""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

A küzdelem folytatásához nélkülözhetetlen a magyarok összefogása

Kincses Előd szenátorjelölt is felszólalt az ülésen.

Fennállásának ötéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2008. november 15-én Kolozsváron, a Győzelem mozi dísztermében. A Partiumból és Erdélyből érkező küldöttek bemutatkozó seregszemléjével kezdődött a tanácskozás. Az Arad-, Temes-, Szatmár-, Maros-, Brassó megyei küldöttek stb. mellett megjelentek a Közép-erdélyi tagok is, mintegy 213 képviselő.

– Szólásszabadság nélkül nincs párbeszéd, párbeszéd nélkül nincs összefogás, összefogás nélkül pedig nincs autonómia – mondta köszöntő beszédében Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, aki Budapestről érkezett az ünnepi eseményre. Mint mondta, tiszteletét teszi azon bámulatos munka előtt, melyet öt éve végez Tőkés László veztetésével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Véleménye szerint az EMNT azért jött létre, hogy szóljon az autonómiáról, annak szükségességéről. A küzdelem kezdete visszanyúlik az 1990-es évek elejére, amikoris az RMDSZ programjában meghirdette az autonómia szükségességét, de mint Németh Zsolt mondta „a szót szólók torkán akadt a gondolat”. A magyarországi politikus hangsúlyozta: – Ma már Romániában hisztériakeltés nélkül lehet beszélni az autonómiáról, az más kérdés, hogy a román kormány képviselői még mindig elutasitják ennek megvalósulását. A küzdelem folytatásához nélkülözhetetlen a magyarok öszefogása, ugyanis Traian Basescu, Románia államelnöke noha hajlandó a párbeszédre, nem tudja, kivel üljön le tárgyalni: az EMNT, vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel, Tőkés Lászlóval vagy Markó Bélával? Németh szerint, ha lesz magyar egység, akkor lesz társadalmi összefogás, hisz az EMNT létrejöttének célja: a magyarság megmaradása, gyarapodása, és biztonsága.

Tőkés László püspök, EP-képviselő a tordai csatában 1944-ben elhunyt magyar honvéd katonákra emlékezett beszédének kezdetén, akiknek tiszteletére idén szeptemberben emlékművet állítottak Bonchidán, s jelent meg róluk egy kötet, Akik életüket áldozták a hazáért cimmel. A református püspök, az EMNT elnöke rámutatott: – Sajnos manapság sokan a békés áldozatvállalásra sem hajlandók. Világító példaként álljanak előttünk, akik életüket áldozták a hazáért – mondta, Majd rátért az EMNT ötéves munkájának értékelésére. Rámutatott: – 1989-ben a hallgatás falát kellett áttörnie, most a hazugság falát kell átütniük. Amikor az RMDSZ vezetői titkos tárgyalásokba kezdtek 1993-ban, majd ennek következtében beléptek a román kormányba 1996-ban, akkor mondtak le az önálló politizálás esélyéről, valamint az autonómia megvalósításáról. Odalett a nemzeti érdek – mondta Tőkés László, majd így folytatta: – Ebben a kritikus helyzetben alakult meg az EMNT, s mentette meg az autonómia ügyét a süllyesztőből. Mivel Markó Béla kijelentette, hogy nem lesz irányváltás az RMDSZ politikájában, ezért nem jött létre az összefogás. Ennek ellenére Tőkés szerint továbbra is szívós, alázatos munkát kell folytatniuk, harcolni kell a magyar egység védelmében. További célként tűzte ki a magyarság integrálását. Visszautasította azt a vádat, mely szerint ők lennének az egységbontók, de mint mondta, a hamis egységet nem fogadják el. Az összefogás érdekében hozták létre a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, mely az egységes magyar kárpát-medencei érdekképviselet megvalósításán fáradozik Kárpátalja, Délvidék, Erdély, Horvátország és Magyarország képviselőinek bevonásával. Trinanon óta nem fordult elő ehhez hasonló egység, ahol közösen lépnek fel a kárpát-medencei régiók küldöttei. A Kárpát-medencei magyarság ügye európai ügy – hangoztatta Tőkés László. Majd megállapította: – Akkor szállhatunk síkra eséllyel az autonómia érdekében, ha egy majdani magyar kormány ismét támogatja elképzeléseinket. Az EMNT elnöke fontosnak tartja az elvégzett munka évenkénti értékelését, helyzetfelmérést, valamint szembenézést a múlttal. Minden ember munkájára szükség van, mert képletesen szólva a lánc olyan erős, mint egyetlen szem a láncban.

A Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményezett az autonómai ügyében néhány évvel ezelőtt. A 130 „székely önkormányzat” először szembesült azzal, hogy Székelyföld autonómiája mellett ki lehet és ki kell állnia – mondta beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A Székely Nemzeti Tanács közösségi közképviselettel felruházva nyilváníthatja ki újból a székelység területi autonómia iránti igényét, szavazhatja meg Székelyföld Autonómia Statútumát és juttathatja ezen Statútumot törvényre emelés végett a Parlament elé, s képviselheti – létrehozott testületein keresztül – a székelység érdekeit mindaddig, amíg Székelyföld törvényerejű statútuma lehetővé nem teszi Székelyföld önkormányzati testületeinek szabad, általános, közvetlen és titkos választásokkal való létrehozását! Az autonómia mellett eddig kiállt Székelyudvarhely, Farkaslaka, Barót, Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Ditró stb. Izsák Balázs üzent azon bátor magyar képviselőknek, akiket próbáltak munkájuk közben megfélemlíteni. – Ne adjátok fel a küzdelmet, ne féljetek! Legyetek bátrak! Törvényes kezdeményezés útján járunk, s alapvető emberi jogainkkal élünk, amikor autonómiát szeretnénk magunknak – mondta a SZNT elnöke.

Az EMNT jubileumi ülésén felszólalt többek között Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Kincses Előd, ügyvéd, független szenátorjelölt valamint Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Szövetségének elnöke, független képviselőjelölt.

A tanácskozás Zárónyilatkozat elfogadásával végződött, majd Tőkés László felhívta a küldöttek figyelmét egy kiemelkedő brüsszeli programra: decemberben megszervezik a Kereszténység és Európa elnevezésű konferenciát, és Biblia kiállítást az Európai Parlamentben.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2003-ban alakult, parlament jellegű közképviseleti testület, amely az őshonos erdélyi magyar nemzeti közösség autonómia-törekvéseinek képviseletére, jogszabályokba foglalására és elfogadtatására hivatott. Célja továbbá a romániai magyar politikai szervezetek munkájának összehangolása.

A Székely Nemzeti Tanácsot a közakarat hozta létre Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére. Regionális önkormányzást akarnak, a szabadság és kollektív jogok intézményes garanciáit. Ez a közösségük által népszavazáson is kinyilvánított akarat a székely önkormányzás múltjában gyökerezik, de tökéletes összhangban van a regionális demokráciának azokkal az értékeivel, amelyekre az Európa Tanács ajánlása szerint az Európai Unió államaiban zajló regionalizációs folyamatnak épülnie kell.

Frigyesy Ágnes

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák