Archive

Monthly Archives: március 2009

Nem kötelező már a szakdiploma a pásztoroknak

Enyhítettek a mezőgazdasági termékeket előállító kis- és őstermelők kereskedelmi tevékenységét szabályozó szigorú feltételeken. Az új jogszabály értelmében nem kell az esztenákról alaprajzot, illetve termelésszervezési grafikont készíteni, valamint a pásztoroknak sem szükséges a szakdiploma.

Mint ismeretes, az EU-normákra épített törvénykezés drákói szigorral szabályozta a közfogyasztásra szánt élelmiszerek forgalmazását. , ami a kis- és őstermelők által megtermelt élelmiszerek piacokon, vásárokon történő szabad eladását illeti. Sok helyi termelő csődhelyzetbe került, mert egyszerűen nem tudott eleget tenni a jogi követelményeknek. A nemrég megjelent 13/2009-es kormányhatározat enyhít ugyan valamennyit a szigoron, ám a „csempézett esztena” elv továbbra is érvényesül.

Egyik lényeges módosítás, hogy olcsóbb lett az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság által kiállítandó engedély: ha mostanáig 300 lejt fizettek ezért a kistermelők, ezután csak 100 lejes illetéket kell lepengetniük azoknak a gazdáknak, akik termékeiket piacokon, vásárokon akarják értékesíteni. A jogszabály a faluturizmust elősegítő szándékkal beültetett újdonsága az is, hogy a panziótulajdonosok felszolgálhatják a vendéglátó-ipari létesítményeikben a saját állatállományuk termékeit, természetesen szigorú élelmiszerbiztonsági feltételek betartása mellett. Néhány esetben megemelték a forgalomba hozható mennyiségi korlátozásra vonatkozó számadatokat is, például az őstermelők ezután évi 10 ezer levágott csirkét vagy nyulat adhatnak el közfogyasztásra.

– Kissé megtévesztő ez a dolog, hiszen nem azt jelenti, hogy bárki csirkehúst árulhat a piacon. Az őstermelőnek joga van ugyan a piacon friss csirkehúst forgalomba hozni, ám ehhez szükséges egy, a szakhatóságok által engedélyezett minivágóhíd a gazdaság keretében, ahol szakszerűen leölik az állatokat. Másképpen nem szabad forgalomba hozni a közfogyasztásra szánt csirke-, illetve nyúlhúst – figyelmeztet dr. Marosfői Levente, a megyei élelmiszerbiztonsági hatóság igazgatója.

Hompoth Loránd
honline.ro

Gyurcsány szerepe Európa bekerítésében

Milyen szerepet játszott a leköszönő kormányfő egy, a magyar pálya méreteit jóval meghaladó meccsben, és mire gondolt az orosz sajtó, amikor Gazprom-miniszterelnöknek titulálta Gyurcsány Ferencet? A magyar politikus szerepéről elkészült, és egy ideje közkézen forog egy összeesküvéses forgatókönyv, amely az elmúlt évek hazai és nemzetközi eseményeit mozaikként összeillesztve azt magyarázza, mit tett a hazai vezetés annak érdekében, hogy az orosz gázipari óriáscég megszerezhesse a Mol csővezetékeit, és ezzel bekeríthesse az uniót.

Miniszterelnöki széket veszített [1] a Gazprom, állította az egyik orosz napilap a Gyurcsány Ferenc lemondását követő napokban. A Kommerszant szerint a magyar politikus bukása némileg megakaszthatja a világpolitikát csináló orosz nagyvállalat lendületes terjeszkedését, de ez nem akadályozza meg, hogy Gerhard Schröder német kancellárhoz hasonlóan bebocsátást nyerjen a vállalkozás menedzsmentjébe.

A lap a pártelnöki cím elvesztése után is visszatért az ügyre, és újra azt állította, hogy a magyar politikus bizalmi állást kaphat Moszkvában. „Úgy tűnik, Gyurcsány teljesen elhagyja a magyar politikát. Így már semmi akadálya nincs annak, hogy a Déli Áramlat Rt. – a felépítendő gázvezetéket üzemeltető társaság – élére álljon.”

Az OMV eladta

Magyarországon is hónapok óta terjed egy írás, amely eljutott a parlamentbe is, és amely egy elméletben fűzte össze, hogyan kapcsolódhatnak a Gazprom stratégiai terveihez a magyar diplomácia lépései, a Mol-részvények felvásárlási kavarásai és az OTP állami megsegítése. Itthon azonban eddig senki sem ment el addig a teóriagyártásban, mint amint az orosz újság sugall, azaz hogy az eseménysor végén Gyurcsány kinevezése állhat.

gazp

Az MTI által közzétett orosz sajtóállítást a kormányszóvivő természetesen rögtön kacsának minősítette, de tény, hogy a magyar politikában bekövetkezett változást gyorsan követte a Mol tulajdonosi szerkezetének változása. Néhány órával azután, hogy kiderült, az MSZP megyei elnökei menesztették Gyurcsányt, az OMV eladta a Molban [2] meglévő 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Surgutneftegaznak, amelyről bennfentesek azt tartják, jelentős részben Putyin fennhatósága alatt áll.

A hivatalos Gazprom-álláspontban az úgynevezett ellátásbiztonság a mindent magyarázó tényező, azaz, hogy az orosz gáz útja sima legyen Európába. Erre hivatkozva Oroszország sorban vásárolja fel az Európába vezető úton fekvő nemzeti gáztársaságokat. Az északkeleti irányból érkező orosz gáz zavartalan áthaladását segíti, hogy a Gazprom egy csapelzárós gázháború után megszerezte a fehérorosz Beltranszgazt, és ugyanerre a sorsra jutott a Balkánra és Dél-Európába irányuló orosz gáz útjában fekvő moldáviai társaság, a Moldovagaz is

Két nemzeti gázcég azonban állva maradt: a lengyelek kitartóan őrzik a PKN Orlen függetlenségét, és zsaroló potenciáljuk sem rossz, hisz a társaság csövein halad át a Németországba szánt gázmennyiség. Az ukránok sem hajoltak be a Gazpromnak, megtartották a Naftogazt, márpedig az Európába tartó orosz gáz nyolcvan százaléka itt halad keresztül, és nem utolsósorban itt futna a Déli Áramlat fővezetéke. Az ukrán tüskét pedig Magyarország húzhatná ki a Gazprom körme alól.

Sokat érő lukak a földben

A Molnak ugyanis irgalmatlan méretű gáztárolói [3] vannak. (Gáztároló alatt nem mesterséges, gigászi tartályokat kell érteni, a kimerült, természetes gázmezőket újra lehet tölteni, és ilyenekkel a Mol szép számmal rendelkezik.) Az orosz tanulmányok szerint tízmilliárd köbméter szivattyúzható be a magyar földbe, a hazai felmérések csak annyit állítanak, hogy egy-kétmilliárd köbméter gáz biztosan elfér. A lényeg azonban mindkét kalkuláció esetében ugyanaz: a csurig töltött magyar tárolók segítségével a Gazprom akkor is hónapokig eleget tehetne az európai rendeléseknek, ha kirobban egy újabb orosz–ukrán gázháború.

A Mol (pontosabban az FGSZ Zrt.) csővezetékének bekebelezésével a Gazprom két legyet ütne egy csapásra. Egyrészt energiahordozói akadály nélkül jutnának el a mediterrán piacokra, másrészt (az olasz ipar gázfüggőségére játszva) gyakorlatilag rákapcsolódhatna az olasz ENI társaság rendszerére, aminek diszkrét bája abban rejlik, hogy elér az észak-afrikai gázmezőkig. Márpedig Európát három gázforrás táplálja: az északi-tengeri, az orosz, és az észak-afrikai (főként Algéria és Líbia).

Azaz, aki a háromból kettőt birtokol, gyakorlatilag az szabja meg a gázárakat a kontinensen. Nem véletlen, hogy Oroszország keményen erősíti jelenlétét az észak-afrikai térségben, ahol Algéria és Líbia a szovjet időkben felhalmozott államadósságát orosz fegyverek megvásárlásával és gázkoncessziók átadásával törlesztheti.

Déli Áramlat, mindenáron

Mindehhez persze kellene a Déli Áramlat, mégpedig a lehető leggyorsabban, ugyanis ha nem épül ki, a Gazprom bevétele akár kétharmadával csökkenhet. (Az előre nem kalkulálható válság okán most az orosz óriás ezer köbméter gázt mintegy kétszáz euróért dobhat piacra, míg a recesszió előtti kalkulációk hatszáz eurós tarifával számoltak.) Ennek ellenére az oroszok abba belenyugodni látszanak, hogy a Déli Áramlat megvalósulási dátuma 2012-ről 2015-re csúszott.

Ahhoz, hogy a terv megvalósuljon, a Gazpromnak mindenképpen meg kell torpedóznia az unió által favorizált másik gázvezetékprojektet, a Nabuccót. Ezt két ponton teheti meg jelenleg: Iránban és Magyarországon. A Nabuccóba, amely elvileg az oroszok keleti gázmonopóliumát hivatott megtörni, a Kaszpi-tenger környékéről, illetve Iránból származó gázt töltenének. De már rég megindult mindkét térségben, sőt részben sikerrel be is fejeződött a Gazprom térnyerési offenzívája.

Magyarországon az FGSZ Zrt. megszerzésével lehet keresztbe tenni a Nabuccónak.

Csakhogy a Gazpromot Magyarországon igencsak szorítja az idő, hiszen az nagyjából világos, hogy csak egy jobboldali kormány megalakulásáig hozhatja tető alá az akvizíciót. A Molra viszont csak akkor gyakorolhat kellő nyomást az orosz társaság, ha semlegesíteni tudja annak áttételesen többségi tulajdonosát, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját, és magát a pénzintézetet is.

A pénzintézet eddig megvédte a Molt minden felvásárlási kísérlettől, pélául amikor az osztrák OMV akarta megszerezni a magyar társaságot, rossz nyelvek szerint a lex Molként elhíresült, az OMV kísérleteit végleg meghiusító törvényt a Mol és az OTP irodáiban írták.

CIA-s módszerek

A 2007-es orosz felvásárlási kísérletek [4] idején történt, hogy a Csányi Sándornak dolgozó UD Zrt. védelmi céllal figyelő szoftvert telepített a Mol kommunikációs rendszerére. A magyar olajcég vezetése azért keresett technikai támogatást, mert a Mol feletti befolyás megszerzésére külföldről nagy erőket mozgató manőverek indultak, és a gyanú szerint házon belülről bennfentes információk kerületek az ellenérdekű gazdasági csoportok kezébe. A CIA rendszeréhez hasonló rendszerrel megadott szavakra lehetett keresni az alkalmazottak beszélgetéseiben és levelezésében.

A politikusok között keringő összeesküvés-elmélet szerint Csányi megregulázására találták ki a bankmentő hitelt is. Ez a feltételezés azonban a szakmai elemzők véleményével is egybevág [5]. Az OTP az FHB-val együtt úgy kapott 520 milliárd forintot, hogy a menedzsment egyáltalán nem tapsolt az IMF-től érkezett tőkeinjekciónak. Az OTP környékén ugyanis erősen tartottak attól, hogy a válságra hivatkozva az állam hatalomátvételre készül a bankban. A pletykák akkor is arról szóltak, hogy a végső a cél az OTP, sőt a bankkal több szálon is kapcsolatban álló Mol, illetve az olajtársaság egyes vagyonelemeinek orosz kézre játszása volt.

A pénzügyi csomagot kísérő szerződési feltételek 2008 novembere és 2009 márciusa között megenyhültek, és az állam végül nem kapott elméleti lehetőséget sem a Csányi-birodalom megszerzésére, a bankár mégis nyíltan új választás kiírása [6] mellett tette le voksát.

index.hu

Tőkés László: a kettős kiütést akartam elkerülni

Az EP-választások és temesvári Forradalom 20. évfordulója megünneplésének előkészítése volt a célja a Belvárosi Református templomban megtartott vitafórumnak, amelynek díszvendége és vezérszónoka volt Tőkés László református püspök, jelenlegi EP-képviselő.

A fórum napirendjén volt a gyárvárosi Új Ezredév református központ építésének folytatása is, amelynek a hasonló nevű gyülekezet létrehozásának tizedik évfordulója adott aktualitást.

A vitafórum bevezetőjében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke részletesen ismertette az RMDSZ és az EMNT között megkötött választási egyezséghez vezető rögös út főbb állomásait. A tárgyalásoknak két fontos eredménye van: a Magyar Összefogás Listája és az Egyeztető Fórum létrehozása, amelynek fontos szerep juthat a jövőben magyar egyetemért, az autonómiáért, a közös magyar ügyekért folytatott küzdelem során. Toró szerint a magyarság mozgósításával el lehet érni akár az 500 ezer szavazatot is az EP-választásokon, ami három, de akár négy képviselőt is hozhat az erdélyi magyarságnak. Tőkés László ez alkalommal hangsúlyozta: a közös lista nem az egymás nyakába borulást jelenti, az összefogás a közös ügy érdekében nem a „szeressük egymást gyerekek” jelszó jegyében jött létre. A tiszteletbeli RMDSZ-elnöki címet sem kapta vissza Tőkés László, aki jelenleg a Temes megyei szervezet „egyszerű” tagja. A püspök azért vállalta, hogy a neve felkerüljön az összefogás listájára, mert attól tartott, ha megint független jelöltként indul, „kettős kiütés” lehet az eredmény, vagyis sem ő, sem az RMDSZ nem éri el az Európa Parlamentbe való bejutáshoz szükséges százalékarányt. Tőkés László abban sem biztos, hogy az összefogásnak ugyanolyan mozgósító ereje lesz az EP-választásokon, mint a pluralista versenyhelyzetnek. „Attól félek, hogy a magyarok hátradőlnek a fotelben, abban a hiszemben, hogy az összefogás listája szavatolja az Európa Parlamentbe való bejutásunkat és ez visszaüthet”.

A temesvári forradalom közelgő 20. évfordulójának kapcsán a püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy időközben „elrománosították a forradalmat” és az évfordulós megemlékezések során említést sem tesznek a magyar kezdetekről. „Én vagyok az egyik ritka eset, aki nem rendelkezik forradalmár igazolvánnyal – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Nyugati Jelennek Tőkés László – Egy igazi forradalmár nem kérvényezi, hogy ismerjék el forradalmárnak, ez megalázó is volna, de ezáltal is szeretném érzékeltetni hogyan állunk Romániában az 1989-es események és közszereplők megítélésével. A posztkommunista román elitnek derogált, hogy a magyarok az események fősodrában voltak, de mi magyarok is vétkesek vagyunk ebben, mert az RMDSZ-ben is olyan erők kerültek hatalmi pozíciókba, akiknek szintén nem tetszett, hogy Temesvár és Tőkés László kedvező megvilágításba kerüljenek. Az ügynökvádat ellenem éppen 10 évvel ezelőtt, az évfordulón robbantották be és akkor hirdette meg „Tőkés László lebontásának programját” a román lakájsajtó. Összehangolt manőverek mentek végbe, amelyben a magyar oldal, sőt, az egyházi oldal is szerepet kapott. Most hogy rendre kerülnek elő a szekusdossziék, most válik világossá számomra hogy akkor mi miért történt.” Tőkés László annak a véleményének adott hangot, hogy a román történészek feladata a hamisítások leleplezése, a húsz évvel ezelőtti események valós megvilágításba helyezése és reméli, hogy a huszadik évforduló áttörést hozhat ezen a területen is.

www.nyugatijelen.com

3

Gyurcsány mégis pártelnök akar maradni?

A leköszönő miniszterelnök lehet, hogy meg akarja tartani pártelnöki posztját. Az MSZP-frakció hétfő reggeli ülése után nem kizárt, hogy a kongresszuson megméretteti magát az elnöki posztért folyó versenyen. Ha nyer, az viszont könnyen Bajnai Gordon miniszterelnökségébe kerülhet.

Előadta Gyurcsány Ferenc a nagyhalált az MSZP reggeli frakcióülésén. Így kommentálták forrásaink, hogy a pártelnök a lemondása kapcsán azon kesergett: sem az elnökségtől, sem a megyei elnököktől nem kapott támogatást.

Gyurcsány egyébként mindezt kérdésre adta elő, miután a frakció nevében Gál Zoltán firtatta, miként is alakultak trónfosztásának körülményei. (Megjegyzendő: a frakció emlékezete szerint pár hónapja még Gál arról beszélt, hogy bár ő sokáig kiállt a miniszterelnök-pártelnök mellett, eljött az idő, amikor Gyurcsánynak mennie kell.)

Ráadásul az elnökség memóriájában az ragadt meg, hogy szombati ülésükön a pártelnök, önmagától állt ki a pástra, hogy nyitóbeszédében deklarálja: ennyi volt. Forrásink úgy emlékeznek, hogy Gyurcsány akkor megmondta: legjobb tudomása szerint Bokros Lajos, Horn Gyula volt pénzügyminisztere nem akarja magára venni a kormányzás terhét, következésképp belső ember jön, vagy a pártból, vagy a kormányból. Gyurcsány akkor két nevet lengetett be, Gráf József agrárminiszterét, illetve a gazdasági tárcát irányító Bajnai Gordonét.

Előbbi esetében, mint az ismert, Gyurcsány arra hivatkozott, szerencsétlen lenne, ha két erőközpont jönne létre a pártban, így amennyiben Gráf lesz a miniszterelnök-jelölt, a javára leköszön a pártelnökségről. Amennyiben viszont Bajnai aspirálhat sikerrel a kormány élére, ugyanezt kívánja tenni, mondván: senki ne higgye, hogy hatalomátmentési kísérletről van szó, s Bajnai nem több, mint elődje dróton rángatott bábúja.

A megyei elnökök délutáni ülésén már tényként hangzott el, hogy Gyurcsány felállt a pártelnöki székből, így nem menesztéséről tárgyaltak, pusztán arról döntöttek, hogy távozása ne Bajnai remélt megválasztása utánra csússzon, hanem a hétvégén összeülő kongresszus varrja el a lemondási szálat, és szemelje ki a párt elnökét.

A frakcióban viszont úgy értelmezték Gyurcsány szavait, hogy a megyei elnökök tették lapátra. (Ezen egyébként a megyei elnökök jól kiakadtak, és délután el is vonultak tanácskozni, hogy miként menedzseljék a lemondási ügyet, a döntés pedig a jelek szerint az ő kezükben van, hisz nagyrészt ők vezetik a kongresszusra egybesereglő megyei küldöttcsoportokat.)

Mindenesetre Gálon kívül többen sajnálták a „pártármányoknak áldozatul esett” Gyurcsányt, többek között Vojnik Mária egészségügyi államtitkár, Tukacs István képviselő, illetve Hiller István alelnök, aki szerint az nem megy, hogy győzelem esetén (2006-os országgyűlési választások) Gyurcsány a király, amikor pedig zord idők jönnek, akkor húzzon el.

És persze szólt a Gyurcsány lemondását először nyilvánosan követelő Suchman Tamás is, aki egyes orgánumok interpretációjában megkövette Gyurcsányt és a frakciót. Más értelmezésben az „elnézést kérek” összetétel pusztán egy bevezető szófordulat volt, abban viszont a többség biztos, hogy Suchman továbbra is fenntartja a véleményét.

Hogy mi volt Gyurcsány reggeli fellépésének célja, arról szórnak a vélemények. Egyesek szerint sikerrel érzett rá, hogy a frakció többségét maga mellé állíthatja, de nem a pártelnöki visszatérés motiválta, hanem a frakcióvezetőség megszerzése. (Ennek valószínűleg nincs sok alapja, ugyanis a képviselőcsoportot irányító Lendvai Ildikót csak a honatyák válthatnák le.)

Egy másik verzió arról beszél, hogy Gyurcsány a pártelnöki poszton kívánt megmaradni, ez azonban, vélik forrásaink, lehetetlen, miután ország-világ színe előtt közzétette, hogy nem akar első szocialista lenni. Azt azonban nem tartják kizártnak egyes informátoraink, hogy a kongresszuson újra rástartol az elnöki székre, igaz, immár nem egyszemélyes jelöltként.

gyurcs

Csakhogy, érvelnek mások, ezzel Bajnai legitimitását gyengítené, márpedig szombaton deklarálta, hogy ebben a futamban Bajnai a favoritja. Aki elbukhatna Gyurcsány pártelnöki törekvésein. Annál is inkább, mivel az Index úgy tudja, az SZDSZ megüzente a szocialistáknak: nem lehet belőle hülyét csinálni, miután a liberálisok nagy kínnal letuszkolták a saját torkukon Bajnait. Magyarán: a szabad demokraták nem támogatják a gazdasági minisztert, ha Gyurcsány visszajön.

index.hu

Bajnai Gordon lehet Magyarország miniszterelnöke

Fotó: index.hu

Az SZDSZ is támogatja Bajnai Gordon gazdasági minisztert, aki hivatalosan is az MSZP kormányfőjelöltje lett. A szocialisták tegnap késő estig tartó frakcióülésén a képviselők nagy többsége rábólintott a Bajnai által ismertetett válságkezelő programra. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a párt ügyvivői testületének és frakciójának hajnalig tartó együttes ülése után jelentette be, hogy támogatják Bajnai jelölését. A liberálisok azt szeretnék, ha a kormány tagjai döntően szakértők lennének.

Bajnai Gordon hivatalosan is az MSZP kormányfőjelöltje. A gazdasági minisztert az SZDSZ is támogatásáról biztosította. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese a párt tegnap esti frakcióülése után azt mondta: a több mint 120 képviselő részvételével tartott szimpátiaszavazáson a nagy többség támogatta a Bajnai által ismertetett válságkezelő programot. A távirati iroda úgy tudja, hogy a kormányfőjelölt szerződést szeretne kötni a szocialista és szabad demokrata képviselőkkel arról, hogy akkor is támogatják kormányát, ha nehéz döntéseket kell meghoznia. A gazdasági miniszter késő este elment az SZDSZ ügyvivői testületének és frakciójának együttes ülésére is. Hajnali egy óra után jelentette be Fodor Gábor, hogy támogatják Bajnai Gordon kormányfői jelölését. A liberális párt elnöke hozzátette: azt szeretnék, hogy a kormány tagjai döntő részben kívülről jövő szakértők legyenek és a kabinet programja a Reformszövetség javaslataiból induljon ki.

Puhább, mint Bokros, keményebb, mint a kormány?

Puhább, mint Bokros Lajos programja, de keményebb, mint a kormányé. Egy név nélkül nyilatkozó MSZP frakciótag szerint ez várható Bajnai Gordon gazdasági minisztertől, ha megválasztják miniszterelnöknek. Persze kérdés, hogy a szocialisták szabad kezet adnának-e neki. Bajnai Gordon esetleges programjára valójában csak a nyilvánosan elmondott előadásaiból lehet következtetni. Mint például a minapi Ybl-konferenciáról, ahol jelezte is, hogy nem a kormány véleményét mondja.

Bajnai: 600 milliárdos megtakarítás kell

A büdzsé kiadásaiban például jövőre nagyobb vágást látna jónak, mint a kormány. Eddig összességében a tavaly szeptemberben benyújtott büdzséhez képest a kormány által javasolt kiigazítás mértéke 800 milliárd forintot meghaladó, jövőre pedig a kormány további, a GDP két százalékának megfelelő, tehát 400-440 milliárd forintnyi korrekciót tart szükségesnek. De Bajnai Gordon szerint az is lehet, hogy ennél sokkal többre lesz szükség. Azt mondja: már a jövő évben a 3-4 százalékot meghaladó elsődleges többlethez kellene eljutni. Ez a nagyobb kiigazítás jövőre legalább 600 milliárd forint, vagy még ennél is nagyobb lefaragást jelentene, de a kiadáscsökkentés fedezetét nem egy fűnyíróelv, hanem a reformok jelentenék – mondta Bajnai Gordon.

Vannak területek, ahol biztosan változás lesz

„Az oktatás, a kutatás-fejlesztés terén, az önkormányzatok, a közigazgatás, a nyugdíjrendszer és az egészségügy terén inkább előbb, mint utóbb Magyarországnak lényeges, paradigmatikus átalakításokra is szüksége lesz. Most azonnal el kell kezdeni csinálni, mert az teszi fenntarthatóvá azokat az eredményeket, amiket elértünk” – mondta Bajnai.

„Több mint Gyurcsány, kevesebb mint Bokros”

Hírek szerint egyébként a Bajnai-terv több szociális támogatást is megszüntetne, de a Bokros Lajos által javasoltnál megengedőbb mértékben. Úgy tudni, hogy Bajnai a Gyurcsány-kormány adócsomagját viszont nem írná felül.

Kossuth Rádió

erdely.ma

A “bolsevik kutyán” nevettek a Fidesz-születésnapon

Újra és újra kezdeményezi a parlament feloszlatását a Fidesz – közölte Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnap pártja születésnapi ünnepségén. Orbán szerint nekik több megfelelő emberük is van egy Fidesz-kormány minden posztjára. A visszafogottan ünneplő Fidesz tortájába a Kövér László 2001-es bolsevik kutyás kiszólását idéző Szájer József vágott bele először.

20090329fidesz21e5A mostani helyzetben a Fidesz egy dolgot tud tenni: újra és újra a parlament feloszlatását kezdeményezi – mondta Orbán Viktor, a párt elnöke vasárnap a párt 21. születésnapi ünnepségének elején Budapesten. Orbán szerint, ha az SZDSZ hajlandó igent mondani a parlament feloszlatására, akkor megszűnik ez a jelenlegi állapot, mivel az Országgyűlés feloszlásához az SZDSZ szavazataira is szükség lenne.

“Nem tárgyalunk az SZDSZ-szel, mert az SZDSZ ezt visszautasítja” – mondta Orbán Viktor az MTI-nek. Orbán nem adott egyértelmű választ a kérdésre, hogy áprilisban sorra kerülhet-e a parlament feloszlatása. Azt mondta, minden lehetséges és mindennek az ellenkezője is.

Szerinte az országnak hosszabb távon anyagilag is mérhető károkat okoz a jelenlegi helyzet. Azt mondta, bármilyen jelölt neve is merül fel, az gyenge kormányt eredményez, míg egy erős kormány felállításának feltétele az előre hozott választás. Egy Fidesz-kormány felállítása ma nem jelentene gondot, minden posztra párton belül és azon kívül is több megfelelő súlyú szakember is van – mondta. Orbán szerint az MSZP és a vele hol kormányon kívül, hol kormányon belüli szövetséges SZDSZ összeroppant a kormányzás súlya alatt, és ma a már nem tudnak kormányozni.

A 21 évvel ezelőtt megalakult Fidesz a Bibó István Szakkollégiumban tartotta születésnapi ünnepségét a Gellérthegy oldalában. A kertben felállított, csendes eső áztatta sátrak alatt már csak páran lézengtek, és a csocsóasztal is szabad volt, amikor az épületben Szájer József európai parlamenti képviselője a születésnapi torta felvágására készülve arról beszélt, hogy “most eljutottunk oda, hogy elértünk 1988. március 30-ig, és innen visszafelé megyünk”.

Szájer szerint húsz évet visszament az ország az időben a független intézmények függetlenségének garantálása terén. A kormányzat támadja a köztársasági elnököt, a Legfelsőbb Bíróságot, az Alkotmánybíróságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, de korábban a Nemzeti Bankot, a legfőbb ügyészt is durván megtámadták – mondta, majd Kövér László országos választmányi elnök 2001-es szavait idézve – “bolsevik kutyából nem lesz nemzeti szalonna” – belevágott a fehér alapon narancsszínű koronggal díszített marcipántortába. Szavait derültség fogadta.

Egy éve nincs kormányzás – mondta az [origo]-nak Pokorni Zoltán képviselő, XII. kerületi polgármester a bejáratnál, miközben odabent Orbán Viktor folytatta a tortaszeletelést. Pokorni azt mondta, 50 százalék esélye van, hogy az MSZP és az SZDSZ megállapodjon Gyurcsány utódjáról, ám a fő kérdés szerinte az, hogy “meddig lehet folytatni ezt az agóniát”. Előre hozott választás kell, minden egyéb csak időhúzás. Jót nevetnénk rajta, ha nem az ország sorsa lenne a tét – mondta.

Gyurcsány Ferenc lemondásának múlt szombati bejelentése óta nem találnak olyan embert a kormányfő utódjául, aki vállalná a megbízást, illetve akit egyaránt elfogadna az MSZP és az SZDSZ is, és így elnyerhetné a parlamenti többség támogatását. Az SZDSZ vasárnap Bajnai Gordon gazdasági miniszterről tárgyal, aki a kiszivárgott információk szerint a legfrissebb szocialista miniszterelnök-jelölt Gyurcsány helyére, akinek szombaton pártelnöki tisztjéről is távoznia kellett. Ha az SZDSZ nemet mond, azzal tovább nő egy a Fidesz által szorgalmazott előre hozott választás esélye. Azt ugyanakkor nem tudni azonban biztosan, hogy Bajnai egyáltalán vállalná-e a megbízatást.

origo.hu

1

Az MSZP még tartaná Gyurcsány Ferencet

448143_5cce316133f370403c006061b1db03ff_wmAz MSZP még tartaná Gyurcsány Ferencet
Gyurcsány már nem akar pártelnök lenni, de az MSZP elnöksége szerint ennek megvitatása most nem aktuális. Állítólag Kiss Péter az aktuális kormányfőjelölt. Szombaton Gráf, Bokros és Glatz mondott nemet a kormányalakításra.

index.hu

Követendő a finnországi svéd autonómiamodell

Példamutató a kisebbségi identitás megőrzésében az Ǻland-szigetek azon joggyakorlata, amely korlátozza az ország más zónáiból érkezők ingatlanvásárlási és vállalkozói jogát — mondta Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, aki wärmlandi látogatása előtt Stockholmban találkozott a finnországi svédek képviselőivel.

A megyei tanács közleménye szerint a finnországi Ostrobothnia megyéhez tartozó Korsnäs kisrégió elnök asszonyával, Ann-Sofi Backgrennel folytatott megbeszélés során kiderült, hogy Finnország messzemenően támogatja a több nyelv használatát, a kétnyelvű dokumentumok többletköltségét pedig a finn állam állja.

Tamás Sándor és Tatár Márta megyei tanácstag az Ǻland-szigetek autonóm státusáról is beszélt Ann-Sofi Backgrennel. Az Ǻland-szigetek ugyan Finnországgal együtt belépett az Európai Unióba, azonban megőrizte különleges jogi státusát. A nemzetiségi és területi autonómia mintapéldájaként emlegetett szigetek lakossága 92 százalékban svéd ajkú. Az elnök asszony elmondta, bár felületesen, de ismeri Székelyföld helyzetét, és elfogadja Tamás Sándor meghívását, és ellátogat Kovászna megyébe. A megyei tanács elnöke szerint sok a közös vonás a finn—svéd és a román—magyar viszonyban.

Farcádi Botond, Háromszék

Nő a németellenesség Svájcban

Svájcban a rasszizmus elleni bizottság jelentése szerint nem nézik jó szemmel, hogy németek telepednek le a határ svájci oldalán. Miután a német kormány a svájci banktitok intézményét támadta, tovább nőttek a németellenes indulatok.

A bizottság pénteken kiadott közleményében kiemelte, hogy az alpesi köztársaságban akadálytalanul terjednek a “gonosz németeket” megbélyegző sztereotípiák és negatív képek. A svájci sajtó “azt sugallja, hogy Svájcnak meg kell oldani a +német kérdést+, amikor olyan gúnyrajzokat és főcímeket publikál, mint +Jönnek a németek+, vagy +Hány németet viselhet még el Svájc?+” – mutatott rá a testület. Egyúttal hangsúlyozta, a jelenlegi német generációknak joguk van annak követeléséhez, hogy ne hozzák őket kapcsolatba a fasizmussal.

A svájci-német kapcsolatok jelentősen romlottak az utóbbi hetekben, miután Németországban ismétlődő támadások érték a svájci banktitok intézményét, különösen Peer Steinbrück pénzügyminiszter részéről.

Steinbrück azt találta mondani március közepén, hogy Svájc a lovasságtól megriadt, menekülő indiánokra hasonlít, miután rádöbbent annak a veszélyére, hogy felkerülhet az együttműködést megtagadó adóparadicsomok feketelistájára. Svájcban hatalmas felháborodást váltottak ki Steinbrück szavai. Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter “mind tartalmában, mind formájában elfogadhatatlannak, sértőnek és agresszívnak” nevezte a hasonlatot, egy svájci parlamenti képviselő, Thomas Müller pedig gyakorlatilag lenácizta a német pénzügyminisztert.

Georg Kreis, a CFR elnöke elmondta, hogy a németellenesség különösen Svájc németajkú területén van jelen a médiában és a blogokban. Sokaknak nem tetszik, hogy számtalan német telepedett le a térségben azóta, hogy az Európai Unió és Svájc két éve megkötötte a munkavállalók szabad mozgását megkönnyítő megállapodásokat.

index.hu

Orbán bekeményít: Gyurcsánynak beígérve a felelősségre vonás

Széles a társadalmi egyetértés abban, hogy változtatni kell; Magyarország készen áll arra, hogy egy új kormány mögé felsorakozzon, és a megújulási programot véghezvigye. Ezért van szükség előrehozott választásra – mondta Orbán Viktor a Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon című könyv bemutatóján.

Ha nem egyszerűen csak kormányváltást akarunk, ha valóban új korszakot szeretnénk nyitni, akkor elengedhetetlen a szellemi előkészítés – utalt a most megjelent könyvre a Fidesz elnök. A szerzők arra vállalkoztak, hogy az 1998 tavaszán kiadott Polgári Magyarország Közgazdasága című kötet megjelenése után egy évtizeddel ismét elemezzék a rendszerváltástól napjainkig eltelt időszak főbb tanulságait, illetve a lehetséges fejlődési utakat.

A bemutatón Orbán Viktor kifejtette, hogy a szocialisták történelmi léptékben vallott kudarcot, hiszen Magyarországon – kétszer négy év megszakítással – hatvan év óta baloldali kormányzás zajlik. Mindeközben az egész világ megújul, sőt, egy új világ van kialakulóban.

A Fidesz elnöke szerint Magyarországnak ebben az új helyzetben nem válságkezelésre van szüksége, mert a válságkezelés tulajdonképpen a válság konzerválása. Épp azok a módszerek és eszközök okozták a válságot, amiket most kezelésként alkalmazni akarnak – szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: A válság leleplezte azt a hazugságot, amiben éltünk, ezért új alapokra kell helyezni a magyar gazdaság működését.


Orbán Viktor szerint a kormányfői esküszegés ma mindennapos gyakorlat

Az ellenzéki politikus szerint a legfontosabb, hogy a jelenlegi, gyönge állam helyet erős államot kell létrehozni, mivel csak ez képes kiállni a nemzeti érdekekért, megvédeni a szabadságot és függetlenséget, illetve a polgárokat. Az erős állam felszabadítja a társadalmi energiákat, hiszen a polgárok támaszkodhatnak rá – vélte Orbán Viktor, majd arról szólt, hogy milyen forrásokból származhat az állam ereje. Ezek: a megfelelő nagyságú társadalmi felhatalmazás és a köztulajdonban tartott vagyon.

Magyarországnak a saját lábára kell állnia, a saját gazdasági teljesítményéből kell finanszíroznia a működését, mivel a pénzügyi egyensúlyt nem lehet hitelből fenntartani – tette világossá a Fidesz elnöke, majd így folytatta: Tisztelni kell a munkát, ez a gazdasági növekedés alapja, és ez ma hiányzik Magyarországon.

A közállapotokról szólva Orbán Viktor azt mondta: az nem szabadság, amikor mindenfelé lőnek, szúrnak, robbantanak, Molotov-koktélt dobálnak, s a polgároknak félniük kell. Ezért az államnak etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden magyar állampolgárnak védelmet kell nyújtania.

Változásra van szükség a politikai felelősségvállalás területén is – fejtette ki a pártelnök, mivel megítélése szerint nem folytatható, hogy a politikusoknak csak kiváltságaik vannak, felelősségük viszont semmi. Az lehetetlen, hogy egy ország vezetőjén nem kérhető számon, amit tett, ezért véget kell vetni annak, hogy ha valaki egy országot tönkretesz, szépen visszatérjen az üzleti életbe, mintha mi sem történt volna. Orbán Viktor szerint a kormányfői esküszegés ma mindennapos gyakorlat, ezért is kell helyreállítani a politikus felelősséget. A következő kormányzatnak ki kell vizsgálnia minden ügyet, amelyeket politikusok követtek el – fogalmazott a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor szerint a jelenlegi kormányt nem legyőzni kell, egyszerűen csak túl kell lépni rajta, hiszen ezt a kormányt már legyőzte az idő. Elmondta: a helyzet még annál is sokkal rosszabb, mint amilyennek a mindennapi életből látszik, ezért a magyar társadalommal közölni kell, hogy milyen az ország valós állapota, és meg kell húzni a lehetőségek határát.

Széles a társadalmi egyetértés abban, hogy változtatni kell; Magyarország készen áll arra, hogy egy új kormány mögé felsorakozzon, és a megújulási programot véghezvigye. Ezért van szükség előrehozott választásra – zárta beszédét Orbán Viktor.

hetivalasz.hu

Írjuk magyarul a postai címzéseket! – A CEMO közleménye

A közelmúltban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a „Kétnyelvűség Program” keretén belül egy újabb érdekvédelmi akciót szervezett, amelynek célja a romániai, pontosabban az erdélyi postai szolgáltatások tesztelése volt. Az akció során azt vizsgáltuk, hogy miként viszonyul a Román Posta a magyarul megcímzett levelek kézbesítéséhez.

Az akció háttereként az a feltételezés állt, hogy a postai küldemények címzése esetén nem jelenthet akadályt a magyar nyelv használata, pontosabban abból indultunk ki, hogy nem okozhat fennakadást, ha a lakcím feltüntetésénél magyar helységnevet, valamint utcanevet használunk. Azt is figyelembe vettük, hogy a postai küldeményeknél egyik mérvadó tényező a körzeti irányítószám, amely jelzi a címzett helységét és a postai körzetet. Úgy véltük, hogy a címzés mellett nagyon fontos a megfelelő irányítószám feltüntetése, ugyanis a postai terjeszés során ez a szám mérvadóbb mint a helységnév, ennek következtében a magyar helységnév és az utcanév nem okozhat nagy fejtörést a postai dolgozóknak.

Természetesen ennél a „tesztelésnél” fontos volt, hogy ismert legyen az utcanév magyar megfelelője, ugyanis sokan már nem is ismerik utcájuk magyar megnevezését, amely egyes esetekben nem feltétlenül egyezik meg a román utcanévvel. Erre rengeteg példát tudunk felhozni Marosvásárhely és más városok esetén is.

A marosvásárhelyi levelek feladásánál, kétnyelvű utcanévtáblák hiányában azt a hivatalos utcanévjegyzéket használtuk, amelyet a városi tanács 2007-ben jóváhagyott (371-es számú tanácsi határozat). Más városok, helységek esetén a címzettek adták meg a lakcímeik magyar megfelelőit.

A „Postai címzések magyarul” meghirdetése a lármafa levelezőlistán történt meg. A listatagokat felkértük, hogy aktív résztvevői legyenek akciónknak. Természetesen csak olyan személyek vettek részt, akik egyetértettek kezdeményezésünkkel. Az önkéntes „címadókat” megkértünk, hogy jutassák el magyar nyelvű lakcímeiket a szervezet képviselőihez. A listatagok által megadott címekre kiküldtünk számos levelet, Erdély több helységébe, városokba, falvakba egyaránt és minden egyes küldemény kizárólag magyar címzéssel lett ellátva. A leveleket marosvásárhelyi, szovátai, nyárádszeredai, kézdivásárhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, ajtonyi (Kolozs megye) címekre küldtük ki. Olyan címeket szerettünk volna tesztelni, amelyek nem személyiségek neveit tartalmazzák, hanem olyan utcák nevét, amelyek lefordítható kifejezéseket tartalmaznak, mint például Rózsa utca, Áldás utca, Ibolya utca, stb.

Természetesen nem állt módunkban levelek százait vagy akár ezreit elküldeni, de az általunk elküldött levelek – egy kivételével- mind megérkeztek, különösebb fennakadás, késés nélkül, és úgy véljük, ez nem lehet csupán a véletlen műve. A CEMO úgy értékeli, hogy a sikeres akció eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a postai levelezés esetén nem gond a magyar nyelv használata.

A „kivételt”Marosvásárhelyen, a Párkány sétány (Aleea Cornisa) alatti címre küldött levél képezi, amely visszajött a feladóhoz, és amire a postai alkalmazott azt írta, hogy ez az utcanév nem létezik Marosvásárhelyen. A Marosvásárhelyre küldött levelekre a postai alkalmazottak legtöbb esetben golyóstollal ráírták az illető utca román megfelelőjét. A székelyföldi küldemények esetében a levelek az eredeti állapotukban érkeztek meg.

A „postai akció” során a következő következtetéseket vontuk le: a postai küldemények esetében nem jelent gondot a magyar címzés és a küldemények megérkeznek a címzetthez, viszont fontos ismerni a pontos irányítószámot. A körzeti postások előbb-utóbb megismerik majd az utcák magyar nevét, abban az esetben, ha még nem tudták volna azokat. Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy létezik egy hivatalos magyar utcai névjegyzék, az itteni posta nem ismeri annak tartalmát, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy a marosvásárhelyi lakosok sem használják az utcák, terek magyar elnevezését. Az utcák névjegyzékét a CEMO eljuttatta a Marosvárárhelyi Posta igazgatójához.

Akciónkat szeretnénk tovább folytatni felkérve az erdélyi lakosságot, hogy kapcsolódjon be a „Postai címzések magyarul” akcióba és a közelgő Húsvét alkalmával küldjenek a postán keresztül ünnepi üdvözletet rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek magyar címzéssel, és tapasztalataikat osszák meg egymással, és ha fontosnak tartják a CEMO képviselőivel is.

Természetesen a CEMO tisztában van azzal, hogy ez az akció nem fogja a magyar nyelv használatát bevezetni az összes postai szolgáltatás esetén. Ezt az akciónkat kezdeti lépésnek szántuk és továbbiakat helyeztünk kilátásba, amelyek majd apró lépések mentén próbálják a magyar anyanyelvhasználatot a postai szolgáltatások terén is meghonosítani.

Civil Elkötelezettség Mozgalom

Marosvásárhely, 2008 március 25.

http://www.cemo.ro/hu/

1 2 3 6
>