""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

Helyi szinten lehet, országosan nem

Bálint József, Sepsiszentgyörgy MPP-és alpolgármestere az RMDSZ és az MPP közötti együttműködésről

Erdély-szerte, de főleg a Székelyföldön alakultak olyan helyi tanácsok, ahol az RMDSZ tanácsosai mellett kisebb-nagyobb arányban a Magyar Polgári Párt választottjai is jelen vannak. Az együttműködés rendszerint nem felhőtlen, de az elmúlt hetekben a két párt képviselőiből több településen is olyan önkormányzati magyar többség alakult, amely felülkeredve a pártérdekeken, legfontosabb feladatának a település ügyeinek rendezését tekinti. Jó példa erre Sepsiszentgyörgy. A helyi tanácsban 9 MPP-és, 8 RMDSZ-es és négy román önkormányzati képviselő van. Az RMDSZ-es polgármester egyik helyettesét az RMDSZ soraiból választotta meg a tanács, a másik alpolgármestert az MPP adta.

Bálint József, a Magyar Polgári Párt városi elnöke lett a város alpolgármestere. A polgári párt Erdély viszonylatában Háromszéken teljesített a legjobban: az MPP helyi vezetői elégedettek az eredménnyel. Bevallásuk szerint mind a sepsiszentgyörgyi, mind a megyei listán megközelítőleg az elvárások szintjén szerepeltek.

Beszélgetésünk során az új MPP-és alpolgármestert többek között arról faggattam, hogy a két magyar párt közötti viszony milyen mértékben befolyásolja a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal működését?

– A kampányidőszak negatív oldalai ellenére a Magyar Polgári Párt megjelenésének az RMDSZ számára jótékony hatása volt: elindított egyféle tisztulási folyamatot, ami fiatalítással, újítással járt. Sepsiszentgyörgyön ez a folyamat elég jó eredményt hozott. Az MPP részéről a 9 tanácsos közül 8 új ember, Kónya Ádám volt egyedül a polgári oldal eddigi tanácsosa. Az RMDSZ nyolc önkormányzati képviselője közül is három új. Az új helyzet új kihívást teremtett. Megszűnt a régi gyakorlat, hogy házon belül mások megkérdezése nélkül lehetett intézkedni, és az intézkedésekről nem kellett számot adni senkinek. Beindult a normalitás egymás ellenőrzésében. Ez az alapja tanácsi együttműködésünknek. Mindenik tábor megtárgyalja a saját álláspontját, és a közös tanácsülésekre nem kerül olyan határozattervezet, amely a másik tábor ellenszenvét, vagy elútasítását váltaná ki. Mindennapi hivatali munkánkban az építő jellegű kérdések élveznek előnyt, a konfliktusokat igyekszünk elkerülni.

– Kampányidőszakban egymásra licitálnak a pártok, az igéretek megvalósítása már nehezebb feladat. Sok a hasonlóság, illetve a különbség az RMDSZ és az MPP kampányban tett vállalásaiban?

– Sok a hasonlóság, de sok lényeges eltérés is van a két párt városfejlesztési tervei között. Elsősorban azokat az elképzeléseket tűzzük napirendre, amelyeket mindkét fél támogat. Miközben megoldjuk a közösen felvállalt ügyeket, jobban megismerjük egymást. Később biztosan lesznek nézetkülönbségek, bekövetkezik az együttműködés nehezebb időszaka, de bízom benne, hogy párbeszéddel sok kényes ügyre is megoldást fogunk találni.

– A székelyföldi városok szemmel láthatóan lemaradtak a fejlődésben az ország több nagyvárosától. Sepsiszentgyörgy esetében mekkora ez a lemaradás?

– Akár Brassóhoz, akár más romániai vagy magyarországi városhoz hasonlítom, a sepsiszentgyörgyi lemaradás igen nagy. A szokásos érv, hogy a székelyföldi városoknak kevesebb pénz jutott, csak részben igaz. Egy kisebb megye, amelyiknek kevesebb a lakossága, kisebb az úthálózata, nem kaphat annyi költségvetési támogatást, mint egy nagy megye. Sajnos azokat a lehetőségeket sem használta ki a megye, amely megillette volna. Az RMDSZ kormányzati részvétele nem érződött a Székelyföldön. A mai síralmas székelyföldi közállapotok egyik fő oka, hogy az elmúlt tizennyolc évben a politikában, a közéletben nem volt versenyhelyzet. Sem az RMDSZ-ben, sem az RMDSZ-en kívül nem alakult ki versenyhelyzet: az RMDSZ-es polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok, parlamenti képviselők és szenátorok a Székelyföldön úgy kerültek négyévenként tisztségbe, hogy a Magyar Polgári Párt idei megjelenéséig senki nem kérte számon őket. Elsősorban ez magyarázza a székelyföldi települések lemaradását. Sepsiszentgyörgyön például súlyos lemaradások vannak az infrastruktúra fejlesztésében. A városnak több lakónegyedében hiányzik a csatornahálózat – rosszabbul állunk, mint sok falu, ahol már évekkel ezelőtt bevezették az ivóvizet és elvezették a szennyvizet. Óriási lemaradást kell bepótolni, ami az emberek türőképességét is próbára teszi, hiszen hónapokon át több lakónegyed utcáin ásnak majd. A helyi tanácsban most közakarat van az utcák felújítására, közművesítésére. Nem szeretnénk feje tetejére állítani a várost, ezért jól átgondolt terv alapján fogunk hozzá az utóbbi évek legnagyobb beruházásához.

– Honanan lesz pénz egy ilyen méretű felújításra?

– Megfelelő döntések birtokában eddig is lett volna rá pénz. Mindenki megértette, hogyha ki akarunk törni a mai helyzetből, ahhoz pénz kell. Az eddigi módszerekkel még a kiásott gödröket sem tudnánk betemetni, nemhogy újakat ássunk. Tanácsi döntés született arról, hogy kölcsönt vesz fel a város.

– A Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazás kiírására sarkalja a helyi polgármesteri hivatalokat. A Magyar Polgári Párt kampányában felválallta az autonómia ügyét. Ebben a tisztségében mit tud tenni az ügyért?

– Az autonómia-népszavazás ügyében Sepsiszentgyörgy önkormányzata a polgármesterrel együtt nyitott. Kampányban azt ígértük, hogy a népszavazás megszervezésének határozattervezetét a harmadik rendes tanácsülésen terjesztjük be, amit közösen az RMDSZ-es kollegákkal szeretnénk keresztülvinni. A harmadik tanácsülésünk szeptember végén esedékes: addig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy több háromszéki önkormányzat is napirendre tűzze. Az MPP az autonómia ügyét határozottan felvállalta, ebben elkötelezettek vagyunk – most már az összehangoláson a sor a többi önkormányzattal.

– Abból induljunk ki, hogy minden normális demokráciában a többpártrendszer jelenti a demokrácia alapjait. Ez az erdélyi magyar társadalomra is érvényes kell hogy legyen. A választópolgár programok, ajánlatok között kell válasszon. A romániai magyarság törékeny többpártrendszere továbbra sem fejlődhet zavartalanul, hiszen egy olyan több éves periódus után, amikor megakadályozták a Magyar Polgári Párt hivatalos megalakulását, az idei bejegyzés után további akadályokat gördítettek a helyi tagszervezetek megalakulása elé. A szórványban ez hatványozottabban érvényesült, de mifelénk, a tömbmagyarság vidékein is megfélemlítették az embereket. Hogy Sepsiszentgyörgy és néhány más székelyföldi település kivétel, az a jó választási eredménynek tudható be. Ennek köszönhető nálunk az RMDSZ kompromisszumkézsége. A Magyar Polgári Pártnak igazából ott volt sikere, ahol az RMDSZ-nek eddig nem volt ellenzéke. A székelyföldi eredmények ezt igazolják. Ahol az RMDSZ-szel szemben öt román párt is fellépet, ott nem volt annyira szükség az MPP-re, ezért hamis az RMDSZ által súlykolt erdélyi átlagra vetített 15 százalékos erdemény. Ilyen előzmények után nyílván nehéz túllépni a sérelmeken. Az őszi parlamenti választásokra olyan választási szövetség kellene, amely mindkét párt szavazótáborára serkentőleg hat. Egy-két-három képviselői hellyel kiszúrni a tárgyalópartner szemét több mint csúfság. Ezzel nem lehet azt elérni, hogy a Magyar Polgári Párt szimpatizánsait, szavazótáborát mozgosítsa. Ha az MPP azzal kampányolna, hogy szavazzunk az RMDSZ-listára, mert országosan két helyet biztosítottak számunkra: az emberek teljesen kiábrándulnának a pártból, és minden eddiginél nagyobb lenne a távolmaradás.

Makkay József

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások
Kategóriák