""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

július 2009 hónap bejegyzései

Antal Árpád: mégpedig a székely zászló marad

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejárata fölé kitűzött székely zászlók márpedig a helyükön maradnak — jelentette ki Antal Árpád András polgármester arra reagálva, hogy múlt héten a megye prefektusa abban az átiratában, melyben a tervezett utcanévtáblák feliratának sorrendjét kifogásolta, felszólította arra is, vegye le az épület homlokzatáról a székely szimbólumokat.

„Remélem, nem akar újabb zászlóbotrányt a prefektus Sepsiszentgyörgyön, de ha mégis megbüntetne, kifizetem a bírságot, és a lobogók akkor is ott maradnak” — erősítette meg a polgármester. Mint mondta, Codrin Munteanunak tisztelnie kellene a székely zászlót, hiszen nem egy idegen ország, hanem annak a közösségnek a szimbóluma, ahol ő a kormányt képviseli, másrészt tanulnia kellene Brassó, Szeben megyei kollégáitól, akik szintúgy felszólíthatnák például a megyeszékhelyi polgármestereket, vegyék le a városuk határában felállított két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, mert sem Brassóban, sem Nagyszebenben nincs már húszszázalékos szász lakosság, németül mégis kiírták a helységek nevét.

Antal Árpád András hozzátette, örülne, ha a prefektus is inkább a fejlesztésekkel törődne, támogatná az önkormányzatokat különféle pénzek idevonzásában, s nem azzal foglalkozna, hol használjuk szimbólumainkat — székely identitástudatunkon ezzel úgysem fog változtatni.

Share

Szász Jenő kilépett a Hargita megyei tanácsból

Lemondott Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita megyei tanácsban betöltött önkormányzati képviselői tisztségéről.

A politikus sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget képviselő Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke – Szász szerint – nem az előre meghatározott időpontban hívja össze a tanács üléseit, így sokszor nem tud azon részt venni.

Szász Jenő elmondta: lemondásában az is közrejátszott, hogy a megyei tanácsban az RMDSZ-es többség „diktatúrája uralkodik”.

Az MPP elnöke lemondásának pozitívumaként azt emelte ki, hogy helyét a gyimesi csángók képviselője, a szintén MPP-s Csillag Péter foglalja el.

Borboly Csaba „bátor, férfias” tettnek minősítette Szász lemondását. Közölte, hogy az MPP elnöke a tavaly júniusi helyhatósági választások óta tartott 22 tanácsülés közül csak négyen volt jelen. Borbolynak a 2008-as romániai helyhatósági választáson Szász volt az ellenfele a megyei tanács elnöki tisztségéért vívott küzdelemben.

Duna TV , erdely.ma

Share

A prefektus igazmondása: túl kevés a székely Csíkszeredában

Az egyik táblán már fent volt a rovásírással írt felirat

A Közigazgatási Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusa Csíkszereda önkormányzatának a rovásirásos helységnévtáblák elhelyezéséről szóló határozatát.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint várható volt a prefektus intézményének ezen lépése, annál is inkább mert már volt erre példa más megyebeli települések esetében is. Hargita Megye Prefektusi Hivatalának álláspontaja szerint a rovásírásos helységnévtábla törvénytelen, ezért hatálytalanítani kell azt a tanácsi határozatot, amelynek értelmében Csíkszereda ki- és bejáratainál rovásirásos helységnévtáblákat helyeznek el.

A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz – jelentette az Agerpres. A prefektusi hivatal jogászai szerint a rovásírásos felirat ugyanakkor diszkrimináló jellegű lenne más kisebbségekkel, például a szászokkal és a cigányokkal szemben, hiszen az ő számarányuk sem haladja meg a 20 százalékot.
A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását.

Marosvásárhelyi Rádió, Hargita Népe, erdely.ma

Share

Ember tervez, a pártpolitika végez

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése — a halasztás okai azonban egyelőre nem tiszták, a jelek szerint a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében kialakult politikai vitának esett áldozatul a két önkormányzat közös tanácskozása. A halasztás okainak firtatása közben az is kiderült: választott önkormányzati képviselőink számára a pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél.

Előbb Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét kérdeztük arról, miért marad el az önkormányzatok együttes ülése. Mint mondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. „Annak ellenére, hogy az MPP nélkül is határozatképes a két megyei tanács, nem szeretnénk, hogy csonka legyen az együttes ülés, ezért döntöttünk a halasztás mellett” — fejtette ki, hozzátéve: valószínűleg a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés után tartják meg a rendezvényt.

Az együttes ülést egyébként elsősorban szimbolikus jellegűnek szánták, eredetileg az első alkalommal megszervezendő Székelyföldi Napok része lett volna, ugyanakkor azonban gyakorlati vonatkozást is terveztek: egy szociális jellegű uniós pályázatban való részvételről döntött volna egyszerre a két önkormányzat. A Székelyföldi Napok helyett végül a nyergestetői csata 160. évfordulója alkalmából tartott megemlékező ünnepség, a Székelyföld nyeregben című rendezvény szervezésébe szállt be a csíkkozmási polgármesteri hivatal mellett a két megyei önkormányzat.

Share

Toldi – aktualizálva

Aljas idők III.

Őszbecsavarodott a természet feje,

Eltávozik tőlünk Apró Piros veje.

Lemondott ő gyorsan mindenféle posztról,

Kivéve csak talán az elrablott koncról.

Azt ő megtartotta, megdolgozott érte,

Mikor síró szemmel hamut szórt fejére.

Félreállt az útból, jött az ikerborja,

Hogy a népet ő még mélyebbre sodorja.

Új vezért kaphatunk odafönt az élen,

Új ember ránt egyet a szorítókötélen.

Eddig volt a kordon, és most jön a Gordon.

Nem lesz nekünk hely már csak az ezüst Holdon.

Bár azzal is vigyázzunk, mert itt a “színesfémes”,

Begyűjtheti Veres, még arra is képes.

SZTK-ás keretén összegyűlt a pára,

Most azt számolgatja, mi lehet az ára.

A nyugdíjas tapsol, még mindig hisz nékik,

Bár most rabolják ki a bácsit, és a nénit.

A tizenharmadik elúszik serényen,

Nem foghat ez ki már a szoci erényen.

Még hogy tizenhárom, hol a tizenkettő?

A nyugdíjkorhatár ezerkétszázkettő.

Share

Ujgurok gyökerei – a nomádok közül a magyart tartja rokonának

Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk.

A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erőszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkező kutatókat és felfedezőket is bámulatba ejtette.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

Share

Fórum interjú Izsák Balázszsal, az SZNT elnökével

Fotó: Árus Zsolt

Amint azt már korábban megírtuk, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke július 20-i közleményében szeptember 5-én délelőtt 11 órára Székelyföld összes önkormányzati tisztségviselőjét meghívta az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre. Erre válaszként Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Izsák Balázs által tett bejelentés az RMDSZ által szervezett nagygyűlés időpontját és helyszínét tartalmazza, ezért azon a Szövetség nem vesz részt.

Az Erdély Ma fórum interjúra kérte fel Izsák Balázst. Ön pénteken estig kérdezhet a Székely Nemzeti Tanács elnökétől, ITT.

Share

Tőkés László megegyezésre szólít fel – Állásfoglalás

Állásfoglalás a székelyföldi
önkormányzati nagygyűlés tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát.

Az EMNT megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartja és szorgalmazza azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a román társadalom és a nemzetközi közvélemény felé egyértelművé teszi az erdélyi magyar nemzeti közösség igényét a belső önrendelkezés elvén alapuló különböző közösségi autonómiaformák törvény általi biztosítása iránt. A Székely Nemzeti Tanács által megrendezett belső népszavazáshoz hasonlóan, amelynek során több mint kétszázezer székelyföldi polgár tette le támogató voksát Székelyföld területi autonómiája mellett, a választott – és ezáltal erős legitimitással bíró – önkormányzati tisztségviselők határozott állásfoglalása e kérdésben új lendületet adhat az autonómia ügyének.

Éppen ezért az EMNT képviselői örömmel álltak az SZNT erre irányuló javaslata mellé, kezdeményezték annak megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, tudatában annak, hogy egy ilyen nagygyűlés sikeres megszervezéséhez a székelyföldi politikai és önkormányzati szereplők egyetértése szükséges. Az EMNT határozott kiállásának köszönhetően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a polgári-nemzeti oldal jelen lévő delegációinak sikerült megállapodniuk a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezésének időpontjában (2009. szeptember 5.), helyszínében (Székelyudvarhely) és a szervezéssel kapcsolatos további részletekben, többek között az SZNT kezdeményező szerepének elismerésében, továbbá az autonómiaigényt egyértelműen megfogalmazó Székelyföldi Memorandum kidolgozásában.

Share

Izsák Balázs nyílt levele Markó Bélának

Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének.

Tisztelt Elnök Úr!

Meglepetéssel és rossz érzéssel olvastam július 23-án tartott sajtótájékoztatóján mondott szavait. Érthetetlen számunkra az Ön hozzáállása a kezdeményezésünkhöz, hiszen mi minden alkalommal elmondtuk, az együttműködés konszenzusra épülő keretét szeretnénk megteremteni Székelyföldön, és ehhez partnernek tekintjük, mint az RMDSZ-t, mint a Magyar Polgári Pártot. Javasoltuk, hogy tárgyaljuk meg a vitás kérdéseket a nyilvánosság előtt, bocsássuk közvitára a javaslatainkat, és tárjuk szélesre az ajtót mindenki előtt, akinek szava, véleménye van a Székelyföld jövőjére vonatkozóan.

Ezzel szemben arról értesülünk a sajtóból, hogy Önök másutt, máshelyen, titkosított előkészületek mellett kívánják megszervezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, kizárva mindenkit, akit nem tekinthetnek az alárendeltjüknek.

Engedje meg Elnök úr, hogy emlékeztessem arra, hogy az RMDSZ 55%-át foglalja el az önkormányzati tisztségeknek, és nem lehet Székelyföld jövőjéről a 45% kizárásával döntéseket kezdeményezni.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek üzenete éppen az lehet, hogy demokratikusabb, nyitottabb keretét tudjuk megteremteni az intézményes társadalmi párbeszédnek, mint a központi hatalom. Olyan autonómiát akarunk vajon, ahol egy 55%-os többség bezárja az ajtókat és mindent titkosít mások előtt? Ezt üzennénk a magunk közösségének, a székelyföldi románságnak és a nagyvilágnak? Meg tudnánk nyerni bárki rokonszenvét egy ilyen autonómiának?

Share

A széthúzás ára

A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű, a jövő szempontjából rendkívül fontos eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek s lassan a civil kezdeményezések számára is: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle, esetleg saját hitelét erősíteni, népszerűségi mutatóin javítani. Akár azon az áron is, hogy a rendezvény — a tiltakozó távol maradók miatt — veszít súlyából, jelentőségéből.

Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy az ötletgazda előjogával élve magára vállalja a házigazda szerepet.

Izsák Balázs érvei tulajdonképpen állnának a lábukon. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez mégis megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ—EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. Ellenük szól az is, hogy jelen pillanatban egyetlen szövetségesük Szász Jenő és pártja, amelynek tavaly az önkormányzati választásokon Székelyföldön sikerült jelentős eredményeket elérnie, de még így is csak az önkormányzati helyek körülbelül harminc százalékát szerezték meg. Jelenlétük egy székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen szükséges, de nem elegendő.

Share

Autonómiáról – politizálva és civil szemmel

Nemcsak a „nagyok”, a Kárpát-medencei magyarság politikai szervezeteinek vezetői, de szakemberek, civil kezdeményezések képviselői is elmondták véleményüket, elemezték az eddigi lépéseket, reményeket.

A MISZSZ sátrában Civil szervezetek és politika — autonómia és lobbitevékenység Keleten és Nyugaton címmel hirdették meg a programot. Vízi Balázs nemzetközi jogász elméleti oldalról közelítette a témát, a civil szféra és politikum viszonyáról, ráhatási lehetőségeiről, az európai autonómiák tapasztalatáról szólt, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságát képviselő B. Nagy Ajnácska és az SZNT alelnöke, Ferencz Csaba szervezete tevékenységét vázolta. Utóbbi az SZNT feladatairól beszélt, kiemelte: céljaik tiszták, igyekeznek autonómiaügyben a politikum lelkiismerete lenni. B. Nagy Ajnácska brüsszeli emberjogi aktivistaként közelítette meg a kérdést: lobbitevékenységükben kevésbé partnerek a magyar pártok és kormányok, de számíthatnak a különböző európai kisebbségek — baszkok, flamandok, katalánok — EP-képviselőinek támogatására. Azt is kiemelte, Szlovákia és Románia csatlakozásával a határon túli magyarság fontos adut veszített el.

Share

Tárgyalást kezdeményez Tőkés László

A nyár végéig igyekeznek tisztázni az SZNT és MPP képviselőivel a kialakult helyzetet, meggyőzni őket, hogy a magyar összefogás „nem összeborulás, hanem férfias együttműködés”, az autonómiatörekvések képviselete minél szélesebb körű támogatottság esetén lehet hatásos — mondta Tőkés László.

Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban (EMEF) fenntartották a helyet az MPP és az SZNT képviselőinek egyaránt. Az utóbbi határozottan elutasította a részvételt, az MPP egyelőre hezitál, előbb megfigyelőt küldött az ülésre, majd azt sem. A párt válságban, Szász Jenő kudarcot vallott mint pártvezér, s ahelyett, hogy levonná ennek következtetéseit, a Tőkés László és az RMDSZ, illetve az összefogás elleni támadások révén próbál kitörni sarokba szorított helyzetéből. A Székely Nemzeti Tanács magatartását nem érti, hisz programjuk leghűségesebb teljesítője, mindenben folytatja és támogatja politikájukat — fogalmazott Tőkés László. A vitás kérdések megbeszélése nagyon fontos lenne, ezért kezdeményezik a találkozót, amelyen talán meggyőzhetik az együttműködés ellenzőit: ez az egyetlen járható út.

Share

A harangokat meghúzzák délidőben

A székelyderzsi erődtemplom harangjai (szekelyderzs.com)

Kiemelt műemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlőjük szavát értő nénike mesélte a minap. Amikor imaközösségük a segesvári várba látogatott az idegenvezető, az első harangkondulásra megszakította mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, hálaadó imára serkentő kondítás. Majd folytatta a néni: nemrég saját templomukba érkező világi vezetők, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több harsányan nevetgéltek.

Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát megszakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejéről. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesíti. Emlékszem, falumban az utcán is megálltak délharangszó idején.

Így, júliusban időnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az Interneten is megtekinthető. Talán némelyikünknek az is megadatik, hogy elcsendesedjünk az egykori Nándorfehérvár várában, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen” a harmadik oldala, a meredek szilafal. Öreg fenyők állnak őrt a hófehér szikladarabba vésett cirill betűs és magyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett”. A 15. századi krónikás, Túróci János pedig ekképpen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, paraszti kéz verte meg, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában.”

Share

Izsák Balázs meghívója a Székelyföldi Önkormányzati Ülésre

Eleget téve a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határo- zatába foglalt azon meghatalmazásnak, hogy a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi szervezettsé- gével biztosítsa a székely közületek és Székelyföld önszerveződését, megerősítve a népszavazáson az autonómia mellett leadott szavazatokkal, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának 2009. július 10.-én elfogadott határozata alapján meghívom

2009. szeptember 5-én délelőtt 11 órára Székelyföld önkormányzatait, hogy vegyenek részt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, amelyet a Székelyudvarhelyi Sportcsarnokban fogunk megtartani.

Felkérem a polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati tanácsosokat, hogy politikai és nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül vegyenek részt az Önkormányzati Nagygyűlésen, ezt megelőzően javaslataikat, észrevételeiket juttassák el a Székely Nemzeti Tanácshoz.

Felkérem a székelyföldi politikai pártokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt az előkészítés munkálataiban, illetve az ott előterjesztendő dokumentumok előkészítésében, tegyék meg javaslataikat, és ösztönözzék részvételre önkormányzati tisztségviselőiket. Meggyőződésünk, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatai előkészítésének a nyilvánosság bevonásával és részvételével kell történniük. Csakis így biztosítható a Székely Nemzeti Tanács dokumentumaiban megfogalmazott alábbi célok és elvek érvényesítése:

Share

Băsescu- Tőkés- Orbán

Voltak, szóltak, mentek.
Ahogy a transindexesek látták:

http://itthon.transindex.ro/?cikk=9875

K. M., S. Z.
Băse ismét Caracallal alázott, Tőkés nyugisan beolvasott neki

A tábor mindenkori fénypontjának számító Orbán Viktor háttérbe szorult az államelnök és Tőkés László szópárbaja miatt.

Füttykoncert kísérte Traian Băsescu kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. A 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként szombaton beszélő államfő a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és feloszthatatlan, ám minden alkalommal kifütyölte a hallgatóság.

„Párbeszédet folytatni jöttem ide, aki így viszonyul, az elzárkózik ez elől” – így az államfő. Băsescu szerint elrugaszkodott az az elgondolás, amely az ország állampolgárai közül csupán egyeseknek biztosítana autonómiát, hiszen mindenkinek egyformán szüksége van erre.

Megerősítette többek között az RMDSZ kongresszusán is hangoztatott, korábbi álláspontját: helyi szinten mielőbb meg kell valósítani az önrendelkezést, hiszem a helyi önkormányzatok állnak legközelebb a lakossághoz, ismerik ezek igényeit, tehát nem normális, hogy a központosított rendszer miatt kormányszinten dőljenek el a helyi közösséget érintő kérdések. Példaként az oktatási intézmények és a kórházak adminisztrációját említette.

Share

Hozzászólások

Kategóriák