Archive

Monthly Archives: november 2008

Böjte Csaba adventi fohásza

Ülök az egykedvű őszi borongásban, 2008. november 28-án, az egyházi év utolsó napján. Csend van bennem, várakozás. Múlik egy év, vagy egy egész világ? Nem tudom. Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dicsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felhergelt, fölösleges üveggyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy értetlenül, tanácstalanul néznek maguk elé. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek, az olcsó termékeket reklámozó médiák, és sorolhatnám tovább, de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap. Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé. Megáll, és hosszan néz. Testemben hatalmas félelem remeg. Csak le ne borulj sírva előttünk Istenünk! Mindenkinek igaza van! Nem mehet ez így tovább! Tudom az eszemmel, hogy túl sok már a hazugság, a léha képmutatás. Magam is érzem, hogy jó lenne betörni néhány ablakot, szétverni az álnokok között. Türelmetlenek vagyunk. Egy értelmetlen, nagyon hosszúra nyúlt diktatúrából jövünk. Naivan, tisztán indultunk 89-ben, egymás kezét fogtuk, és a sárba borulva több nyelven is együtt imádkoztunk, boldogan kacagtunk. Akkor értettük, most miért nem értjük egymás nyelvét, vágyát, álmait? Forrong a világ! Tudom, hogy mindenki jót akar. Jót magának, minél több jót! Mint a gyermekek veszekszünk ócska babarongyokon, és észre sem vesszük, lassan szabadul el körülöttünk a pokol. Nem igaz, hogy ez a világ csak sírásból és vérből tisztulhat meg, léphet tovább! Hogy lehetünk ilyen vakok? Uram, te hányszor próbáltál összegyűjteni bennünket mint kotló a csibéit? Jó szóval biztatsz, adtad a szeretet parancsát, és megmosod könnyeiddel lábainkat. Mindent jóságosan nekünk adtál, élhetnénk csendesen paradicsomi békességben. Jól feltarisznyáztál, mindenünk megvan. A föld csodás termékenysége szaporít nap mint nap kenyeret nekünk, és van annyi agyag, kő, hogy építhetünk mindenkinek házat, tanyát, otthont ezen a földön. Van annyi vasérc, réz, mangán, hogy egy-egy autó is jutna a családjainknak. Jut könyv, jó film, tiszta bor és csók, szerelem mindenkinek. Nem sajnálod tőlünk a boldogságot. És juthat gyermekáldás, vagy vér a vérünkből, vagy mint Józsefnek a te szent akaratodból. Testvérem lásd, van kit szerethetsz, kit otthonodba fogadhatsz, kivel törődhetsz, kibe beléálmodhatod álmodat. És ültethetsz virágot, platánt, diót, és megéred hisz jó orvosaid vigyáznak rád, hogy fád nagyra nőjjön és árnyékával enyhet adjon családodnak. Tudósaink, mérnökeink mennyi kérdésre kerestek, találtak választ az évezredek alatt? Lassan, de biztosan hajtsuk uralmunk alá a Földet, ahogyan te kérted Istenünk a teremtés hajnalán még a bűnbeesés előtt. Élhetnénk békés testvéri szeretetben, tudhatnánk, hogy a részigazságoknál fontosabb az élet. A gonosz kacag. Ugyanazzal a süket dumával jön, ígér minden kőből kenyeret, fogyassz, habzsolj! Ha kell, ha nem, legyen! És ha leborulsz előtte mindent csak neked ígér, az egész bevásárlóközpontot, repülőt, jachtot – de minek? És felvisz csodás templomok ormára, sztár leszel, dobd le magad, fürödj a csodáló emberek tekintetében, hatalmad lesz felettük. Uralkodj, miért vállalnád a szeretet szolgálatát? Fogyasztás, birtoklás, hatalom. Habzsolva kacagsz, és szétmarcangolod világunkat. Azt hiszed, hogy győztél, pedig rabszolga vagy. Rosszabb, testvéred farkasa, szép tiszta világunk elpusztítója. Itt állsz Uram a XXI. századi Jeruzsálem falai előtt, elöttünk. Szemedben könnycsepp, és nekem nincsenek érveim. Mégis arra kérlek, hogy ne bűneinket nézd, hanem újabb adventünkben jósággal jöjj közénk. Ajándékozz meg érdemtelen gyermekeidet egy újabb esélyel, egy szép Karácsonnyal. Istentől áldott adventi, megtérést, szent időt kívánok szeretettel, cs. t.

Sólyom László szerint kiszámítható nemzetstratégia kellene

A köztársasági elnök szerint igazodási pontokra, kiszámítható nemzetstratégiára volna szükségük a határon túli magyaroknak. Megmaradásuknak pedig alapfeltétele a kiművelt értelmiség – mondta a köztársasági elnök egy, a határon túli magyar oktatásról rendezett budapesti konferencián.

A köztársasági elnök szerint igazodási pontokra, kiszámítható nemzetstratégiára volna szükségük a határon túli magyaroknak. Megmaradásuknak pedig alapfeltétele a kiművelt értelmiség – mondta a köztársasági elnök egy, a határon túli magyar oktatásról rendezett budapesti konferencián.

A szórványban élő magyar gyermekek közül egyre kevesebben járnak anyanyelvi iskolába. Az államfő szerint ezért szórványközpontokra lenne szükség, ezekben a kollégiumokban szervezetten oktathatnák a magyar nyelvet.

„A tapasztalat és az előadások is azt mutatják, hogy igen gyakori az a kimenete a kétnyelvű iskoláztatásnak, hogy a gyerek egyik nyelven sem tud tökéletesen” – mondta a köztársasági elnök.

Sólyom László fontosnak tartja az anyanyelvi felnőtt- és szakmunkásképzést is. A határon túli szakemberek azt mondják: a szülők a könnyebb boldogulás reményében adják gyermekeiket szerb, ukrán, szlovák vagy román iskolákba.

„Sajnos a szülőknek egy része, körülbelül egynegyede szlovák oktatási intézménybe adja a gyerekét” – mondta Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora.

„Azzal, hogy szerb tannyelvű intézménybe íratják a diákokat, nem oldunk meg semmit, illetve mi csak vesztünk, mert őneki nem fog semmit mondani egy Ady Endre, egy József Attila” – magyarázta Szőke Anna vajdasági óvodapedagógus.

Ukrajnában az előírások is gátolják az anyanyelvi oktatást.

„Egy jelenleg hatályos miniszteri rendelet értelmében 2010-től valamennyi érettségi vizsgát ukrán nyelven kellene letennie mindenkinek” – hangoztatta Csernicskó István nyelvész.

A színvonalas tanításhoz megfelelő tankönyvekre és stratégiára is szükség lenne – sorolták a résztvevők.

„Ki kell dolgozni azt a stratégiát, amely hosszú évtizedekre meghatározhatja, nemcsak azt, hogy elemi szinten hogyan oktatunk, akár hogyan oktatunk magyarul, hanem milyen szakképesítéseket és milyen európai trendeket követünk” – mondta Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.

Duna TV

15

Rejtett kamera Erdélyben: 80 emberből 90 az RMDSZ-re szavaz, hanem agyonverem az egészet – mondja a pap a bólogató Markónak

Nem politikai beszéd ez, hanem egy pap mondja, egy közösségnek a vezetője: gyerekek, miért vagytok beszarva? – magyarázza Markónak Deményháza papja, Rózsa Gáspár, milyen módszerekkel éri el ő, hogy 180-ból 160 ember elmenjen szavazni az RMDSZ-re. Újabb kupica után már határozottabban fogalmaz: 80-ból 90 ember fog Markóra szavazni, különben vasárnap megmondja nekik, hogy agyonveri az egészet. Így megy ez Erdélyben már jó ideje, ez a kis videó pontos keresztmetszet. (Mint ismeretes, Markónak kemény ellenfele lesz ezúttal Tőkés egykori ügyvédje, Kincses Előd személyében.) Ahogy az is, amint a pap szidja Tőkést és a reformátusokat, amiért annak idején rendet akartak rakni a velejéig romlott katolikus egyházban (válaszként Rózsa szerint agyon kellett volna ütni három püspököt s két papot). Hitvitákba nem megyünk bele, azonban tény, hogy napjainkban és a közelmúltban éppen a katolikus egyház vezetése hagyta cserben népét, nem vállalva a nemzet szolgálatát, elég ha csak a csángók ügyére, az erdőpéterekre, az erdélyi nemzeti érzelmű papok elmozdítására vagy mindennapjainkra gondolunk. Rózsa alázkodása sajnos tipikus példája a mindenkori hatalom előtt (legyen az Habsburg vagy Markó) alázkodó jellemtelen katolikus papnak. Márton Áron példája valahol elvész a sűrű hóesésben…

kuruc.info

Sajtóközlemény nov. 26.

Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt tegnap, november 25-én részt vett a székelyudvarhelyen és székelykeresztúron rendezett: “Kihívás és felzárkózás – mezőgazdaság és vidékfejlesztés az EU-tag Székelyföldön” című közéleti fórumon, ahol elmondta: “A szervezők, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és Tőkés László EP-képviselő jó időben szervezik ezeket a fórumokat, hiszen a csatlakozás után eltelt idő bebizonyította, hogy a közös agrárpolitika igen nagy kihívást jelent a mezőgazdaság és a székelyföldi vidék számára, a felzárkozásra tett kormányzati és politikai erőfeszítések igen szerények, majdnem láthatatlanok.
Azért is aktuális a téma mert most folyik a közös agrárpolitika reformja és az előbbi képviselőinkkel ellentétben a nemzeti és erdélyi érdekeinket jobban képviselve, erősebben védve több kedvező szabályzást bevihetünk a jövő agrárpolitikájába. Ehhez hiteles képviselőkre, hozzáértő szakemberekre van szükség.
A mezőgazdaság már rég túlnőtte a szántóföld és az istálló határait. Az agrárploitikát brüsszelben írják és bukarestben alkalmazzák. Mindenütt ott kell lenni. A mostani és a jövü évi eEurópai Parlamenti választás jó esély arra, hogy mindkét helyen a megfelelő személy képviselje érdekeinket.” – mondta Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt.
A fórum további előadói voltak: Ft. Tőkés László püspök, Európai Parlamenti képviselő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottságának tagja, és Garda Dezső parlamenti képviselő.

A “Kihívás és felzárkózás – mezőgazdaság és vidékfejlesztés az EU-tag Székelyföldön” című forum további udvarhelyszéki településeken folytatódik ma és holnap. Az előadókhoz Jakab István magyarországi országgyűlési képviselő, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke is csatlakozik, aki a magyar gazdák tapasztalatait ossza meg a székelyföldi magyar gazdákkal.

Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt kampánykörútját ma Oklándon folytatja. Reményei szerin este fél kilenckor a Digital3 TV által is közvetített vitán vesz rész az RMDSZ jelöltjével.
Sebestyén Csaba-István kampányiroda

8

Tiltakozás

Tiltakozás
A demokrácia és a választás szabadsága nevében
A diktatúra és a félrevezetés ellen.
Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt

Az RMDSZ egyik szórólapján szószerint ez áll: ,,A függetlenekre leadott szavazatok elvesznek. Ők nem tudják megszerezni a bejutáshoz szükséges szavazatszámot”.
Előre kijelentik, hogy a kocka el van vetve?
Hogy csak színjáték és cirkusz az egész választás?
A demokrácia eljátszása?
Vajon az is benne van ebben a kijelentésben, hogy az elmúlt választásokon már előre megvoltak az eredmények, csak el kellet játszatni a választókkal a demokráciát?
Nem hiszem, hogy ezt építettük 18 év alatt. Nem hiszem, hogy a politikum egésze ennyire romlott lenne. Nem hiszem, hogy a választók egyáltalán ne számítanának.
Nem az esélyeket latolgatni, hanem megmondani, leírni, hogy ki fog bejutni és ki nem, a demokrácia legapróbb szabályainak az elvetése, a diktatúra újrahonosítása.
Nyílván arra akarta felhívni a figyelmet az RMDSZ, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a függetlenek ne juthassanak be. Azt is a választók tudomására akarták hozni, hogy most is mindent megtesznek, hogy a pártideológián felülemelkedő jelöltek a legkisebb eséllyel szerezhessenek mandátumot. De innen a kijelentésig, hogy mi már előre tudjuk az eredményt, nagy merészség, vagy nagy szélhámosság.

A függetleneknek a leadott szavazatok fele szükséges. Ennél sokkal több is összegyűlhet. Ennél sokkal többen vagyunk, akik felelősen gondolkodunk közösségünk sorsáról, önmagunk jövőjéről. Bizonyítsuk be, hogy egy szűkkörű politikus csoport nem mondhatja meg előre, hogy ki jut be és ki nem. Ez a választók kizárólagos joga. Éljünk vele. Mutassuk meg november 30-án, hogy vége az előre megrendezett színdaraboknak, az előregyártott választási eredményeknek. Döntsünk mi és ne a politikusok arról, hogy ki  fog minket képviselni! Tegyük félre a politikai csömört amit az ilyen és az ehhez hasonló kijelentések okoztak. Menjünk szavazni és bátran üssük a ,,VOTAT” bélyegzőt a függetlenre. Szabadon és felelősen!
Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt

Közlemény

535600 • Székelyudvarhely, Kossuth Lajos u. 20. szám Tel./fax: +40 266 212623

Közlemény

A Magyar Polgári Párt elnöksége 2008. november 3-án Székelyudvarhelyen tartotta soros ülését, melynek

a november végi parlamenti választások képezték egyik kiemelt napirendi pontját. A párt elnökségének

szeptember eleji döntése értelmében a Magyar Polgári Párt szervezetként nem indul az õszi romániai

parlamenti választásokon, viszont öt függetlenként megméretkezõ jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros

megyékben. Az választásokon függetlenként induló öt jelölt – Szilágyi Sándor és Rákosi János Kovászna,

Sebestyén Csaba és Garda Dezsõ Hargita, Kincses Elõd pedig Maros megyében – támogatása által a Magyar

Polgári Párt a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését tartja szem elõtt. A Magyar Polgári Párt az

RMDSZ által meghiúsított, elmaradt összefogás ellenére nem kívánja a magyar parlamenti képviselet létét – mint

a politikai képviselet egy eszközét – veszélyeztetni, nem a pozícióhajhászást, hanem a közösségépítést tekinti

legfontosabb feladatának. Ezért döntött a függetlenként megméretkezõ alkalmas személyek támogatásáról,

mely által nem veszélyeztetõdik a magyar parlamenti képviselet, hanem kiegészül, jobbá és hatékonyabbá

válik, ugyanakkor parlamenti szinten is képviseletet nyer a Magyar Polgári Párt által megjelenített értékrend és

magyar közösségi jövõkép.

A Magyar Polgári Párt elnöksége ugyanakkor azokban a megyékben, illetve egyéni választókerületekben,

ahol a pártnak nincs függetlenként induló támogatottja, a megyei szervezetek elnökségeinek hatáskörébe

utalta azon álláspont kialakítását, hogy a kampányban az illetõ megyei szervezetek a Magyar Polgári Párt

tagságát, támogatóit és szimpatizánsait valamely, magyar közösségünk számára méltatlannak tekintendõ

jelölttõl való egyértelmû elhatárolódásra szólítják-e fel, vagy pedig a választópolgárok lelkiismeretére bízzák a

döntés meghozatalát.

a Magyar Polgári Párt elnöksége

HIHETETLEN, DE IGAZ

Magyarok figyelem. Ilyen az igazi érdekvédelem arca. Meg van engedve, hogy románokra

szavazzatok!!! Nem volt elég, hogy 25 Szilágysági RMDSZ parlamenti képviselõjelölt vesz

részt Iasi, Braila, Mehedinti, Neamt, Constanta etc.etc. román megyékben, hanem még

megtetézik egy kis Kárpátokon-túli választói csemegével is.

Adrian Tudor, Borza Dediu Lucia, Bubulac Emilia, Milan Bugarschi, Fuiorea Rodica,

Gheorghiţã Viorel, Lacraru Marius, Mocioi Marian, Preda Lucian, Stihhi Cristina, Toader

Simona, Tudor Veronica. Kik ezek? Bizalmi embereink? Ismeri valaki õket?

Tisztelt olvasó-választók, ez a tizenkét személy nem egy román líceum ballagó osztálya, még csak

nem is érettségi találkozón egymás nyakába boruló kedves nénik és bácsik, hanem magyar érdekvédelmi

képviseletünk, az RMDSZ parlamenti képviselõjelöltjei. Többen Bukarestben, mások Gorjban, Mehedinţiben és

Galacon indulnak az RMDSZ színeiben.

Igencsak fontos mostani vezetõink számára, hogy õk feltétlenül bejussanak újólag a román parlamentbe,

ha képesek még román segítséghez is folyamodni, a cél szentesíti az eszközt alapon. Bár a kampányban

hangoztatott általánosságok inkább arra utalnak, hogy megint a kormányrúdhoz akarnak állni. És megint

mindegy lesz, hogy melyik román párt gyõz, a lényeg az, hogy a „mieink” is ott legyenek, ahol a tüzet csiholják.

Mert ugyebár csak együtt vagyunk erõsek, együtt megyünk tovább, no, de „ki tudja, merre”? Hogyan? Melyik

úton? És kik fognak vezetni? Na, ha mindegy nekik, melyik román párt fog gyõzni, akkor szavazzatok Ti is a

román jelöltekre, lehet, hogy jobbravaló emberek, mint Õk, lehet, hogy többet fognak tenni értünk, talán jobban

oda fognak figyelni ránk. Próbáljuk ki Õket. Mert a román nemzetiségû RMDSZ parlamenti képviselõjelöltek,

Tudorok, Lucianok, Rodicák, Viorelek és

Vioricák pedig bizonyára vállalták, hogy lelkesen kiállnak a Székelyföld autonómiája mellett, és a

parlamentbe bejutván újságolvasás, vagy szunyókálás helyett a magyar nyelvet fogják tanulni, érdekeinket

pedig jobban fogják képviselni, mint mandátumokat bitorló magyar úraink 20 év alatt.

Nyilatkozat

A Magyar Polgári Párt Szilágy- megyei Szervezete Elnökségének állásfoglalása a 2008.

november 30-án tartandó parlamenti választásokkal kapcsolatosan.

A Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége döntése értelmében a szervezet nem indul pártként

a romániai õszi parlamenti választásokon, viszont jogában van független jelölteket támogatni.

Szilágy megyében a fentieket szem elõtt tartva, tekintettel a magyarság számarányára is, a

megyei elnökség úgy döntött, hogy nem indít jelölteket, mert ezzel veszélybe sodorná a megye

magyar képviseletét.

Sajnos, a választási koalició most is meghiusult, ennak ellenére felkérjük tagságunkat és szimpatizásainkat, hogy

tegyenek eleget alkotmányos joguknak és kötelességüknek, hangsúlyt adva annak, hogy ne csak szavazzanak, – mint

az egypártrendszer idején – hanem lelkiismeretük szerint válasszanak !

a Magyar Polgári Párt megyei elnöksége

Tisztelt Polgártársak,

Mindannyian derekasan kivesszük részünket párton belül és kívül, hogy végtére kialakuljon az erdélyi magyar

polgári társadalom.Ez számomra azt jelenti, hogy szabadon élek, beszélek úgy ezáltal senki szabadságát meg

nem sértem. Sajnos nap mint nap azt tapasztalom, hogy magyar nemzeti egységre hivatkozva sok településbeliek

fityet sem hánynak a személyszabadságra, lábbal sárba tipornák mindazt ami más, mindazt ami szép.

A történelmünk bizonyítja , hogy nekünk sok hõsre volt szükség. Erre én eggyáltalán nem vagyok büszke

hisz ez is bizonyítja,hogy népünk nem tud felzárkozni egy teljes értékü társadalom felépítéséhez, illetve

hosszutávon való fentartáshoz anélkül hogy valaki(k) ezért önként áldozatot ne hozna, vagy talán igen?

Kedves RMDSZ társak, ti még most sem érzitek a szél irányát? Ti egységrõl beszéltek, olyanról melyben az

ember feladja magát, megtagadja hitét, megtagadja becsületét. Ezt nem várhatjátok el tõlem. Mi nem kell úgy

politizáljunk mint mások, mert a 1,5 milliós keretbõl egyelõre nem lépünk ki.

Azt mondom nektek kezdjetek gyorsan hídakat építeni a mély árkokra, melyet ti ástatok népünk között azáltal

hogy sokakat lenéztek, kisemmiztek, megpróbáltok lejáratatni, ha netalán másképpen vélekedett (ik).

Jó reménységgel,

J.L.-nak: Az élet egy felelõsségteljes dolog, ami tele van hazugsággal,és õszinteséggel! Mindig hallgass a szívedre,

mert az biztos hogy jó utra vezet.

K.E.-nek: Nehéz helyzetben vagyunk ebben a hazug politikai világban, de csak azt ajánlhatjuk, hogy nem a

nemzetiség számít, hanem a rátermetség, arra kell szavazni, aki még nem élt vissza a magyarság bizalmával, legyen

az bárki!

A választás elõtti tudnivalók- jóslás?

Erdélyi magyarságunk politikai közszereplõit,

közöttük is elsõsorban a kiváltságos helyzetben lévõ

RMDSZ-t súlyos felelõsség terheli az egymással való

közérdekû megegyezés sajnálatos elmulasztásáért.

A további vádaskodásokat és bûnbakkeresést

megelõzendõ, jóelõre megállapítható, hogy a népünk

által igényelt és elvárt megállapodás és összefogás

elmaradása – nagy valószínûséggel – kedvezõtlen

kihatással lesz az országos választások eredményeire.

Ezt szem elõtt tartva, egyenesen kiábrándítónak kell

tartanunk azt a hazugságbeszédet, hamis választási

propagandát és pártos ellenségkép-festést, mely az

RMDSZ választási kampányát továbbra is jellemzi.

A hamis választási propaganda – amint részben már

eddig is – elõbb-utóbb vissza fog ütni. A kampánycélú

autonómia-propaganda, a fej lesztési régiók

átalakítására, valamint a román gyermekek magyar

nyelvre való tanítására vonatkozó kezdeményezések

opportunista,nemkülönben a sokszorosan elcsépelt,

demagóg egység- és sikerpropaganda a választások

alkalmával-nagy valószínûséggel–meg fogja bosszulni

magát.

A mindenen eluralkodó anyagiasság és a hatalmi

bírvágy világában,másfelõl népünk elszegényedésének

és erdélyi magyarságunk meggyengülésének

szorongatott állapotában – olcsó és hazug propagandával,

üres kampányfogásokkal, szemfényvesztõ

mellébeszéléssel és ígérgetésekkel ne hagyjátok

magatokat félrevezettetni!

Jóhiszemûségetek és nemzeti érzéseitek alapján se

hagyjátok magatokat becsapattatni!

Az egyéni szavazókerületeken alapuló választási

rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy valóban: válasszatok.

Csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat – azokra,

akik valóban a mi közös értékeinket is, és érdekeinket,

városainkat, falvainkat,vidékeinket és közösségeinket

felelõsen képviselik.

(Részletek egy körlevélbõl)

Sajtóközlemény nov. 25.

Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt ma este részt vesz a Tőkés László EP-képviselői irodája és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett “Kihívás és felzárkózás-mezőgazdaság és vidékfejlesztés az EU-tag Székelyföldön” című közéleti
fórumon. Mint  az EU Közös Agrár- és Vidékfejlesztéspolitikájának szakértője előadást is tart Sebestyén Csaba a délutáni rendezvényen.

Holnap Jakab István magyarországi országgyűlési képviselőt, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnökét látja vendégül Sebestyén Csaba-István független képviselőjelölt. Fontos, hogy a magyar gazdák és az erdélyi magyar gazdák jó kapcsolatot ápoljanak és partneri viszonyt alakítsanak ki a közös agráreurópa piaci versenyében – mondta  a képviselőjelölt. “Számunkra a magyarországi gazdakörök fontos szerepet játszhatnak a tapasztalatok átadásában, a lehetőségek felismerésében, a bonyolult szabályzási rendszer kiismeréséhez szükséges információk megszerzésében. – tette hozzá Sebestyén Csaba.
Sebestyén Csaba-István kampányiroda

1

Erős kihívóra talált az RMDSZ elnöke

Az új választási törvény szerint a november 30-i általános romániai megméretésen a szavazók kizárólag egyéni jelöltekre voksolhatnak. A erdélyi Maros megye egyik választókerületében a Magyar Polgári Párt által is támogatott Kincses Előd függetlenként veszi fel a harcot Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Tőkés László egykori ügyvédjével Marosvásárhelyen beszélgettünk az esélyekről és a kitűzött célokról.
Az RMDSZ sikertelenül ugyan, de megfellebbezte a választáson való indulását helybenhagyó törvényszéki ítéletet. Nem először igyekszik keresztbe tenni önnek a Markó Béla vezette szövetség. Tartanak öntől?

– 1990-ben különböző nacionalista, illetve a kommunista rendszer iránt nosztalgiát érző csoportok megtámadták jelölésemet a marosvásárhelyi törvényszéken, s így levettek az RMDSZ megyei szenátori listájának éléről. Ennek következtében került a lista első, egyetlen befutó helyére Markó Béla. Az ellenem hozott elsőfokú bírósági döntést egyébként az RMDSZ megyei szervezete nem fellebbezte meg. A szervezet akkori ideiglenes vezetője éppen Markó volt. De nemcsak ezt mulasztották el megtenni. Bécsből – ahol nemzetközi sajtótájékoztatón lepleztem le a román kormány hazugságait a fekete márciusként emlegetett marosvásárhelyi események kapcsán – telefonon kértem, támadják meg a bíróságon a szélsőséges Vatra Romaneasca politikai karjának Maros megyei szenátorjelöltjét. Nem tették. Aztán 2000-ben függetlenként próbáltam versenybe szállni, az RMDSZ azonban azzal az ürüggyel nyújtott be óvást ellenem, hogy egyszerre vagyok magyar és román állampolgár. Egy olyan alakulat óvott meg emiatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását. A mostani, szakmailag szánalmas és politikailag legalábbis vitatható fellebbezés azt bizonyítja, hogy az ellenjelölt RMDSZ-elnök retteg a versenytől. Csakhogy ma már 2008-at írunk és nem 2004-et, amikor bírói úton meg tudta akadályoztatni az akkori Magyar Polgári Szövetség indulását.

– Azért választotta ezt a választókörzetet, hogy megmérkőzzön Markó Bélával?
– Három okból indultam ebben a választókörzetben. Egyrészt ez egy nagy többségében magyarok által lakott régió Maros megyén belül, amelynek gazdasági fellendülésre van szüksége, mert ha leszakad, akkor az egy tömbben élő erdélyi magyarság gyakorlatilag a két székely megyére korlátozódik. Másrészt a magyarság magas aránya miatt itt el lehet érni az ötven százalékos eredményt, amely nélkül független jelöltként nem lehet mandátumot szerezni. Harmadrészt pedig nem akartam egy olyan marosvásárhelyi megméretést, amely arról szólt volna, hogy Frunda György a kommunista rendszerben besúgott-e engem vagy sem (az RMDSZ szenátora Marosvásárhelyen indul egy újabb szenátori pozícióért – a szerk.).

– Hogyan tudja felvenni a versenyt az RMDSZ hosszú évek óta bejáratott kampánygépezetével szemben? Az országút mentén már láthatók Markó óriásplakátjai.
– Nekem egyetlen óriásplakátom sem lesz, hiszen egy ilyen hirdetés igen sokba kerül. Egyébként nem szeretnék versenyt futni a politikai pártok kampányával. Ehhez nincs meg az anyagi hátterem, de az a struktúra sem áll mögöttem, amely Markót támogatja. Amúgy pedig a kampányomban éppen azt szeretném hangsúlyozni, hogy én más típusú ember vagyok, s másfajta politikának vagyok a híve, mint ellenjelöltem. Ugyanakkor élvezem Tőkés László támogatását, akinek 1989 novemberében ügyvédje voltam a temesvári perben. A ma már európai parlamenti képviselőként is ismert református püspökkel azóta is szorosan együttműködöm, amikor szüksége van rá, jogi segítséget nyújtok neki. Például, amikor az Associated Press hírügynökség azt adta közzé Tőkés Lászlóról, hogy besúgó volt a kommunista rendszerben, rágalmazási pert indítottam a médium ellen és azt meg is nyertük. A kampány egyik fontos mozzanatának tartanám, hogy egy élő televíziós vitaműsor keretében ütköztessük véleményeinket Markó Bélával. A magyar nyelvű vita megrendezésére a Duna televíziót, a románra a bukaresti Realitatea hírtévét kértem fel.

– Amennyiben sikerül megszerezni a szenátori mandátumot, milyen elsődleges célkitűzésekkel kezdi el tevékenységét?
– Nem kell feltalálnom a spanyol viaszt. A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ programja tartalmazza a régóta ismert tennivalókat. Számomra ennél sokkal lényegesebb az, hogy a helyszínen tájékozódjak és jegyezzem fel a falvak égető és orvosolandó gondjait. Fontosnak tartom továbbá a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének fejlesztési programját, s annak képviseletét fel is vállalom, a szavazókörzetben élők mindennapos gondjaira keresem a választ. Az RMDSZ választási jelszava „Együtt tovább”. Csakhogy én erre azt kérdezem, ki tudja merre? Ezt kellett volna megbeszélnünk, de mindhiába javasoltam a tévévitát.

– Nemrég nyílt levelet írt Markó Bélának, amelyben egyebek mellett azt is felrója az RMDSZ elnökének, hogy felelőtlen kampánykijelentésekkel igyekszik szítani a román nacionalisták indulatait.
– Figyelemmel követtem, mivel készül az RMDSZ és vezetője a következő négy évre, és semmi újat nem találtam. Mondhatnám, újra a régi, jól bevált forgatókönyvek szerint zajlik a kampány. Az egyedüli újdonság, amivel a kampány kezdetén kirukkolt Markó, az a javaslat volt, hogy a tömbmagyar közegben kötelező módon tanuljanak magyarul a román gyerekek. Azt régóta mondogatom, milyen fontos lenne a magyarok mellett élő románok magyar nyelvismerete, a kultúránk megismerése. Ezzel a javaslattal azonban nem így és ilyenkor kellett volna előállni. Két évig, mint oktatási ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes Markó ezt a témát mellőzte. Ezért most csak azt látom, hogy szándékosan fel akarta hergelni a román embereket magyar szavazatszerzés érdekében. Ezzel a módszerrel az egyébként jó alapgondolatot sikerült is lejáratnia.

– Ma már nyíltan lehet beszélni Romániában a magyar autonómiáról, mint javaslatról. Mi kell ahhoz, hogy ez meg is valósuljon?
– Az autonómiát csak egységes fellépéssel, nemzetközi támogatással és a román közvélemény megdolgozásával érhetjük el. Az RMDSZ „kampányautonómia” stílusa igencsak hátráltatja az ügyet. Hozzáállásuk kétarcúságát két adattal bizonyítom: 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács Csapó József által kimunkált törvénytervezetét csak hat képviselő írta alá, ráadásul 18 év óta nincs egy, az érdekképviselet által kidolgozott vagy elfogadott, autonómiáról szóló törvénytervezet. Azt örvendetesnek tartom, hogy valamennyi magyarországi parlamenti párt és Sólyom László köztársasági elnök is támogatandónak tartja autonómiatörekvéseinket.

mno.hu

Szóba sem jöhetett az autonómia Kovászna megye tanácsülésén

http://www.geocities.com/gobevilag

A megyei önkormányzat tegnapi ülésén napirend előtt szerette volna felolvasni Tulit Attila azt a nyilatkozatot, amelyben felkérik a Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakcióját, támogassák az autonómia-népszavazási kezdeményezést, és közvetítsék ezt az önkormányzatok felé. A rendkívül feszült hangulatú, éles vitákkal dúsított ülésen azonban végül nem olvasták fel a dokumentumot.

Az ülés kezdetén az MPP frakcióvezetője felszólalásában kérte, hogy napirend előtt olvashasson fel egy nyilatkozatot. Molnár Endre RMDSZ-es tanácstag azonban azt javasolta, a dokumentumot az ülés végén, az egyebek címszó alatt olvassa fel az MPP képviselője. Érvelése szerint ugyanis „elrontaná az ülés hangulatát”, ha Tulit a napirendre tűzött határozattervezetek megvitatása előtt olvasná fel a nyilatkozatot. Tamás Sándor tanácselnök megjegyezte: azt sem tudják, mit akar felolvasni, hogyan ronthatná el a hangulatot, a plénum azonban megszavazta Molnár javaslatát. A közel háromórás, feszült hangulatú ülés végén azonban Tulit kijelentette: nem tartják alkalmasnak a hangulatot a nyilatkozat felolvasására, inkább átnyújtják azt a frakcióvezetőnek.

Az MPP megyei önkormányzati frakciója által kiadott dokumentumban hangsúlyozzák: egyre több önkormányzat írja ki a népszavazást. Emlékeztetnek: „A megyei önkormányzat magyar elnöke és magyar képviselő-testülete az autonómiaküzdelem következetes vállalására és végigvitelére kapott felhatalmazást a megye magyar választóitól.” A dokumentum záró részében reményüket fejezik ki, hogy a települések népszavazási kezdeményezésit az RMDSZ-frakció is támogatja, ezt „sürgősen és félreérthetetlenül megfogalmazza, és közvetíti az önkormányzatok felé”.

A tanácsülés utáni sajtótájékoztatóján Tamás Sándor újságírói kérdésre reagálva elmondta: nem tudja, mit tartalmaz a nyilatkozat. Hozzátette: a megyei tanács nem parancsolhat a helyi önkormányzatoknak, partnerségi viszonyban áll velük. Rágalomnak minősítette azokat a kijelentéseket, miszerint a megyei önkormányzat lebeszéli a helyi tanácsokat a népszavazás kiírásáról.

Gazda József lemondott tanácsi mandátumáról

Miután a múlt hónapban Benedek Eszter mondott le tanácsi mandátumáról, Szilágyi Sándor megbízatása pedig megszűnt, tegnap újabb MPP-s önkormányzati képviselő helyébe kellett új tanácstagot beiktatni. Gazda József ugyanis lemondott mandátumáról. Így tegnap két új MPP-s önkormányzati képviselő tette le az esküt: Nagy András gyógyszerész és Bándi Imre zabolai tanár. Ők Szilágyit és Gazda Józsefet váltják, a Benedek Eszter helyett bekerült Csog Ignácot még a múlt havi ülésen beiktatták tisztségébe.

Farcádi Botond, Háromszék

Sajtóközlemény nov. 22.

Miután különféle kifogásokat találva a helyi illetékesek minden közintézményből kitiltották Sebestyén Csaba István független képviselőjelölt fenyédi fórumát, a helyi Diófa Panzió és Étteremben találkozott szimpatizánsaival Sebestyén Csaba.
A szervezők szerint a község frissen megválasztott elöljárói a találkozó előtt járták az utcákat, hogy megpróbálják otthon tartani azokat, akik kíváncsiak ,,egy más fajta politikus” mondandóira, ,,de attól sem riadnak vissza az RMDSZ-t kiszolgálók, hogy név szerint feljegyezék azokat akik mégsem hajlandók figyelembe venni az intő szót és később bosszút álljanak rajtuk”-mondta egy helybéli.
A történtek kapcsán Sebestyén Csaba István független képviselőjelölt egy hasonlóan szomorú és elitélendő tapasztalatáról számolt be. Az RMDSZ kampány csak Hargita és Kovászna megyékben ilyen hangos, ilyen pompás. Csak itt nyom el mindent a tulipános plakát, csak itt van tele a sajtó a megrendezett, sok millóba kerülő műsorokkal, dícsőítő írásokkal. Ahogy kimegyünk a megyéből Segesvár felé, de Radnóton, Ludason , Aranyosgyéresen, vagy Tordán is igen szerény az RMDSZ kampány-jelenlét. Fájó az, hogy ezekben a településekben, ahol a magyarok aránya már egynegyed alatt van és ahol igazán szükségét éreznék a képviseletnek, alig jelenik meg egy-egy szerény RMDSZ plakát, alig tépik a más pártok hírdetéseit. Senki mást nem akarnak legyőzni csak a független magyar jelölteket, a Sebestyén Csabákat, Garda Dezsőket és Kincses Elődöket.
Ezek az esetek mind azt bizonyítják, hogy szükség van egy más fajta politizálásra, az erőszak és intolerancia ideológia helyett a bizalom és a remény politikája kell következzen – mondta Fenyéden Sebestyén Csaba.

A ma reggeli havazás nem tartotta otthon a képviselőjelöltet. Már kora reggel meglátogatta a telekfalvi tejcsarnokot, ahol a tejtermelő gazdák és általában a mezőgazdaságból élő kistelepülések lakóinak gondjairól beszélgettek. Telekfalva után Sándorfalvára is átutazott Sebestyén Csaba független képviselőjelölt.

Az egész hétvégét a környező településeken tölti Sebestyén Csaba-István. Főleg a községközponton kívüli falvakba szeretne ellátogatni,  az ott lakó emberekkel elbeszélgetni, biztosítani Őket is, hogy megválasztása esetén jó képviselője lesz a térségnek.
Vasárnap délben, a Szentmise után Kápolnáson tart lakóssági fórumot Sebestyén Csaba.
Sebestyén Csaba-István  kapányiroda

1

Történelem a Nagy Katalán Lexikonban

Nem árt néha belenézni valamelyik külföldi lexikonba. Például a 24 kötetes Nagy Katalánba (Grande Enciclopedia Catalana, GEC). Ismerve a román ún. folytonossági elméletet, az ebbõl következõ ferdítéseket, kisajátításokat, belelapoztam a megfelelő kötetekbe. A szöveg mindenben egyezett az említett elmélettel. Arra gondoltam, mi lenne, ha nem is katalán, de legalább spanyol nyelvű levelet írnék a kiadónak. Az ötletből ez lett:

„Meglepetésemre a tényeknek megfelelő adatokra is bukkantam. Így arra, hogy Hunyadi János – betű szerint! – a XV. század derekán Magyarország kormányzója, hogy fia, Maties I d’Hongria ’magyarországi I. Mátyás’, Kolozsvárt – betű szerint! – született stb.”
„Természetesen” kifogásolnivaló is akadt:

„1. A lexikonban szó sincs arról, hogy Magyarország az első világháború után, »hála« a trianoni ún. békének, területe több mint kétharmadát, lakossága több mint felét elvesztette.

2. Románia történetének ismertetése az ún. folytonossági elméleten alapszik, mely szerint a román nép a dákok ellatinosodásával alakult ki. Ezt a mítoszt Ceauºescu parancsuralmi rendszerében az állami eszmeiség, a szentség rangjára emelték, noha ez csupán politika, és semmi köze a történettudományhoz.

Ezzel az ún. elmélettel kapcsolatban fölmerül néhány kérdés:
– Mindössze 160-170 éves római megszállás alatt feltételezhető-e Dácia ellatinosodása? Miközben a rómaiak Dáciának csak a harmadrészét foglalták el. Kik és hogyan latinosították a fönnmaradó kétharmadot? Tudjuk, hogy Katalónia és Ibéria többi részének ellatinosodásához több mint öt évszázadra volt szükség.
– Mivel magyarázható az, hogy az erdélyi helynevek döntő többsége magyar eredetű? Ha a román folytonosság valós lenne, ezek latin vagy román eredetűek lennének. Elképzelhető-e, hogy a magyarok, a honfoglalás idején, amint egyes román történészek állítják, lefordították a román helyneveket? A magyarok talán már akkor, a nemzet kialakulása előtt soviniszták voltak?
Mivel magyarázhatók a szláv eredetű helynevek? És mivel e helynevek fönnmaradása? A magyarok, a szlávokkal ellentétben, talán már akkor hátrányos megkülönböztetésben részesítették a románokat?
Mivel magyarázható végül, hogy egyetlen római település neve sem maradt fönn? Miközben másutt, pl. a germánok által meghódított területeken igen. Pl. Colonia Agrippina ma Köln, Confluentes ma Koblenz, Vindobona ma Wien, Londinium ma London.
Hogy ma Kolozsvár hivatalosan Cluj-Napoca, a zsarnok sovén-kommunista őrültségének az eredménye, melyet követői máig híven megőriztek.
– Mivel magyarázható, hogy a román nyelvben egyetlen gót meg más, Erdély rómaiak általi kiürítése után huzamosabb ideg itt élt germán törzs nyelvéből való szó sincs? Noha a GEC hangsúlyozza, hogy a római visszavonulás után a germán törzsek beolvadtak a román népbe. De hol vannak a germán eredetű szavak? Mert, amint Carlo Tagliavini a Le origini delle lingue neolatine (Az újlatin nyelvek eredete) című kötetében írja, a XIV. században felbukkanó első germán eredetű szavak magyar közvetítéssel kerültek a román nyelvbe, pl. mester.
– Mivel magyarázható, hogy a Balkán-félszigetre a VII. század végén érkezett bolgárok már a VIII. század végén monostorokat építettek (Ohrid), a IX. végén, a X. elején úgyszintén (Rila)? Miközben az úgymond ellatinosodott dákoktól származó románok első templomaikat Erdélyben a XIV. században építették, a magyarok viszont már a tizenegyedikben?
– A GEC kis román országokat említ Erdélyben, melyek századokig sikeresen harcolva védték függetlenségüket a magyar királysággal szemben. De ha tudjuk, hogy a honfoglalás után a magyarok ugyancsak sikeresen harcoltak a bizánci birodalom ellen, a németek ellen, harcaikban Bizáncig, Rómáig, sőt a Pireneusokig is eljutottak, egyáltalán elképzelhető, hogy eközben a feltételezett és a krónikák által soha nem említett kis román országok sikeresen ellenálltak az akkori Magyarország erejének?
– Mivel magyarázható, hogy a román Transilvania név valójában a magyar Erdély latin fordítása (Transsylvania, Erdély – erdő elü, jelentése ’erdőn túl’, Transilvania ugyanaz), és abból a latinból való, amely a magyar állam hivatalos nyelve volt. Románul nem hivatalosan Ardealnak is mondják, s ez ugyancsak a magyarból ered, abból az időből, amikor a magyarban az e hang nyitott volt, s ezt az a-hoz való hasonlósága miatt a románok a-nak hallottak.

Tudjuk, hogy a Kárpátokon át a románok századokig jöttek Havasalföldről és Moldvából Erdélybe. Így a XV. századtól oklevelek bizonyítják, hogy számos magyar falu lakossága áttért a görögkeleti (ortodox) vallásra, mert az ott lakó római katolikus magyarok nem akartak tizedet fizetni, akár a román görögkeletiek, akik számára ez nem volt kötelező. A dél-erdélyi falvakban a magyarok lassú elrománosodásának ez volt az egyik oka.
Íme az erre vonatkozó törvény (a levélhez az eredeti latin szöveget csatoltam):

II. Ulászló 1495. évi II. törvényének 45. cikkelye: „A rácok, rutének és oláhok ne fizessenek dézsmát. Van az ország végvidékein fekvő több olyan hely, ahol rácok, rutének, oláhok és más szakadárok [azaz görögkeletiek] laknak a keresztények földein, amely földek után azok, a maguk szertartásai szerint élvén, eddigelé egyáltalán semmi dézsmát sem szoktak fizetni, akiket mindazonáltal az illető főpap urak dézsmafizetésre akarnak kényszeríteni.

1.§. És mivel ezeket a Krisztus örökségéül felajánlott dézsmákat a Krisztus híveitől, és nem más, tőle elszakadt emberektől (különösen pedig nem ezektől, akik a királyi felség, a vajdák, bánok és az ország végvidékeit őrző többi tisztviselő meghívására és biztosítása mellett laknak ezeken a helyeken) szokták szedni, azért rendeltük és végeztük:

2. §. Hogy ezután a rácoktól, ruténektől, oláhoktól és a keresztények bármely földein lakó más szakadároktól, többé egyáltalán semmi dézsmát sem szabad szedni.” (Magyar törvénytár I. 1000–1526. Franklin Társulat, Bpest, 1899)

– A GEC erdélyi voivodákat említ – ezek azonban nem román államvezetők voltak, hanem a magyar király erdélyi magyar helytartói, akiket kezdetben gyulának mondtak. A voivod egyébként szláv szó.
– Mivel magyarázható az, hogy a román államok, mint pl. Havaselve (Valachia) és Moldva, csupán a XIV. században tűnnek föl? És hogy ezeknek a területeknek addig Cumania (Kunország) volt a neve? Nyilván azért, mert nem román, hanem törökségi kun népesség élt ott.
– Miért említ a GEC G. Doját, akit az 1514. évi parasztháború után kivégeztek, aki magyar volt, és Dósának, Dózsa Györgynek hívtak, és soha G. Dojának? Ez a név csak 1964-ben tűnt föl, amikor a kommunista rendszer történészei a jól kitervelt románosítás keretében a magyar Dózsa György nevét románosították.
Mindezt folytathatnók.
Szívélyes üdvözlettel,
A. L.”

A katalán válasz

Kellemes meglepetés ért, amikor viszonylag rövid idő múlva megjött a kiadó igazgatójának válasza:

„Nagy figyelemmel olvastuk az Ön hosszú és érvekkel alátámasztott levelét és észrevételeit, melyek a mi nagylexikonunkban megjelent Románia története szócikkünkben közöltekre vonatkoznak.

A kérdéses szócikket szakavatott történész írta, aki írás előtt megfelelően tájékozódott. Ennek ellenére, látva az Ön aprólékos adatait, úgy véljük, kötelességünk alaposan tanulmányozni a jelenlegi szöveget, figyelembe venni az Ön észrevételeit és esetleg újraírni azokat a szövegrészeket, melyeket az általunk megbízott szakértő célszerűnek talál. Ebben az esetben a módosított szöveg a munka egy jövendő kiadásában lát napvilágot, melynek másolatát eljuttatjuk Önhöz.

Köszönjük a fáradságát, mellyel észrevételeit közölte velünk, és ezt lehetőségeink szerint figyelembe vesszük.”

Később hozzájutottam Kazár László Tények a fikció ellen: Erdély – oláh/román őshaza Kr. e. 70 óta? című könyvéhez. Ebben a szerző egybeveti többek között az Encyclopaedia Britannica jó néhány kiadásának, több osztrák, dán, finn, francia, görög, holland, magyar, német, olasz, portugál, brazil, román, spanyol, svájci stb. lexikonnak az első világháború előtt és után, illetőleg a második világháború után Magyarországra, illetőleg Erdélyre és Romániára vonatkozó történeti részét. Ebből kiderül, hogy az első világháború előtti, de az utána kiadott lexikonok egy része is a valós történelmi adatokat közli. A második világháború után megjelentek viszont majdnem mind a román, ún. folytonossági elmélet alapján íródtak. Érveim alátámasztására Kazár László kötetének angol változatából egy példányt küldtem a GEC igazgatójának, s a csatolt levélben néhány újabb észrevételt is tettem a GEC Erdélyre vonatkozó részére.

Válaszában az igazgató megköszönte a levelet, a könyvet és azt írta, hogy megért bennünket, erdélyi magyarokat, már csak azért is, mert a katalánok is kisebbségben vannak. De a lexikon szövegét nem módosíthatják, mert nemzetközileg a román változat az elfogadott, például a tekintélyes Encyclopaedia Britannica is ennek az álláspontnak az alapján közli Erdély történetét.

Az eredmény

Az említett észrevételek közlése azonban mégsem volt teljesen eredménytelen. A GEC újabb kiadásában fölfedeztem, a Magyarország szócikk történeti része közli azt is, hogy az ország a trianoni békében elvesztette területének 67,8 százalékát, hogy 1938-ban visszakapta Szlovákia déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben Észak-Erdélyt, ugyanakkor a Románia szócikk történeti részéből törölték azt, hogy a honfoglalás után kis erdélyi román országok léteztek Erdélyben, és ezek századokig sikeresen ellenálltak a magyaroknak.
Kár, hogy a magyar történészek nem kísérik figyelemmel a különböző nyelvű lexikonok meg más, történeti adatokat tartalmazó könyvek Erdélyre vonatkozó szövegét, és nem veszik föl a kapcsolatot ezek kiadóival, hogy a hamis adatokat megcáfolják. Miért? Lustaságból? Félelemből? Nem akarják „sérteni” a szomszédok érzékenységét? Õk érzékenyek, mi nem?
Tanulság: a történelem is árucikk, érteni kell az eladásához. E téren a magyar történészek tanulhatnak a románoktól. Annál is inkább, mert árujuk hiteles, nem hamisított.

Szerző(k): Asztalos Lajos

  • Készült: 2008. november 21.

Sajtóközlemény

SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN független képviselőjelölt tegnap, november 18-én Kányád község falvaiban kampányolt. Reggel a dájai tejtermelő gazdákkal találkozott, majd az égei tejcsarnokot látogatta meg és helyi problémákról beszélt az ottani gazdálkodókkal. ,,Összefogásra bíztatta a termelőket SEBESTYÉN CSABA. ,,Csak összefogva lehetne elérni, hogy a monopolhelyzetben levő tejfeldolgozókkal szemben alkupozícióba kerüljenek a termelők. Ha  a gazdakör, vagy a szarvasmarha tenyésztők egyesülete kötne szerződést a felvásárló üzemmel, a község minden termelője nevében, a gazdák kiszolgáltatottságán sokat lehetne enyhíteni. Biztonságossá válna a felvásárlás és jobb árat is el lehetne elérni- mondta SEBESTYÉN CSABA.
A kányádi RMDSz-es polgármesterrel folytatott beszélgetés után a helyi tanács polgári frakció tagjaival is találkozott a képviselőjelölt. Mindkét felet biztosította, hogy a vidék érdekeit fogja képviselni és a politikai ideológiát félretéve a gazdálkodás jövedelmezősége és a falvak megtartó erejének növelése érdekében mindenkivel jó kapcsolatot kíván létrehozni és ápolni.
A kányádi és jásfalvi termelőkkel a jásfalvi Közösségi Házban találkoztak, majd Petekbe látogatott Sebestyén Csaba. A kányádi kampánykörútját este 7-kor, Miklósfalván zárta Sebestyén Csaba.
Ma délelőtt a független képviselőjelölt a homoródszentmártoni vásárba látogatott. ,,Meg kell találni a módját, hogy mindenütt visszaállítsuk a hagyományos vásárokat. Az EU szabványokra, vagy más okokra hivatkozva ezeket sok helyen betiltották. A helyi állatvásárok nemcsak a gazdák termékeinek értékesítési helyei, hanem a termelők rendszeres találkozóhelyei is. Itt beszélik meg a termelés és tenyésztés problémáit, szereznek információt az árakról az újdonságokról.”
Délután Homoródszentmárton Kultúrotthonjában tart fórumot SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN független képviselőjelölt.

SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN  Kampányiroda

Sajtóközlemény

SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN független képviselőjelölt tegnap, november 17-én Bögöz községben kampányolt. Miután reggel a bögözi tejcsarnokban találkozott a tejtermelő gazdákkal megbeszélést folytatott Mihály Ferenc MPP-s polgármesterrel, majd a helyi tanács RMDSZ frakciójának képviselőivel. ,,Az önkormányzati képviselők többségét nem a politikai érdemei miatt választották be a helyi tanácsokba, hanem a közösségért kifejtett tevékenységének, a közössége iránt ismert elkötelezettségének köszönhetően. A községi tanácsosok ezen felelős gondoskodás arra enged következtetni, hogy úgy az RMDSZ mint a polgári frakció támogatására számíthatok minden közigazgatási területen.”- mondta  SEBESTYÉN CSABA.
A nagy politikusainkkal ellentétben a helyi közösségek képviselői tudják, hogy ,,a nemzet megmaradása a falu túlélésén múlik”, hogy az erdélyi magyar társadalom fejlődését a mezőgazdaság, a vidék problémáinak megoldásával kell kezdeni. – fejtette ki a beszélgetések során SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN független képviselőjelölt.
Délelőtt ellátogatott Agyagfalvára, Mátisfalvára és Székelymagyarosra. Délután A Béta, Dobó, Vágás falvak gazdáival a saját gazdaságaikban találkozik SEBESTYÉN CSABA.
Este 7 órától a községközpontban lakósági fórumot szervezett a független képviselőjelölt.

November 18-át, Keddet Kányád község falvaiban tölti SEBESTYÉN CSABA

SEBESTYÉN CSABA-ISTVÁN  Kampányiroda

1

Csaba nem, Tudor, da!

Adrian Tudor, Borza Dediu Lucia, Bubulac Emilia, Milan Bugarschi, Fuiorea Rodica, Gheorghiţă Viorel, Lacraru Marius, Mocioi Marian, Preda Lucian, Stihhi Cristina, Toader Simona, Tudor Veronica. Kik ezek?

Tisztelt olvasó-választók, ez a tizenkét személy nem egy román líceum ballagó osztálya, még csak nem is érettségi találkozón egymás nyakába boruló kedves nénik és bácsik, hanem magyar érdekvédelmi képviseletünk, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjei. Többen Bukarestben, mások Gorjban, Mehedinţiben és Galacon indulnak az RMDSZ színeiben.

Igencsak fontos mostani vezetőink számára, hogy ők feltétlenül bejussanak újólag a román parlamentbe, ha képesek még román segítséghez is folyamodni, a cél szentesíti az eszközt alapon. Bár a kampányban hangoztatott általánosságok inkább arra utalnak, hogy megint a kormányrúdhoz akarnak állni. És megint mindegy lesz, hogy melyik román párt győz, a lényeg az, hogy a „mieink” is ott legyenek, ahol a tüzet csiholják. Mert ugyebár csak együtt vagyunk erősek, együtt megyünk tovább, no, de „ki tudja, merre”? Hogyan? Melyik úton? És kik fognak vezetni?

A csapatban ott van Verestóy úr természetesen, aki azt nyilatkozta, hogy 18 év után végre lesz ideje a Székelyföld gondjaival is (sic!) foglalkozni, mert borzasztó, hogy itt milyen elmaradottság van, most már aggódni kezdtem, hogy mi lesz akkor, ha a következő négy év alatt a milliárdjai nem fognak szaporodni a megszokott ütemben. És arról is biztosította udvarhelyszéki lelkes választóit, hogy jelenlétével gyakrabban megtiszteli majd őket, mert ugyebár országos gondjai harminc évig Bukarestben tartották. Négy éve hatalmas plakátján (ami természetesen piros-fehér-zöld színű volt, mint most a fényes selyemsál, amit a jelöltek viselnek a kampánykörúton, mert a sötét esernyő időközben megkopott) átlósan állt a mozgósító szlogen: Autonómiát Székelyföldnek! És a választások után? Néma csend. Egy szó sem hagyta el szenátor urunk száját az autonómiával kapcsolatban. A mostani kampányban aztán mégis eszébe jutott eme igen fontos dolog, és utolsó pontként ezt is felsorolja kampányszövegében, személyét hatodszorra is ajánlandó!

Székelyföldi egyszerű választóként igenis elvárom, hogy a jelöltek itt éljenek közöttünk, nem Bukarestben, mint Verestóy és nem Kolozsváron, mint az „igazmondásáról” (ezért középkereszt kitüntetést kapott a napokban, morális értékelésként Gyurcsány Ferenctől) és arroganciájáról elhíresült Kelemen Hunor, akik eddig – Arany Jánost parafrazálva – „ritka vendégek voltak Rácországban, mint Zsigmond, a király, a császár”.

Kelemen Hunor váratlanul gyöngéd érzelmeket kezdett táplálni az idősek iránt, meglebegtetve a 13. havi nyugdíjat, és lefényképeztette magát egy reménykedő öregasszonnyal. De van Hunorunknak még egy eget rengető (kampány)javaslata, ami teljes politikai dilettantizmusról árulkodik, hogy már a 16 éveseknek is adjanak szavazati jogot és húszévesek is lehessenek parlamenti képviselők. Közel másfél évtizede üldögél a parlamentben és mégsem tudja(?), hogy csak nagykorú állampolgároknak van a világon mindenütt szavazati joga, a korhatár pedig 18 év. A jelölt úr nyilván úgy tervezte, hogy ettől népszerűsége (és a rá adandó szavazatok száma) az ifjúság körében igencsak megugrik ám, mert elhiszik neki, hogy nem kell tanulni, egyetemet végezni, tapasztalatot szerezni, csak jól kell helyezkedni és egyből be lehet majd pattanni egy bársonyszékbe.

Szánalmas és nevetséges kampányfogás Dancs Annamari, a kedvelt táncdalénekesnő jelölése, aki miniszoknyában táncol és dalol Markó Béla kampányrendezvényein (ehhez elég jól ért, de a parlament törvényhozó testület, ott TÖRVÉNYEKET alkotnak, könyörgöm!) vagy Károlyi Béla edzőé, aki bizony jócskán töri a magyar nyelvet, ennyi Amerikában töltött év után. Gyerkó László úr, csíki szenátorjelölt is súlyos nehézségekkel küzd, amikor fel kell olvasnia egy szöveget a rádióban. Korodi viszont ügyes, sokoldalúan képzett képviselőjelölt, pék, utcaseprő és taxizni is tud, bizony. Vezetés közben még beszélgetni is méltóztatott a hálás és boldog utasokkal. Ha nem láttam volna a csíki tévében, azt hinném valami rossz vígjátékra kapcsoltam tévedésből. És a „szerénysége” egyenesen megható: „Voltak utasok, akik sehogy sem akarták elhinni, hogy én(!) ülök a kormány mellett” – nyilatkozta szemrebbenés nélkül.

A román nemzetiségű RMDSZ parlamenti képviselőjelöltek, Tudorok, Lucianok, Rodicák, Viorelek és Vioricák pedig bizonyára vállalták, hogy lelkesen kiállnak a Székelyföld autonómiája mellett, és a parlamentbe bejutván újságolvasás, vagy szunyókálás helyett a magyar nyelvet fogják tanulni (kötelezően?) egy ábécéskönyvből!

Papp Kincses Emese

4

Saját diktatúránk felé

Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt, s tényleg érdemes felfigyelni erre. Arról van szó, kérem szépen, hogy a Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen helyénvaló legények. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul, ám itt most nem ez az érdekes, hanem az, hogy a lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe sokatmondóan „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán”. E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. Ennek nyomán lehet mazsolázni: a Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége, az RMDSZ pénzosztó alapítványa, a Communitas az Erdély FM rádió tulajdonosa…

A lista sokatmondó. Úgy is, hogy vannak benne hibák, a gyergyói sajtót illető rész megbízhatatlan, a Hargita Népéről pedig azt írják, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki – tudnivaló, hogy ez sem igaz, a lapnak a megyei tanácshoz van köze. Vannak azonban kihagyások is, információink szerint ugyanis Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. További filozofálás helyett közöljük a jelentés és a lista elkészítőinek következtetését: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára.” No comment.

Szondy Zoltán, Hargita Népe

Izsák Balázs SZNT elnök levele a székely önkormányzatokhoz

Legyünk okosak, bátrak és hűségesek!

Nyílt levél a székely önkormányzatokhoz
A Székely Nemzeti Tanács felkérésére tizenhat székely önkormányzat írta ki a népszavazást Székelyföld autonómiája tárgyában. Árkos, Barót, Bögöz, Ditró, Farkaslaka, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Kápolnás, Kézdivásárhely, Nagyborosnyó, Székelyudvarhely, Szentábrahám, Szentegyháza, Zabola önkormányzatai példát mutattak egész Székelyföldnek az őket megválasztók iránti hűségből, civil bátorságból és elkötelezettségből a demokrácia alapvető értékei iránt.

A Székely Városok Szövetségének polgármesterei, gyergyószentmiklósi tanácskozásuk után, azt üzenték azoknak az önkormányzatoknak, amelyek még nem írták ki a népszavazást, hogy Székelyudvarhely példáját követve írják ki 2009. március 15.-ére. A bölcs és előremutató döntés távlatot nyit a székely falvak és városok előtt, hogy összefogjanak Székelyföld autonómiájáért.

Köszönet és elismerés illeti a Magyar Polgári Pártot, hogy minden önkormányzati képviselőjük első pillanattól a kezdeményezés mellé állt, tanácsosaik pedig beterjesztették a határozattervezeteket.

Köszönet és elismerés illeti az RMDSZ önkormányzati képviselőit, akik a kezdeményezésben felismerték az összefogás esélyét, szavakban és tettekben melléje álltak, sok településen meg is szavazták a beterjesztett határozatokat és ezzel pártérdekek fölé emelték Székelyföld autonómiájának ügyét.

A Székely Nemzeti Tanács nevében üzenem a százharminc székely önkormányzatnak: a megfélemlítési kísérletek ellenére, ne féljenek! Kezdeményezésük megfelel a törvény előírásainak, amivel szembe kell menniük, az a törvények antidemokratikus értelmezése.

Ha a mai Romániában a kormány, vagy az állam más intézményei az alkotmány és a törvények jogsértő értelmezései alapján működnek, akkor ezen csak úgy lehet változtatni, ha a székely önkormányzatok nem vonják vissza a határozataikat, s ha kell, vállalják a jogorvoslati eljárást, akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.

Üzenem a polgármestereknek, az önkormányzati képviselőknek: legyenek okosak, bátrak és hűségesek. Ma ők írják a történelmet Székelyföldön, ma az ő kezükben van Székelyföld jövője. Ha ők eltökéltek, és egyformán akarják az autonómiát, nincs erő, amely azt megakadályozhatná.

A megválasztott tisztségviselők választóik bizalmából közhatalommal rendelkeznek. Használják ezt a hatalmat együtt, és egyszerre, összpontosítsák azt egyetlen közös célra: az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozására.

Marosvásárhely 2008. november 18.

Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke

1 2 3
>