktor felszólalása elején a román elnököt, illetve annak pártját méltatta: megköszönte, hogy vállalkozott erre a tusványosi párbeszédre. Ugyanakkor a Fidesz és a PD-L között nem csak a romániai magyarság kérdésében létezik együttműködés, hiszen mindkét párt egy nagy európai politikai csoport, az Európai Néppárt tagja, így több európai ügyben is alkalmuk volt együtt dolgozni: ilyen például a Nabucco-gázvezeték. A Fidesz-elnök ezután arról beszélt, hogy a gazdasági válság eredményeképp Európában korszakváltozás következett be: ennek első jele a jobboldal győzelme az EP-választásokon. Ezt a baloldal konjunkturálisnak nevezi, Orbán szerint ez azonban nem konjunktúra, hanem korszakváltás.

Orbán elmondta, a politikai, gazdasági mitológia korszaka – mely során azt hitték, hogy a piac mindent megold – lejárt. Az volt az elgondolás, hogy a piac szent, morális és önszabályozó. A varázstalanítás napjait éljük – mondta a politikus, hozzátéve, a piac nem tévedhetetlen, az emberi mohósággal szemben igenis kiszolgáltatott.

A baloldal drámájaként beszélt arról, hogy 100 évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenkit – akár rendelkeznek tőkével, akár nem – megillessenek bizonyos jogok. Csakhogy ezután a baloldali gazdasági elit épp olyan kiváltságokat kezdett magának tulajdonítani, mint amelyek ellen a baloldal létrejött, a neoliberalizmus épp azokat az értékeket kezdte veszélyeztetni, melyeket ő maga emelt be a közbeszédbe.

A róka nem képes önmagát szabályozni, ha beengedik a csirkeólba – így Orbán hasonlata. A piac csak a tőkével rendelkezők érdekeit védi. A baloldal – ideológiai űrjét leplezendő – mesterséges ellenségképet kreált: mindenkit, aki nem hitt a liberális elvekben, nacionalistának, kirekesztő-nek, antiszemitának bélyegzett.

Magyarországon ugyanez a folyamat zajlott le, csak brutálisabban – egy neoliberális tőkéscsoport mindent elvett a magyaroktól, a biztos nyugdíjat, a közbiztonságot, az egészségügyet. December 5-én a nemzeti összetartozás élményét is elvette – így a Fidesz-elnök, aki szerint jelenleg Magyarországon van egy szélsőséges bal-, valamint egy szélsőséges jobboldali pólus, melyekkel szemben csak a polgári kormányzás lehet alternatíva.

Az előadások végeztével kérdésekre, illetve hozzászólásokra került sor: Băsescu elmondta, a román törvénykezés szavatolja a magyaroknak azon jogát, hogy anyanyelvüket használják, ilyen szempontból tehát nem hinné, hogy problémák lennének. Természetesen vannak akadályok, ezek azonban főképp bürokratikus jellegűek, és leginkább technikai kihívást jelentenek.

Az elnök szerint a magyar nyelvű oktatás biztosítva van, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroknak is meg kell tanulniuk a román nyelvet. Ilyen tekintetben tehát számomra minden világos – így Băsescu, aki szerint szép lenne, ha a magyarországi románoknak is a romániai magyarokhoz hasonló jogaik lennének.

Ami a kettős állampolgárságot illeti, Románia ezt támogatja – mondta az elnök. Mi több, a kettős állampolgársággal rendelkezők közhivatali funkciót is betölthetnek, és ez egy modern, európai álláspont.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi akadályát nem látja annak, hogy a két ország közösen lépjen fel a határon túli románok, illetve határon túli magyarok érdekeinek védelmében. A kettős állampolgárságról szólva elmondta, egyszer már megkérdezték a magyarokat ez ügyben, ennek a népszavazásnak pedig súlya kell legyen.

Az igenek voltak többségben – így Orbán – ennek megfelelően kell törvényt alkotni, és ezt meg is tesszük. Tőkés László a moldovai csángók helyzetére tért ki: 250 ezer moldovai csángót tartanak számon, melyek körülbelül háromnegyede elrománosodott. A maradék 50 ezer tud magyarul, azonban nyelvhasználati jogaik sérülnek. Továbbá nem érthető, miért zárkózik el az államvezetés az állami pénzből finanszírozott magyar egyetem gondolatától – ha román nyelvű állami egyetemet lehet alapítani, akkor magyart miért nem?

A hallgatóság részéről 58 kérdés érkezett – ezeket Németh Zsolt moderátor felolvasta, arra kérve a résztvevőket, hogy lehetőségeik szerint válaszoljanak azokra. A magyar közhivatalnokok leváltásával kapcsolatban Traian Băsescu elmondta, ez elsősorban a kormányra tartozik. Ő mindent megtett annak érdekében, hogy az új kormány hagyja meg hivatalukban azokat a magyarokat, akik kompetensnek bizonyultak.

Ami a decentralizációt illeti, ő maga is sürgette ezt a folyamatot – a lassúságnak elsősorban az az oka, hogy a kormány felel ezért a témáért. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az RMDSZ sem mindig szövetséges a decentralizációs törekvésekben.

A csángókról szólva Băsescu elmesélte, fiatalkorában ő maga is a Bákó megyei Klézsén dolgozott egy ideig, ahol azonban nem látott semmiféle asszimilációs politikát.

Abban, hogy a csángók a közeli Bákóba adják gyerekeiket iskolába, az elnök szerint semmi rossz nincs, hiszen köztudott, a vidéki szülők szeretik városi iskolába járatni gyermekeiket. Az elnök elutasította azt a vádat, miszerint államszintű asszimilációs, románosítási folyamat menne végbe a térségben – épp ellenkezőleg. A politikus azonban egyetértett azzal, hogy a törvények gyakorlatba ültetésével lehetnek problémák.

Orbán Viktortól azt kérdezték, kire szavazna az őszi elnökválasztásokon: Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura? Nagy derültség közepette a Fidesz-elnök azzal vágta ki magát, hogy tudomása szerint a román választási rendszer kétfordulós – így először az RMDSZ-jelöltre szavazna, hiszen az a cél, hogy az erdélyi magyarság minél jobban szerepeljen a választásokon. A második fordulóban Băsescura ütné a pecsétet.
* * *
Băsescu zseniális húzása: felhívta a színpadra az egyik autonómia-plakátot szorongató nézőt, s megkérte, magyarázza el mit is ért autonómia alatt. A nézőről kiderült hogy magyarországi, angolul sem ért igazán, és hát azt sem igen tudja, mit is jelent az autonómia.

Itt a vége, fuss el véle.
Minden marad a régiben.
Nagy István, Pécska

“Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni.”
Gróf Klebelsberg Kuno (1875 nov. 13. Magyarpécska – 1932. okt. 11. Budapest

http://blog.erdely.ma/nagyvarjas/

1 2 3
>