""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

A ,,fekete márciusra” emlékezünk

Fekete március, így nevezik az 1990 márciusában lezajlott etnikai megmozdulásokat, amelyet a románok és magyarok közötti feszültség szült. Az összecsapásoknak 5 halottja (3 magyar, 2 román) és rengeteg sebesültje volt. Máig nem tisztázott, hogy pontosan mi robbantotta ki a zavargásokat.

A megemlékezés

Az RMDSZ ez évben is megemlékezik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozataira: Markó Béla, a Szövetség elnöke március 20-án, pénteken, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Irodában találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunytak hozzátartozóival. A találkozó során az RMDSZ képviselői immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévőknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak.

A történtek felidézése

1990. március 15-én szélsőségesek tüntetéseken támadják a magyarságot, Tőkés László, Kincses Előd, Király Károly fejét követelik. Kincses akkor még Marosvásárhely polgármestere, Király pedig az egységkormány tagja.

Az első erőszakos megmozdulás március 16-án történt, amikor részeg, randalírozó románok kifogásolták egy gyógyszertár magyar nyelvű feliratozását. Akkor tömegverekedés tör ki. Másnap Marosvásárhelyen tűntetők vonultak fel, akik magyar vért követeltek.

Március 19-én a román tömeg a magyarság ellen tűntetett, a környékbeli falvakból 13 busszal hoztak további tüntetőket, akik letéptek minden magyar feliratot, továbbá követelték, hogy a helyi rádió szüntesse be a magyar nyelvű adásait.

Később az összeverődött román tömeg a magyar nemzetiségűek ellen támadt, majd az RMDSZ székházat kezdték ostromolni. A házban bent rekedt közel hetven magyarnak a román katonaság garantálta a szabad elvonulást. Ehelyett a katonaság szavát megszegve tétlenül nézte ahogy a házból kijövő magyarokat a tűntetők súlyosan bántalmazták, botokkal ütlegelték. Ekkor sebesült meg többek között Sütő András erdélyi magyar író is, aki egyik szemére megvakult és több bordája eltörött.

„Nem idomításra, gondolkodásra születtem; embernek születtem, aki nem csupán tetteivel de a gondolataival is rendelkezni akar.” Sütő András

Március 20-án óriási magyar tömeg verődött össze a város főterének, Rózsák terének egyik oldalára később, pedig a románok a mások oldalra. A magyarok követelték az előző napokban eltávolított Kincses Előd visszahelyezését a polgármesteri tisztségbe, továbbá az anyanyelvi oktatást.

A felfegyverzett román tömeg áttörte a gyengén felállított rendőrségi kordont, és nekirontott a magyaroknak. Majdnem kiszorultak a magyarok a térről, de visszaverték a románokat. Ezután több órán át tartó állóháború kezdődött. Megérkezett a román hadsereg, a harckocsik, de a katonák bent maradtak a járművekben. A döntő fordulat éjjel következett be, amikor a magyarok kiverték a román tűntetőket a főtérről. Az összecsapások során igen sok roma származású a magyarok mellett kapcsolódott be a véres küzdelembe. Az összetűzésnek 5 halálos áldozata, továbbá kb. 300 sebesültje volt. Egy héttel később, feltűnő sietséggel bíróság elé állítottak hét magyar és egy roma származású személyt; számos magyar résztvevőt hónapokra, illetve évekre, évtizedekre küldtek börtönbe.

Frunda György és az RMDSZ többi vezető személyiségének kérelmei és bizonyítási folyamata következtében évekkel később Emil Constantinescu államfő jóváhagyta a kegyelmi kérvényét. Hat év után szabadult. Az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el támogatást az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak.

Kitekintő

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák