Archive

Monthly Archives: április 2009
2

Alkotmányt készül elfogadni a Református Zsinat

Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, amikor egységesülnek Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Ezen a napon Debrecenben ül majd össze az Alkotmányozó Zsinat, és ide várják a magyar reformátusokat.

Május 22-én a magyar reformátusság történelmének legfontosabb pillanatára készül: a Debrecenben összeülő zsinat elfogadja az egységes Alkotmányt, amelyet az összes elszakított területen működő református egyház beilleszthet saját jogrendjébe. A reformátusok mindig egy családhoz tartozónak vallották magukat, de az elmúlt évtizedekben átélték azt, hogy milyen csonka családban élni – mondta Bölcskei Gusztáv, református püspök.

– Ez a nap valóban a hálaadás napja, az újra egymásra találásnak az ünnepe lesz, amikor deklaráljuk ezt az egységet – tette hozzá a püspök.

Erre a napra Debrecenbe várják a reformátusok képviselőit az egész Kárpát-medencéből, eddig már több mint 7500-an jelentkeztek. A kárpátaljai református püspök szerint náluk óriási az érdeklődés.

– Már eddig több mint ezer jelentkező van, akik saját költségükön jönnek, mert itt találkozhatnak egymással, együtt vallhatják meg hitüket, mondhatják ki azt, hogy együtt követjük Istent.

A szervezők mindenkitől azt kérik, hogy hozzon magával egy marék földet, amelyet – az összetartozás jeleként – a Kárpát-medence kicsinyített mására helyezhet majd el Debrecen belvárosában.

erdely.ma

1

Markó szerint nincs tétje a kettős állampolgárságnak

Elvesztette tétjét a magyar állampolgárság megadása a romániai magyarok számára, mert Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja – véli Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A politikus egy keddi bukaresti sajtóértekez- leten kijelentette: az RMDSZ ellenzi a román állampolgárság könnyített megadását a moldovaiaknak.

„Lehet róla beszélni, meg lehet adni a romániai magyaroknak a magyar állampolgárságot, nem lenne rossz, de Románia és Magyarország viszonylatában ennek már nincs tétje” – mondta Markó, aki szerint most nem ez a legfontosabb téma.

Az RMDSZ elnöke kifejtette: csak látszólag ellentmondó, hogy a szövetség ellenzi a román állampolgárság könnyített megadását a moldovaiaknak, de támogatja az erdélyi magyarok kettős állampolgárságát. Markó szerint alapvető különbség van a Románia és Moldova, valamint Magyarország és Románia között, hiszen ez utóbbi kettő tagja az Európai Uniónak, és lassan eltűnnek a határok a két ország között.

Markó rámutatott: a román állampolgárság könnyített megadása a moldovaiaknak elsősorban azért rossz, mert Romániának nem érdeke, hogy Moldovából elhozza az ott többségben élő románokat. Ehelyett olyan helyzet megteremtéséhez kellene hozzájárulnia, hogy a moldovai románok szülőföldjükön erősíthessék identitásukat, fejleszthessék anyanyelvüket és kultúrájukat.

Duna TV

,,A magyar ügy” – Gyergyóban

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fórumot szervez Gyergyószentmiklóson 2009. április 30-án este 6 órától a Maros-szálló 4. emeleti konferenciatermében. Tőkés László püspök, EP-képviselő meghívottjaiként előadást tartanak Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az önálló erdélyi magyar külpolitika „felettébb szükséges voltáról”, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke a magyar nemzetstratégia és az EP-képviselet összefüggéseiről, valamint Iria Bernadette De Epalza baszk EP-kabinetvezető a baszk autonómiáról és az EP-képviseletről.

Az előadássorozatot Tőkés László EMNT-elnök: „A magyar ügy” az Európai Parlamentben című értekezése zárja. Moderátor: Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Az EMNT Sajtószolgálata

Autonómia-konferencia Csíkszeredában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben címmel nemzetközi konferenciát szervez Csíkszeredában, 2009. május 1-jén, 15 órai kezdettel, a Hargita Vendégváró nagytermében. A konferenciát Tőkés László EMNT-elnök, Becsey Zsolt magyarországi EP-képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke és Ráduly Róbert polgármester nyitja meg. Előadást tartanak: Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető, Günther Dauwen EFA-igazgató, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Bakk Miklós politológus, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A konferencia hozzászólásokkal zárul. Moderátor: Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Az EMNT Sajtószolgálata

3

Erdélyi koncertekre készül a Tankcsapda és a Zanzibár

Izgalmas eseménysorozat vár az erdélyi zenerajongókra: május derekára nem kisebb nevek, mint a Tankcsapda és a Zanzibár érkeznek majd meg. A magyar könnyű- valamint rockzene két meghatározó együttese több helyszínen lép majd színpadra. A szervező Conjux Productions szóvivőjétől megtudtuk a koncertekre 15-én Kolozsváron, 16-án pedig Csíkszeredában kerül sor. A Lukács László, valamint Terecskei Rita fémjelezte együttesek a két város sportcsarnokában csapnak majd a húrok közé. A korlátozott számú, elővételben kapható jegyek ára 30 lej lesz. Jegyeladási helyek listája megtalálható a www.tombolj.ro oldalon.

A népes rajongótáborral rendelkező együttesek fellépése az erdélyi zenei élet érdekes színfoltjának ígérkezik. Az 1989-ben alapított Tankcsapda számára igazi áttörést 1994 hoz, amikor a Motörhead előzenekaraként játszhatnak, és a budapesti Sziget fesztiválon megtartják első igazi, nagy koncertjüket. Folyamatos felívelés után, az új évezredre igazi sztáregyüttessé válnak. Több próbálkozásuk is aranylemezt eredményez, és szakmai díjak egész sorát söprik be. Számos daluk, mint példák a Mennyország Tourist, az Ez az a ház vagy az Egyszerű dal a modern magyar rockzene alapművei.
Az 1999-es alapítású Zanzibár nem mindennapi módon nyerte el végső felállását: a későbbi énekesnő, az akkor még rendőrként dolgozó Terecskei Rita egy szilveszteri igazoltatás alkalmával találkozott az együttes tagjaival. Már első albumuktól fogva ontották a slágergyanús dalokat, a 2001-es Nem vagyok tökéletes album hamar aranylemez lett. Népszerűségük azóta is töretlen, 2003-ban például több mint 150 koncertmeghívásnak tettek eleget.

A két együttes erdélyi visszatérőnek számít. Koncertjeik mindannyiszor nagy sikert arattak, de közös fellépésük az elmúlt évek egyik legnagyobb bulijának ígérkezik.

erdely.ma

Belgium negatív, máshol egyre több a beteg

Negatívnak bizonyultak a tesztek a Belgiumban jelzett hat sertésinfluenza-gyanús esetnél, közölte hétfő éjjel az illetékes minisztériumi bizottság. Több országban bukkantak fel újabb gyanús esetek.

Három felnőttről és három gyermekről van szó, akik a közelmúltban érkeztek haza Mexikóból, az Egyesült Államokból, illetve Argentínából. A szóban forgó betegeket elkülönítőbe helyezték, és vérmintát vettek tőlük.

Dél-Koreában is felbukkant az első gyanús eset. A dél-koreai járványügyi hatóság igazgatója kedden közölte, hogy egy Mexikóból a közelmúltban hazatért dél-koreai állampolgárt kezelnek influenzaszerű tüntekkel, és a laborvizsgálatok eredményét várják.

Ausztráliában már 19 ember jelentkezett orvosánál influenzás tünetekkel, s további 300 embert keresnek a hatóságok, akik együtt utaztak az új-zélandi légitársaság repülőgépén azokkal az aucklandi iskolásokkal, akik gyaníthatóan megfertőződtek a betegséggel. Az ausztrál kormány hétfőn életbe léptette a járványok esetére kidolgozott vészforgatókönyvet, és megszigorította az ellenőrzést a határokon. Az Amerikából érkező járatok pilótáinak még leszállás előtt jelentést kell tenniük az utasok egészségi állapotáról, az egészségügyi tisztviselők pedig készenlétben várakoznak a reptereken.

A Mexikóból hazatért kilenc aucklandi diákon és tanárukon kívül Új-Zélandon újabb 56 gyanús megbetegedést regisztráltak. Mindannyian Mexikóban vagy az Egyesült Államokban jártak az utóbbi két hét során, és most vizsgálják, hogy A típusú influenzával fertőződtek-e meg. Új-Zéland is fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett, így minden észak-amerikai járat utasait ellenőrzik.

Kolumbiában eddig tizenkét gyanús esetről számoltak be a hatóságok, és a kormány “nemzeti szükségállapotot” vezetett be, ami azt jelenti, hogy szükség esetén akár 6,4 milliárd dollárt is felszabadíthatnak azonnal gyógyszervásárlásra. A betegektől vett mintákat az Egyesült Államokba küldik ellenőrzésre.

(MTI)

Székelyföldre telepítenék a moldovánokat? – Tőkés László közleménye

A legutóbbi parlamenti választások, illetve az elmúlt hetekben a Moldáv Köztársaságban lezajlott tüntetések újból felhívták a figyelmet arra, hogy térségünk országai nehezen tudnak szabadulni a kommunizmus örökségétől. Sajnálatos és aggasztó, hogy a moldáv fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásokat több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni.

Ezt a jelenséget az Európai Parlamentben is tapasztalhattuk. Március végén két romániai szocialista európai parlamenti képviselő – Adrian Severin volt külügyminiszter és Victor Boştinaru – olyan meghívót küldött egy úgynevezett történelmi konferenciára, amelyhez egy Moldáviát Romániához annektáló térképet csatoltak. Moldávia Romániához csatolását ábrázoló térkép használata az Európai Parlamentben minden bizonnyal nem a moldáv-román kapcsolatok normalizálásának az érdekét szolgálja…

A román politikai elit döntő többsége a konfliktus rendezését a román állampolgárság alanyi jogon történő kiterjesztésében látja. Ennek nyomán további legalább egy millió moldáv állampolgár válhat az eddigi egy-másfél millió kettős állampolgárságú személy mellett román állampolgárrá.

A román nemzetpolitika kettős mércével mér: míg több mint tíz éve, a szlovák és a szerb ellenpropagandával párhuzamosan, valóságos diplomáciai offenzíva zajlik a Magyar Állandó Értekezlet, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma, Státustörvény, a magyar kettős állampolgárságot, valamint az autonómiát békés eszközökkel követelő magyar politikusok ellen, addig a román állampolgárság jogának kiterjesztését teljes konszenzus övezi a román parlamenti pártok részéről.

Néhány hónappal ezelőtt a tömbben élő magyarság egyik választott képviselője, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor arról számolt be, hogy a román belügyminisztérium közvetítésével moldáv állampolgárok keresték meg irodáját azzal a kéréssel, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldáv polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat. A jelek szerint tehát létezik egy titkos kormányprogram, amely a román állampolgárságú moldáviaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni. Az etnikai arányok állami segédlettel történő megváltoztatása ellentétes az ország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, az Európai Unió és az Európa Tanács szabályaival.

Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a burkolt területi igényekkel fellépő román kormányzati politika immár nemcsak a moldáv-román viszonyt élezi tovább, hanem az előbbi kérdés „kezelése” kapcsán, az etnikai arányok erőszakos és mesterséges megváltoztatásának szándékával Erdélyben, a Székelyföldön is belső feszültséggócot teremt.

Ennek kapcsán felhívjuk az Unió döntéshozóinak figyelmét arra, hogy ezáltal a békés eszközökkel autonómiát követelő erdélyi magyarság is kárvallottja lehet ezáltal a moldáv-román konfliktusnak.

Az Unió belső stabilitása és kohéziója közös érdekünk. Látnivaló, hogy a bővítés önmagában nem oldotta fel a térségben létező több évtizedes feszültségeket.

Javasoljuk, hogy az Unió testületeinek közreműködésével egy olyan kerekasztal, tárgyalássorozat induljon, amelynek nemcsak térségünk országainak központi kormányai, de az autonómiát békés eszközökkel szorgalmazó regionális és etnikai közösségek is legyenek részesei.

A mélyben lappangó, némely esetben viszont elemi erővel felszínre kerülő kisebbségi, regionális ellentétek tartós és békés rendezésére kizárólag ez az út mutatkozik járhatónak.

Nagyvárad, 2009. április 27.

Tőkés László,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke,
EP-képviselő

Tőkés László levélben köszöntötte az RMDSZ kongresszust

A kolozsvári kongresszus központi üzenetének a magyar összefogást választották a szervezők. A kizárólag magyar nyelven kiírt jelszó a kongresszus óriásplakátjain és valamennyi dokumentumán megjelent. Többeknek is feltűnt azonban, hogy az esemény illusztris vendégeket vonzott ugyan Kolozsvárra, de az, akivel az összefogás megtörtént, nem jelent meg.

Lakatos Péter Bihar megyei képviselő meg is jegyezte, nem szerencsés, hogy az eljegyzés napján a menyasszony piknikel és nem vállal közösséget a vőlegénnyel. Lakatos arra utalt, hogy Tőkés László EMNT-elnök Debrecenből, a páneurópai piknikről üzent a kongresszus résztvevőinek; szavait Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke tolmácsolta.

Felidézte, tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában szólhatott legutóbb az RMDSZ kongreszszusához. Akkor arra próbálta rávenni – sikertelenül – a kongresszusi küldötteket, hogy nem szabad a kormányzati szerepvállalásnak alárendelni az önálló erdélyi magyar külpolitikát. Az egységes brüsszeli képviselet megteremtésének vágya szülte meg a mostani öszszefogást is.

„Nem volt könnyű túltenni magunkat az elmúlt évek csatáin, mert az egymáson ejtett sebek nem gyógyultak be nyomtalanul, és a bizalmatlanság fala nem egykönnyen adja meg magát. Gondolom, az RMDSZ vezetőinek, Önöknek sem könnyű változtatniuk a képviseleti monopóliumhoz szokott mentalitáson, a nemes kizárólagosság politikai gyakorlatán” – árnyalta az összefogás eufóriáját a püspök.

Azt azonban elismerte, közös cselekvésre nyílt lehetőség, nemcsak az EP-választásokon, hanem az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében is. „Megértjük azokat is, akik egyelőre bizalmatlanok és kétkedők, hiszen semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ami létrejött, az működni is fog” – relativizált Tőkés.

Reményét fejezte azonban ki, hogy az együttműködés legfontosabb döntéselőkészítő intézményének szánt EMEF túléli a választási kampány opportunitását. „Szeretnénk hinni, hogy az elkövetkezendőkben úgy dolgozhatunk együtt közös céljaink megvalósításán, hogy egymás értékeit és meggyőződését mindvégig tiszteletben tartjuk. Mert nem legyőzni, hanem megnyerni akarjuk egymást” – zárta levelét az EMNT elnöke.

A Krónika kérdésére a kongresszust követő sajtótájékoztatón Markó Béla kijelentette, ő maga is levélben köszöntötte az EMNT egy héttel korábbi közgyűlését, és Tőkés is levelet küldött. „Megtörtént az összefogás, de ez nem jelenti, hogy mindenütt és minden pillanatban együtt vagyunk és mindenben egyetértünk. Ahhoz képest azonban, ami nem is olyan régen volt, ez egy jelentős változás” – jelentette ki az elnök.

Szerző(k): Gazda Árpád, kronika.ro

2

Világméretű vészhelyzetet hozott a sertésinfluenza

Nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet idézett elő a sertésinfluenzából kialakult, Mexikóban és az Egyesült Államokban terjedő betegség az Egészségügyi Világszervezet szerint. A közép-amerikai országban immár 81-re emelkedett a feltehetően a sertésinfluenzában meghaltak száma.

Az ENSZ szakosított szervezetének tizenöt tagú szakértői bizottsága szombaton rendkívüli ülést tartott Genfben, ahol Margaret Chan főigazgatóval és más magas rangú tisztviselőkkel együtt meghallgatták a mexikói és az amerikai hatóságok legfrissebb tájékoztatását.

A szakértők egyetértettek abban, hogy további információkra van szükség annak eldöntéséhez, hogy emeljék-e a veszély súlyosságát jelző indexet, amely hármason áll a lehetséges hat fokozatból.

Margaret Chan a szakértők tanácsai nyomán közleményt adott ki, amelyben nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a betegség terjedését.

Ez azt jelenti, hogy fennáll a veszélye az új influenzajárvány elterjedésének más országokban is.

A főigazgató felszólította minden ország egészségügyi hatóságait, hogy legyenek nagyon elővigyázatosak, kövessék figyelemmel és jelentsék a gyanús influenzaszerű vagy súlyos tüdőgyulladással járó megbetegedéseket.

Néhány órával korábban, amikor visszatért Genfbe a Mexikóban és az Egyesült Államokban tett látogatásáról, a főigazgató még úgy fogalmazott, hogy a következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet az új típusú influenzából.

“Ez egyértelműen a H1N1 jelzésű vírus egyik állati eredetű törzse, és potenciálisan világjárványt jelent, mert képes megfertőzni embereket” – mondta Chan, elismerve ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló laboratóriumi, járványtani és klinikai bizonyítékok még nem egyértelműek.

A WHO szakértői szombaton eljárási protokollt adtak ki a klinikai laboratóriumok számára, hogy minél hamarabb azonosítani tudják az esetleges betegeknél az A/H1N1 jelzésű új vírustörzset, amely a madár- a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja.

A szervezet elővigyázatosságból azt javasolta, hogy minden gyanús eset mintáját mielőbb küldjék el a WHO valamelyik referencia laboratóriumába.

A mexikói hatóságok legfrissebb adatai szerint alapos a gyanú, hogy április 13. óta 81 ember halt meg az eddig ismeretlen vírusváltozat okozta megbetegedésben, 20 halálesetben pedig teljesen biztos.

További 1324 embert vettek vagy tartanak még mindig orvosi ellenőrzés alatt. A fertőzés minden esetben emberről emberre terjedt.

José Angel Córdoba mexikói egészségügyi miniszter pénteken még azt mondta, hogy az elhalálozási arány stabilizálódott, és lassul a kórházakba kerülő fertőzöttek számának exponenciális növekedése is.

A legutóbbi 24 órában mindazonáltal nem jeleztek újabb megbetegedést. Mindazonáltal Mexikóvárosban és két szövetségi államban (Mexikó és San Luis Potosí) az oktatási intézményeket pénteken bezárták legalább május 6-ig, s az államfő elrendelte a betegek karantén alá vételét.

A fővárosban bezárták a mozikat, a könyvtárakat, a színházakat és a múzeumokat is, s lemondják a nyilvános rendezvényeket.

A mexikói katolikus egyház ennek szellemében bejelentette, hogy nem tartják meg a vasárnapi miséket. A WHO jelezte, hogy kész vírusölő gyógyszerekkel kisegíteni Mexikót, de a hatóságoknak egyelőre megfelelő mennyiségű orvosság áll a rendelkezésükre.

A svájci Roche által gyártott, a madárinfluenza ellen is hatásos Tamiflu a WHO szerint a mexikói influenzánál is bevált.

Bár Mexikó az ellenkezőjében bízik, az Egyesült Államok járványügyi hatóságának közegészségügyi kérdésekben illetékes igazgatója, Anne Schuchat szombaton arra figyelmeztetett, hogy nem lehet feltartóztatni az új vírus terjedését, így újabb megbetegedésekre számítanak.

Az Egyesült Államokban már 11 biztos esetről tudnak (Kalifornia, Texas, Kansas), legalább nyolc betegnél pedig fennáll a gyanú.
Tíz új-zélandi diák is sertésinfluenza-gyanús

Tíz nemrégiben Mexikóban járt új-zélandi diák feltehetően sertésinfluenza-fertőzést kapott – közölte vasárnap az ország egészségügy-minisztere.

Tony Ryall elmondta, hogy a 13 középiskolai diák szombaton tért haza Mexikóból és azonnal influenza-tesztet készítettek velük.

Tíz diák tesztje pozitív volt, azonban egyik beteg állapota sem súlyos. Az eredményeket elküldték az Egészségügyi Világszervezet (WHO) melbourne-i laboratóriumába.

ma.hu

Csak energiából önellátó házak építését szeretnék

 
Kizárólag az energiaigényeit önellátó módon fedezni képes új házak
átvételére adna engedélyt 2019-től az EP-nek az épületek
energiahatékonyságára vonatkozó irányelv módosítása kapcsán elfogadott
jelentése, mely szabályt a középületek esetében már 2016-tól bevezetné.

Mivel az Európai Unió energiafogyasztásának közel felét az épületek
energiaellátása teszi ki, kiemelt cél a lakóházak és a középületek
energiahasználatának csökkentése és fenntarthatóbbá tétele. Egyebek
mellett ennek érdekében zajlik jelenleg az épületek
energiahatékonyságáról szóló, 2002-ben elfogadott irányelv módosítása,
melyről az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban nagy többséggel,
549 igen és 51 nem szavazat mellett fogadta el a román szocialista
Silvia-Adriana Ticau jelentését.

Ticau jelentése arra kötelezné a tagállamokat, hogy minden újonnan
épülő épület esetében tegyék kötelezővé, hogy megtermeljék a saját
ellátásukhoz szükséges energiamennyiséget, mindenekelőtt napelemekkel
és hőszivattyúkkal.

Az EP jelentése nyomán a cseh elnökség arra törekszik, hogy a helyzetet
bemutató saját jelentést tegyen közzé az energiaminiszterek júniusi
ülésén a témában.

A képviselők az energiahatékonyabb épületek kötelezővé tétele mellett
több befektetést is sürgetnek a szektorban, s ehhez kapcsolódóan arra
szeretnék rávenni a tagállamokat, hogy 2015-re és 2020-ra határozzák
meg, az épületek hány százalékának nulla emisszióssá” alakítását
vállalják.

Ezen célok elérése „érdekében az EP-jelentés nemzeti cselekvési tervek
megalkotását kéri a Huszonhetektől 2011 közepéig, melyeknek pontosan
rögzíteniük kell az energiahatékonysági célok megvalósulását biztosító
pénzügyi kereteket is. Ehhez a Bizottságnak 2010 június 30-ig új
pénzügyi eszközöket kell közzétennie, melyek az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból, az újonnan létrehozandó EU Energiahatékonysági
Alapból és az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleiből segítenék
az alacsony CO2 kibocsátású épületek terjedését. A jelentés emellett az
energiahatékony megoldásokra vonatkozó áfa csökkentésre is javaslatot
tesz a tagállamoknak.

Ticau jelentésében a képviselők az épületek átépítésére, renovációjára
vonatkozó minimális energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is
megszavazták. Eszerint ha az épület felületének legalább 20 százalékát
érinti vagy értékének 25 százalékát meghaladja a felújítás volumene,
akkor az jelentős átalakításnak minősül, és kötelező szemponttá válik a
szabálytervezet értelmében az energiahatékonysági szempontok
figyelembevétele.

kitekinto.hu

MPP-belviszály: a kongresszusi döntések semmisnek nyilvánítását kérik

A Magyar Polgári Párt (MPP) kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérik a bukaresti törvényszéktől a párt helyi és megyei szervezeteinek vezetői. A polgári pártban belviszályt kavart döntések elleni kifogásaikat az elégedetlen MPP tagok érintettként terjesztik az Országos Tanács határozatainak jogosságát elbíráló törvényszéki bírák elé. Szász Jenő szerint azonban erre mégsem kerül sor, szerinte a perre készülők meggondolják magukat és nem teszik meg ezt a lépést.

A március 14-i gyergyószentmiklósi MPP-kongresszus határozatait a bukaresti törvényszéknek kell elfogadnia, az ehhez szükséges tárgyalás május nyolcadikára van kitűzve. Ezt a pártok működését szabályozó törvény írja elő, amely ugyanakkor minden érintettnek lehetőséget ad kifogásainak ismertetésére, ezeket a testület figyelembe veszi a döntések jogosságának elbírálásakor.

Gergely Balázs, aki a kongresszus állítólagos szabálytalanságai miatt lemondott az MPP kolozsvári elnöki tisztségéről, a Krónikát arról tájékoztatta: beadványukat már megszövegezték, a következő napokban pedig több megyei szervezet vezetése is aláírja. “A dokumentumban a kongresszus lezajlásakor és a határozatok meghozatalakor tapasztalt törvénytelenségekre hivatkozva kérjük, hogy a bíróság tekintse semmisnek a Szász Jenő által előterjesztett dokumentumokat, és hogy ne fogadja el a kongresszus határozatait” – magyarázta.

“Amennyiben a bíróság jogosnak találja kifogásainkat és elutasítja a gyergyószentmiklósi kongresszus döntéseit, a Magyar Polgári Párt vezetésének újból össze kell hívnia az Országos Tanácsot, így újabb tisztújításra kerülhet sor” – nyilatkozta a Krónikának Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke.

Szász Jenő MPP-elnök a Krónikának úgy fogalmazott: szerinte az elégedetlenkedő párttagok elég bölcsek és nem fordulnak a törvényszékhez. “Amennyiben mégis erre ragadtatják magukat és nem tudják a közösségi döntésnek alárendelni saját érdekeiket, úgy  én méltatlannak tartom ehhez bármit is hozzáfűzni” – nyilatkozta a polgári párt elnöke.

Az MPP Országos Tanácsának március 14-i ülésén a jelen levők közül körülbelül ötven személy hagyta el tiltakozásképp a munkálatokat, miután Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, állításuk szerint ez a szervezet alapszabályzatába ütközik.  Állításuk szerint ugyanakkor nem volt idejük megvitatni a módosító indítványokat, zavaros volt a szavazás lebonyolítása és a szavazatok összesítésének módja is. Az MPP elnöke javaslatának elfogadását követően ugyanakkor a  szavazati joggal rendelkező 144 küldött 281 meghívottal bővült ki, akik elsöprő többséggel erősítették meg tisztségében Szász Jenőt.

Szerző(k): Lázár Lehel, kronika.ro

Basescut és Bocot is az RMDSZ kongresszusra várják

Traian Basescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati kolozsvári kongresszusára várják – jelentette be Kovács Péter, a kongresszus megszervezésével megbízott RMDSZ-alelnök.

A kongresszusra 504 küldöttet várnak a kincses városba, ahol jelen lesznek a magyarországi pártok, valamint a kárpátaljai, a szlovákiai és a vajdasági magyar szervezetek képviselői. Részvételi szándékát jelezte Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője.

A román pártok részéről Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, valamint Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke lesz a kongresszus vendége. A Mediafax román hírügynökség szerint Basescu és Boc Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolója után kap szót a kongresszuson.

gazdasagiradio.hu

Magyar pártok az RMDSZ- es kongresszuson

Az RMDSZ a fontosabb magyarországi pártok, illetve a szlovákiai, ukrajnai és szerbiai magyar politikai alakulatok vezetőit is meghívta a IX., Kolozsváron tartandó kongresszusára. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, a szombaton, a kolozsvári Diákművelődési Házban tartandó kongresszusra eljön Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke és Kovács Kálmán, a Szabad Demokraták Szövetsége alelnöke.

A budapesti kormányt Gémesi Ferenc, a Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára fogja képviselni a Szövetség kongresszusán.

Részvételi szándékukat jelezték még Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke is, de a Vajdasági Magyar Szövetség is küld képviselőt.

nyugatijelen.com, erdely.ma

Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni ?

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. A moldovai belpolitikai feszültség alkalmat kínált a román tervek megvalósításának előkészítésére.

Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt, miközben az épületre és az elnöki rezidenciára felhúzták a román zászlót. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ami alkotmányozó többséget jelent, vagyis meg lehet változtatni az alaptörvényt. Ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök, aki már lassan kitölti második ciklusát is, újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A lakosság egy része azt gyanította, hogy a választások eredményét meghamisították, és a szavazatok újraszámolását követelte. Végül a kommunisták nem győztek ilyen arányban, de már ennek lehetősége is az utcára szólította a főleg fiatalokból álló tömegeket.

Vagy valaki más szólította meg az ifjabbik korosztályt. A gyanú szerint a háttérben, a feszült politikai helyzetet kihasználva, a román titkosszolgálat állt, mely tesztelni akarhatta a moldovai belső viszonyokat és a nemzetközi közvéleményt. Feltűnő például, hogy a tüntetők igen jól szervezettek voltak.

Szervezett tömeg

A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget, és pontosan tájékozódtak a rendőri erők mozgásáról. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. A szavakat tett követte. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. Feltűnő volt, hogy a diplomata – az ilyenkor szokásos 72 óra helyett – csak 24 órát kapott Moldova elhagyására. Ezenkívül vízumkényszert vezettek be a szomszédos országgal szemben. A határról vissza is fordítottak 19 román újságírót, másik hármat, akik már az intézkedés előtt érkeztek, távozásra szólítottak fel, és több száz román állampolgárt nem engedtek be az országba.

A román állampolgárok zaklatásának komoly jelzésértéke van Moldovában. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Tette ezt 2003 előtt is, amikor hazájuk törvényei ezt büntették. Moldovában már ekkor több tízezer kettős állampolgár élt illegálisan. A tilalmat Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt feloldották, mert azt az európai közösségbe igyekvő Kisinyov nem tarthatta fenn. Jelenleg viszont már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt, és a közvéleménykutatások szerint a lakosság 46 százaléka szeretne román állampolgár lenni. Egy négymilliónál kevesebb lélekszámú ország esetében ez jelentős arány. Ha pedig az összlakosság létszámából levonjuk a több százezer Dnyeszteren túli orosz és ukrán polgárt, a 250 ezres török eredetű gagauz kisebbséget, akkor elmondhatjuk, hogy ma három moldovaiból kettő szívesen lenne román állampolgár, vagy már az is. Időközben Bukarest központjában is tüntetés zajlott, bár ez messze nem kapott akkora nemzetközi nyilvánosságot, mint a kisinyovi demonstráció.

Gyorsított eljárás

A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román állam fő az események után beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, “visszatérhessenek az európai népek családjába”. A moldovaiak az 1940-es Molotov-Ribbentrop-paktum miatt veszítették el román állampolgárságukat, amikor a mai Moldávia nagy részét a Szovjetunióhoz csatolták. Miután a németek megtámadták a Szovjetuniót, a terület négy évre visszakerült Romániához, majd a második világháború után Moszkva követelésére ismét a Szovjetunió része lett.

Bukarest külpolitikáját a második világháború óta két fő törekvés jellemzi. Megtartani Erdélyt, és visszaszerezni az elvesztett területeket – a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsát, mely 1913 és 1940 között volt Románia része, illetve a Szovjetunió tagköztársaságából 1991-ben független állammá vált Moldáviát. Utóbbi 1918 és 1944 között tartozott a szomszédos országhoz, leszámítva a fent említett egy évet. Bukarest az első célt teljesítette, a másodikat nem – de ez nem azt jelenti, hogy ambícióit feladta volna.

Területszerzés

Az alkalom Koszovó függetlenségének tavaly februári kikiáltása után kínálkozott. Román szemszögből nézve a következő történt: atrocitás érte az albánokat, akiket a nemzetközi közösség megvédett, majd a helyi lakosság egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét. És mit mond Traian Băsescu államfő: az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. Bukarestnek máris sikerült diplomáciai sikert elérnie. Franciaország, Csehország és Svédország, az EU volt, jelenlegi és a következő félévben leendő elnökének külügyminisztere levélben szólította fel Moldovát, hogy törölje el a két ország közti vízumkényszert. Brüsszel viszont nem kommentálta a román államfő kijelentéseit – ezzel azt a látszatot keltve, hogy Băsescunak igaza van. Vagyis egyetérteni látszik abban, hogy Moldovában nemzetközi felügyeletet kell biztosítani az emberi jogok védelmére, és meg kell teremteni a feltételeket, hogy a polgárok szabadon véleményt nyilvánítsanak, és gyakorolhassák önrendelkezési jogaikat. Románia ezzel megtette az első lépést a koszovói forgatókönyv megvalósítása felé.

hetivalasz.hu,erdely.ma

1 2 3 5
>