Archive

Monthly Archives: május 2009

Pünkösdvasárnap a Gyimes völgyében

Fotó: Tankó Zsófia

Gyimesbükk az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. A falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ. Pünkösd vasárnapján több ezren gyűltek össze a Rákóczi várral szembeni Kontumáci kápolnánál, megáldották az erdélyi főegyházmegye 1000 éves fennállása emlékére állított keresztet, illetve azt a 10 fenyőfát is, ami a Szent István-i egyházmegyéket jelképezi. A szentmisét a Duna Televízió élőben közvetítette.

Megérkezett a gyimesbükki vasútállomásra a Székely gyors

A 850 csíksomlyói zarándokot szállító különvonat pénteken reggel indult Budapestről. A címeres magyar mozdony ma a hajdan legkeletibb MÁV-őrháznál is tiszteletét teszi.

Újraéltük a gyimesi csodát. A magyar zarándokvonatot hihetetlen szeretettel és örömmel várták a gyimesiek. A 13 kocsiból álló szerelvény a nehéz terepen három mozdony húzta, a Nohab elé két erős villanymozdonyt kapcsoltak Madéfalván.

A gyimesbükki vasútállomáson a helybeliek, viseletbe öltözött táncosok és zenészek mellett óriási tömeg várta a Székely gyorsot. Nagyon sok zarándok jött át a tegnapi csiksomlyói búcsúból.

A 17-es Nohabot délután lekapcsolták a zarándokvonat éléről, és a mozdonyvezetők elgördültek vele a 30-as számú MÁV-őrházhoz, amit határokon átívelő összefogással mentettek meg tavaly az enyészettől. A címeres mozdonyt ezrek várták a hajdan legkeletibb MÁV-őrháznál, a Taros folyó mindkét partján.

Éjszaka 800 zarándok virrasztott a csíksomlyói Kegytemplomban

Évszázadok alatt alakult ki a virrasztás rendje: a keresztaljak együtt ülnek le a templomban. Vezetőjük imába vagy énekbe kezd, amihez a többiek csatlakoznak. A kereszténység legnagyobb ünnepeit, a karácsonyt, a húsvétot és a pünkösdöt virrasztással várják a hívők, így készülnek fel lélekben arra, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. A Duna Televízió 17 alkalommal közvetítette élőben a csíksomlyói búcsút, idén pedig az éjszakai virrasztást is láthatták a nézők. A kegytemplomban a hagyományoktól eltérően idén a fiatalok is virrasztottak.

Barlay Tamás, a Duna Televízió vallási műsorainak főszerkesztője elmondta: „Ez szokott lenni, főleg a második vatikáni zsinat után terjedt el, hogy az ifjúságra nagyobb hangsúlyt fordítanak. Csíksomlyón a kilencvenes évek elején kezdődött az, hogy az ifjúságnak külön legyen egy virrasztása, ez általában csobotfalvi Szent Péter templomban szokott zajlani, de most a milleniumi évre való tekintettel itt van a kegytemplomban”.

Duna TV

,,Minden megosztó szándék ellenére egy nemzetet alkotunk” – idén is többszázezren vettek részt a Csíksomlyói búcsun

Többszázezren vettek részt szombaton a 443. csíksomlyói búcsún. A zarándoklat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának 1000. és a ferences rend 800. éves jubileumát is köszöntötte.

Már reggel benépesedtek zarándokokkal a csíksomlyói kegyhely felé vezető utak. Egymást követték a keresztalják, énekelve, imádkozva zarándokoltak a kegytemplom felé.

Görföl Vilmos, Nagymegyer, Csallóköz – Felvidék: „Látom itt a magyarság összefogását és nagyon tetszik, hogy ilyen sokan eljönnek.”

Ferencz Csaba – Szent István Lovagrend, Budapest:
„Szent István király alapítása lévén, nekünk úgy gondoljuk, hogy kötelességünk, a király maga is a Szent Szüzet rendkívüli módon tisztelte, hisz mindnyájunkat neki ajánlott fel. Nem is tehetünk mást, itt kell lenni, meg hazajöttünk.”

Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye:
„A csíksomlyói búcsú mindig fontos és mindig jelentős, mert 1567 óta népünk megfogadta, hogy ha az ősök hitéhez hűek maradhatnak, a Szűzanya segítségével, minden évben pünkösdszombatján elzarándokolunk ide. Az ősök ígérete is kötelez minket, de a mi nehézségünk, nyomorunk is, mert mindig rászorulunk arra, hogy a Szűzanya továbbra is segítsen.”

Németh Zsolt elnök, Magyar Országgyülés Külügyi Bizottsága:
„Kinőtte magát Csíksomlyó egy olyan eseménnyé ami a világ magyarság életében talán a legfontosabb esemény.”

Tőkés László EP-képviselő:
„Osztozunk a Gyulafehérvári Katolikus főegyházmegye 1000 éves évfordulójának örömében, hiszen egy tőről fakad a kereszténység.”

Borboly Csaba elnök, Hargita megye Tanácsa:
„Csíksomlyó talán a világ magyarságának az a zarándokhelye, ahova mindannyian el kell jöjjünk és igazából ahhoz a megújuláshoz, lelki megújuláshoz, amelyre minden évben szükség van, ezt a zarándokutat meg kell tegyük.”

Gál Kinga EP-képviselő:
„A környezetünk erkölcsi válságán nekünk kell segíteni, nekünk kell változtatni azért, hogy a magyar családok újra megerősödjenek azért, hogy a gyermekeink egy másfajta jövőt tudjunk átadni.”

Mezőkeresztesi zarándok

„Krisztussal ezer esztendeig.” Ez volt az idei csíksomlyói búcsú mottója. Az 1000 éve Szent István alapította Gyulafehérvári püspökség korábban a kalocsai érsekséghez tartozott, ezért választották a Kalocsa-kecskeméti érseket az idei búcsú szónokául. „Itthon vagyunk, a magyar nemzet szíve dobog itt. Örömünket, bánatunkat hoztuk ide a Szűzanyához, kezdte ünnepi beszédét Bábel Balázs érsek, aki beszédében az erkölcsi értékek fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.

„A világ és benne a mi magyar népünk is nagy válságban van. Azért hozom elő a magyarországi életünk gondjait és bajait mert az ottani élet kivetül a világ összes magyarjára és ha jól meggondoljuk mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk.”

Értékválság van, mindent pénzzel mér a világ. Az értékválságot könnyen az államcsőd is követheti. Az emberiség őssejtjét, a családot is rombolják. A kisemmizettség, depressziós lelkület sújtja a nemzetet, emberileg nincs remény, de Krisztust követve és kéréseinek eleget téve megmaradhat nemzetünk.

„Nem vette le rólunk kezét a Magyarok Nagyasszonya. Összetartozunk, össze kell fognunk!” – erre kérte a jelenlévőket az ünnepi szónok. A zarándokok az esőben is végigvárták a szentmisét.

Csúcs Mária
Duna Tv, Híradó
Fotók: Kovács Csaba

Csíksomlyón a magyarság erkölcsi válságára is figyelmeztettek – film

Fotó: Kristó Róbert

A világ és a magyarság egyaránt nagy válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak – fejtette ki Csíksomlyón elhangzott szentbeszédében az ünnepi szentmise szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

Több százezer ember gyűlt össze a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő Nyeregben, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton.

A magyarság képviselői a tengerentúlról, a Kárpát-medencéből, magyarországi városokból, Erdély településeiről, Európa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak jelen, tiszteletükre az idén is rendeznek külön csángó misét.

Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen Csíksomlyón, az ismert politikusok – Tőkés László, Gál Kinga, Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Lezsák Sándor – is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek.

A mostani csíksomlyói búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnök-helyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a tömeghez.

A rendezvény meghívottja, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ünnepi szentmise szónoka volt. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak.

Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mélyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimádatra. Ennek az értékválságnak az eredményeként az érsek szerint az emberiség „őssejtjét”, a családot is rombolják.

Szót emelt a kisemmizettekért, az „adósság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátástalanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell – hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nemzet megmarad, újjászülethet – mondta Bábel Balázs.

A tömeg méltóságteljesen énekelte el a pápai, a magyar és a székely himnuszt. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt.

A rendfenntartó erők mintegy hatszáz tagja biztosította az utakat. A mentők nyolc kocsival vonultak ki a helyszínre, gyors ellátásban részesítették a rászorulókat.

A Kegytemplomhoz vezető Pék utcát az idén nem népesítették be nagy számban az árusbódék, az árusok csak magánterületen, a nyitott kapukon belül kaptak engedélyt portékáik eladására.

Duna TV

Össznemzeti találkozó Csíksomlyón

Fotó: Incze Imre

Tavaszi ünnepeink sorában pünkösd időrendben az utolsó nagy ünnep. A húsvétot követő hetedik vasárnapra esik. A magyarságnak különösen kedves ünnep, mert hosszú idők óta ezen a napon keresik fel a csíksomlyói Szűz Máriát, segítségét kérve a nemzet megmaradásához. Az utóbbi években egyre többen zarándokolnak a Somlyó hegyére, Csíksomlyó a magyarság együvé tartozásának jelképe lett. Idén pünkösd szombatján reggeltől vonulnak a keresztalják a kegytemplom elé, majd a somlyói nyeregbe, a hármashalom-oltárhoz, ahol 12.30 órakor kezdődik a búcsús szentmise.

Búcsús történelem

Honnan ered az ünnep, milyen szellemi értékekből táplálkozik Csíksomlyó misztériuma, miért (volt) fontos a hívő és nem hívő embernek maga a zarándoklat? Főleg a középkori Európában volt elterjedt a búcsújárás az ismert szenthelyek felé. A Rómába, Jeruzsálembe, Santiago de Compostelába igyekvőknek többféle megnevezése és többfajta indítéka volt. Sokan azért vettek vándorbotot a kezükbe, hogy a kegyhelyeken imádkozva megerősítést nyerjenek hitükben. Mások bűneik megbocsátását szerették volna elérni az önként vállalt, megpróbáltatásoktól sem mentes útjukkal. Megint mások életük végét érezve kívántak olyan helyre érkezni, ahol majd haláluk után szent földbe temetik őket.

A latin „peregrinus” szó eredetileg olyan embereket jelölt, akik otthonuktól távol, mondhatni száműzetésben, idegenként éltek. Átvitt értelemben a keresztény ember is idegenként él e földön, útban Jézus Krisztus országa, mennyei birodalma felé, de bármely kultúrában ismerős gondolat, hogy csak átutazók vagyunk a földön, így mindenki zarándok.

A zarándoklat „intézményesített” formája szoros kapcsolatban áll a XI. századi keresztes háborúk meghirdetésével, hiszen a kereszteseket egyszerűen peregrininek nevezték. A zarándoklelkület igazából mégis a vezeklés és a lemondás gondolatában fejeződik ki, hiszen a zarándokok azzal a céllal indulnak útnak, hogy ereklyék mellett imádkozva valamelyik szent közbenjárását kérjék. A középkorban kialakult ereklyekultusz lett a zarándokutak fő mozgatórúgója. Az ereklyéktől azt várták a zarándokok, hogy Isten csodát tegyen.

Magyarországról csoportos zarándoklatról a XIV. századból valók az első adatok. Több korabeli forrás megemlíti az Aachenbe keresztekkel, énekszóval, gyertyával bevonuló magyar búcsúsokat. Ekkor a zarándokok nagyrészt egyházi vagy világi hatóságok súlyos bűnök elkövetéséért kirótt büntetését rótták le. A török hódítás idején a búcsújárások néhány helyre szorultak vissza, így Andocsra és Szeged-Alsóvárosra.

A búcsúsok útközben nemzedékeken keresztül azonos családoknál szálltak meg, a pihenés, az étkezés helyei emberöltőkön keresztül azonosak voltak. A kegyhelyre érkezéskor az elérhető kegytárgyakat kendőikkel, ruháikkal, virággal, zöld gallyal megérintik, hogy erejük átáramoljon a kendőbe. Főleg magánházaknál vagy zarándokházakban szálltak meg, az éjszaka folyamán keresztutat jártak, a templomi éjszakázás több helyen élő ősi gyakorlat. Csíksomlyón napkelte előtt ismét megjárták a „Jézus hágóját” (keresztút), s várták a napfelkeltét. A keresztény búcsúk idején egy napon többször is szentmiseáldozatot mutatnak be.

Babba Mária

A csíksomlyói búcsú története — bár írásos bizonyíték nincsen rá — a kereszténység előtti időkben gyökerezhet, hiszen a Napba öltözött Asszony, az ősi Boldogasszony, a Babba Mária máig ható tisztelete erre utal. Kis- és Nagysomlyó hegye profán értelmezésben is több okból válhatott a zarándokutak célpontjává: központi és vonzó fekvése, könnyű megközelíthetősége, na meg a hegy alól feltörő tiszta vizű gyógyforrás. Erre épülhetett rá a zarándoklatok transzcendens dimenziója.

Feljegyzés a XV. századból maradt fenn, ekkor már virágzott a Boldogságos Szűz Mária — Babba Mária — tisztelete a székelyek körében. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdította a népet, hogy legyen segítségére a ferences szerzeteseknek a templomépítésben. Viszonzásul búcsút engedélyezett a jótevőknek. Korabeli dokumentumok szerint a kegytemplom építését azzal indokolta a pápa, hogy „a hívek sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik odagyűlni Máriát tisztelni”.

A Nagysomlyó csúcsán eredetileg királyi vár állott, alatta a Sóváron szerzetesi kolostor. A Kissomlyón pedig egy kis kápolna a Megváltó tiszteletére, ezért Salvator-kápolnának nevezik. Szentélyé­nek stílusa az Árpád-korra utal. A hagyomány szerint az Árpád-kori kis kápolnát még Szent István építtette a Gyula erdélyi fejedelem fölött aratott győzelme emlékére 1002-ben, így a Somlyó-hegy már a magyar kereszténység korai időszakában is kultikus hely lehetett.

1567-ben fordulat következett be a csíksomlyói búcsújárás történetében. János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. István gyergyóalfalusi plébános vezetésével a nép fegyvert fogott hite védelmében. A „sereg” pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, ahol a Babba Mária segítségét kérték. A Hargitán zajló csata győzelemmel ért véget, és a győztesek nyírfaágakkal ékesített lobogókkal vonultak hálát adni a Szűz Máriának. Ezután fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a hagyományt tartják ma is.

A nemzet egységét jelképezi

Manapság a búcsús keresztalják a kegytemplom előtt gyülekezve indulnak a két Somlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárnál tartandó szentmisére. A közeli falvakból hajnalban indulva gyalog teszik meg az utat, de a távolabbi zarándokok is a Szék útján, majd legalább a szabadtéri oltár elé gyalog vonulnak fel. Külön színfolt az általában viseletben érkező csángómagyarok keresztaljai, akik ősi titokként őrzik abbeli hitüket, hogy a pünkösdi felkelő Nap tüzes korongjában az arra érdemesek megláthatják a Napba öltözött Asszonyt. Ezért a hegy lábánál, immár sokakkal együtt, várják a napfelkeltét.

A Boldogasszony-tisztelet ma tömegeket vonz Csíksomlyóra, vallási hovatartozástól függetlenül. A kíváncsiskodókat leszámítva azok éreznek indíttatást a zarándoklatra, akik magyarságukat ma is egyfajta csodaként élik meg. Csíksomlyó a nemzet egységét hivatott bizonyítani.

Híres zarándokhelyek

A csíksomlyói zarándoklat előkelő helyet foglal el a nagy búcsújáró helyek között. A katolikus világ legismertebb és leglátogatottabb helye Lourdes. 1858. február 11-én délben a Szűzanya itt jelent meg hófehér ruhában, kék övvel a derekán, jobb karján aranyszálra fűzött kristálygyöngy olvasóval a tizennégy éves francia munkáslány, Soubirou Bernadette előtt. A jelenések helyén a sziklabarlangban forrás fakadt, amelynek vize a mai napig számtalan csodás gyógyulást eredményez. Bernadette-et 1933-ban avatta szentté az egyház. A zarándokok azóta is özönlenek Lourdes-ba, ma évi ötmillióra tehető az ide látogatók száma.

Fatima világhírű portugáliai kegyhely. 1917. május 13-tól október 13-ig havonta megjelent három gyermeknek a Szűzanya. Egy törpetölgy lombjaira fényes felhőn ereszkedett alá. A bárányokat legeltető gyermekeket a rózsafüzér napi imádkozására buzdította. Az októberi jelenésnél 70 000 zarándok látta a híres „napcsodát”. Szűz Mária három titkot közölt a gyermekekkel, közülük kettőt a felnőtt Lucia nővér 1941. augusztus 31-én levélben közölt a megyéspüspökkel, aki azokat XII. Pius ötvenéves püspöki jubileumán — 1942-ben — nyilvánosságra hozta. A harmadik titkot Lucia nővér zárt borítékban adta át a lelriai püspöknek, aki azt később a lisszaboni nuncius által eljuttatta Rómába XXIII. János pápának. 1996 óta II. János Pálon kívül Ratzinger bíboros — a jelenlegi XVI. Benedek pápa — is tud a titokról, de nyilvánosságra nem hozták.

Nagy zarándokhely még Santiago de Compostela vagy a lengyel Czesztohowa, de Csíksomlyó lassan fölzárkózik hozzájuk, hiszen nemcsak magyarokat vonz a csodás kegyhely, hanem más anyanyelvű keresztényeket is.

Ferencz Csaba
Háromszék

2

Épül- szépül Sarmaság nagyközség

Ha bármit is tanulhattunk a történelemből az ez:

“A hatalom korrupt: az abszolut hatalom, pedig abszolut korrupt.”
– Lord Acton, angol történész, 1834 – 1902.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy Sarmaságon igenis dolgozik a helyi polgármesteri hivatal. Számomra, egyszerű halandó számára ez úgy érzékelhető hogy utcánkban, a Csergeték (Crinului) utcában kanalizálási munkálatokat végeznek, útkövezést kezdeményeztek, ami ténylegesen, komolyan állítom: nagyszerű dolgok. Futó helyi pletykák szerint ezeket a munkálatokat a Hársfa (Teilor) utcában is el fogják végezni… Végre történik valami jó, gondolják az utcabeliek, véleményem szerint teljesen jogosan.
Mit is jelent, mi történhet a kulisszák mögött, a megyei és helyi RMDSZ- nél ?
Ha a dolgokat kicsit kronológiai sorrendben megvizsgáljuk, akkor könnyen észrevetjük az RMDSZ Sarmaságon kifejtett tevékenységében történt gyökeres változást, ha úgy akarod törést, magyarán: a tavalyi helyhatósági választások eredményeinek publikálása óta a Sarmaság községbe áramló központi pénzek mennyisége óriási mértékben növekedett. Miért meri szerénységem állítani mindezt ? Egyszerű: az elmúlt egy év alatt, az RMDSZ- nek a hatalomból való eltávolítása ide, globális gazdasági válság oda, az említett helyhatósági választások óta szerény becslések szerint is több mint 20- 30 milliárd régi lejnyi pénzbeáramlás történt községünkbe. Fenti összeg csak egy becslés mert szerintem a valóságban ettől inkább több mint kevesebb pénz érkezhetett. Ami természetesen szép, hasznos és üdvözlendő .
Úgy is mondhatnánk (azok akik kicsit is ismerik a megyei állapotokat) hogy a megyei RMDSZ megváltoztatta földrajzi- helységfejlesztési prioritását, konkrétan: az ugyancsak szilágysági község, Kraszna helyett bizony az egy évvel ezelőtti helyhatósági választások óta Sarmaság lett a (megyei tanácstól vagy más forrásokból) politikailag megszerezhető központi és nem központi pénzek célállomása.
Gratulálok a megyei RMDSZ- nek azért, hogy lassan már egy éve Sarmaságot tekinti megyei szinten az első számú fejlesztendő célpontnak ! További sok sikert kívánok !
RMDSZ- berkekben politikai- gazdasági- helységfejlesztési paradigmaváltásnak voltunk tehát tanui az elmúlt egy évben Sarmaság vonatkozásában. Ez van…
Ha gonoszkodni akarnák kicsit, akkor azt mondhatnám hogy mindez a helyi MPP megjelenésének és fentebb említett helyhatósági választásokon történt eredményének köszönhető (ugye tudjuk: három MPP tanácsos bejutása a helyi önkormányzat döntéshozó szervébe, tanácsosok akiket minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen módon kiszavaznak, kinéznek, kitudnak maguk közül az RMDSZ- es tanácsosok felső – ti. megyei utasításra – de ez már ,,más káposzta’’ ahogy magyar nyelvterületeken használatos). Lassan közhelyszámba megy, de ugye megjelent a politikai alternatíva az egyszerű ember számára, megjelent ,,az RMDSZ konkurrenciája’’, ahogy a mindennapokban mondani szokás. Ez pedig ugye, merem állítani: vagyis a politikai konkurrens megjelenése egyfajta teljesítménykényszert szült. A vezető pártnak bizonyítania kell választóinak, mert már csak három évecske és jönni fognak a következő helyhatósági választások és bizony a jövőben ezek után a választópolgároknak már nem lehet azt mondani ugye, amit eddig, mondjuk hogy  ha nem tetszik nektek az RMDSZ, akkor szavazzatok román pártra meg hasonló blődségeket.
Szóval az RMDSZ- nek tetszik, nem tetszik nincs mese: bizonyítania kell. Na de még mielőtt megsajnálnánk a Seres Dénes országos képviselő, megyei elnök által ,,fémjelzett” (ugye emlékeztek: ő volt az aki azon a bizonyos szatmári kongresszuson hivatalosan kezdeményezte és el is érte a Tőkés László püspök akkori tiszteletbeli RMDSZ elnök kiebrudálását posztjáról – de ez megintcsak más káposzta – ezért ezzel sem foglalkozunk itt bőven) RMDSZ funkcionáriusok nehéz sorsát, mert azt azért ne felejtsük, hogy ha történetesen fordítva lenne, és az MPP vezetné a községet, akkor a versenyhelyzet miatt neki is dolgoznia és bizonyítania kellene a választópolgárnak. Maradjunk talán annyinál hogy nem történik más mint az hogy : VÉGRE A DOLGUKAT (igaz kicsit, de) VÉGZIK VÁLASZTOTTJAINK ! De hát normális világban ez lett volna eddig is a dolguk, ezért kapták- kapják a fizetéseket, különböző anyagi juttatásokat (szolgálati kocsi, ingyenes üzemanyag, stb…), meg hát nem anyagi síkon vonatkoztatva: a sarmasági polgárok megbecsülését. Megbecsülés, ami talán a legfontosabb, mert hosszú távon, ha tetszik nekik, ha nem mégis az egyszerű választópolgár dönti el sorsukat.
Ezért igenis jó és helyes a politikai versengés, teljesítménykényszert (ha úgy tetszik fejfájást) okoz a résztvevőknek, a politikai pártoknak, aminek maga az egyszerű polgár a legnagyobb haszonélvezője, mondhatnánk… Elméletben.

De nem mondjuk … Miért is nem tesszük, nem tehetjük teljesen nyugodt lélekkel? Mit is keres itt az aktuális topic- nyitó elejére beszúrt idézet ?
Szerintetek milyen hatással van az MPP puszta létének ténye a helyi abszolút hatalomra ? Esetleg a hatalom mértékére vagy a korrupcióra, vagy mindkettőre ? Miért is utálják bizonyos hatalmon levő RMDSZ- es tisztségviselők annyira az MPP- t és a párt- szimpatizánsokat ? Van- e valami jelentése Lord Acton fentebb idézett mondatának a ma Sarmaságára vonatkoztatva ?

Véleményetek?

Admin.
U.i. Hajrá Sarmaság ! Hajrá Sarmaságiak !

Tőkés László és Gál Kinga az ezeréves határhoz látogatott

Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás Listájának vezetője vendégével, Gál Kinga Erdélyből elszármazott fideszes EP-képviselővel, képviselőjelölttel Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, képviselőjelölt társaságában ma délelőtt a Gyimesekbe látogatott.

Első állomásukon, Gyimesbükkön Deáki András fogadta őket. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyezettje kifejtette: a magyar ügy egységét jelzi, hogy itt, Gyimesbükkön olyan EP-képviselők, mint Gál Kinga és Tőkés László együtt vannak jelen. Szilágyi Gál Kingát külön üdvözölve elmondta, hogy a Fideszen belül nagy elkötelezettséggel és szakértelemmel látta el az erdélyi magyarok képviseletét, Tőkés Lászlóval szövetségben együtt mutatják be a magyar ügyet az Európai Parlamentben. Egy hete Orbán Viktor volt a vendégünk, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, és a Fidesz-MPSZ elnökének szavait is megidézve felhívta a figyelmet: június 7-e egyben vizsga is lesz, ettől függ, hogy mennyire lesz erős az erdélyi-magyarországi-felvidéki összefogás.

Gál Kinga köszöntése után örömét fejezte ki, hogy ilyen szimbolikus helyeken találkozhatnak. Hozzátette: „Azért vagyunk itt, hogy a szövetséget erősítsük, mert nem mindegy, hogy ki kerül be az Európai Parlamentbe. Európában van, lehet magyar kérdés, de csak akkor, ha kérdéssé tesszük. Az EU azt tanította, hogy helyettünk senki sem oldja meg problémáinkat, minden náció a maga érdekeiért küzd. Egy másik Magyarországot kell építenünk, és az itt jelenlévőkkel együtt itt is ezt tesszük.”

Tőkés László beszédét egy tanulságos Kányádi-idézettel kezdte, mely így hangzott: „Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk”. A költői megfogalmazás kifejezi önazonosságunkhoz való ragaszkodásunkat, maradjunk tehát hűek önmagunkhoz, fogalmazta meg nemzeti imperatívuszunkat. A püspök köszönetet mondott a határok feletti közös reggeliért, hiszen a vendégek Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről érkeztek. „Csak a

tudatunkban léteznek trianoni határok, ezek belénk vésődtek, de gyakorlatilag már rég lebomlottak, akárcsak a berlini fal. A közös fellépés egyik célja: lebontani a belénk vésődött határokat” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. – Június 7-én ugyanabba a parlamentbe, egyazon nemzet küldi képviselőit, függetlenül attól, hogy melyik ország állampolgárai – tette hozzá. Végezetül Tőkés László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha minden magyarországi állampolgár eljönne tíz napra Erdélybe, megváltozna Magyarország népének szemlélete az elszakított területek ügye iránt.

Ezután a vendégek elsétáltak az Ezeréves Határhoz. Itt a mindenki által csak Guszti bácsinak ismert, az egykori MÁV-őrházban berendezett vasúttörténeti múzeumalapítója fogadta a delegációt, végigvezetve a hadtörténetű jelentőségű kiállításon, melyért több kitüntetést is kapott. Tőkés László, Gál Kinga és Szilágyi Zsolt a Rákóczi vár romjait is megtekintették, majd a Magyarországról érkező nosztalgiavonatra váró kárpát-medencei népes magyar sereglet tagjait tisztelték meg egy rövid kézfogás és közvetlen beszélgetés erejéig.

A koradélutáni órákban Tőkés László és Gál Kinga, valamint az EMNT alelnökei, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot látogatták meg, délután 5-től pedig részt vesznek Böjte Csaba csíkszeredai könyvbemutatóján a Segítő Mária Gimnázium dísztermében.

A delegáció szombaton a csíksomlyói búcsúra zarándokol el.

erdely.ma

A leváltáshullám haszna

Egyelőre nem tudni, a telhetetlenség, a hatalmi arrogancia vagy jól megfontolt stratégia áll a román kormánypártok székelyföldi tisztogatási hadjárata mögött. Tény: gátlástalanul, a jóérzés és együttélés minden szabályát felrúgva igyekeznek kezükbe kaparintani a hatalmat, bebizonyítani: itt, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is ők az urak, rajtuk áll vagy bukik, ki maradhat vezető tisztségben, mire fordíthatóak a központi költségvetésből leosztott pénzek. Azt a gyarmatosító politikát folytatják, melyről hajlamosak voltunk azt hinni, elmúlt idők rossz emléke csupán.

A józan ész, a politikai logika, sőt, még a félszájú elnöki intelem is azt diktálta volna: hagyják békén régiónkat, ne bolygassák a kialakulni, stabilizálódni látszó helyzetet. Az eddig csak félgőzzel megfogalmazott autonómiakövetelések legnagyobb fékezője éppen a székelyföldi jóléti társadalom megteremtése, az egyszerű emberek elégedettsége lett volna. Nem így történt. A román prefektus már beiktatásakor jelezte, az államhatalom megerősítését tekinti egyik legfontosabb céljának, a román pártok vezetői telhetetlenül osztozkodnak pénzen és funkciókon, igyekeznek megkaparintani minden megfoghatót.

Egy dolgot máris sikerült elérniük, a székelyföldi magyarok ismét nem érzik biztonságban magukat szülőföldjükön, nem látják szavatolva megmaradásukat. Sokan emlékeznek még a mostanihoz hasonló időkre, következményeit saját bőrükön érezhették. Rövid történelmi visszatekintés elegendő felmérni, hogyan tűnt el néhány évtized alatt a magyarság Nagyváradról, Kolozsvárról, hogyan billent át a nemzetiségi arány Szatmáron, Marosvásárhelyen. Hiba tehát azt hinnünk, hogy itt, a Székelyföldön 70—80 százalékos többségünkkel biztonságban vagyunk.

A mostani tisztogatásnak lehet egy hatalmas hozadéka: ráébredünk, illúzió volt azt hinnünk, autonómia nélkül is biztosított megmaradásunk. Ennek eléréséért azonban cselekednünk kell, erőteljesen és tömegesen hallatnunk hangunkat. A stratégia kidolgozása, a szervezés politikusaink dolga, a mi feladatunk melléjük állni, nem ezren, tízezren, hanem akár százezres tömegekben. Ha ez megtörténik, bebizonyítjuk, hogy nem könnyen ide-oda terelhető nyáj vagyunk, hanem erős közösség, amely tudja, mit akar, és hajlandó ezért tenni is. Ez lehet megmaradásunk záloga.

Farkas Réka
Háromszék

Tőkés László pünkösdi üzenete

Lelkipásztor és Pap Testvéreimnek, valamint Gyülekezeti Közösségeiknek
Erdélyi Egyházaink ökumenikus közösségében

Kedves Szolgatársaim! Krisztusban szeretett testvéreim!

Idén a közelgő európai parlamenti választások szinte egybeesnek Pünkösd ünnepével. Ez a különleges körülmény indít arra, hogy a kettő együttes vonatkozásában keresselek meg levélbeli üzenetemmel.

A különböző nyelveken szólók tolmács nélkül nem értik egymást, vagy csak akkor igen, hogyha egymás nyelvét megtanulják.

Ugyanez a szó átvitt értelmében is igaz: nem értjük egymást, hogyha csak egymás nyelvén meg nem tanulunk beszélni, hacsak valaki egymás megértésére nem juttat bennünket.

Pünkösd szent ünnepén ez a kivételes csoda ment végbe: „a minden nép közül valók… mindegyike a maga nyelvén hallá” az Apostolt szólani (Csel. 2,5-6).

Profán – világi – értelemben ez a „csoda” megy végbe az Európai Parlamentben. Minden nép fia a saját nyelvén szól és ír, és – az egymás iránti tiszteletnek, no meg a nagyszerű tolmácsolási rendszernek köszönhetően – mindenki a saját nyelvén hallja és olvassa a beszédet.

Súlyos és sokrétű válság sújtotta világunkban nem értjük egymást, nem értjük helyzetünket. Az Unióban egységesülő Európa célja a megértés munkálása – a kölcsönös türelem és elfogadás és a népek, nemzetek közötti szolidaritás szellemében; másfelől a válság leküzdése, a kialakuló kritikus helyzetek kezelése és a valamennyiünket érintő gondok, problémák és ellentétek megoldása érdekében. Ezt elősegíteni Európa Egyházainak nemes hivatása és szent kötelessége.

Valamennyi válságjelenség közül Európa erkölcsi válsága a legsúlyosabb, mely – egyebek mellett – keresztény örökségünknek az Unió általi kiiktatásában mutatkozott meg. A kommunizmus korszakából szintén ezt a fajta válságot örököltük.

Erdély nagy püspökének, Márton Áronnak a példáját követve jelenlegi helyzetünkből a kiutat Krisztusba vetett hittel kell keresnünk. Makkai Sándor püspök megfogalmazása szerint Erdély ügye nem annyira politikai, mint inkább erkölcsi kérdést jelent számunkra. Erdélyi magyarságunk szolgálata, érdekeinek védelme és felemelkedésének előmozdítása ugyanis – elsőrenden – hitbéli, erkölcsi kötelességünk.

Mindezeket szem előtt tartva és Egyházaink népének javát keresve – nemzeti közösségünk ügyének európai képviselete semmiképpen sem lehet közömbös számunkra. Éppen ezért, a küszöbön álló európai parlamenti választások eredményes lebonyolításának, illetve az erdélyi Magyar Összefogás európai képviselő-jelöltjeinek a hathatós támogatására kérem fel Lelkipásztor- és Paptestvéreimet, valamint Gyülekezeti Közösségeinket – nem utolsósorban Egyházaink jól felfogott érdekeinek a méltó képviseletét is fontosnak tartva.

Az első Pünkösd napján, Isten Szentlelkétől megteljesedve és Péter, valamint a többi apostol szavától meghatva, a sokaság ezt kérdezte: „Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?” (Csel. 2,37)

A cselekvő hit szellemében, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Hozzátok, hogy jó lelkiismerettel legyetek segítségünkre a közelgő európai parlamenti választásokon. Arra kérünk, hogy Gyülekezetetek minden szavazójogú Tagját mozgósítsátok a 2009. június 7-i európai választáson való, öntudatos részvételre – ezáltal is hozzájárulva a példás erdélyi magyar összefogás mostani és jövőbeli megvalósulásához.

Kegyelem Néktek, és békesség Istentől!

Nagyvárad, 2009. május 25.

Tőkés László
európai parlamenti képviselő

Nem valósult meg a teljes összefogás Nyárádszeredában

Az RMDSZ nyárádszeredai szervezete ötödik alkalommal akadályozta meg, hogy a Települési Székely Tanács (TSZT) által benyújtott határozat-tervezetet – amellyel egy helyi autonómia-népszavazás kiírását kezdeményezte – a város önkormányzati testülete elfogadhassa. A TSZT azon megállapodás-javaslata, amely azt a célt szolgálta, hogy az EP-választásokra Nyárádszeredában és a Nyárád mentén teljes összefogást valósítson meg, meghiúsult.

Nyárádszereda Települési Székely Tanácsa és a Magyar Polgári Párt helyi szervezete által ötödször iktattatott – az autonómia-népszavazásról döntő – határozat-tervezetet az RMDSZ-es polgármester nem tűzte napirendre a május 27-én, szerdán lezajlott tanácsülésen. A TSZT -elnök próbálkozását, hogy a tervezetet mégis tárgyalja a tanács, elvetették. Kezdetben 6-6 volt az állás. A 4 MPP-és és a két független támogatta, 6 RMDSZ-es ellenezte az autonómiáról szóló tárgyalást. Az RMDSZ 1 tanácstagja tartózkodott. Ekkor egyik késve érkező RMDSZ-es előljáró csatlakozott a nemmel szavazókhoz és az RMDSZ ismét győzelmet aratott.

Az RMDSZ tehát ismételten győzött a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, és a függetlenek felett. És győzött azok felett a nyárádszeredai székely-magyar emberek felett, akik 2007-ben szinte 100 százalékban szavazták meg azt, hogy Székelyföld legyen autonóm régió és Nyárádszereda város, mint közigazgatási egység ehhez az autonómiához tartozzon. Annak ellenére, hogy a TSZT és az MPP által kinyújtott kezet az RMDSZ megint félrelökte, a TSZT és az MPP helyi vezetői nem buzdítják tagjaikat és szimpatizánsaikat arra, hogy ne menjenek el szavazni június 7-én. Az autonómia ügyét az Európai Unióban is képviselnie kell Tőkés Lászlónak.

Csíki Sándor

sic. – Használjuk szimbólumainkat !

Erdély-szerte és Magyarországon is a lapterjesztőknél 10 lejért, illetve 650 forintért kapható Székelyföld autós matricája.

Vásárolja meg a SIC öntapadós matricát, használja autóján és egyben támogassa a .sic legfelsőbb internetes tartománynevet.

Használjuk szimbólumainkat, mutassuk meg az egész világnak sajátos magyar értékeinket!

erdely.ma

7

Román határmódosítás: Moldova beolvad, Erdély kiválik ?

Román állampolgárságra vágynak

A moldovai parlamenti választások után lezajlott események azt bizonyítják, hogy a moldáv állam összeomlása és Romániával való egyesülése elkerülhetetlen, és ezért Oroszországnak mihamarabb el kellene ismernie Transznisztria függetlenségét – hangzott el egy orosz külpolitikai szakértői kerekasztal-beszélgetésen. Más vélemények szerint a Bukarest és Kisinyov közötti diplomáciai háború mindkét országban csupán belpolitikai célokat szolgál és érintetlenül hagyja a jelenlegi országhatárokat. A Putyin-éra elnöki hivatalának nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Modest Kolerov egy, a napokban Moszkvában megtartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen annak a határozott véleményének adott hangot, miszerint Moldova a közeljövőben egyesülni fog Romániával, és ilyen körülmények között sürgősen rendezni kell Transznisztria helyzetét. Az orosz szakértő szerint nyilvánvaló, hogy Transznisztria (más néven Dnyeszteren Túli Köztársaság) nem maradhat Moldova része, ezért szükséges, hogy Oroszország felkészüljön a Moldova és Ukrajna közé beékelődő szakadár terület független államként való elismerésére.

Moszkva számon kér

Időközben Moszkva is magáévá tette a kisinyovi vádakat, melyek szerint a moldovai áprilisi zavargásokért a bukaresti titkosszolgálatokat terheli a felelősség. Oroszország elvárja Brüsszeltől, hogy kérje számon Bukaresten az állítólagos román titkosszolgálati aknamunkát. Medvegyev külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko kijelentette: Oroszország „rendkívül elégedetlen” amiatt, hogy az Unió gyakorlatilag szemet hunyt a Romániának a Moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött. „Azt kérdeztük és továbbra is kérdezzük, hogy uniós partnereink vállalják-e a felelősséget az egyes tagországok határmódosítási szándékkal elkövetett cselekedeteiért? – teszi fel a kérdést az orosz elnök tanácsadója. A témát a hétvégi, habarovszki Oroszország-EU-csúcstalálkozón is szóba hozták. Az orosz külügyi tanácsadó, Alekszandr Grusko felszólította az Unió képviselőit: presszionálják Bukarestet, hogy egyértelműen nyilvánítsa ki, elismeri Moldova Köztársaság függetlenségét.

Erdéllyel fenyegetnek

Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnök múlt heti, a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţ-i tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Molotov-Ribbentrop-paktum „szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű politikai provokációnak tekinthető.

Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy a Moldova EU-integrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel valójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erdély-kérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműködéssel, az 1947-es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához.

A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban – szándékosan – elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra és egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságát uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mellett kevés érvet lehetne találni.

Az osztrákok szivárogtattak

Mindenesetre ha a moldáv aggodalmaknak nem is lenne alapja, a román államfő utóbbi hetekben tett nyilatkozatai kellő munícióval szolgáltak a két ország egyesülésével riogatók számára. Traian Basescu rögtön a kisinyovi zavargások és az azt követő megtorlások után bejelentette a repatriálási procedúra felgyorsítását. Majd egy, a napokban kiszivárgott ausztriai jelentés arról tett említést, hogy a román fővárosba akkreditált EU-diplomaták közötti találkozón Basescu egyenesen a német újraegyesítéssel példálózott, felhívva a figyelmet arra, hogy noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen.

A jelentés arról is beszámol, hogy 2010-ben Románia már hetente ezer moldovai személy állampolgárság-igényét kívánja teljesíteni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot – írta a Krónika. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” a Moldova Köztársaságban élő fiataloknak.

Bukarest megvétózná

Kisinyov nem tudja megakadályozni a moldávok román állampolgárrá válását, ezért a bürokrácia hatásos eszközével igyekszik ellehetetleníteni a kapcsolattartást a két ország polgárai között. A román nagykövetet nemkívánatos személlyé nyilvánították és kiutasították az országból, a román állampolgárok számára pedig vízumkötelessé tették a beutazást az országba. A bukaresti sajtó most naponta közöl felháborodott hangnemű riportokat a vízum beszerzésének nehézségeiről, nem hivatalos források pedig tudni vélik, hogy Románia megvétózza az Európai Unió és Moldova küszöbön álló társulási egyezményének elfogadását, amennyiben a „Pruton túli testvérek” nem törlik el az áprilisban bevezetett vízumkényszert.

Az ukránok felkészültek

Az állítólagos határmódosítási szándékokról szóló nyilatkozatháborúba Kijev is beszállt. Az ukrán védelmi miniszter, Jurij Jehanurov az ország területi egységének szempontjából két potenciális ellenséget nevezett meg: Oroszországot és Romániát. Romániával kapcsolatban Jehanurov elmondta: egyes bukaresti politikusok kétségbe vonják a jelenlegi államhatárok sérthetetlenségét. A miniszter szerint Románia nem tartja érvényesnek a jelenlegi román-moldáv határvonalat, Ukrajna tekintetében pedig potenciális veszélyforrásként értékeli a történelmi Bukovina ukrán területen fekvő részének visszacsatolását követelő – konkrétan meg nem nevezett – bukaresti hangokat. Természetesen nem maradt el az erőfitogtatás sem: Jehanurov elmondta: az ukrán katonai erők felkészültek egy esetleges ellenséges lépést követő válaszadásra.

A miniszter nyilatkozatai persze egész más megvilágításba kerülnek és élüket vesztik, ha megismerjük a háttérben zajló történéseket. Az évek óta belpolitikai válságtól sújtott Ukrajna egyik legújabb politikai áldozata épp Jurij Jehanurov lehet, akinek menesztését Julia Timosenko kormányfő kezdeményezte, korrupcióval vádolva a minisztert. A védelmi tárca vezetője viszont az államfő Viktor Juscsenko utolsó szövetségese az ukrán kormányban, miután a külügyminisztert, Volodimir Ohrizkót márciusban felállították a bársonyszékből az emlékezetes ukrán-román kémbotrány miatt. Akkor Jehanurov volt az első ukrán hivatalosság, aki Bukaresttel szembehelyezkedett.

Oroszország provokációra készül?

A románokat nem rázta meg az ukrán hadsereg felkészültségéről tett bejelentés, sokkal inkább tarthatnak Moszkva egyre agresszívabb nyilatkozataitól. A Basescu pártjához, a demokrata-liberálisokhoz (PD-L) közel álló Ziua című bukaresti napilap „európai és amerikai katonai hírszerzési” információkra hivatkozva arról közölt cikksorozatot, hogy Kisinyov és Moszkva heves kirohanásai részét képezik annak a Románia elleni provokációhadjáratnak, amely jelenleg csak a nyilatkozatok mentén zajlik, de vannak arra utaló jelek, amelyek egy esetleges katonai provokációt is előrevetítenek.

E feltételezés igazolására a lap két moldovai repülőtér tavaly ősszel elkezdett intenzív modernizációs munkálatait ismerteti, melyek közül az egyik a tiraszpoli (Transznisztria központja), a másik pedig a fővárostól 150 kilométerre fekvő Marculesti légikötő. A marculesti-i repteret tavaly minősítették katonaiból civil reptérré, a felújításnak köszönhetően azonban katonai célokra is tökéletesen alkalmas. A Ziua meglepő párhuzamra hívja fel a figyelmet, megemlítve, hogy a tavalyi grúz-orosz konfliktus kirobbanása előtt hasonló hídfelújítási munkálatok kezdődtek Dél-Oszétiában és Abháziában, biztosítva az orosz szárazföldi haderő akadálytalan mozgását. A bukaresti lap azt írja: az oroszok hamarosan szárazföldi és légi hadgyakorlatot tartanak Moldovában, melynek keretében mindkét reptér fogad majd egy-egy orosz repülőrajt.

Ez csak belpol

Mindezek ellenére Romániában és Moldovában is számos politikai szakértő véli úgy, hogy a mostani, elmérgesedett nyilatkozatháború nem rejt magában komoly veszélyeket, mesterségesen felkorbácsolt indulatok ütköznek, a konfrontációnak elsősorban belpolitikai üzenete van. Az újonnan megválasztott kisinyovi vezetés a hatalmát szeretné megszilárdítani és az országban kialakult polgárháborús helyzetről szeretné elterelni a figyelmet a kreált ellenségképpel. A román államfő pedig pártjának, a demokrata-liberálisoknak (PD-L) gyűjti a szélsőséges szavazatokat az őszi elnökválasztás tesztjének is tartott június 7-ei, európai parlamenti választások megnyeréséért.

kitekinto.hu

Elbeszélt engem Magyarországon

Két éve időről időre felbukkan a legkülönbözőbb levelezési listákon, honlapokon a mellékelt történet. Bárhányszor megérkezett, mindig újra meg újra elolvastam. Mi indíthatott meg egy Székelyderzsen átutazó motorost olyan mélységig, hogy leirt emlékei átelmélkedtetik az általa megélteket? Ki a „fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni”? Él még? Hány éves, hogy hívják? Mihelyst nyomára bukkantam, egy verőfényes májusi napon unokájával, Dénes Mártával és a helyi unitárius lelkész feleségével, Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkésznővel felkerekedtünk, és meg sem álltunk addig, amíg…

Nem messze a vártemplomtól egy mellékutcában, amint megpillantottam a kék kicsi házat, éreztem: jó helyen járunk. Három kaszafordulatnyi helyen elhevert a levágott fű – az unoka csendesen megjegyezte: nannyó kaszált ma, mert elnőtt a zöld.

A pitvaron túl, a gerendás, tapasztott falú lakószobában Lídia néni uzsonnához készülődött. Szeme-szája elállt a csodálkozástól: „Mit írtak?” Márta magyarázta: hogy kalácsot adott, és szavalt. „Elbeszélt engem Magyarországon…” – merengett.

„Miért akarta tudni, hogy hívnak?”

Hogy kerültünk mi oda? „Nannyó” csak álmélkodott: valóban azért mentünk, hogy meghallgassuk?

„Elmondom a hosszú verset. S tényleg mondjam?” Hamar döntött, kiegyenesedett, és szólt: „Aki verset mond, áll…”
Hangosan, tagoltan, érces, erős, mély hangon és a legnagyobb átéléssel elszavalta Petőfi A szerelem átka című, 30 szakaszos versét. (Szerk. megj.: Petőfi Sándor írta Borjádon 1845. szeptember 26. – október 7. között.)
Megállt kezemben a toll, amíg hallgattuk: a „szószegő asszonyról”, a „két átkos hegyről” szóló strófákat és a bátorítást: „Ne marjon a bánat fullánkos kígyója…”

A versmondás végeztével leült az asztal mellé, fejét kezére támasztotta. Még mindig hitetlenkedett: a mostani „kellemes látogatók” pusztán a verseiért jöttünk…
Felsejlett benne az emlék. Tényleg szavalt idegeneknek a vártemplomnál egyszer. Az is, nem mondta meg a nevét nekik.

90 éves lesz november 25-én

„Minden reggel 6 órakor felkelek, úgy, ahogy tudok…” Fél, hogy elesik, ezért botra támaszkodik. Visszaemlékezett, honnan is a versek szeretete? Amikor
iskolába járt, a tanító bácsi szombaton egy verset tanított a magyar könyvből. A „román világba’ ” Derzs nem tartozott magyar területhez, csak szombatonként volt magyar oktatás.

Öt osztályt járt. Pedig csak négyet akart… „Szegény leány vótam, készültem szógálni, nem akartam menni a gimnáziumba. Nem tudtam követelni, hogy az édesanyámék adjanak pénzt. Hatan voltunk testvérek. A többi is mind el volt menve.”

Lekerültek a berámázott képek a falról: egy keretben a családi fotótár. Apjuk korán meghalt. „Szüleim és Dénes”. Sorolja testvérei születési évét: ’10, ’12, ’14, ’17, ’19, és a „kicsi testvérem” ’24-ben. Mára Margittal ketten maradtak. Soha nem veszekedtek. Az évkülönbség elmosódott: olyanok manapság, mintha ikrek lennének.

Könnyen, jól tanult. Amit valahol meghallott, már tudta. „Jó voltam kicsi koromban is. Helyt ülök, édesanyám megdicsért”. Mártára tekintett, és nyugtázta: „az unokák mind jól tanultak… Veled ágáltak a tanító nénik!”
Aztán derűsen sorjázta saját emlékeit: fel kellett olvasnia a Maros és az Olt történetét. „Mondd el az értelmét! – kérte a tanító. Könnyedén megfelelt. „A testvérem nagyobb volt, az ő könyvét nem tudom, hányszor elolvastam…” Volt egy fiú az osztályukban. Szavalnia kellett a Szomorú történetet. Kezdte is, de csak a címig jutott, amit néhányszor elismételt: szomorú történet… Szomorú tör… Mire a tanító: folytasd, a gyermekek már úgy várják a „szomorú történetet”. Jót kacagtunk az emlékidézésen, mintha ott állnák az osztályteremben. A mi nénik pedig: máig egyszuszra felmond 30 szakaszt is! „Jő a fülembe, megmarad az agyamba’. Hallottam, s mondtam”. Kicsit restelkedik, hogy „ágál”, de így volt.

„Nem méssz szolgálni! – döntött a tanító – Az ötödik osztályt ki kéne járjad. És elintézte, hogy az óvodába’ takarítsak.” „Jaj, fiam, oda korán fel kell kelni – aggódott az édesanyja. De máig büszke: pénzt is kapott a takarításért, és tanulhatott a gimnáziumban.

Mikor egyedül van, akkor is mondja a verseket.

Tud vallásost is. Imádságot könyvből olvassa. Elszaggatta, annyit forgatta. „A konfirmáción mindörökké szavaltak: a szülőknek, a lelkésznek; „megköszönve fáradtságát, töredelmét…” – és mondta, mondikálta azokat a rímeket, amit gyermekei, unokái, dédunokái tanítói is hallgattak azóta. „Ez a nehéz iskolaév a végéhez ért”. Minden unokájának megtanította a Mesebeli kiskirályhoz kezdetűt. „Bársony itt a gyepes udvar. Szalmatetős kicsi kunyhóm palotádért nem adom.”
Mielőtt elköszöntünk feltett még egy találós kérdést: „Úton menyen, úton halad…”

Nincs kivel beszélgessen. Nagyot hall. Nem jár a szomszédokhoz, „ha szólnak, nem hallom”. Délután ötkor már be van zárkózva.
„Az éjjel nem is tudok aludni…” Mintha csak unokájának mondaná: „Vén szotyorhoz két előkelő asszonyt hoztál! Na, te…”
Márta nekünk szólt: „Most egy hétig erről mesél majd” és maradt még a nagymamájával.

Megdicsérjük a saját kezűleg művelt virágos- és veteményeskertet. Hangosabban, mert nem hall jól. 70 szál viruló tulipánja van, megszámolta. És megtudtuk: akkor kell ültetni a tulipánhagymát, mikor a búzát vetik. Amikor átülteti, ad a lelkésznőnek is majd. Viruljanak, ha ő már nem lesz is. Csak hatvan szál maradt a kertben, egy-egy csokorral nekünk adott belőle. Mondván: „a jó Isten áldja meg egészséggel, békességgel!”

Megöleltem, de egy hirtelen mozdulattal megcsókolta a kezemet. Ugyanolyan mozdulattal, nekem is jól esett hasonlóképpen cselekednem. Elpálcikált, minket alig vitt a lábunk. Hiszem, ilyen a katarzis. „Úton menyen, úton halad…” Kalácsot, virágot ajándékoz, és lélekbe írja verselő tudományát – kilencvenévesen. A jó Isten áldja meg egészséggel, békességgel!

Molnár Melinda, Székelyhon

Kocs Elemérné, született Orbán Lídia. Három gyermeke közül egy meghalt. 3 unokája, 3 dédunokája van. 32 éve özvegy, 77-ben halt meg a férje. A községházán takarított, és ő volt a falu dobosa is.

* * *

Egy hajlott hátú néni (az interneten terjedő levél)

Túrázásaink során a székelyderzsi erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk.

Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:
– És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta Petőfi Sándor A Magyar Nemzet című versét.

Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni. Én pedig leültem a székelyderzsi erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe.

És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat bal és jobboldali politikusnak
nevező, gátlástalan gazemberek, akik fröcsögő nyállal próbálják
fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megosztanak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban.”

Küldd tovább légy szíves, hadd járja be a világot és olvassa minden igaz magyar lelkű ember!”

erdely.ma

A határon túli magyarság képviseletéről tárgyalt Sólyom László

Sólyom László köztársasági elnök kedden a Sándor-palotában fogadta Bauer Editet és Tőkés Lászlót, akik a határon túli magyarság európai szintű képviseletének kérdéseiről tájékoztatták a magyar államfőt – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kedden.

Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti választási listájának, illetve Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös európai parlamenti választási listájának első helyén álló jelöltjei programjukról, a következő ciklusban tervezett munkájukról, valamint a határon túli magyarság európai szintű képviseletének kérdéseiről tájékoztatták a magyar államfőt – olvasható a közleményben. Mint írták, Sólyom László a megbeszélésen kiemelte annak fontosságát, hogy az európai parlamenti választásokon minél többen vegyenek részt és adják le szavazatukat.

mno.hu

1 2 3 7
>