""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Az EMI levele a parlamenti pártok vezetőihez

A Demokrata-Liberális párt frakciója részére
Toader Mircea-Nicu frakcióvezető úr figyelmébe
A Szociáldemokrata Párt – Konzervatív Párt frakciója részére
Hrebenciuc Viorel frakcióvezető úr figyelmébe

A Nemzeti Liberális Párt frakciója részére

Popescu-Tăriceanu Călin és Constantin Anton frakcióvezető urak figyelmébe
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója részére
Márton Árpád-Francisc frakcióvezető úr részére

Tisztelt Frakcióvezető Urak!

Amint azt bizonyára Önök is tudják, Kolozsvár és a város környékének magyar lakossága rendkívül jogtalannak és sértőnek tartja, hogy a városban a magyar nyelv semmilyen joggal nem rendelkezik. A város hivatalaiban nem nyílik mód a magyar nyelvű ügyintézésre, az igazságügyi, egészségügyi és más intézmények kizárólag románul működnek, s a román egynyelvűség még olyan – szimbolikus értékkel is rendelkező – területen is kizárólagos, mint például az utcanevek. Mindennek hátterében jórészt az áll, hogy a 2001/215 számú közigazgatási törvény csak azokon a településeken teszi lehetővé a magyar nyelv használatát, melyeken a magyar lakosság aránya eléri a 20%-ot.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Kolozsvár népességének 19%-a magyar, ami 60 ezer főt jelent. 1948-ban a városban 68 ezer magyar élt, ami az akkori lakosságának még 58%-át tette ki. Azaz Kolozsváron a magyar lakosság aránya elsősorban nem a magyar népesség létszámának fogyatkozása miatt csökkent, hanem a kommunista diktatúra által szervezett betelepítési politikának köszönhetően.

Szervezetünk méltánytalannak és igazságtalannak tartja, hogy a kolozsvári magyarokat még 2008-ban is a kommunista diktatúra soviniszta politikája miatt diszkriminálják és korlátozzák anyanyelvhasználatukban. Ráadásul e diszkrimináció ugyancsak sújtja a városban tanuló több ezer, Erdély más részeiről érkező magyar középiskolást, főiskolást és egyetemistát is (akiket beszámítva egyébként a magyar lakosság már a 20%-os kvótát is elérné).

Mindezek miatt arra kérjük Önöket, alkossanak és fogadjanak el olyan, a problémát rendező törvényt, melynek értelmében:

– a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20%-ról 10%-ra csökkenti;
– a nyelvhasználati küszöböt nem csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kötik, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik (e tekintetben javasoljuk a 10 ezer fős korlát bevezetését)
– Erdély fővárosa, mely a régió multikulturalizmusát és többnyelvűségét is szimbolikusan is képviseli, a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezik.

Levelünk végén szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezen intézkedések foganatosítása nemcsak a kolozsvári magyarok és a városban tanulók nyelvi elnyomását mérsékelné, hanem nagyban hozzájárulna ahhoz is, hogy e történelmi régió – ami valóságos tükre a sokszínű és sokkultúrájú Európának – megőrizhesse nyelvi-kulturális sajátosságait.

Fáradozásukat előre is köszönjük.

Üdvözlettel,

Soós Sándor, elnök,

Erdélyi Magyar Ifjak

2009. március 26., Kolozsvár

erdely.ma

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák