""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Sólyom László kopjafát állít Nyergestetőn

Mivel az államfő vajdasági tervezett programja elmaradt, Sólyom László köztársasági elnök a hivatalos állami ünnepségek után Erdélybe látogat, ahol március 15-e alkalmából Nyergestetőn és Csíkszeredában mond beszédet.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője elmondta: az államfő március 15-én részt vesz az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán a Kossuth Lajos téren, valamint az azt követő koszorúzáson a Kossuth-szobornál. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása után utazik Erdélybe, mégpedig először Nyergestetőre, ahol kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. Kumin Ferenc kiemelte: az államfőt már a tavalyi székelyföldi útja után invitálták Nyergestetőre, s ő el is fogadta a felkérést arra, hogy kopjafát állítson a csata hőseinek emlékére.

Sólyom László a Madéfalvi Veszedelem elmlékművénél
Fotó: Koszticsák Szilárd (MTI)

A főosztályvezető hozzátette: eredetileg a székelyföldi ünnepen Sólyom Lászlót egy magas szintű hivatali delegáltja képviselte volna, de mivel az államfő vajdasági tervezett programja elmaradt, személyesen tud eleget tenni a meghívásnak. Hangsúlyozta azt is: a köztársasági elnök a nyergestetői ünnepségen beszédet mond, majd Csíkszeredába megy, ahol az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc alkalmából tartott ünnepségen ismét szól az összegyűlteknek, és végül fáklyás felvonuláson is részt vesz.

A Nyergestető a Csíki-medence déli részén, Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. Számtalan véres ütközet helyszíne volt már a tatár és török betörésekkor is. Az 1948-49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyergestető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvédra bízta, akik augusztus 1-jén több ízben visszaverték a túlerőben levő, sokezres osztrák és orosz katonákat, s végül csak árulás útján győzték le őket.

MTI

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák