""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól

Az MPP-levelezési lista közösségének küldöm barátsággal, az igazság jegyében.
Holnap mindenféle portálon is ott lesz, holnapután pedig mindenféle írott sajtóban, amely hajlandó vele foglalkozni

TTT

Gondolatok

egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól

Növekvő szomorúsággal olvasom az RMDSZ különböző rendű és rangú vezetőinek felelősségáthárító nyilatkozatait a magyar választási összefogás újabb kudarcáról. Jól láthatóan előre megírt forgatókönyv szerint zajlik az a kommunikációs hadgyakorlat, amelynek célja egyrészt elfedni a képviseleti monopólium továbbéltetését célzó praktikákat, másrészt hitelteleníteni ezen monopólium ellen jogosan – választásokon nyert legitimitás birtokában – fellépő személyeket és politikai szerveződéseket.

Az RMDSZ-propaganda alaptétele: Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a 2 (értsd két) biztos befutó helyet, pedig az elviekben már megegyezés született, lásd a csatolt, aláírásra kész dokumentumtervezeteket.

Még a politika dolgai iránt alig érdeklődőben is gyanút kelhet, hogy csak ekkorára méretezi az RMDSZ Állandó Tanácsa a pártvezetőség hivatalos álláspontjától eltérő „máskéntgondolkodás” arányát a „magyar összefogás” jegyében összeálló parlamenti frakcióban. De a megegyezési szándék őszintétlensége és komolytalansága így utólag még világosabbá válik az idevágó történések összeillesztése után. Nem csoda, hogy az RMDSZ-propaganda kommunikációs füstbombák mögé próbálja elrejteni ezeket.

A továbbiakban kísérletet teszek ezen tények és történések vázlatos ismertetésére, a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében:

  • Ismeretes, hogy a nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között egy méltányos választási együttműködés és ennek eredményeképpen egy kiegyensúlyozott, a közösségi akaratot leginkább tükröző parlamenti képviselet kialakítása érdekében.
  • A kezdeményezésre a magyar pártok pozitív nyilatkozatokkal reagáltak, a választási koalíció létrehozásában azonban – a választási törvény erre vonatkozó előírásainak eltérő értelmezései miatt – vita alakult ki a felek között.
  • Az RMDSZ vezetői a Bálványosi Találkozón konkrét – „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg és kérték, mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét a körvonalazódó választási együttműködésben.
  • Miután az EMNT, a méltányos megegyezést nemzeti imperatívusznak nevezve, hajlandónak mutatkozott „harmadik félként” részt venni a további tárgyalásokon, az RMDSZ elnöke meggondolta magát és a tárgyalásokat kizárólag az MPP küldöttségével kívánta folytatni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ehhez az MPP elnöke jó partnernek bizonyult, hiszen a megegyezés ajtaját megnyitottnak látva, ő sem tartott igényt Tőkés László és az EMNT további jelenlétére a tárgyalásokon.
  • Az RMDSZ és MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, az RMDSZ által szabott megalázó feltételekből világosan kikövetkeztethető a megegyezési szándék őszintétlensége.
  • A pártok közötti tárgyalás borítékolható eredménytelensége után az EMNT, a méltányos megegyezés iránti erős közakarat tudatában, nem nyugodott bele a kudarcba és további kereste a kiutat a megegyezésképtelen állapotból. Reményt adott erre az RMDSZ elnökének – később hamisnak bizonyult – nyilatkozata az EMNT képviselőivel „csupán” félbeszakadt tárgyalások esetleges újrakezdéséről.
  • Egy Tőkés László és Markó Béla közötti telefonbeszélgetés után jelen sorok írója mandátumot kapott az EMNT elnökétől előkészítő háttérbeszélgetések folytatására az RMDSZ vezetőivel, továbbá a múlt évi EP-választások alkalmából összeállt és Tőkés László független jelöltségét támogató „Hatok” képviselőivel, felmérendő, kialakítható-e egy esetleges széles alapokon nyugvó, a pártpolitikai logikát meghaladó összefogás kerete. Az összefogás részünkről nem titkolt célja mozgósítani és motiválni a politika dolgai iránt növekvő érdektelenséget mutató magyar közösség tagjait egy többleterejét sokszínűségéből és kiegyensúlyozottságából merítő hatékony parlamenti jelenlét érdekében, amely elsősorban minőségében új fejezetet jelentene a közösségi autonómia-törekvések érvényesítésében.
  • Ezen mandátum birtokában az elmúlt hetekben egyedül, illetve Szilágyi Zsolt alelnök-társammal együtt személyesen vagy telefonon több háttérbeszélgetést folytattunk mind a „Hatok”, mind az RMDSZ vezetőivel, közöttük Markó Béla szövetségi, illetve Kelemen Hunor ügyvezető elnökökkel.
  • A kezdetben biztatónak látszó beszélgetések alapján, az EMNT szándékait tartalmazó két – az elvek és a lehetőségek közötti keskeny ösvényen egyensúlyozó – dokumentum-javaslat született, amelyet ezúton a mellékletben hozunk nyilvánosságra. Az első szinte szó szerint követi a múlt évi tárgyalások alapján született és végül alá nem írt megállapodást az Rrdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, a másik pedig, a beszélgetések nyomvonalán haladva, a tervezett választási és parlamenti együttműködésről szól. A részletek iránt érdeklődők ezáltal összehasonlíthatják az RMDSZ vezetői által közölt szövegekkel, amelyekben – állításaikkal ellentétben – nem alakult, mert érdemi tárgyalás hiányában nem is alakulhatott ki egyetértés. Ezt egészítette volna ki egy esetleges csúcstalálkozón kialakított melléklet a választókerületek elosztásáról, továbbá a dokumentumokba ugyan nem foglalt, de a leendő együttműködés próbáját jelentő néhány konkrét – bizalomerősítő – közös cselekvés:
    • Az RMDSZ aktív részvétele a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács munkájában, kiemelten abban a reprezentatív delegációban, amely Tőkés László kezdeményezésére októberben az Európai Parlament és Bizottság előtt jeleníti meg a Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek autonómia-törekvéseit.
    • Azonnali lépések a Partiumi Keresztény Egyetem akreditációs törvényének elfogadására és a Sapientia EMTE akreditációs folyamatának felgyorsítására
    • Együttműködés a BKB által elindított, az állami magyar egyetem létrehozását célzó állampolgári kezdeményezés támogatásában
  • A beszélgetésekből azonban számunkra az RMDSZ szövegváltozatában is látható pozitívumok mellett az alábbiak körvonalazódtak:
    • Az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni arról az erdélyi magyar politikai rendszerváltást célzó csomagról, amelyet az EMNT – a „Hatok” támogatásával – a tavaly felvetett, különösen nem annak a belső demokráciát és a civil társadalmat érintő részéről, amely a közpénzeket elosztó rendszerek reformjára vonatkozik, a közszolgálatiság, a szakmaiság és az átláthatóság szempontjai szerint (jelen szöveg tartalma és stílusa nem teszi lehetővé, hogy visszaadjam azokat a keresetlen mondatokat, amelyek egyes RMDSZ-vezetők szájából minderről elhangzottak).
    • Az RMDSZ vezetői, miután megértették, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozása bármilyen tárgyalás elsődleges feltétele az EMNT részéről, egy olyan mesebeli „van is, meg nincs is” fórum létrehozását találták ki, amelynek keretében tárgyalni ugyan lehet mindenről, de amelynek konszenzussal meghozott döntéseit a vezetés bármikor felülbírálhatja, ha a párt erős embereinek egyéni érdekei sérülni látszanak.
    • Markó Béla egyedi esetként – mert kampány van – esetleg bevállal egy utat Brüsszelbe, de nincs semmi garancia a KMAT keretében történő stratégiai együttműködésre a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiája érdekében
    • Nincs egyenes válasz a BKB kezdeményezésére sem egyetem-ügyben
    • A folyamatos ködösítés és bizonytalanság a „máskéntgondolkodóknak” esetleg felajánlott egyéni választókerületek száma és helye tárgyában előrevetítette a később igazolást nyert szándékot, hogy csupán kommunikációs gyakorlatról van szó, nem valós megegyezésről: hol a Székelyföldön kívül is, például az Érmelléken, hol Székelyudvarhelyen, hol a gyergyói emberek segélykiáltásait semmibe vevő feldarabolás eredményeképpen született mesterséges Gyergyszentmiklós-Székelykeresztúr választókerületben kínálgattak 2-3-4 befutónak nevezett kerületet, miközben lejáratás és megosztás szándékával potenciális jelöltek neveit szivárogtatták ki a sajtón keresztül a személyi kérdésekre mindig vevő nyilvánosságnak, holott a beszélgetések során nevekről szó sem volt.

Mindezek alapján az EMNT képviselői számára világossá vált, hogy a közel két évtizedes képviseleti kizárólagosságba belemerevedett RMDSZ-vezetők a választási törvény sajátos – az alternatív küszöbre vonatkozó, lex RMDSZ-ként számon tartott – előírásainak fedezékében csak hatalmi pozicióból hajlandók tárgyalni, legyen szó másik magyar pártról, civil-politikai ernyőszervezetről vagy egyéb társadalmi kezdeményezésről. Ha a partneri reményekkel jelentkező fél tudomásul veszi alárendelt státusát, elfogadtatik, ha ragaszkodik elveihez és értékeihez, netán rendszerváltó törekvéseihez, egységbontónak minősíttetik és a román politikai életben elsajátított könyörtelen pártpropaganda eszközeinek alanyává válik.

Az EMNT vezetőinek – jelen sorok szerzőjét is beleértve – jogosan felróható hibája azon javíthatatlan meggyőződés, hogy a számbeli kisebbségben élő erdélyi magyarság politikával foglalkozó elitje számára létezik közös erdélyi magyar ügy, amelynek elkötelezett szolgálata felülírja egy többségi társadalomban szokásos és elfogadott politikai praktikákat. Mint ahogy az is hibának bizonyult, de ennek oka is ebben a – dolgaink állása szerint megalapozatlannak bizonyult – hitben gyökerezik, hogy az esetleges eredményes tárgyalások reményében, ebben a előkészítő szakaszban elfogadtuk a nyilvánosság kizárását. Az RMDSZ és az EMNT érdemben el sem kezdett tárgyalásainak kudarca azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyarság nevében fellépő politikusok egy része a „cél szentesíti az eszközt” elv jegyében vélt politikai ellenfele ellen nem válogat lejárató vagy félrevezető eszközökben és nem létezik számára semmilyen „gentlemen’s agreement”.

Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy sem a minket az Európai Parlamentben képviselő Tőkés László püspököt, sem az általa vezetett és az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket következetesen megjelenítő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem lehet ilyen eszközökkel sem hitelteleníteni, sem ellehetetleníteni. Mint ahogy a legfurfangosabb párt-propagandával is csak ideig-óráig lehet félrevezetni az összefogást és hiteles képviseletet akaró választópolgárokat.

Egy méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás hosszútávú stratégiai céljaink elérése szempontjából nemzeti imperatívusz. Meddig kell még gyengülnie politikai képviseletünk tömegtámogatottságának, hogy ez minden – a képviseleti monopólium végtelen továbbéltetésében érdekelt -vezetőjének világos legyen? Mekkora lesz az ár, amelyet az elodázhatatlan politikai rendszerváltásért az erdélyi magyar közösségnek fizetnie kell? Meddig lehet vélt vagy valós pártérdekeknek alárendelni nemzetpolitikai célokat?

Ezekre a kérdésekre immár csak az őszi parlamenti választások után kapunk választ.

Toró T. Tibor

parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke

1. melléklet

Megállapodás

az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról

Az erdélyi magyar társadalom sokszínűségét megjelenítő többosztatú -plurális – politikai mezőben a politikai érdekképviselet képviselet hatékony működtetése szükségessé teszi egy nagy tekintéllyel bíró egyeztető fórum létrehozását, oly módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a pluralizmus intézményesülése által ne sérüljön, hanem a politikai sokszínűség és többszólamúság hasznosításával tovább erősödjön.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (a továbbiakban EMEF) létrehozásáról.

Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapja:

· a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása

· a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása

· a többszólamúság és a munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben

· a konszenzusorientált döntéshozatal.

Az EMEF paritásos alapon jön létre úgy, hogy tagjainak egyik felét az RMDSZ elnöke, másik felét pedig az EMNT elnöke jelöli.

Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje:

· országos vezetői szinten – szükség szerint de évharmadonként legalább egyszer

· középvezetői vagy szakértői szinten – szükség szerint.

Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása az egész közösséget érintő főbb politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban:

· a választási együttműködés konkrét részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP-választásokon

· a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjának kidolgozása, a közpénzkezelő alapítványok működési rendjének, valamint a kuratóriumok összetételének átvilágítása a közszolgálatiság, a szakmaiság és az átláthatóság szempontjai szerint.

· munkacsoportok kialakítása és mandátummal való felruházása konkrét döntés-előkészítő és kodifikációs feladatok elvégzésére.

Az EMEF a parlamenti választásokat követő hónapban legalább a következő területeken hoz létre munkacsoportokat:

· a választási törvények módosítása diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási környezet kialakítása céljából

· a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése és egységes jogi kodifikációja

· a területi-közigazgatási reform, a fejlesztési régiók átrajzolása, illetve a régiókról szóló kerettörvény tervezetének kidolgozása

· alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása

· az egyház és a politikum közötti viszony normalizálása

· felsőoktatási illetve közoktatási stratégia kidolgozása, kodifikációja, különös tekintettel a felekezeti oktatásra

· a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is

· a fiatalok szülőföldön boldogulásának programja

· a támogatási rendszer reformja

Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. A felek vállalják, hogy tiszteletben tartják ezeket.

Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, megalakulása után közvetlenül.

2. melléklet

Választási együttműködés

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Felismerve a politikai pluralizmus szükségességét és fontosságát a sokszínű erdélyi magyar társadalom demokratikus berendezkedése szempontjából,

Tudatában ezen politikai pluralizmus és verseny korlátainak egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében,

Azon meggyőződés által vezérelve, hogy a politikai képviselet a közösségi érdekérvényesítés fontos eszköze mind az önkormányzatokban, mind Románia Parlamentjében, mind az Európai Parlamentben, de ez a képviselet csak akkor tud legitim módon és kiegyensúlyozottan fellépni a közösség nevében, ha tükrözi annak sokszínűségét,

Az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása szempontjából garanciát jelentő, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák törvényi kereteinek megteremtése, gyakorlatba ültetése és működtetése, továbbá szülőföldünk, Erdély modernizációját és fejlesztését célzó politikai és közigazgatási döntések elősegítése érdekében az alábbiakban állapodnak meg:

I. Együttműködés a jelöltállításnál:

1. Az RMDSZ választási jele alatt induló egyéni választókerületi képviselő és szenátorjelöltek (a továbbiakban jelöltek) jelen megállapodás mellékletében megnevezett részét az EMNT nevesíti.

2. Az EMNT által nevesített jelöltek, az RMDSZ által nevesített jelöltekhez hasonlóan, vállalják a jelöltséggel járó törvényes feltételek teljesítését.

3. Sem az RMDSZ, sem az EMNT nem nevesít olyan jelölteket, akik az idei önkormányzati választásokon nem kapták meg a magyar választók többségének támogatását.

4. Sem az RMDSZ, sem az EMNT nem nevesít olyan jelöltet, aki a kommunista párt fizetett tisztségviselője vagy alkalmazottja volt, vagy akiről kiderült, hogy együttműködött a kommunista állambiztonsági szervekkel.

II. Együttműködés a választási kampányban

1. Az EMNT képviselőin keresztül részt vesz a magyar összefogás választási programjának kidolgozásában. A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak.

2. Az felek által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik.

3. A jelöltek indulásához szükséges garanciapénz letételéhez a felek jelöltjeik arányában járulnak hozzá.

4. Sem az RMDSZ, sem az EMNT nem támogat a magyar összefogás jelölteivel szemben induló jelölteket.

III. Együttműködés a közös parlamenti frakcióban

1. A felek mandátumhoz jutott jelöltjei közösen alakítanak parlamenti frakciót, amely a parlamenti házszabályoknak megfelelően jogilag az RMDSZ csoportja, de jelen megállapodás alapján politikai szempontból a magyar összefogás frakciója, amelyet a felek önálló politikai csoportjai alkotnak.

2. Ezen csoportok a hatékony együttműködéshez szükséges információk átadása, illetve az esetleges közös álláspont kialakítása érdekében kötelező módon hetente legalább egyszer együtt üléseznek, ezen túl szükség szerint önállóan is tanácskozhatnak.

3. A felek saját politikai identitásukat megőrizve, önállóan is élhetnek a véleménynyilvánítás, a jogszabály-kezdeményezés valamint a szavazási szabadságukkal.

4. Kivételt képeznek ez alól a következő kérdések, ahol az egyeztetett álláspont képviselete kötelező érvényű a szavazás esetében:

· a kormánykoalíció összetételét érintő kérdések, valamint a bizalmatlansági indítványokról szóló szavazás

· a költségvetési törvényt érintő szavazás.

5. A felek parlamenti csoportjai egységes álláspont kialakítására törekednek az alábbi, az erdélyi magyarság egészét érintő fontos stratégiai kérdésekben:

· anyanyelvhasználati jogszabályok

· anyanyelvi közoktatási rendszert érintő jogszabályok

· állami magyar egyetemmel kapcsolatos döntések

· a kisebbségek jogállásáról szóló törvény

· a közösségi autonómiaformák törvényi keretei

· decentratlizációs törvények

és ennek érdekében előzetesen konzultálnak.

6. A szakbizottsági illetve a külföldi parlamenti küldöttségek vezető tisztségeinek illetve tagjainak elosztásánál a felek képviselői arányosan részesülnek.

7. Kormányzati szerepvállalás esetében, amennyiben az EMNT ezzel egyetért, bizottsági tisztségviselői a közös frakcióálláspontot képviselik.

8. Hasonló kötelezettséget vállalnak az EMNT esetleges kormányzati tisztségviselői is.

9. Az EMNT, amennyiben egyetért a kormányzati szerepvállalás feltételeivel, képviselőin keresztül részt vállal a közös kormányprogram kidolgozásában.

IV. Együttműködés az EP-választásokon

A felek vállalják, hogy a jövő évi EP-választások során közös koalíciós listát indítanak Erdélyi Magyar Összefogás néven

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák