""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Árpád- kori királyi temetőre bukkantak nagyváradi régészek

Az egykori Magyarország egyetlen feltáratlan Árpád-kori királyi temetkezőhelyére bukkantak nagyváradi régészek a közelmúltban. Mentőásatások kezdődtek annak a premontrei kolostornak a helyén, ahová II. István királyt temették a 12. században. Ráadásul most esély van arra, hogy az eddig még feltáratlan királyi temetkezőhely, teljeskörű védettséget kapjon.

Nagyváradi régészek dolgoznak a II. István király temetkezési helyének környékén, melyre a szakemberek csatornázási munkálatok során bukkantak, mikor a munkagép csontokat forgatott ki a földből.

Eddig csupán a középkori krónikairodalomból lehetett sejteni, hogy merre állhatott Nagyváradon Magyarország első premontrei prépostsága. A franciaországi Premontréban 1120-ban, Szent Norbert által alapított szerzetesi rendet Könyves Kálmán fia, II. István király telepítette Pannóniába, épp ide, Várad-hegyfokra, ahol a kerítőfal egy darabját és annak támpillérét, a falon belül pedig 10-15 sírt tárnak fel a régészek, melyek valószínüleg papok vagy rangos világi személyiségek nyugvóhelyei voltak.

„A Várad-előhegyi Szent István Premontrei Konvent, ahol jelenleg állunk Bihar megye, illetve a középkori Nagyvárad egyik legfontosabb régészeti műemléke. Ez volt a magyarországi premontrei rend anyakolostora az egész középkor folyamán, másrészt itt működött a premontreieknek a Várad-előhegyi hiteles helye, illetve a történeti hagyomány és a középkori történeti forrásaink egybehangzóan úgy tarják, hogy ezen a helyen állt II. István Árpád-házi királyunk temetkező helye” – hangsúlyozta Lakatos Attila, nagyváradi régész.

A kutatás azért folyik, hogy régészeti eszközökkel hitelesítsék a lelőhelyet, mert a terület csak ezután kaphat műemléki védettséget a román törvények szerint. A 15. század végéig használt konvent feltárása azonban több okból is igen nehéz.

„A konventnek a legnagyobb része három magántelken fekszik, jelen pillanatban ez a legnagyobb akadálya az ásatásoknak, a másik, hogy maga a régészeti szint mintegy 3-3,5 méter mélyen fekszik, ez rendkívüli anyagi erőfeszítéseket is kíván. Régészeti és műemléki védettséget célzó eljárást indítottunk, viszont nem tudjuk megakadályozni a végtelenségig, hogy valamilyen építkezésre ne kerülhessen sor ezen a területen” – teszi hozzá Lakatos Attila.

A mintegy 2500-3000 négyzetméternyi ásatásra érdemes területen, ahol most hétvégi házak állnak, temetkeztek is eleink. Akár ezer holttest is lehet az egykori templomkertben, mivel az évszázadok alatt egymásra hantolták a holtakat – vélik a régészek. A konvent romjaiba azonban, ahová a rend fénykorában II. Istvánt temették, bármikor újra belekaphat a markológép, amíg védetté nem nyílvánítják a területet, ehhez pedig pénzre volna szükség.

„Amikor kijöttek az ingatlanvisszaadási törvények, mi minden lépést megtettünk, még perlekedtünk is ezért a két hektárnyi parcelláért. A perek során kiderült, hogy úgy oldották meg ennek a parcellának az elrablását, hogy fiktív személyek birtokába jutott és ezek adták el a jelenlegi tulajdonosoknak, a telekkönyvön nem lehet nyomon követni” – emelte ki Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premonteri nagyprépost apátja.

A rend így hiába perelt, más javaival egyetemben nem kapta vissza régi birtokát.

„Innen alapították a többi kolostorokat Magyaroroszágon. Egy magyar Premontré volt számunkra és ezért fontos. Szeretnénk egy kicsike kereszetet vagy emlékkápolnát létesteni, ahol minderről meg lehet emlékezni” – fűzte hozzá Fejes Rudolf Anzelm.

Romániában előszeretettel játsszák ki a szigorú műemlékvédelmi törvényeket, a lelőhelyeket ezért nem könnyű megvédeni. Amíg csak ilyen apró víkendház épül a konvent fölé, nem ériheti baj, ám egy manapság divatos villa alapozása felbecsülhetetlen károkat okozna Várad-hegyfokon.

Duna TV

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák