Archive

Monthly Archives: augusztus 2008

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága augusztus 30-án tartotta soros munkaülését. A napirenden szerepelt az októberi SZNT-ülés előkészítése. Döntés született arról, hogy az SZNT megalakulásának öt éves évfordulóját október 24-én Sepsiszentgyörgyön, az alakuló közgyűlés történelmi helyszínén, a Bod Péter megyei Könyvtár Gábor Áron termében tartja.

Az ÁB megvitatta az őszi parlamenti választás előtt kialakult politikai helyzetet és azonosult az SZNT- elnöke által a választás kapcsán korábban (folyó év augusztus 27-én) kiadott közleményben foglalt alapelvekkel és gyakorlattal.

Az ÁB elemezte a helyhatósági választások nyomán megújult önkormányzatok helyzetét. Döntés született arról, felszólítja a helyi tanácsokat, hogy az autonómia igényét kinyílvánító helyi népszavazásokat tűzzék ki november 30-ra. Ugyanakkor felkérjük a polgármestereket, hogy – a gyergyószentmiklósi példát követve – az intézmények épületére tűzzék ki a székely zászlót.
Az ÁB elhatározta, hogy Székelyföld autonómia Statútumát állampolgári törvénykezdeményezésként terjeszti Románia parlamentje elé.
Az ÁB elemezte a kollektív jogokról megjelent nyilatkozatokat, és döntött arról, hogy egy közleményben részletes tájékoztatást ad az SZNT erre vonatkozó álláspontjáról.
Az SZNT küldöttsége részt vesz a maroshévízi Urmánczy- és a farkaslaki Tamási-ünnepségeken.
Ugyanakkor egy sor szervezési, illetve a kommunikációval kapcsolatos kérdést vitattak meg.
Forrás: http://www.erdon.ro/engine.aspx/page/article-detail/dc/im:erdon:romania/cn/news-20080830-05050350

„Bizonyos helyzetekben úgy viselkedik, mint Ceauşescu”

Tőkés András, az MPP alelnöke kijelentette, Markó Béla RMDSZ-elnök „bizonyos helyzetekbe úgy viselkedik, mint Ceauşescu elvtárs”.

Tőkés András Markó csütörtökön tett kijelentéseire utalt ezzel. Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön kijelentette, a Tőkés László EP-parlamenti képviselő által vezetett EMNT-vel is eredménytelenül végződtek a tárgyalások, akárcsak az MPP-vel folytatott megbeszélések.  Tőkés András szerint az RMDSZ elnök a felelős a jelenlegi helyzetért, vagyis azért, hogy nem jutottak közös nevezőre a magyar közösség alakulatainak közös képviseletét illetően.

Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke ugyanakkoer megjegyezte, szerette volna, ha a két szervezet megegyezést köt a közös listát illetően, hangsúlyozva, „az MPP őszintén kívánta ezt az egyezséget”.

„Sajnálatos lenne, ha 2008-ban, amikor a politikai osztály felfrissítésének érdekében bevezették az egyéni választókörzetes szavazási rendszert, a többségében magyarok lakta vidékeken további négy évig tisztségben maradnak a politikai dinoszauruszok” – mondta Ráduly.

Markó korábban kifejtette, Tőkés László néhány héttel ezelőtt megkereste. Az RMDSZ a tárgyalásokon két „száz százalékban befutó képviselői helyet” kínált az EMNT-nek Hargita és Kovászna megyében, valamint más helyeket is más erdélyi egyéni választókörzetekben, amelyeket mandátumokra lehetett volna változtatni.

„A tavalyi EP-választások előtt folytatott tárgyalásokhoz hasonlóan, az utolsó pillanatban megtudtuk, hogy partnereink nem vállalják ezt a fajta együttműködést. Nem értem, miért visszakoztak. Nem értem, mivel az RMDSZ nagyon jó ajánlattal állt elő, annál is inkább, mert nem voltunk, és nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy rá lennénk erre szorulva. Az RMDSZ-t jelenleg a romániai magyarok többsége támogatja, és minden lehetőség meg van arra, hogy továbbra is erős parlamenti csoportunk legyen” – mondta Markó.

Hangsúlyozta, az RMDSZ aláírta volna a dokumentumot, de az EMNT visszalépett, „különféle indokokat felhozva”. A szövetségi elnök hozzátette, az EMNT nem örvend nagy támogatásnak a választók körében, és rámutatott, céljuk az, hogy felbomlasszák az RMDSZ-t, amelyből leváltak.

(Mediafax)

Az őszi választások menete

Primele alegeri parlamentare în sistem uninominal vor avea loc pe 30 noiembrie. Guvernul a stabilit data de 30 noiembrie pentru desfăşurarea alegerilor parlamentare, calendarul şi normele care reglementează organizarea şi desfăşurarea scrutinului, precum şi finanţarea campaniei electorale. Zece acte normative a adoptat miercuri guvernul pentru a reglementarea, organizarea, desfăşurarea şi finanţarea primelor alegeri parlamentare prin sistem uninominal. Cetăţenii români se vor prezenta la urne pentru a alege viitorii senatori şi deputaţi pe 30 noiembrie, între orele 7:00 şi 21:00. Nici de această dată nu vom utiliza cartea de alegător. Dreptul la vot se va putea exercita în ţară pe baza buletinului sau a cărţii de identitate, iar în străinătate pe baza paşaportului sau a cărţii de identitate, plus un document care să ateste reşedinţa. În ceea ce priveşte programul calendaristic, judecătorii din cadrul Biroului Electoral Central vor fi desemnaţi până în data de 3 septembrie, urmând ca în 24 de ore de la învestire aceştia să aleagă preşedintele BEC. Vor fi constituite apoi birourile electorale de circumscripţie şi vor fi stabilite măsurile necesare pentru buna organizare a alegerilor. Termene au şi primarii şi prefecţii, care până cel târziu în 30 septembrie trebuie să delimiteze şi să numeroteze secţiile de votare. La rândul lor, cei care aspiră la un mandat de senator sau deputat au termen de depunere a candidaturilor 21 octombrie. Campania electorală începe pe 31 octombrie şi se încheie pe 29 noiembrie la ora 7:00. Pentru acoperirea cheltuielilor, există un plafon de 160 de milioane de lei noi. Într-o primă etapă, guvernul a alocat, miercuri, 100 de milioane de lei noi pentru derularea procedurilor şi organizarea Biroului Electoral Central.

(Angela Bârgoan)

(Radio România Actualităţi)

Közlemény

A Magyar Polgári Párt elnöksége hetek óta várja, hogy az RMDSZ elnöke hivatalosan, írásban adjon választ arra, hogy elfogadja-e a pártja által megfogalmazott hat pontbó álló együttműködési megállapodást.
Emlékeztetjük ugyanakkor a közvéleményt, hogy a Magyar Polgári Párt elnöksége ezt elfogadta, csak az RMDSZ elnökének aláírása hiányzik a dokumentumról.

Mindemellett figyelemmel kísértük az elmúlt időszakban az EMNT és az RMDSZ közötti tárgyalásokat, hisz azok kimenetele is hatással lehetett volna arra a döntésre, amelyre vonatkozóan a Magyar Polgári Párt elnöksége hamarosan javaslatot kell terjesszen az Országos Gyűlés elé.

Ezeknek a tárgyalásoknak a végkifejlete csak megerősíti azon meggyőződésünket, ami már a pártunk és az RMDSZ között lezajlott két tárgyalási forduló után kialakult bennünk: Markó Béla és társai csak eljátsszák a nyitottságot, az együttműködési hajlandóságot, de eszük ágában sincs megkötni bármiféle megállapodást bárkivel. Elvárjuk azonban, hogy ezt vállalják is, ne próbálják a tárgyalások kudarcát mondvacsinált okokkal immár másodszor a tárgyalópartnerre hárítani.

Tekintettel arra, hogy a választások időpontját immár hivatalosan is kijelölték, a Magyar Polgári Párt Elnöksége a jövő héten összeül, hogy
az indulás kérdéséről kialakítsa az álláspontját. A végső szót azonban ebben a kérdésben – az alapszabálynak megfelelően – az Országos Gyűlés kell kimondja.

Gyergyószentmiklós, 2008.VIII.29.

Árus Zsolt, alelnök

Nem egy helyet akarunk, hanem az egészet!

A Székely Nemzeti Tanácsnak egyetlen célja Székelyföld autonómiáját, területi önkormányzásának szerves törvény általi szavatolását valóra váltani.

Székelyföld őshonos közösségének, a székelységnek közképviseleti testületeként jött létre, nem pártként, és nem önkormányzati testületként. Közhatalommal nem rendelkezik, erejét a székelyek összefogása adja, hitelét pedig az autonómia jövőképének következetes szolgálata.

A Székely Nemzeti Tanács választott küldöttei különböző pártokhoz tartoznak, vagy párton kívüliek. Lelkiismeretük és meggyőződésük szerint részt vesznek pártjuk színeiben, vagy függetlenként a választásokon, és a közbizalom által rájuk ruházott hatáskörüket, befolyásukat Székelyföld autonómiája érdekében érvényesítik.

A Székely Nemzeti Tanács nem indul sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem.

Támogat azonban egy célt, és arról nem fog lemondani. Nem mond le Székelyföld államon belüli önkormányzásáról, és nem mond le arról, hogy e cél érdekében a közélet értékeket kijelölő, és célt mutató ereje maradjon.

A Székely Nemzeti Tanács ez év februárjában megtartott gyűlésén elfogadott határozata kimondja: „Mai naptól kezdve a közélet szereplői számára megkerülhetetlen kérdéssé vált Székelyföld autonómiája. Viszonyulnia kell hozzá a helyhatósági választások jelöltjeinek, leendő polgármestereknek és helyi tanácsosoknak, a parlamenti választásokon induló székelyföldi jelölteknek és az Európa Parlamenti választások jelöltjeinek. Mindnyájuk erkölcsi kötelessége vállalni a kinyilvánított akarat érvényesítését, programjukba iktatni és végrehajtani azokat a konkrét lépéseket, amelyek Székelyföld autonómiájának megvalósulását szolgálják.”

Ennek a határozatnak a szellemében, nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplőjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy, hanem a Székelyföldnek kijáró összes parlamenti helyet akarjuk, de nem a magunk, hanem az autonómia javára. Nem lehetünk egy mandátumhoz szükséges harmincezer szavazó képviselői, ha az a küldetésünk, hogy felmutassuk és érvényesítsük hétszázezer székely közös akaratát!

Egyben arra ösztönözzük székely testvéreinket, állítsanak saját soraikból képviselőjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tőlük, vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerőre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik.

A parlamenti képviselet szükséges, de nem csodaszer, csak egyik eszköz a demokratikus közélet eszköztárában, és a mi a célunk az, hogy a fontos döntéseket – a szubszidiaritás elvét érvényesítve – a szülőföldünkön hozzuk meg.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely 2008. augusztus 26.

1

Az MPP Gyergyószentmiklósi Szervezete Közleménye

2008. augusztus 28. csütörtök 12:42

A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklósi Szervezete arról értesült, hogy a megye prefektusa átiratban értesítette a város polgármesterét, miszerint tudomására jutott, hogy a városházán ki van tűzve a Székely Zászló, s ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy tartsa be a zászlók kitűzésre vonatkozó törvényt, ellenkező esetben kénytelen lesz törvényes lépéseket tenni.
Ennek kapcsán az álláspontunk a következő:

Mint köztudott, a hivatkozott törvény azt szabályozza, hogy hol, mikor és hogyan kell az ország területén kitűzni Románia zászlaját, illetve hogy hol, mikor és hogyan kitűzhető más ország zászlaja. Ezek szerint két eset lehetséges.

1. A prefektus (illetve az átirat szerzője, mert azt nem a prefektus írta alá) nem ismeri az ország törvényeit, illetve nincs tisztában azzal, hogy a székely zászló nem egy másik ország zászlaja. Ez egyrészt igencsak kínos lenne, hisz a prefektura intézményének alapvető feladata pontosan a törvények betartásának az ellenőrzése, márpedig ehhez elsősorban ismerni kell azokat. Igaz ugyan, hogy Romániában hagyománya van annak, hogy egy állami tisztséget nem a szakértelem, hanem más szempontok figyelembevételével töltenek be, mindamellett ezúton is felkérjük a prefektust, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, hogy ilyen, az intézményt magát lejárató dokumentumokat máskor ne küldjenek ki hivatalos átiratként.

2. Logikai szempontból az sem kizárt, hogy a román kormány ilyen nyakatekert módon hozza a világ tudomására, hogy elismeri Székelyföld önálló állami státuszát, következésképpen a székely zászló valóban egy másik állam hivatalos zászlaja. Ha netán ez az örvendetes eset állna fenn, akkor azt szeretnénk ezúton a prefektus tudomására hozni, hogy átirata egy másik ország belügyeibe való beavatkozásnak minősül, s ez komoly diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet.

Bármelyik eset állna fenn, ezúton arra kérjük azokat a székelyföldi polgármestereket, akik esetleg hasonló átiratot kaptak mostanában, hogy ne féljenek, mert a székely zászló kitűzése a középületekre nem ütközik törvénybe. Bíztatjuk ugyanakkor azokat, akik még nem tűzték azt ki a város-, illetve községházára, hogy mihamarabb tegyék ezt meg, jelenítsük meg szimbólumainkkal is azt a területet, amelynek autonómiáját együttes erővel akarjuk kivívni.

Forrás: http://www.figyelo.ro/honi-jelen/az-mpp-gyegyoszentmiklosi-szervezetenek-kozlemenye.html

2

EMNT – Közlemény

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Elnöki Hivatal
Nagyvárad

http://www.tokeslaszlo.eu
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Szilágyi Zsolt alelnök

Közlemény

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ez év júniusában párbeszédet indítványozott a politikai vezetőink között. Minekutána világossá vált, hogy az RMDSZ és az MPP nem tudnak megegyezést kötni az őszi parlamenti választások ügyében, az EMNT, a tárgyalások kezdeményezője megpróbálta pontosan felmérni, hogy van-e igazi szándék a megegyezésre.
A tárgyalássorozat jelenlegi fázisában világossá vált számunkra, hogy az RMDSZ valójában nem akarta a megegyezést. Az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt, és még mindig nem kívánja tudomásul venni sem a tavaly őszi európai parlamenti választások, sem pedig az idei helyhatósági választások eredményét.
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy szembeszökő változás volt tapasztalható a Markó Béla bálványosfürdői javaslata, valamint az RMDSZ-vezetők utóbbi napokban tett nyilatkozatai között.
Ma már egészen világosan látszik, hogy az RMDSZ nem csupán az említett választások eredményeit hagyja figyelmen kívül, hanem olyan elvi kérdésekben is jelentősen eltér a felfogása mint amilyenek a közösségi
önrendelkezés, a Székelyföld területi autonómiája és más stratégiai célkitűzések.
Jelek szerint az RMDSZ nem csupán az MPP-vel, de az EMNT-vel sem kívánt megegyezni. A tárgyalásokat tulajdonképpen az RMDSZ látszatteremtő kommunikációs gyakorlatnak használta.
„A pártlogika győzelme a nemzeti érdek felett”, így jellemezhető az elmúlt néhány hét tárgyalássorozatának eredménye.
Tőkés László abból a megfontolásból indítványozta a tárgyalásokat, hogy a magyar közösség képviselete legyen minél átfogóbb,sokszínűbb, teljesebb. Sajnos ez a szándéka megbukott a a szembenálló pártok ellenállásán.
Az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ.
Mindent egybevetve a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel. A helyhatósági választások eredményei alapján azonban sajnos igen jelentős választói érdektelenség jósolható. Ez pedig a magyar képviselet gyengülését eredményezheti.
A tárgyalások elindításakor az összefogás erejében és sikerében bíztunk. Az őszi választások kimeneteléért a felelősség azokat terheli,akik pártpolitikai kötöttségeiken képtelenek voltak felülemelkedni.

Nagyvárad, 2008. augusztus 27.

27

Tájékoztató Sarmaság Helyi Tanácsa gyűlése 2008. augusztus 26.

2008. augusztus 26.-án 17 órától tartotta a Sarmasági Helyi Tanács (továbbiakban SHT ) a hónapos rendes gyűlését a Faluházban, melyen ez alkalommal is a tanácsosokon kívül jelen voltak külön meghívottak, akik egy bizonyos témában kívántak szót kérni. Ez pedig nem más, mint Simona doktornő és testvére által kért telekhelynek a megvitatása, mely a Sarmasági Polgármesteri Hivatal (továbbiakban SPH ) tulajdonát képező úgynevezett kastélykertben került volna kimérésre. Doktornő kérte, hogy ügyét a napirendi pontok előtt tárgyalják, melyet a gyűlés elnöke javaslatára tanácsosaink elfogadták. Hosszú egyeztetések, eszmecserék és véleménynyilvánítások után a doktornő által készíttetett tervet elutasítva egy másik ajánlattal állt elő a testület, mely szerint a kimérendő rész ne a játszótér felé, hanem inkább a Hársfa utcára legyen ki(be)járási lehetőséggel. Így megőrizhető a kastélykert sajátossága, nem takarja az épülendő lakásrész a kastélyt, és ezen kívül pedig a lakó saját bejárattal rendelkezik.

A rendkívüli kérdés megvitatása után következett a napirendi pontok tárgyalása.

1. A SHT a következő három hónapra a tanácsülések elnökévé Balogh Béla képviselőt választja.

2. A 31/1998 sz. határozat módosításával a SHT létrehozza a sürgősségi helyzetekre vonatkozó önkéntes szolgálatot – „Serviciul Voluntar pentru situatii de urgenta Sarmasag”

3. Az esetleges pályázatok hozzáférése érdekében a SHT jóváhagyja a SHT, a Szilágykövesdi Helyi Tanács és a Baksai Helyi Tanács között megkötendő szövetkezést, társulást (asociere).

4. A SHT jóváhagyja Sarmaság község hozzácsatolását az ivóvíz és szennyvíz infrastruktúrát bővítő Szamos – Tisza közi Regionális Szervezethez.

5. A SHT egy tartózkodás mellett jóváhagyja a SPH keretén belül működő állások, alkalmazottak és köztisztviselők munkabeosztását ( Organigrama )

6. A SHT jóváhagyja az ilosvai járdák rehabilitálását, melyre céladomány érkezett, azzal a kiegészítéssel, hogy a munkálatokra pályázatot kell hirdetni, és az elvégzett munkát kinevezett bizottság felügyelje.

7. A SHT jóváhagyja az lompérti utak lebetonozását, melyre céladomány érkezett, azzal a kiegészítéssel, hogy a munkálatokra pályázatot kell hirdetni, és az elvégzett munkát kinevezett bizottság felügyelje.

8. A SHT jóváhagyja a 45/1999 sz. határozat 1. sz. mellékletének a módosítását, mely vonatkozik a köztulajdonban lévő javakról

9. A SHT jóváhagyja a megvásárlásra ajánlott, orvosi rendelőként működő ingatlanok, valamint a hozzá tartozó telkek, listáját.

10. Az egyebek napirendi pont alatt a következő témák kerültek megtárgyalásra:

· dr. Seress Klára kéri a SHT-ot, hogy hagyja jóvá az újonnan épült rendelő mögött körbekerített és kitakarított terület parkosítását, melyben többek között padokat helyeznek el, ahol a rendelésre váró betegek nyáron civilizált körülmények között várhatnának a rendelésre.

· Chereji Nicolae tanácsos szorgalmazza a telepi részen egy vízakna építését (Kásáéknál), ugyanakkor sérelmezi, hogy a fakivágások diszkriminatív módon történtek. Van, ahol nemcsak szilvafákat vágtak ki. Későbbi felszólalásában szorgalmazza a Park utca járdáinak a megöntését.

· Erdei Á. Károly tanácsos figyelmezteti a polgármestert, hogy a szüret közeledtével a Kishegyre vezető út hosszú szakasza járhatatlan.

· Kovács Z. Szabolcs tanácsos emlékezteti a SHT tagjait, hogy a 2008-as költségvetés alkalmával a szennyvízhálózat bővítésére volt elkülönítve megfelelő összeg. Kéri, hogy a meglévő összegből oldják meg a Hársfa utca szennyvíz levezetését. A lakókkal való beszélgetése során kiderült, hogy sokan még azt is vállalnák, hogy saját költséggel valamint közmunkával hozzájáruljanak a munkálatok kivitelezéséhez.

· Lucza István Attila tanácsos a lakók ismételt kérésére a polgármesteren keresztül észrevételezi Balogh Zoltán felé, hogy a Bányatelepen 4–5 családnál immár harmadik hónapja nem folyik a csapból a víz. Mihamarabbi megoldásban reménykednek.

· Püsök J. Attila tanácsos kéri a SPH alkalmazottait, hogy tájékoztassák a lakosokat arról a határozatról, amely alapján kivágják a fákat, és tájékoztassanak a határozat értelmében arról is, hogy a favágás folytatódik az egész község területén. Jónak találja a közterületek megtisztítását, de szóvá teszi, hogy vannak már a községben olyanok, akik ezt saját költségükön megtették. Kérdést fogalmaz meg annak értelmében, hogy elég lesz-e a SPH pénze és az alkalmazottak munkaideje arra, hogy az egész község területét megtisztítsák.

· Kovács Ottó tanácsos megkérdezi, hogy mikor ültetik majd be dísznövénnyel a megtisztított területeket, valamint van-e fedezet az elvégzett munkára. Ugyanakkor sérelmezi, hogy a házával szemben a hegyről lezúduló eső minden alkalommal elönti az utat és a bejáratot, és ezzel kapcsolatosan szorgalmazza a megoldást.

· Berki Edit tanácsos, gyűlésvezető elnök javasolja, hogy helyezzen ki az önkormányzat újabb kukákat a közterületre, és derítse fel azon személyek kilétét, akik nem rendelkeznek saját kukával, és kötelezze őket azok beszerzésére.

· Dombi Attila Ianos beszámol a SHT tagjainak a következőkről

o lehetőség lenne Sarmaságon pályázatból finanszírozott un. ANL tömbházat építeni, de jelen pillanatban nincs rá telek.

o a Kultúrház előtt épült, tűzoltókocsiknak fenntartott garázs tetejére javasolja néhány tetőtéri szoba kialakítását, és a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó un. „Apia” kirendeltségének a működtetését. A SPH a helyet, a villanyköltséget és a telefont kellene biztosítsa.

o lehetőség nyílik Sarmaságon a csendőrség egy alegységének ( subunitate de jandarmi ) az állomásoztatására, abban az esetben , ha a SPH biztosítana helyet, fizetné az áram és telefonköltséget. Így nem kellene saját Polgárőrséget ( Politie Comunitara ) létesíteni.

o nehézségei vannak a Bányatelepi lakosokkal, akik nem akarják megérteni, hogy a tömbházuk előtt lévő kis rész az útig közterület és nem paradicsomnak, és paprikának fenntartott kiskert, és nem is kiépítendő parkolóhely

o megemlíti, hogy sok kérdésre megoldást jelentene egy, a SPH tulajdonát képező kukás kocsi.

o az illegális szeméttelepekhez tiltó- és figyelmeztető táblák felszerelését fogja kezdeményezni

o a felmerült kérdések mielőbbi megoldását ígéri, de igényeli a tanácsosok segítségét, és az emberek megértését is.

A tájékoztató nem a teljesség igényével készült, részletesebb tájékozódás végett lásd a SPH hirdetőtábláján a gyűlésről készült jegyzőkönyv kivonatát.

Nem megmondtam?

Mátis Jenő a tusványosi táborban borgőzös fejjel ordítva ugrott nekem számos tanú előtt, hogy miféle disznóságokat írok én erre az elvben zárt listára (jó másfél-két hónapja), amikor azt feszegetem, hogy a nagy erdélyi magyar összefogás arról szól, hogy néhány embernek zsíros posztokat kell adni Bukarestben, s hogy lehetőleg minél több legyen közöttük az udémérés (az az udmr szándéka) és minél több a polgár (ez az mpp szándéka). Sőt, volt pofám némi malíciával megnevezni erről az oldalról Tőkés püspök néhány közeli hívét, akik parlamenti mandátumra ácsingóznak. Azóta mások is leordították a fejemet, hogy hát így meg úgy, ha igaz is, minek kell ezt kimondani. Na, ehhez képest itt a hír, hogy mi zajlik a háttérben. Amúgy hol van itt már szó a Magyar Polgári Pártról? Hát sehol. A “romániai magyarság érdekeinek a szem előtt tartása” olyan korom, amit ha lefújunk, felsejlik mögötte a bukaresti román nemzetpolitika: a rommagyar kisebbség szájának befogása azzal, hogy együtt és dalolva képviselhetik a rommagyar érdeket a buk-i parlamentben. (Jelzem, az EMNT – ami Tőkés László írói álneve – legutóbbi közleményében több olyan nemzetpolitikai célt is felsorol, az autonómiátótl az egyetemig, amelyek nem képezik az RMDSZ csapásirányának prioritásait, és nem is fogják, Toró és Szilágyi tulipiros színekben megnyilvánulandó minden erőteljes törekvése dacára sem.)
Jöhet a fejleharapás.
Dénes L.
Közéletünk
RMDSZ — EMNT-egyezség körvonalazódik?
[ 2008. augusztus 25., 22:57 ]

Zsákutcába futottak az RMDSZ és MPP közötti tárgyalások, de több romániai magyar napilap tudni véli, hogy megegyezés készül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ között. A Transindex értesülései szerint szerdáig megszületik a megállapodás, az RMDSZ hajlandó legalább két, esetleg három befutó helyet átengedni a Tőkés László vezette alakulatnak.

Úgy tudják, Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli kabinetfőnöke és Toró T. Tibor indulna az EMNT jelöltjeként, RMDSZ-színekben az őszi parlamenti választásokon, de felajánlottak egy helyet Izsák Balázs SZNT-elnöknek is, aki nem fogadta el azt. Toró nem erősítette meg az információt, de azt elmondta, háttéregyeztetések zajlottak az elmúlt napokban is, a megállapodás azon áll vagy bukik, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozatalát, illetve sikerül-e közös állaspontot kialakítani az autonómia és a magyar egyetem ügyében. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „racionális tárgyalásokról” számolt be, és arról, hogy nem támasztanak egymásnak feltételeket, „a romániai magyarság érdekeit tartják szem előtt”. Kelemen azt is leszögezte, nem szólnak bele, kit jelöl az EMNT a felajánlott helyekre.

Farkas Réka, Háromszék

RMDSZ- EMNT – egyezség körvonalazódik?

Zsákutcába futottak az RMDSZ és MPP közötti tárgyalások, de több romániai magyar napilap tudni véli, hogy megegyezés készül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ között. A Transindex értesülései szerint szerdáig megszületik a megállapodás, az RMDSZ hajlandó legalább két, esetleg három befutó helyet átengedni a Tőkés László vezette alakulatnak.

Úgy tudják, Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli kabinetfőnöke és Toró T. Tibor indulna az EMNT jelöltjeként, RMDSZ-színekben az őszi parlamenti választásokon, de felajánlottak egy helyet Izsák Balázs SZNT-elnöknek is, aki nem fogadta el azt. Toró nem erősítette meg az információt, de azt elmondta, háttéregyeztetések zajlottak az elmúlt napokban is, a megállapodás azon áll vagy bukik, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozatalát, illetve sikerül-e közös állaspontot kialakítani az autonómia és a magyar egyetem ügyében. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „racionális tárgyalásokról” számolt be, és arról, hogy nem támasztanak egymásnak feltételeket, „a romániai magyarság érdekeit tartják szem előtt”. Kelemen azt is leszögezte, nem szólnak bele, kit jelöl az EMNT a felajánlott helyekre.

Farkas Réka, Háromszék

1

A bársonyszék vonzásában

Legalább két, egymástól gyökeresen eltérő magyarázata lehet annak, hogy szinte az összes RMDSZ-es honatya versenybe szállna még egy mandátumért ― nem hiányzik a jelöltek közül Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Borbély László, Márton Árpád vagy Frunda György.

Az egyik ― jóindulatú ― magyarázat, hogy választottaink úgy érzik, mindent megtettek a magyarság érdekeinek képviseletéért, kiálltak a közösség céljainak megvalósításáért, és ezt a küzdelmet szeretnék folytatni. A másik ― rosszindulatú ― indoklás szerint az RMDSZ-es politikusok a honatyai státussal járó különféle kiváltságokért, a hatalmi pozíció megőrzéséért szeretnének újabb mandátumhoz jutni.

A jelenség okainak firtatásánál azonban jóval fontosabb annak megvizsgálása, miért marad távol a politikától az erdélyi magyar értelmiségi réteg, miért nem jelentkeztek köztiszteletben álló személyiségek. Ez azért is különös, mert a vegyes választási rendszer miatt egyéni kerületekben zajlik majd a harc, éppen ezért a szövetségnek is érdekében állna olyan jelölteket indítani, akik ismertek, és akiket a közösség megbecsül. Előfordulhat, hogy többen azért nem akarnak politizálni, mert megundorodtak attól, amit látnak, tapasztalnak, mások inkább szakmájuknak élnek, és lehetnek olyanok is, akik kiábrándultak, vagy éppen a szövetség eddigi teljesítményével elégedetlenek.

Bármilyen oka legyen az értelmiségiek távolmaradásának, az RMDSZ vezetőinek alaposan el kellene gondolkodniuk a jelenségen. Hiszen a mindennapi politizáláshoz lehet, hogy megfelelőbbek a szervezet központi vezetőségétől érkező utasításokat pontosan és azonnal végrehajtó pártkatonák, mint az önálló véleménnyel rendelkező, karakteres személyiségek, hosszú távon azonban megkérdőjeleződik az érdek-képviseleti munka hitelessége.

Farcádi Botond, Háromszék

A magyar nemzet nagyszerűségéről és féltéséről Magyarország kifosztása idején

Beszélgetés Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének újraválasztott elnökével

Tartozom egy vallomással: noha húsz esztendeje ismerjük egymást, Magyarok Világszövetsége tagként évek óta távolról figyelem az Ön munkáját, mert megzavartak azok a hírek, melyeket terjesztettek: miszerint ön ügynök, más rémhírek szerint a hírhedt Securitatenak dolgozott, illetve nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Most, amikor kezembe került az MVSZ VII. Világkongresszusának gazdag tartalmú programfüzete, úgy döntöttem, újságíróként nem mehetek el szó nélkül az esemény mellett. Ez a nemzeti sorskérdéseinket felvonultató programsorozat ellent mondani látszik az önről terjesztett híreknek. Mi az igazság?

Frigyesy Ágnes

– Engem arra tanítottak a szüleim, hogy álljak jót magamért! Soha nem voltam, nem vagyok, és nem leszek semmilyen titkos- vagy titkosan működő társaságnak sem tagja, sem alkalmazottja, sem bedolgozója. Kérésemre vettük fel ezt a mondatot a Magyarok Világszövetsége belépési nyilatkozatára, valamikor a kilencvenes évek derekán. Akkor, amikor kirajzolódott: nekünk civileknek nincsenek meg az eszközeink ahhoz, hogy valaha tisztán lássunk ebben a kérdésben, hogy a titkosszolgálatok mely ügynökeiket hová dobják be, kiket tartanak meg, efféle eszközök nekünk nem állnak rendelkezésünkre, tehát mi egyet tehetünk: fogadalomszerű vallomást kérünk a belépőktől, s az utókorra bízzuk az ítélkezést. Ezeket a belépési nyilatkozatokat eltesszük és megvetés illeti azt a személyt, illetve leszármazottjának leszármazottját is, ha kiderül valakiről, hogy becsapta kortársait és sorstársait. Egyébként nyolc esztendeje vagyok a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kövér László volt egyik legfőbb terjesztője e rágalomnak. Neki is elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, ha úgy véli, hogy bizonyítani tudja, miszerint idegen érdekeket szolgálnék, előállhatott volna ezekkel a bizonyítékokkal nyolc év alatt.

– Igaz a hír, hogy Ön a Securitatenak dolgozott?
– Hogy dolgoztam volna? Soha nem dolgoztam, nem vagyok tagja, sem bedolgozója, sem alkalmazottja semmilyen titkos társaságnak, nemhogy a Securitatenak! Engem is vallattak és faggattak a diákéveimben, de soha nem vállaltam semmiféle közösséget velük, sőt azzal a tudattal éltem, ha véletlenül meg tudnának törni, akkor öngyilkosnak kell lenni ­- ezzel a tudattal élek mindmáig. Ennél szörnyűbb rágalom nincs! Ezt nyilván politikai megfontolásból találták ki, meg akarták akadályozni, hogy a Magyarok Világszövetségének elnökévé váljak, illetve, hogy ebből a tisztségből kibuktassanak.
Szörnyű kárt okoztak ezzel a magyar társadalomban, mert a Magyarok Világszövetsége vezetőjének nem fantomképekkel, annak eloszlatásával kellene viaskodnia, hanem végezhetné még hatékonyabban munkáját. Sok embert elriasztottak tőlünk, mert ha Ön, aki korábbról ismert, mégis elbizonytalanodott, akkor elképzelhető, hányan vannak még a magyar társadalomban, akik azért nem közeledtek ehhez a Világszövetséghez, mert elhintették, hogy idegen érdeket képviselő ügynökök vezetik a Világszövetséget. Ez a kár a magyarság egészének ártott, nem csak a Világszövetségnek. Azért, hogy nem tudunk hatékonyabb munkát végezni, hogy nem tudjuk a magyarellenes erők kezét nagyobb erővel lefogni olyan válsághelyzetben, mint amilyenben most Magyarország van, ezért azok felelnek, akik ezt a rágalom-hadjáratot útjára indították és mélyen besulykolták – suttogó propagandával – a magyar társadalom tudatába.

– A Magyarok Világszövetsége mindmáig nem kap állami támogatást.
– Ez bonyolult politikai kérdés. Ez nem vezethető vissza csupán erre a rágalom-hadjáratra. Sajnos nem az MSZP és az SZDSZ vonta meg a költségvetési támogatásunkat, hanem az, akitől legkevésbé vártuk: a Fidesz és a Kisgazdapárt együttes szavazatukkal, 11 szavazatkülönbséggel vonták meg 2000 szeptemberében a költségvetési támogatásunkat, ennek következtében 2001 január 1-től egyetlenegy fillér állami támogatásban nem részesültünk.
– Tudomásom szerint a háttérben Boross Péter, az MVSZ akkori elnökjelöltje állt, s aki benyújtotta a Parlamentnek a “megvonási tervezetet”, nem más, mint Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum egyik kulcsembere.
– A háttérben Csoóri Sándor állt, az előtérben állt Herényi Károly, aki Pósán László fideszes képviselővel közösen nyújtották be azt a módosító indítványt, mely szerint az előirányzott 237 millió forintot nulla forintra redukálták. Pósán László nem jelent meg a szavazáson, Herényi Károly pedig visszavonta az indítványát, nem tudni, kinek a nyomására. Tény, hogy szörny-koalíció állt mellénk, az MSZP, az SZDSZ, a MIÉP és az MDF állt a mi oldalunkra, míg a Kisgazdapárt és a Fidesz egyhangúan az ellenünk szavazók oldalára állt. Ez az igaz és hiteles történet.
Az MSZP és az SZDSZ röhöghetett a markába, mert ők akkor sem merték megvonni a költségvetési támogatást a Magyarok Világszövetségétől, amikor Horn Gyula volt a miniszterelnök 1996-ban, amikor a Magyarok IV. Világkongresszusa tombolva kifütyülte Horn Gyulát, aki saját miniszterelnöki keretéből adta oda azt a 40 millió forintot, amelyből megszervezték az akkori Világkongresszust. Mégsem merte meglépni, hogy költségvetési támogatás nélkül hagyja a Magyarok Világszövetségét.
Azóta a történelem bebizonyította, hogy tévedtek az urak, ezt beismerni azonban nincs lelkierejük, így továbbra is makacsul arra játszanak, hogy majdcsak megbukik a Világszövetség Patrubány Miklóssal együtt, s akkor elmondhatják, hogy nekik volt igazuk. Utánam jöhet vak, sánta, béna, vagy gyenge elméjű a Világszövetség élére, neki visszaadják majd a költségvetési támogatást, csak azért, hogy menthessék magukat és tisztára moshassák ezt a vétküket, amit elkövettek az elmúlt nyolc évben.

– Kiknek áll az útjában? Miért ez az erős ellenállás az ön irányában?
– Emberi hiúságok is közrejátszottak. Csoóri Sándor (korábbi elnök/szerk. megj.) megmondta nekem, amikor elnökjelöltté váltam: – Ha Te leszel a Magyarok Világszövetségének elnöke, megmutatom neked, hogy nem lesz Világszövetség! Bizonyára mást szeretett volna látni az MVSZ élén, s elég hatalmasnak érezte magát, miután Antall Józsefből játszi könnyedséggel kreált miniszterelnököt, hogy a Világszövetség elnökének sorsát is ő egyszemélyben döntse el! Miután ez nem sikerült, következett a bosszú-hadjárat. A Fidesz nem rendelkezett információkkal a Magyarok Világszövetségét illetően. Ők Csoóri Sándor vélekedésére hagyatkoztak, aki megmérgezte körülöttem a levegőt. Azt hiszem, nincs más oka, mint emberi hiúság, hisz neki le kellett köszönnie nyolc év után, s nem azt helyezhette maga után, akit szeretett volna (Boross Péter volt az ellenjelölt. szerk. megj.)

– Továbbgondolva, azt hiszem még komolyabb (politikai) erők állhattak a cél mögött, hogy egyáltalán ne legyen Magyarok Világszövetsége, hisz hathatós érdekképviselet nélkül gyengül az összmagyarság.
– Így van. Nagyon jól látja. Tehát voltaképpen a Magyarok Világszövetsége velem együtt mindenkinek útjában áll, aki a mai globális tőkét szeretné szolgálni, amelyik a nemzetek felszámolását, a nemzetek elegyítését és szétszórását, a nemzetek néppé, sőt csőcselékké való lefokozását tartja politikai céljának és eszközének. Olyan szervezetre, nincs szükség, amely első helyre helyezi értékrendjében a nemzetet, az igazságot, az emberi tisztességet, a méltóságot! Ezek mind olyan értékek, melyek útjában állnak annak a lealjasító, lealacsonyító szándéknak, amivé lassan ezek az erők ledarálni kívánják a világot. Ha vannak e globalista szándéknak magyarországi helytartói és képviselői, márpedig vannak, akkor azoknak mi útjában állunk.
Tény, hogy ma a Magyarok Világszövetsége az egyetlen magyar szervezet, mely kizárólag a magyar népakaratból táplálkozik, ahogyan ezt a magyar népakaratot felfogja, s a sok országbéli jelenlétével érzékelni tudja. De biztosan nem vagyunk, nem leszünk sem kiszolgálói, sem bárgyú elfogadói, sem bátortalan tétlenkedői, illetve nézői annak a folyamatnak, mellyel megpróbálják tönkretenni országunkat és nemzetünket.

– Elnök úr, érdekes bejelentést tett a Magyarok Világszövetsége VII. Kongresszusának nyitó napján: a kettős állampolgárság ügyében zajló népszavazás eredményével kapcsolatban súlyos csalásról beszélt, s állítása szerint mintegy hatszázezer szavazatot elcsaltak 2004. december 5-én. Beszélne erről a népszavazási csalásról?
– Ezt a tényállást 2004-ben még a jogorvoslati idő keretén belül megállapítottuk. Amikor beadványunk nyomán a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt 18 év magyar demokrácia-történetében egyetlen alkalommal megsemmisített egy országos szavazási eredményt, akkor mi ezt a négy helyszínt már ismertük. Az elvi felvetésünket ezekkel a konkrét példákkal alátámasztottuk, amit a Legfelsőbb Bíróság elismert és ennek nyomán rendelte el az általunk megnevezett 1152 szavazókörben az eredmény újbóli megállapítását. Magyarország többrendbéli tragédiájának egyik okozója ez a választási törvény, amely úgy fogalmaz, és amelyik ennek eredményeképp lehetővé teszi, hogy még a Legfelsőbb Bíróság határozatát is elszabotálhatják, akárhány szavazókörben vélünk hibát felfedezni, mert nem azt mondja a törvény, hogy újra meg kell számolni a szavazatokat, hanem csupán az eredményt kell újból megállapítani. Ez a madárnyelvű és csúsztató fogalmazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló bizottság, melynek megkérdőjelezték a munkáját, a törvény szerint eldöntheti, meg kívánja-e újból számolni a kérdéses szavazatokat vagy sem. Vagy azzal állapítja meg az eredményt, hogy mi múltkor is jól számoltuk, most aláírunk egy újabb jegyzőkönyvet, hogy akkor is jól számoltunk, most is – újraszámlálás nélkül – ugyanarra az eredményre jutottunk.

– A törvény szerint ugyanazok végzik az új jegyzőkönyv kitöltését, akik esetleg csaltak?
– Így van. Micsoda képtelenség ez! Az európai jogban nincs még egy ilyen helyzet, hogy egy feljebbviteli instancia ugyanaz legyen, akinek a munkáját megkérdőjelezik. Ráadásul meg se kell ismételnie a számlálást, elég, ha kitölt egy új jegyzőkönyvet.
A tizenegyezer szavazókör számszerű eredményeinek vizsgálatakor felfigyeltünk valamire, ugyanis mint népszavazási kezdeményezők megkaptuk az eredményeket elektronikus formában az Országos Választási Bizottságtól, az utolsó szavazókörig elmenően. Feltűnt egy csoport olyan szavazókör, ahol az eredmény ellentmondásosnak tűnt, ugyanis az első kérdés, mely a kórház magánosításáról szólt, valamint a második kérdés között nem volt lényeges, szemléletbeli különbség, mégis ezekben a szavazókörökben az első kérdésre igennel szavaztak döntő többségben, a második-, az állampolgári kérdésben viszont döntő többségben nemmel szavaztak. Erre pedig senki nem bíztatta a magyarországi szavazókat! Egyetlen párt se, az egyházak se, senki. Vagy azt mondták, hogy igen, igen, vagy azt mondták, hogy nem, nem. Ez alól csupán az MDF volt a kivétel, aki azt mondta, hogy a kórház privatizációra szavazzanak nemmel, de az állampolgárságra igennel. Olyan viszont, hogy a kórház privatizációra szavazzanak igennel, s az állampolgárságra nemmel, ilyet senki sehol nem kért! S ekkor szembeötlött, hogy nagyon sok helyen fordított eredmény született. Számítógépesen kiszűrtük ezeket a helyeket, ahol pl. 510 igen, és 720 nem szavazatot találtunk. Tehát majdnem ugyanazok a számok szerepelnek, de tükör-fordításban. Küszöböt állítottunk, hogy 10% eltérés legyen a két értékpár között és kijött 2000 szavazókör. Amikor lecsökkentettük ezt a küszöböt 5%-ra, akkor maradt 1152 szavazókör. Azokon a helyeken, ahol fel tudtuk bontatni az urnákat, egyértelműen igazolódott a feltevésünk. Egyszerűen fordítva írták be az eredményt a jegyzőkönyvbe.

– Miért csak négy helyen kérték az urnák felbontását?
– Mert erre jogilag nem volt lehetőségünk, csak lélektani megoldásunk. Az az emberünk, aki kérte az urnák felbontását, olyan ellentmondást nem tűrő magatartással lépett fel, hogy megijedt tőle a bizottság, és tartva a komolyabb botránytól, inkább kibontották az urnákat és újraszámolták a szavazatokat. Mind a négy helyen – szerepel a könyvemben, melyet a népszavazás első évfordulóján megírtam -, csalás történt, s ezt nyilvánosságra hoztam. Ezek mind olvashatók a Gyújtatlan gyulladjék (Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről) című könyvemben.

– Ön azt állítja, hogy hatszázezer szavazatot elcsaltak a kettős állampolgárság kérdéskörben tett szavazáskor?!
– Igen, ezeket mi azonosítottuk. De ennél több lehet, mert például nem vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor mind a két eredményt megfordították, mert ilyet is találtunk.

– Ez a kérdés azért is érdekes, mert elterjesztették azt a hírt, hogy a Magyarországon élő magyarság megtagadta az anyaország határain kívül élő testvéreit. Hallgathattuk, micsoda szégyen, hogy nem álltunk ki egymásért, miközben ezek szerint ez a rémhír sem igaz!
– Ez a legszörnyűbb! Gondoljuk el, voltaképp ügydöntő erejű volt a népszavazás, még olyan körülmények között is, hogy a miniszterelnök és az egész kormánypárt riogatta Magyarország népét, másfél nappal a népszavazás előtt pedig Gyurcsány a Televízióban a nagy vitaesten arra bíztatta nézőit, hogy maradjanak otthon, ne menjenek el szavazni, ha jót akarnak! Ilyen lelkiállapotban is ügydöntő erejű volt a népszavazás, ha ezt a hatszázezer szavazatot a helyére tehettük volna. Vagyis nem a nemek oldalára, hanem az igenek oldalára. Gondoljunk bele, micsoda szörnyű csapást mértek ezek a csalók a magyar nemzetünkre! Hányszor ostorozták és ostorozzák ma is egymást a magyarok: megtagadtad magyar testvéred, áruló vagy, lelketlen vagy, eszement vagy. S hányan mondták már ki, hogy itt nincs is magyar nemzet, mert minden szertefoszlott.

– Augusztus 16-20-a között zajlott a Magyarok Világszövetségének VII. Világkongresszusa, ahol önt újraválasztották az MVSZ elnökének! Gratulálok! Az ötnapos tanácskozáson 12 konferencia keretében vizsgálták komoly szakemberekkel karöltve legégetőbb nemzeti sorskérdéseinket. Foglalkoztak a Szent Korona tannal, gróf Teleki Pál halálának körülményeivel…
Trianon újraértékelésével, Magyarország kifosztásával, az államiság nélküli népek szerepével az Európai Unióban, vagy például a magyar őstörténettel.

– Többféle határozat is született. Melyiket tartja a legfontosabbnak?
– Mintegy 11 határozat született a zárókonferencián. Ha azt kérdezi, melyiket tartom a legjelentősebbnek, akkor minden kétséget kizáróan a magyar önrendelkezési nyilatkozatot tartom a legfontosabbnak. A Magyarok Világszövetsége Kongresszusa már alapítása, 1929 óta a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület. Összehasonlításképp a budapesti Parlament legitimitását csak a mai, csonka Magyarországból meríti. A Világkongresszus viszont a világ-magyarságából meríti legitimitását, beleértve a mai Magyarországot is.
1920. június 4-én szétszabdalták Magyarországot, 1944. március 19-én német katonaság szállta meg Magyarországot. Azóta nem adták vissza a magyar nép önrendelkezési jogát. Ha ezen a helyzeten felül kívánunk kerekedni, akkor a magyar nemzet beállhat a sorba, hisz az európai nemzetek az elmúlt 10-15 évben felmutatták szándékukat. Az ötmilliós szlovákság, a négymillió horvátság, a kétmilliós Szlovénia önálló államot alapít, az ötszázezres Montenegro önálló államot alapított. Skócia előbb-utóbb bejelenti függetlenedését Angliától. Egyértelműen kinyilatkoztatták a walesiek, épp itt az Államiság nélküli népek és nemzetek konferencia keretén belül, hogy önálló állami létre törnek. Ugyanez jellemző a katalánokra, a baszkokra. Ha tehát figyelünk az európai népekre, egyedül mi, magyarok vagyunk azok a páriák, akiknek nemhogy nem adatott meg a lehetőség bajaik orvoslására, hanem még ki sem mertük mondani, hogy igényt tartunk az önrendelkezésre. Ezért tartom ezt a nyilatkozatot a legjelentősebbnek.
Ha azt kérdezi, melyik volt a legfigyelemre méltóbb határozat, akkor azt kell mondanom, az az üdvözlő nyilatkozat, amellyel a Világkongresszus Jens Peter Bonde európai parlamenti képviselő és frakcióvezető bejelentését üdvözölte, amellyel a dán képviselő a zárónapra juttatta el üzenetét, mely szerint az írországi népszavazás által megbukott lisszaboni szerződés alkotta európai modell helyett új, konföderatív államszövetségre törő modellt kívánnak kidolgozni, amelynek középpontjában Magyarország Szent Koronájának értékrendje és közjogi elvrendszere szerepel.
Ha azt kérdezi melyik a leghasznosabb határozat, azt mondom, az, amely követeli, hogy a magyar állam hozza nyilvánosságra a magyar államadósság hiteles történetét, amelyikből kiderül, kik a felelősök, azért, hogy ez az 1500 milliárd forintnyi kamatteher évről évre apasztja Magyarország költségvetését. Mintha szívnák Magyarország vérét! Ezt végre hozzák nyilvánosságra!
Nem kevésbé fontos: elhatározta a Kongresszus, hogy gróf Teleki Pál halálának körülményeit mindenképp, egyértelműen tisztázni kell, mert az életének és halálának szentelt konferencián hitelt érdemlő bizonyítékokat tártak elénk, mely szerint a volt miniszterelnök nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták.

– Ezt a kérdést azért tartom magam is fontosnak, mert feltehetően több kiemelkedő magyar államférfi nem természetes halállal halt meg, gondolok elsősorban gróf Széchenyi Istvánra, Tisza Istvánra, vagy épp Teleki Pálra. Önbecsülésünk erősödhetne azáltal, ha kiderülhetne, hogy az öngyilkosság vádja nem igaz, s ezek az államférfiak áldozatok!
– Azért emeltük ezt a kérdést a Világkongresszus konferenciái közé, mert úgy érezzük, az egész magyar nemzeti lét szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy egy tiszta, nagytudású, mély érzésű ember, mint amilyen Teleki Pál volt, méltó megbecsülésben részesüljön! Gondoljunk bele abba a szörnyűségbe, ő még Hitlerrel is szembeszegült és nem engedte át a német csapatokat, hogy megtámadhassák Lengyelországot. Ennek eredményeképp Lengyelország felől kapu nyílt Magyarországra, s közel nyolcszázezer zsidó származású ember menekült meg a gyilkoló németek elől. Ennek az embernek nem lehet szobra Budapesten, mert ráfogták az antiszemitizmus vádját, valamint szégyentáblára állították Auschwitzban. Teleki auschwitzi szégyentáblájával a magyar nemzetet szégyenítették meg! Ha kiderül, hogy őt megölték, ettől kezdve újraértékelődhet ez a folyamat.
Megemlíteném mindenképp az őstörténeti konferenciát, hisz ez volt a leggazdagabb tanácskozás: 96 előadást tartott, mintegy 120 tudós, oktató, közéleti személyiség, s megdőlt a finnugor elmélet.
Ha ehhez még hozzávesszük azt a határozatot, melyet a Magyarország kifosztása konferencia alapján fogadott el a Világkongresszus: e szerint Magyarország követeljen jóvátételt az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károkért, amelyet a Magyarok Világszövetsége egy évvel ezelőtt felméretett. A Justitia Bizottság megállapította: csak a magyar államnak okozott kár – a magyar állampolgárok kárát félretéve – mintegy tízezer milliárd forint, avagy negyven milliárd euro, a Világkongresszus követeli, hogy Magyarország kérjen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól. Mindezeket egybevetve megállapíthatom: a VII. Világkongresszus sarkalatos kérdésekhez nyúlt, és mutatta fel őket a magyar társadalom számára…

– A Magyarok Világszövetsége elnökeként milyen célokat tűzött ki maga elé?
– Amikor 1996-ban a Világszövetség elnökhelyettesévé választottak, kissé engem is meglepett és felkészületlenül ért az akkori döntés, akkor azt mondtam: szeretném, ha a Magyarok Világszövetsége kovásszá válna, mely ébresztgeti a magyar nemzet létkérdéseit. Szeretném, ha a Világszövetség fórummá is válna, ahol ezekben a kérdésekben a különböző szándékokat közös akarattá és elhatározássá lehet formálni. És végül intézménynek szeretném látni a Magyarok Világszövetségét, amelyben a közös elhatározások megvalósulnak. Most harmadik mandátumra jelentkeztem és ha a bizalmat elfogadom, akkor elmondom: a kovász szerepünket 2004. december 5-vel elértük. Azzal a népszavazással, melyet nem tudtunk az akkori masszív csalások miatt döntő erejűvé kovácsolni, de a magyar társadalmat mindenképp abba a helyzetbe hoztuk, hogy azóta nem megy el érzéketlenül e fontos kérdések mellett. Azóta négyszáz népszavazási kezdeményezés született. A kovász szerepet betöltöttük.
A hetedik Világkongresszussal, a sokak által páratlannak nevezett 230 dolgozat, mintegy 65%-át hét kötetben a Kongresszus nyitónapján átadtuk minden résztvevőnek, ezzel olyan szellemi gyúanyag birtokába jutattuk magát a Konferenciát, és általa a nemzet életében fontos szerepet játszó műhelyeket is, hogy elmondhatjuk, a Világkongresszus intézménnyé vált, amely ívet húzott az altáji Tibet és az atlanti óceán között. A Világtalálkozón mindenki a magyar nemzet nagyszerűségéről, annak féltéséről beszélt, lett légyen az kínai, kazah, kirgíz, mongóliai, walesi, fríz, breton, vagy flamand. Néhány nap erejéig sikerült a magyarságot e fény középpontjába állítani. Végezetül emlékeztetni szeretnék arra az előadásra, melyet Bogár László tartott a Világkongresszuson a Magyarország kifosztása című konferencián, melynek címe így hangzik: A rendszerváltás kísérlet volt Magyarország felszámolására.

– Elmondható, hogy a Magyarok Világszövetsége ezt a folyamatot szeretné megfordítani?
– Így van. Ezért nevezzük a VII. Világkongresszust fordulatnak.

Az Erdélyi Nemzeti Tanács közleménye

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Elnöki Hivatal – Nagyvárad

K Ö Z L E M É NY
Bár a júniusi önkormányzati választások eredményeinek részletes és önkritikus kiértékelésével magyar pártpolitikai szervezeteink még mindig adósak, az egyértelművé vált, hogy az egypártrendszer az erdélyi magyar társadalomban is végetért és ezentúl közösségünk a politikai sokszínűség és a demokratikus verseny szabályai szerint választhat magának képviseletet. A választás szabadságának immár nincsen külső akadálya, ennek korlátait csak a politikai szereplők pártos érdekeit felülíró közösségi érdek iránti felelősség szabja meg.

Ennek a felelősségnek a jegyében, ez év nyarán a tárgyalások megkezdését és választási együttműködés kialakítását szorgalmaztuk a magyar pártok között politikai képviseletünk kiegyensúlyozottsága és hatékonysága, a magyar összefogás megteremtése érdekében.

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elmúlt hetekben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kitartó közvetítési próbálkozásai ellenére politikai közéletünk két fő szereplője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt egyre távolabb került a közösségünk által annyira várt megegyezéstől. Úgy tűnik, pártjaink vezetői képtelenek felülemelkedni szűk pártpolitikai érdekeiken. Az alig néhány hónapja bejegyzett Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve azt a választói akaratot, amely a júniusi önkormányzati de méginkább a tavalyi EP-választáson világosan megmutatkozott.

Minden jel arra mutat, hogy az összefogás hiányában bizonytalan kimenetelű választási küzdelem alakulhat ki: az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze a mandátumokért. Az EMNT aggodalommal tekint e versengés elé. Függetlenül attól, hogy ki nyer, a csata vesztese az erdélyi magyarság lesz, különösen annak szórványközösségei, amelyek nagy valószínűséggel képviselet nélkül maradnak az új parlamentben. Az elmúlt szűk két évtizedben az erdélyi magyarok parlamenti képviseletének térképéről eltűnt Beszterce, Fehér és Hunyad megye. A megegyezésre képtelen csúcsvezetés szűkkeblűsége miatt hasonló sorsra juthat Arad, Brassó, Máramaros és Temes.

A politikai szereplők közötti párbeszéd megszakadása ismételten megmutatta, hogy egy olyan nagy tekintélyű egyeztető intézmény létrehozását, amely képes a kettészakadó politikai mező szereplőit tárgyalóasztalhoz ültetni, a különböző, széttartónak látszó álláspontokat összehangolni és az ésszerű kompromisszumokat megtalálni, nem szabad már elodázni. Ugyanakkor, a választási helyzettől függetlenül, nem lehet továbbá halogatni a közös álláspont kialakítását azokban a stratégiai fontosságú kérdésekben, amelyekben kötelező lenne a közös fellépés.

Nincs vesztegetni való időnk. Az EMNT ezúton ismételten és nyomatékosan javasolja az RMDSZ csúcsvezetőségének a tavaly szeptemberben félbeszakadt, az erdélyi magyar politikai rendszerváltást célzó tárgyalások folytatását. Alakítsuk meg mielőbb az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, úgy, ahogyan abban már megállapodtunk. Ennek keretében szervezett körülmények között alakítsunk ki egységes álláspontot a közösségünk számára létfontosságú stratégiai kérdésekben. A többszólamúság és a politikai munkamegosztás jegyében állítsunk össze közös cselekvési tervet, hogyan használjuk ki a választások után előálló politikai helyzetet az előrelépésre dolgainkban. A közösségi autonómia-formák jogi kereteinek megteremtése, kiemelten Székelyföld területi autonómiája, a magyar állami egyetem létrehozása, Erdély modernizációja mind közös céljaink kell legyenek és összefogást, közös fellépést igényelnek.

Nem utolsó sorban, alakítsunk ki egy olyan választási együttműködést, amely erős és a választói akaratot leginkább tükrőző, ezáltal hiteles és hatékony parlamenti képviselethez vezet. Erre kötelezi az RMDSZ-t elnökének a legutóbbi bálványosi egyeztetésünkön tett ajánlata, amelyből – úgy tűnik – a választások közeledtével kihátrálni készül.
Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók.

A megegyezés alternatívája a kétes hitelességű képviselet, a gyengülő nemzeti érdekérvényesítés, a politika hitelvesztése és a közösségi leépülés. Reméljük, az RMDSZ vezetői nem ebben érdekeltek.

Meggyőződésünk, hogy a politikai sokszínűség arányos biztosításával a magyar parlamenti frakció hatékonyabban, hitelesebben léphet fel közösségünk ügyeiért.

Tőkés László
európai parlamenti képviselő,
az EMNT elnöke

Fw: [MPP] Nagyvárad – Csuzi ügy

A tegnap tartott nagyváradi sajtótájékoztató, amelyen Biró Rozália alpolgármester, SZKT-elnök, stb.nyilvánosságra hozta, hogy a Bihar megyei RMDSZ felkérte (nota bene) Csuzi Istvant, hogy az őszi parlamenti választásokon a szövetség szineiben jelöltesse magát képviselőnek Nagyvárad egyik egyéni választókerületében egy olyan esemény, amely túlmutat Bihar megyén, meggyőződésem szerint részét képezi az MPP-ellenes RMDSZ stratégiának, s mint ilyent kell kezelni a továbbiakban. Csuzi István kilépésének az MPP-ből stabilizáló hatása van a Bihar megyei szervezetre, nekünk ezzel a gesztusával jót tett. Határozottan cáfolom azon MPP-s kollégáim véleményét, akik az elmúlt napokban a kizárás mellett kardoskodtak. Tegnap este a sajtónak az alábbi Közlemény juttattuk el. Akiket érdekel a téma, azoknak ajánlom a www.erdon.ro “RMDSZ-es ajánlat Csuzi Istvánnak” cimű anyagát a hozzászólásokkal együtt.

Lengyel György
MAGYAR POLGÁRI PÁRT – BIHAR megyei szervezet 410088 NAGYVÁRAD, Zárda (Mihai Viteazul) utca 3-as szám,

RDS telefon: 0359-192522 ; ROMTELECOM telefon/fax: 0259-477242

internet web: www.mpsz-bh.ro e-mail: iroda@mpsz-bh.ro

KÖZLEMÉNY

Folyó év augusztus 19.-én Csuzi István a Magyar Polgári Párt nagyváradi szervezetének volt tagja az RMDSz helyi vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nevezett politikai alakulat jelöltjeként vesz részt az ez év novemberében tartandó parlamenti választásokon. Jelöltségéről a Magyar Polgári Párt tudta és jóváhagyása nélkül folytatott tárgyalásokat a megelőző időszakban, valamint az RMDSz és MPP közötti országos koalíciós tárgyalások tartama alatt is. Leszögezzük, hogy (nem véletlenül) Csuzi István az MPP-n belül semmilyen tisztséget nem viselt. Az MPP nagyváradi szervezete tudomást szerezvén a történtekről, folyó év augusztus 18.-án megkezdte az MPP alapszabályzata 25. szakaszának f.) pontja szerinti “a pártból történő kizárás” büntetés foganatosítását. Ezek után Csuzi István még aznap eljuttatta az MPP helyi elnökéhez az MPP-ből történő kilépési nyilatkozatát és ilyen körülmények között kerülhetett sor a fentebb említett másnapi sajtótájékoztatóra.

Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az RMDSz a közelgő parlamenti választásokra ugyanazokkal az elvtelen módszerekkel készül, mint ez év tavaszán a helyhatósági választásokra. Például áthágva a saját maga szabta szabályokat, olyan személyeket is jelöl akik a helyhatósági választásokon más pártok színeiben vettek részt. Tovább folytatódik az RMDSz klientúra építése a beszervezés és megvásárlás már ismert módszereivel.

Ugyancsak aggodalommal figyeljük, hogy az RMDSz könnyedén megvásárolható személyeket kíván Bukarestbe küldeni nemzeti érdekeink képviseletére.

A Magyar Polgári Párt nagyváradi és Bihar megyei elnöksége sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja azt a most már sok éves gyakorlatot, hogy egyéni politikai ambíciók felülírják közösségi érdekeinket, valamint továbbra is hitet tesz olyan polgári és nemzeti értékek mellett mint, becsület, hűség és szolidaritás. Az augusztus 19.-én történteket ennek fényében ítéljük meg és ezért, a jövőben is a lehető legnagyobb eréllyel fogunk fellépni azokkal szemben akik önös érdekektől vezérelve vállalnak közéleti szereplést.

Megkérdőjelezzük annak erkölcsösségét, hogy Csuzi István árulását Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő nemzeti összefogást szorgalmazó lépéseivel próbálják igazolni és magyarázni.

Legvégül pedig kijelentjük, hogy ezennel részünkről a “Csuzi” ügyet lezártnak tekintjük.

Nagyvárad, 2008 augusztus 19.

Magyar Polgári Párt Magyar Polgári Párt

Bihar megyei szervezetének elnöksége nagyváradi szervezetének elnöksége

14

,,nem favágó” nevű blogger javasolta ezt a topic-ot. Kérését teljesítettük, íme:

,,nem favágó” nick-kel rendelkező olvasónk javasolta szó szerint a következőket:

  1. Tudod,admin,ennek az exkaliburnak valahol igaza van! Ez a blog mar reg nem arrol szol ami Sarmasagon folyik! Nem rollunk van szo! Egyszeru politikai,vallasi erofitoktato forum,ahol nincs helye a kozsegunkben tortenteknek! Miert is nem beszelunk inkabb a helyi gondokrol,mint pld. a kornyezetrombolas,termeszet irtas,a helyi,munkagepekkel rendelkezo,vallalkozok kulfoldre vandorlasarol,hisz itt “nincs szamukra hely”,azaz nem fernek a husos fazekhoz az o kis 60 ron-os oraberukkel az idegenek 85+afa-s tarifjukhoz kepest! Pedig ez a tema az utcan hever,mindenki errol beszel,vagy a tisztelt rendszergazdakhoz nem jutnak el ezek az infok,az admini magaslatokra? Szolzsenyicin,meg minden kommunista badarsag…
    Igen ez kell a nepnek- Ti ezt igy gondoljatok?
    Kulomben nem ugy tunik,hogy ez a kozosseg siratofala lenne! Nem!Hanem nehany ember kozpenzen valo villogasanak,elmei velt folenyenek reklamtablaja!
    Ez a blog mar nem az a blog,es ezt oszinten sajnalom!
    Ha nagyon sertonek erzed,akkor ezt is torolheted tisztelt admin!

  1. Nyomatekosan kerunk,hogy hozz letre egy topic-ot ezekkel a temakkal,meg a sarmasagi embert erinto,mindennapi,dolgokkal! Es azutan ahoz fogunk hozzaszolni!

Hát, szóljatok hozzá!

1 2 3 4
>