""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Székelyföldi önkormányzati naggyűlés – Mégis lesz teljes összefogás

Felkarolták a Magyar Összefogás Listáját támogató szervezetek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. Immár szinte biztosra vehető, hogy a Székely Parlament előfutáraként emlegetett testület első ülését május 23-án Székelyudvarhelyen tartják. A gyűlésre Kovászna, Hargita és Maros megye magyar önkormányzati képviselőit várják, így a polgármestereket, a helyi, illetve a megyei tanácsok vezetőit és képviselőit.

A Székely Nemzeti Tanács kedd esti közleményében jelezte: elhalasztják a testület május 23-ára tervezett ülését, hogy küldötteik részt vehessenek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen. Az Izsák Balázs elnök által aláírt dokumentumban az SZNT emlékeztet: január 22-i felhívásukban kérték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy mielőbb hívják össze a nagygyűlést. A kezdeményezés alapja azon elgondolás, hogy cselekvően elébe menjünk Románia küszöbön álló közigazgatási reformjának, és ez alkalommal választott köztestületek lépjenek fel az autonómiaigény érvényesítéséért.

„A székelyföldi önkormányzati nagygyűléssel szemben elvárásként fogalmaztuk meg, hogy pártkötődések fölött átnyúló egységben mondja ki többek között — érvényesítve több mint 210 000 székely akaratát —, hogy Székelyföld fel nem osztható, és be nem olvasztható, és csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell!” — áll a dokumentumban. Szerintük a székelyföldi önkormányzatok és a magyar pártok vezetői csak akkor tudnak megfelelni a népszavazáson az autonómia mellett kinyilvánított közösségi akaratnak, ha megértik, hogy egy parlament jellegű intézmény több mint párt, amely Székelyföld társadalmának értékeit, világnézeteket, értékrendeket, közösségi érdekeket átfogóan képes megjeleníteni. „A székelyföldi önkormányzati tisztségviselők többsége a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetséghez vagy a Magyar Polgári Párthoz kötődik. Ennek megfelelően ezen a kettős pilléren kell állnia a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek” — szögezi le a Székely Nemzeti Tanács vezetősége, reményét fejezve ki, hogy nem párt- vagy nem választási kampányrendezvényre kerül sor. „Ennek reményében halasztom el a Székely Nemzeti Tanács 2009. május 23-ára meghirdetett soros munkaülését, és küldötteink részt vesznek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen” — zárul az Izsák Balázs által kiadott közlemény.

A dokumentum kiadását követően Izsák Balázs SZNT-elnök a Háromszéknek elmondta: erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy a gyűlés előtt megfogalmazzák azokat az elveket, kritériumokat, amelyeket szeretnének érvényesíteni. Az összefogás kirajzolhatja Székelyföld határait, a nagygyűlés pedig a székely parlament előfutára lehet — fűzte hozzá.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lapunk kérdésére megerősítette, hogy május 23-ára tervezik a nagygyűlés összehívását. Mint mondta, a Magyar Összefogás Listája mögött álló szervezetek felkarolták az SZNT kezdeményezését, és hosszas egyeztetések után úgy tűnik, nincs akadálya a testület összehívásának. „Az autonómia pártok fölötti ügy, ezért Székelyudvarhelyre várjuk a három székelyföldi megye magyar önkormányzati képviselőit” — szögezte le a Háromszék ama kérdésére, hogy RMDSZ-es és MPP-s politikusokat is meghívnak-e.

Az MPP hétfői közleményében jelezte, hogy részt vállalna a nagygyűlés dokumentumainak kidolgozásában, a rendezvény szervezésében és lebonyolításában. „A Magyar Polgári Párt elengedhetetlennek tartja, hogy politikai érdekeken felülemelkedve, kampány- és választási szempontokat kizárva a székelyföldi autonómia ügyében létrejöjjön a teljes összefogás, ugyanakkor hittel vallja, hogy nem a szavak és ígéretek, hanem a tettek ideje jött el” — áll az alakulat elnöksége által aláírt dokumentumban. A polgáriak ugyanakkor öt javaslatot is megfogalmaznak. Elengedhetetlennek tartják, hogy a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlése határozatban mondja ki: Székelyföld jövője csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, az Európai Unió régiók létrejöttét támogató elvei szerint megalakuló, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el, minden székelyföldi önkormányzat határozatban kötelezze el magát Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozatala mellett, és ez ügyben írjon ki népszavazást, határozzanak az egységes Székelyföld jelképeinek elfogadásáról és használatáról. Kérik továbbá, hogy szülessen döntés egy olyan reprezentatív, paritásos alapon alakítandó, döntéseit konszenzussal hozó testület létrejöttéről, mely a továbbiakban minden, a régióban jelen levő helyi, széki vagy az egész Székelyföldet érintő kérdésben véleményt mond, irányt szab, és akár döntéseket is hoz (Székely Parlament), valamint hogy minden székelyföldi önkormányzati tisztségviselő ünnepélyes eskütétellel kötelezze el magát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása mellett, vállalja az ezzel járó politikai harcot és küzdelmet.

Farcádi Botond
Háromszék

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák