""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Tőkés László: Itt nem egy operett- történet megy végbe

„Egyfelől őrizni akarom a politikai identitá- som, másfelől viszont kész vagyok minden józan lehetőséget kihasználni közös ügyeink képviselete érdekében.” Tőkés László euró- pai parlamenti képviselőt a Csíkszeredában szervezett nemzetközi autonómiakonferencia után kérdeztük.

– Két éve Sógor Csaba bevállalta, hogy az RMDSz listáján a második helyen fog indulni. Eközben tudta, hogy ön függetlenként lesz jelölt. Mit jelent ez az ön számára? Milyen az önök együttműködése most?
– Az Európai Parlamentben a békés volt mindkettőnk magatartása. Túltettem magam azon, hogy azzal a nyilvánvaló szándékkal állították a lista második helyére, hogy ellenemben érvényesítsék az ő székelyföldi és egyházi szavazópotenciálját. Most pedig, hogy felkerült az új listára, természetesen zokszó nélkül alávetettem magam az új helyzetnek.

– Miért nem jelent meg az RMDSz múlt hétvégi kongresszusán?
– Annak kifejezéseképpen történt ez, hogy itt nem egy operett-történet megy végbe, nem a „szeressük egymást, gyerekek” története zajlik, hanem az értékek mentén való tudatos szövetkezés, amelynek során alárendeljük magunkat a közös céloknak. Ettől még nem változik meg az értékítéletem – például az Európa Tanácsi, az Európai Uniós és a NATO-csatlakozás idején az RMDSz által elszalasztott lehetőségek megítélése tekintetében. De ezen már túl vagyunk, most előre kell néznünk. Egyfelől őrizni akarom a politikai identitásom, másfelől viszont kész vagyok minden józan lehetőséget kihasználni közös ügyeink képviselete érdekében.

– Az európai parlamenti tapasztalata alapján mi a véleményük a nyugatiaknak Erdélyről? Változott-e ez a vélemény, amióta Románia tagja az Uniónak?
– Jobbik esetben tudnak Erdélyről, rosszabbik esetben Drakula országaként emlegetik, vannak, akik nem tudnak Erdélyről, és vannak, akiket még mindig frusztrál a párizsi békerendszernek az emléke, és nem akarnak tudni Erdélyről. A második kérdésre válaszolva: Románia tagsága hasznos Erdély szempontjából, mert rendre elárulják magukat. Ismerjük a kommunikációnak azt az elvét, hogy még az is jobb, ha valakiről csak rosszat mondanak, mintha meg sem említik. Ha Románia beszél Erdélyről, és rosszat mond a magyarokról, még az is jobb, mintha némán hallgatna.

– Hogy bírja ezt a rengeteg szereplést, az iramot?
– Úgy, mint akinek át kell úsznia egy hatalmas vizet, és akármennyire erősen hajt, még mindig nem közelít a másik part, és még erőt kell gyűjteni ahhoz, hogy átérjen a túlsó partra. Mindig lélegzethez jutok, hitre jutok, és megyek tovább.

– Mire marad még ideje?
– Minimális idő jut a családra, a feleségemre, a gyermekekre. Sokszor komoly kritikát is kapok tőlük. Aztán egy-egy negyedóra-félóra a kertészkedésre. Ezenkívül hetente legalább egyszer szakítok időt az úszásra, szaunázásra, a felfrissülésre, ugyanis ezt a gyilkos iramot másképp nem lehet bírni.

– Milyen zenét hallgat, például amikor utazik?
– A Bartók Rádió műsorát szeretem. Mindig színvonalas komolyzenét sugároz, és az megnyugtat. Másfajta zenének – még ha szeretem is – nincs nyugtató hatása rám. Természetesen legtöbbször a híreket hallgatom. Egy közéleti embernek még álmában is tudnia kell felelni a feltett kérdésekre, úgyhogy ez szakmai követelmény.

Kovács Noémi , erdely.ma

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák