""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

június 2009 hónap bejegyzései

Roma szeretne lenni a tenkei lelkipásztor

Romává nyilváníttatná magát a Bihar megyében található Tenke református lelkipásztora, hogy állami támogatást kapjon az egyháza által működtetett öregotthonnak.

A 4300 lakosú – nagyjából fele-fele arányban magyarok és romák által lakott – községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek és mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi református egyházközség. A hatóságok azonban mindeddig elmulasztották folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást.

Berke Sándor lelkész a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta: évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja az 1998 óta hatályos törvény biztosította fejpénzt. Ugyan valamennyi illetékes állami intézmény elismeri igénye jogosságát, a helyi és megyei önkormányzat, valamint a szociális igazgatóság elhárítja magától a pénzkiutalás felelősségét.

Mivel a romák pontosan megkapják a havi szociális segélyt, a református lelkész úgy döntött, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatja magát.

A Fekete-Körös folyó mentén fekvő község református lelkésze diszkriminációnak tartja azt is, hogy miközben Romániában az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, a református egyház által működtetett intézmény gondozottjai mindössze 250 lejt. A tenkeiek esetében azonban ez is csak papíron szerepel, a szociális otthon eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát.

Magyarország politikai klónozása: az erdélyi Dolly

Bár az erdélyi magyar politika látszólag konszolidálódik, mindez inkább emlékeztet a vihar előtti csendre, mint a hagyományukból adódóan egymással szemben álló felek valódi kibékülésére. A kiegyezés mögött társadalmi feszültség lappang, a mai magyar politikai viszonyok radikális elemeinek torz átvételével. Saját hangján szólal-e meg Erdély?

Ha 1989 előtt az ember a magyar többségű erdélyi városok főterén sétálgatott, elég könnyen megkülönböztethette a kisebbségit a többségitől, akár anélkül is, hogy kihallgattott volna egy beszélgetést. És ugyanilyen könnyű volt ugyanezt a kísérletet a német ajkú városokban elvégezni. A megkülönböztetést a kinézet (öltözködés, stílus) alapján lehetett megtenni. Ezek voltak azok az évek, amelyekben az erdélyi magyar népesség szocializációja majdnem kizárólag Budapesten keresztül történt. A Nyugat majdhogynem nem létezett, Bukarest pedig inkább anti-szocializáló tényező volt. Ebben az időszakban a Kossuth Rádió médiafélisten volt, az MTV pedig, már ahol fogták, ennél is több. Ebben az időszakban az EDDA-s és Hobo Blues Bandes graffitik a lehető legtermészetesebben tartoztak a városképhez, Hofi jeleneteit mindenki kívülről fújta, és Détárit tartották A focistának. Ez mindössze néhány elem egy in corpore és majdnem szűretlenül átvett világból, ami az erdélyi magyarok soraiban azt fejlesztette ki, amit az amerikai szociológusok “long distance nationalism”-nek neveznek.

Egy másik elnökjelöltről is beszéltek az SZKT- n

Kelemen Hunor lesz az RMDSZ államelnökjelöltje — a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülése megerősítette az Állandó Tanács egy nappal korábbi döntését, és 67 igen szavazattal a 19 nem ellenében jóváhagyta az ügyvezető elnök őszi indulását.

Az SZKT ezúttal kevésbé szólt az EP-választások eredményeinek értékeléséről, alig érintette az RMDSZ feladatait, az összegyűlt képviselők az elmúlt hetek heves jelölési vitáit igyekeztek lezárni. Kiderült, igen sokan úgy látják, ennek nem is annyira az őszi választásokon való részvétel a tétje, hanem sokkal inkább a szövetségen belüli erőviszonyok körvonalazódása, illetve az RMDSZ eljövendő elnökének kiválasztása. Az RMDSZ miniparlamentjének hozzászólói, egyetlen kivétellel, nem kérdőjelezték meg az államfőállítás szükségességét, a többség azonban Markó Bélát látta volna legszívesebben ebben a szerepben.

Sütő Andrásra emlékeztek Marosvásárhelyen – film

Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden – oda el kell menni Sarmaságiak !

Első alkalommal szervezik meg a Partiumi Híd Fesztivált a Szatmár megyei Kökényesden. A partiumi fiatalok által szervezett ifjúsági tábor mottója egy Wass Albert idézet: „Az igazak jövendőjét a lélek és a szellem ereje formálja…”

A kökényesdi horgásztó mellett rendezett első nemzeti ifjúsági tábor időpontja 2009. július 9-13. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, Magyarország volt köztársasági elnöke és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, EP-képviselő. Az ötnapos Fesztivál főszervezője és programfelelőse Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület vezetője, sajtószóvivője és a másik programfelelőse pedig Vékony Zsolt. A fesztivál médiafőnöke Frigyesy Ágnes újságíró. A Fesztivál sikeréért mintegy negyven partiumi fiatal vállalt missziós munkát.

A fiatalok célja: a nemzettudat erősítése, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, továbbá szoros kapcsolatok kialakítása és ápolása más – nemzetünkért tenni akaró – szervezetekkel, történelmi egyházakkal.

Naponta nemzeti tudatot erősítő irodalmi, történelmi, kulturális előadásokat hallgathatnak majd a Fesztivál résztvevői. Az előadók között található Raffay Ernő, Takaró Mihály és Vekov Károly történészek, Tőkés László EP-képviselő, Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, Bartha József tiszteletes és Gergely István, a csíksomlyói Árvácskák „atyja”, Mikola István és Vona Gábor politikusok, valamint Buzányszky Jenő, a legendáshírű Aranycsapat még élő futballistája stb. Ezen kívül lesz néptáncbemutató, borkóstoló, horgász- és halászléfőző-verseny, és még számtalan program várja a vendégeket.

Székely önkormányzati nagygyűlés szeptemberben

Szeptember 5-ére Székelyudvarhelyre hívja össze az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. Erről tegnapi ülésén döntött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF).

Mint ismeretes, a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ― mely a székelyföldi választott magyar önkormányzati vezetőket és képviselőket tömörítené, pártállástól függetlenül ― összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte. Az európai parlamenti választások előtt az RMDSZ és az EMNT felkarolta a kezdeményezést, május 23-ára szerették volna összehívni a nagygyűlést, végül azonban a kampányra hivatkozva elhalasztották. Szerdán egyébként az SZNT újabb közleményben buzdított a testület összehívására.

Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: a nagygyűlésen Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt fogadnak el. Hangsúlyozta: részt vesznek majd az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt helyi és megyei tanácstagjai, polgármesterei és alpolgármesterei, illetve független magyar önkormányzati képviselők. „Reméljük, hogy a gyűlésen megjelenik az RMDSZ minden önkormányzati képviselője, körülbelül 2000 személy, illetve mintegy 500 személy az MPP részéről. Reméljük, hogy egységesen döntünk majd a Székelyföld autonómiáját érintő kiáltványról” ― mondta. Szándékai szerint a szeptemberi közgyűlést egy hasonló fórum követi majd a Székelyföldön kívüli magyarok vezette helyi önkormányzatok képviselőinek jelenlétével. Szerinte ez új szakaszát jelentené az RMDSZ és az EMNT közötti együttműködésnek. Markó Béla is kiemelte: a Kovászna, Hargita és Maros megye magyar polgármesterei, tanácstagjai részvételével zajló rendezvény kiemelt célja olyan dokumentum elfogadása, amely nagy súllyal bír a sajátos székelyföldi igények kezelésében.

A falu hűtőszekrénye – film

Emlékeztek még ?

> http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=50281
> S azóta szép nagy csend. Pedig Markó akkor azt mondta, hogy: ” A következo” napokban a kül- és nemzetpolitikai munkacsoport is létrejön, majd megalapítják az ifjúságpolitikai, oktatási, gazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi, valamint az önkormányzati munkacsoportot is.”
> Zsolt
>
>
>

*És erre ? Az EMNT egyik képviselo”je gúnyorosan azt mondta az alábbi dokumentumról az EMEF ülésén, hogy csak a világbéke hiányzik belo”le….
*

*
*

*
A Magyar Polgári Párt javaslata az Erdélyi Magyar Egyezteto” Fórum részére*

* *

* *

*/Bízva abban/*/, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett Erdélyi Magyar Egyezteto” Fórum az erdélyi magyar politikai és társadalmi közélet résztvevo”inek egyenjogúságán és érdemi együttmu”ködésén alapuló demokratikus és nyitott fórummá válik/

/ /

*/Bízva abban/*/, hogy a Magyar Polgári Párt saját jogon teljes értéku” tagjává válik az Erdélyi Magyar Egyezteto” Fórumnak/

/ /

*/Köszönettel elfogadva/*/ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az Egyezteto” Fórum 2009 április 3-ai alakuló ülésére szóló meghívását/

/ /

Róza néni, a Kányádi- leányka

Fotó: Fülöp Lóránt

Kányádi Sándor Nagygalambfalván tartott születésnapi ünneplésén egymás mellett ült „az árvaságban osztozó” húgával. Elnéztem kettőjüket. Édesapjuk alakját, szavait számos Kányádi-verssor őrzi. Édesanyjukat „holtukig siratják”. Jártam a „három fűzfánál”, a „csak tarisznya, nem zsákutca” szádánál, az öreg kútnál. Kiballagtunk a kert végébe, ahol végső nyughelyet remél majd. Hallgattam párszor a költőt, elolvasgattam az elmúlt négy évtizedben, amit felleltem Sándor bácsitól. Mégis: már az ünnepség után úgy éreztem, meg kell szólítanom Róza nénit. Rámosolyogtam, megtorpantam, aztán továbbléptem. Emlékezett erre a gesztusra, amikor betoppantam tótszorosi rózsa- és szőlőlevél illatú udvarába.

Fel kell ülni a székely gőzösre, tapodni kell a galambfalvi „tiszta sarat”, összeszorult torokkal hallgatni az öreg templom „nagy időt” jelző félrevert harangját. Le kell telepedni Róza néni mindig vendégváró asztalához, megkóstolni süteményeit, és hozni egy oltóágnyi rozmaringot, hogy mélyebben értsük, ami a Kányádi tollhegyén poézissá ízesül. Hangszínük hasonlít, mosolyuk is, és egyformán csordogálnak az ízes szavak: a helyhez, családhoz fűződő szomorkásan is szép történetek.

Néhány Kányádi-kötet az asztalon: „nem azért, mert jött” – szabadkozott. Állandóan ott vannak. Nem adták haza a könyvet, mit meg akart mutatni nekem is. El-elkérik. Mindenikben Rózának és házanépének szól a dedikálás, de ma már Klaudia is megkérdezi: aláírta-e Sándor bácsi a Billegballagot?

Itt az ,,őszödi beszéd” , román változatban

Folytatódott a két román kormánypárt közötti koalíciós adok-kapok a hétvégén, miután kiszivárgott a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezető testületének péntek délutáni, Turnu Măgurelen megtartott zárt ülésén elhangzottakat rögzítő hanganyag. Az európai parlamenti választás kiértékelésére összehívott ülésen a párt több vezetője – köztük maga Mircea Geoană pártelnök – élesen bírálta a koalíciós társ Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusait, illetve Traian Băsescu államfőt.

Mircea Geoană az ülésen kijelentette: Băsescu destabilizálja a koalíciót, ezért szükségesnek nevezte az államfő eltávolítását. Mint kifejtette, az elnök akadályozza, hogy új irányt szabhassanak az ország számára. „Hisszük, hogy ez a koalíció a továbbiakban is életképes és szükséges, de elérkezett az idő, hogy tisztázzuk a helyzetet, mivel megengedhetetlen, hogy az államfő beavatkozik a kormány tevékenységébe, megsértve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét” – szögezte le Geoană. Hozzátette, a PSD a PDL-vel áll kapcsolatban, az államfővel szemben semmilyen kötelezettsége nincs. Úgy vélte, Băsescu instabilitást gerjeszt, ami tovább fokozza a válság hatásait.

Geoană : Băsescu eltávolítása a legfontosabb

MSZP – kampányvers

Én vagyok a Bajnai
Ti meg ország barmai
Becenevem Libás Gordon
Engem őriz minden kordon
(Utónevem azért Gordon,
Hogy rímeljen rá a kordon)
Vigyáznak rám három helyen
Hogy ne verjétek szét a fejem
Barátom a Luciferi
Jó ismerős: Gyurcsány Feri
(Zsebünk pénzzel ezért teli).
Nem fog rajtam semmi átok,
A magasból tojok rátok!
Kedvenc sün alakzat áll itt,
Ha tiltakozol? – Előállít!
Lelkiismeretem nincsen
Ez nekem a legfőbb kincsem
Nem lehet itt semmi gikszer
Én lettem a főminiszter
Korlátlan a mi jogunk
Ezzel élni is fogunk
Nektek viszont nincsen jog!
Megmondtam, hogy fájni fog!
Parlamentben dolgunk sok
Mi vagyunk az okosok
Bizony nagy a mi eszünk
Tőled mindent elveszünk
Nekünk semmi nem elég,
Ki nem haver – csőcselék
Nem jött be a Pannon Puma?
Majd bejön egy másik duma!
És ha télen hideg lesz?
Ha megfagysz, megdöglesz!
Azt mondod, hogy meghalsz éhen?
Megtehetted volna régen!
Majd kapsz sírodra virágot
Mi eladjuk az országot!
Az országból mehettek
Külföldön tán ehettek!
Helyetted majd lesz itt ember
Izraelből, mint a tenger
Nem kell nektek szaporodni
Azok fognak sokasodni
A romákkal majd jóban lesznek
Bajt, problémát lerendeznek
Ezért mondom most neked,
Ránk szavazni érdeked(
Remélem, hogy ránk szavaztok!
Visz’lát – szevasztok!

Kiegészítések Lukács Csaba ikonból politikus című írásához

Lukács Csaba a Magyar Nemzetben közölt Ikonból politikus című írása (2009. június 11.) érdekes példája annak, ahogyan Szász Jenő baráti köre értelmezi az erdélyi magyar politikai történéseket (megjegyzendő, hogy argumentációjának jó részét az MPP belső levelezőlistáján Veress László, Szász Jenő budapesti tanácsadója és levélírója részleteiben már elcsöpögtette).

A szelektív logika működtetése önmagában még nem akkora vétek, bár jobb körökben csúsztatásnak nevezik az ilyent, én most eltekintenék ettől – reményeim szerint Lukács nem szándékosan alkalmazza ezt a technikát, hanem tényleg így gondolja. És ez a baj.

Élőláncos tüntetés Kolozsváron

Idén van ötven éve annak, hogy az akkori román hatalom a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes egyetemek összevonását elrendelte. Az évfordulón az egykori Ferenc József Tudományegyetem főépülete előtt élőlánccal demonstráltak hallgatók, tanárok és egykori bolyais öregdiákok.

A magyar ifjúsági szervezetek a romániai magyar felsőoktatás máig megoldatlan helyzete miatt tiltakoztak, az öregdiákok a beolvasztás emlékére jöttek egykori egyetemükhöz. Péter Albert Sepsiszentgyörgyről érkezett. 1955-ben végzett a Bolyain. A beolvasztás után két tanáruk öngyilkos lett.

A megemlékezést a romániai magyar ifjúsági és diákszervezetek közösen szervezték. Megközelítőleg 30 ezer magyar egyetemista van jelenleg az országban, ennek körülbelül 70 százaléka támogatja a magyar egyetem ügyét. Nagyon sok olyan diák van, aki olyan egyetemeken tanul, ahol nincs abszolút magyar oktatás és eléggé hátrányban részesül ez miatt. Vannak olyan szakok ahol tanítanak magyarul, de úgy gondolom, hogy ott sincs meg a megfelelő támogatás a román állam részéről – közölte Zsigmond József, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke.

Tőkés László lemondott püspöki tisztségéről

Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mai, 2009. június 19-i rendes nyári Közgyűlésén benyújtotta lemondását püspöki tisztségéről.

Mint ismeretes, 2007-ben, az év végi közgyűlés határozata értelmében Tőkés László EP-képviselőségének csonka mandátuma idejére a püspöki jogkörét Csűry Istvánra ruházták át, aki helyettes püspökként irányította az Egyházkerületet. Tőkés László azóta a külügyi és ökumenikus képviselet látta el, valamint fenntartotta magának az igehirdetés jogát is.

Jelen helyzetben, amikor teljes értékű, ötéves mandátumot nyert el az erdélyi választók jóvoltából, Tőkés László megfogalmazásában „nem volna való, hogy továbbra is fenntartsuk a »felemás« helyzetet”. 2007-ben nem látszott, mi fog történni 2009-ben, ezért akkor ez a lépés szükségesnek mutatkozott, de ma már lezárult az első fejezet, és sem szükségesnek, sem indokoltnak, sem helyesnek nem tartja ezt a felállást. Külön kiemelte és megköszönte Csűry István helyettes püspök nehéz szolgálatát.

A leköszönő püspök az elismerés hangján szólt az Egyházkerület segítségéről, illetve a lelkipásztorok támogatásáról az erdélyi magyarság európai képviseletét biztosító korteshadjárat során; a lelkészek nem voltak kicsinyesek, szűkkeblűek, nem viselkedtek „szektás módra”, amikor az erdélyi magyar közösségünk nemzetközi képviseletéről volt szó − mondotta −, tudatosították, hogy az európai parlamenti képviselet mind nemzeti közösségünknek, mind pedig az Egyházkerületnek fontos.

Fizikailag bántalmazták a sarmasági RMDSZ- es alpolgármestert

Fizikailag bántalmazták a sarmasági RMDSZ- es alpolgármestert, Csobánka István Árpádot a Sarmasági Polgármesteri Hivatalnál a napokban.

Admin.

Hozzászólások

Kategóriák