""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Közadakozásból építenék fel a Kárpát-Haza templomát – film

Tűzmadár Táltos Dobkör
Fotó: Frigyesy Ágnes

„Verőce a Duna-kanyar egyik szép települése, ahol élek és dolgozom. Állok a Katalin pusztára vezető út mentén és tekintetem megakad egy erdővel borított kis hegyecskén. Hosszan nézem a helyszínt és valami megindul a lelkemben. Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt – a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, és azt gondolja: a magyar megújulást csak valami csoda hozhatja meg. Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért” – e lírai vallomással hivogatta Bethlen Farkas, Verőce polgármestere mindazokat, akik részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén 2009. március 21-én a Verőce melletti Katalinpusztai-völgyben.

Bethlen Farkas, a templom megálmodója elmondta:
– Ezen a szakrális helyen megszólalnak majd a különböző történelmi egyházak képviselői, papjai, valamint a magyarság megmaradásáért szolgáló világ emberek. A Kárpát-Haza templomban minden jószándékú ember fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért, feltámadásáért.

– E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet – hangsúlyozta az ünnepi esemény előtt megtartott sajtótájékoztatón Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében.

Szűcs Endre és Tóth Péter építészek, a templom-építés kivitelezői hangsúlyozták: – Nem is oly régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. A búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, „életnek” hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üvegablaksor feszül majd, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese alakja látható, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak – mutatott rá Tóth Péter. Az első tavaszi nap reggelén érkeztek önkéntes segítők hazánk több településéről és az elszakított területekről is, például Kárpátaljáról, Erdélyből, illetve említésre méltóak a húsz fős kiskunhalasi tűzoltók, akik megtisztították a bozóttól a területet, de várhatók majd kőművesek Felvidékről, asztalosok Erdélyből, vagy gimnazista diákok Gödöllőről. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában, profi cégek felajánlásával és profi szakemberek kivitelezésében valósul meg. Az alapozási munkálatok néhány nap múlva megkezdődnek – mondta érdeklődésünkre Lőrincz Kálmán szervező, aki feleségével, bikafalvi Máthé Gizellával és bikafalvi Máthé László író, segítő hathatós szervezői munkájával szolgálták a sikeres ünnepi esemény megvalósulását.

„Az Úr mindig mindent megtesz értünk, de semmit nem tesz meg helyettünk!” – vallja Bethlen Farkas, s hogy mennyire igaza van, a nagy gazdasági válság kellős közepén, e kicsi templom építésének indulásaként az ünnepélyes alapkőletételen megjelent és köszöntő beszédet mondott Mádl Dalma asszony, az építés fővédnöke, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Wittner Mária és Dózsa László ’56-os szabadságharcosok, Bánffy György, valamint Sinkovits-Vitay András színművészek, illetve Lovász Irén énekes és a Tűzmadár Táltos Dobkör művészi produkcióikkal gazdagították az ünnepi esemény lelki hangulatát. A történelmi egyházak képviselői: Beer Miklós váci római katolikus-, valamint Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspökök lelki gondolataikat mondták el, majd a közös imádság elmondását követően Mátrai Benedek római katolikus plébánossal és Márkus Gábor református lelkésszel felszentelték e szent helyet, mely Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyóvá válhat idővel.

A Kárpát-Haza templom fő célja a magyarságtudat erősítése. Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke elmondta: a templom hozzávetően 7 millió forint költséggel közadakozásból, önkéntes munkafelajánlásokból valósul meg.

Maga az épület 100 négyzetméteres lesz, erdélyi stílusú, téglából készül, fatorony fedi majd, falai egyszerű fehér színt kapnak, s mivel itt valamennyi felekezet képviselői megszólalnak, nem lesz oltár, vagy egyetlen vallásra jellemző díszítő elem sem. A templom körüli kertet padokkal szerelik fel, hogy szabadtéri rendezvényeket is tarthassanak. Tervek szerint jövő év közepére elkészülhet a templom, s jövő év március 15-én tartják majd az avatóünnepséget.

Eddig több mint egymillió forint gyűlt össze közadakozásból, egy németországi adományozó 500 ezer forintot ajánlott fel a közös célra. Mostantól 1000 forintos téglajegyek vásárolhatók a templom megépítéséhez, s várják a kicsik és nagyok, fiatalok és idősek – szellemi, fizikai, vagy pénzbeli – támogatásait.

A Kárpát-Haza templom felépítése támogatható a Julianus Barát Alapítvány számlaszámán:

Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet

Számlaszámok:
Forint: 66000145 – 11073945
Euró: HU6266000145 – 11073945

BIC-kód: TAKBHUHB

Frigyesy Ágnes

erdely.ma

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák