""Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan."

& nbsp;

(Tamási Áron)

& nbsp;

& nbsp;

"Szerelmetes Szép Falumért, Szép Sarmaságomért!"

& nbsp;

(szabadon)

,,Sarmaság gyöngyszeme” projekt beindítása – MPP-s javaslat a Sarmaság községi PUG (Proiect urbanistic general) – Általános urbanisztikai és fejlesztési tervbe foglalandókra

Meggyőződésünk az hogy Sarmaság község gazdasági fejlődése, ezáltal pedig gyerekeink, unokáink, közösségünk, helyi magyarságunk jövője most, ebben a pillanatban a Sarmaságiak által demokratikusan megválasztott vezetők kezében van.

Mi úgy látjuk hogy Sarmaság gazdasági biztonságát és  jövőjét helyi és egyedi sajátosságaink felhasználásával, a szilva-szőlőtermesztés, a pálinkafőzés-borászat, a pincészet nemes hagyományaival és a faluturizmus által nyújtott kereskedelmi lehetőségekkel alapozhatjuk meg.

Szerintünk igenis adottak a lehetőségek arra hogy ezekre   a ma már működő és helyi szinten komoly hagyományokkal rendelkező tevékenységekre építsük fel Sarmaság gazdaságát. Ahhoz hogy kialakuljon az egészséges mikrogazdasági környezet,  vezetőinknek óriási lehetőség áll rendelkezésükre. A közérthetőség kedvéért, engedjenek meg nekünk pár általánosságot elmondani  a mikrogazdaságok (régiók, helységek) gazdasági versenyképességéről.

Meghatározás: A sikeres gazdasági fejlődés egy állandó jelleggel megújuló folyamatnak kell lennie amely során a mikrogazdasági környezet úgy fejlődik hogy az lehetővé tegye a versenyzés egyre bonyolultabb formáit a helyi piaci résztvevők számára.

Az egészségesen működő mikrogazdasági környezet alapvető szinten a következő  ,,Termelési tényezőkkel” kell rendelkezzék, amit általánosan úgy nevez a vonatkozó szakirodalom hogy ,,Hozzáférhetőség a legjobb minőségű üzleti  termelési tényezőkhöz”.

Ezek nagyvonalakban a következők:

–          Természeti adottságok

–          Adminisztrációs infrastruktúra (engedélyeztetési, regisztrációs lehetőség)

–          Humán erőforrások

–          Tőke elérhetősége

–          Fizikai infrastruktúra

–          Információs infrastruktúra

–          Tudományos és technológiai infrastruktúra.

Amit mi kérünk a tisztelt tanácsos kollégáktól és a Sarmasági Polgármesteri Hivatal vezetőségétől, hogy fentebb leírt ún. ,,Termelési tényezők” közül valósítsa meg az Adminisztrációs infrastruktúra elnevezésűt, azért hogy segítsük a Sarmaságiakat, a község gazdasági fejlődését, konkrétan javasoljuk azt, fogadjuk el és nyilvánítsuk hivatalosan  belterületnek szilva termesztési, szőlészeti  területeinket és pincészeti kapacitásainkat  a most készülő sarmasági PUG- ban (Általános urbanisztikai és fejlesztési tervben). Annál is inkább mert nagyon kevés alkalommal kerülhet sor ilyen szintű urbanisztikai jellegű módosításra mivel az minden egyes alkalommal  súlyos százmilliókba  kerül.

Fent leírt gesztus  óriási lökést fog adni gazdaságilag falunknak, községünknek, beindíthat egy olyan folyamatot ami gazdaságilag méltó helyre emelheti Sarmaságot, beindíthatja az ún. ,,Sarmaság gyöngyszeme” projektet aminek a célja ennek a már igenis létező gazdasági potenciálnak a megerősítése, a mezőgazdaságban dolgozó (és nemcsak  ott) polgár és szervezet hasznára. Azon a településen ahol jól működik a gazdaság, virágzik a kultúra, magas az életszínvonal, ott jól érzik magukat az emberek. Tamási Áron szavaival élve: ,,Azért vagyunk a világon hogy valahol otthon legyünk benne!”

Kezdjük el most és biztosítsuk be Sarmaság polgárai és a közösség gazdasági fejlődését, azáltal hogy a februári, idei első tanácsülésünkön megszavazzuk a fentebb említett külterületek, belterületté nyilvánítását!

Tisztelettel:

A Sarmasági Tanács MPP frakciója nevében

Keresztes Zoltán István MPP-s tanácsos.

,,Sarmaság gyöngyszeme” projekt beindítása – MPP-s javaslat a Sarmaság községi PUG (Proiect urbanistic general) – Általános urbanisztikai és fejlesztési tervbe foglalandókra bejegyzéshez 109 hozzászólás

  • frici szerint:

    Hozzászólás off-topic (nem témához illő) jellege miatt törölve.
    Admin.

  • sarmasagi szerint:

    ragyogo otlet!gondold meg van egy ugyes kis pinced amit kiteszel az internetre hogy az utazasi irodak tegyek ki opcionak a borkostolast meg a gulyaslevest.jon az elso nemet vagy magyar csoport es szervezel nekik vagy ket fiatalt akik eltancolnak sarmasagi viseletben vagy ket tancot.az utazasi irodatol minden szemely utan kerj 1o eurot es akkor kapsz 25o eurot,aminek a negyedebol kihozod a kajat meg a piat.az egeszben az a legszebb hogy nem kell menj nemetbe dolgozni es par ora alatt megkeresed a pent.a dologban az a legszebb hogy mivel belterulet lesz a pinced meg a szolosod ezert legalisan epithetsz ra,legalisan mukodteted a cegedet es meg villanyaramos halozatot is huznak oda.csak ehhez be kene tenni a pug-ba a hegyet.

  • sarmasagi szerint:

    minden szekelyfoldre indulo autobuszt ide tudsz csalogatni mivel sarmasag pont feleuton van budapest es szekelyudvarhely kozott.csak az a baj hogy a primarnak nem erdeke a dolog.

  • sarmasagi szerint:

    o csak a sajat epuletet tenne be a belteruletbe es el fogja vagni az otletet mindenfele urugyre hivatkozva.

  • sarmasagi szerint:

    ha van egy baratod akinek van pinceje akkor megszervezhetsz egy lovaskocsis turat a vendegeknek a ket pince kozott.azert meg kersz vagy ket eurot fejenkent, akkor is kerestel rogton vagy 5o eurot ami megint vagy ket millio.a negyedet odaadod a lovasnak a tobbit meg zsebrevagod sarmasagi.

  • sarmasagi szerint:

    de szervezhetsz nekik egy jo kis sarmasagi disznooleses delutant.kerj erte meg vagy 3 eurot,meg fogjak adni a kis finom hurkaert meg hagymalevesert sarmasagi ember.legy gazdaja a sajat faludnak!noj fel egyszer vegre es ne hagyd hogy az orrodnal fogva vezessenek!

  • Ha jól meggondolom szerint:

    Ha jól meggondolom könnyen lehet klienseket szerezni mert rengeteg külföldi autóbusz meg Kolozsváron keresztül megnézni a Tordai hasadékot és Székelyföldre.Azért veszed rá könnyen őket mert időt fognak nyerni azzal hogy nem a 4-es úton jönnek Budapest irányából hanem autópályán Debrecenig.Az időt amit buszozással töltenének szívesebben töltik egy jó kis pincében.Ha csak 1 százalékát téríted el az Erdélybe látogatóknak annyi kliensed lesz nem győzöd őket ellátni.Ha szállást is tudsz adni nekik akkor megtriplázod a nyereséged.Remek ötlet!

  • valaki szerint:

    most basszak el a jovedet sarmasagi a valasztottak mert soha nem fogjak megszavazni a primar meg a tanacsosok mert inkabb csinalnak rosszat mint jot a sajat fajtajuknak.bocs,nem is a fajtajuk,tevedtem.

  • Sarmasag-i szerint:

    Hat ez mar mukodik sarmasagon ! igaz csak a nagyon magas rangu vendegeknek es ha lehet minnel romanabb legyen! A Dul Joska pincejenel: az ugyvedno meg a Zsurzsan fiu fozi a gulyast,Lucza I fujja a manelet, A vadaszok lovik a fazekbavalot, a Primar hozza a vendegeket,a hazigazdak meg a hazugsagokat!Tajnezobe att ugranak a Faszihoz tasnadra a szazvalahany lovas piros kocsin,ott jot mulatnak a muzsikas polgaror zenejere! Kesobb meg fel is veszik erte a jo sok ropogos eurot az allam kasszabol!
    ezzel az otlettel el kestetek,mert ez mar mukodik!

  • admin szerint:

    Emberek maradjunk a civilizált hangnemnél és a konstruktivitást ápoljuk!
    Köszönöm.

  • sarmasagi szerint:

    konstruktivitas ide konstruktivitas oda azert csak meg kell mondjam admin azt hogy a polgarmesteri hivatalnak kotelessege lenne szajtjan es a testvertelepuleseken,publikaciokban nepszerusiteni sarmasagot ezzel a turisztikai latvanuossaggal.tobb lenne a bevetele is ha tobb penz jonne a faluba,tobb penze lenne az embereknek.alternativa lenne arra is hogy ne kelljen mindig felulre konyorogni a peznekert.azt is meg kene tegye hogy palyazatokhoz segitse az embereket,vallalkozasokat hogy megszerezzek a pinceepiteshez,beruhazasokhoz a toket.csakhogy ha nem lehet legalisan epiteni mert kulterulet akkor meg palyazni sem lehet.ki az a hulye aki penzt ad nem teljesen legalis dolgokra?megmondjam:egyik palyazati forras sem.ha az oriasi penzekbol a hegyi utak meg lettek volna csinalva akkor szelben-hoban-esoben is lehetne kocsikazni a hegyen.
    http://mpp.sarmasagi.ro/282/18-milliard-irta
    http://mpp.sarmasagi.ro/1604/epul-szepul-sarmasag

  • egy hejbeli szerint:

    sok jo otletgazdatalalhato Sarmasagon csak az a baj nem sok lehetoseg van ra hogy szarnyat bontsanak az okos emberek mert nincs egy olyan hely vagy forum ahol osszetudnanak ulni az emberek megbeszelni az ilyen dolgokat meg a masik dolog nem nagy az erdeklodes az emberekben.

  • hahó ! szerint:

    Bocs,de nem vettétek észre,hogy sarmasági,nem képes mást csinálni,csak DUMÁLNI,majd jön egy más helységből valaki és az majd ki törpöl valami jót,(lásd benzinkút,épitőanyag kereskedés,malom,pékség stb.)
    Ez a nagy igazság,minden harag nélkül.
    A pályázat ha be is jönne,kb.20 év mulva lehet ,hogy lenne valami.

  • KZI szerint:

    A legszebb az egészben az hogy az infrastruktúra (pincék,szólóhegy,kiváló emberanyag), hagyományok tehát minden ami a dolog eredetiségét adja már létezik bizonyos fokig működőképes csak megtámogatni kéne az ügyet és megteremteni az alapjait a további fejlődésnek. Úgy mint jogi alapok területrendezéshez építkezéshez. Ez lenne az első lépés ezért kéne belterületnek nyilvánítani a hegyet. A többi meg azután jön. Annak is megvannak az elvégzendő feladatai.

  • admin szerint:

    Ez egy olyan fórum amit lehet használni bátran.

  • freddy szerint:

    szerintem a faszi valalkozoval ez mar le is van zsirozva vagy miert vasarolt az ut mellet foldet a hegyen es ez az egesz dolog az o fejukbol pattant ki az otlet es veghez is lessz az vive a polgarmester segitsegevel(persze tamogatassal) mi meg nezunk mint rozi a moziban mert mi mindent masod kezbol tudunk meg fejlodik a mi kis falunk !

  • sarmasagi szerint:

    Freddy csupa ful vagyok mondjal mas otletet arra te hogyan fejlesztened a falut?

  • freddy szerint:

    szerintem legelosszor is van le furva alitolag talaltak termal vizet akkor regen Sarmasagon egy furdovel is lehetne ide csalogatni a turistakat es ezt a neptanacs is meg valosithatna teremtve egy par uj munkahelyet persze tamogatassal.

  • sarmasagi szerint:

    az se rossz,de rengeteg penz kell hozza es csak par munkahelyet teremt.ezzel szemben hany pincetulajdonos van sarmasagon?kis befektetessel a pugba beleteszed oket megtamogatod egy kis reklamozassal a helyseget(azt is meg lehet oldani kis penzzel ha jol reklamozol es megfelelo helyen) es azzal mindegyikuk szamara megteremted a penzkereses lehetoseget.na most akkor melyik jobb a falunak?kis penzzel sok embert tamogatsz vagy sok penzzel par embernek adsz munkat freddy?

  • freddy szerint:

    a kis ember pl a kis venyiges pincejebe nem fog a turista az egerekkel aludni egyutt persze a tehetosebbek(szeri jozsi)legkondicionalt pincejeben mar mas a nota vagy is ujra dombra a foldet nem?

  • sarmasagi szerint:

    nezd freddy,nem csak szeri jozsinak meg faszinak van pinceje mert sarmasagon szamszeruleg annyi pince van mint amennyi haz.es ezek nagy tobbsege nem venyigetetos habar egy nemet vagy nyugati embernek az lenne az igazi erdekesseg,az igazi autentikus falusi pince.nem kell szegyellni azt ami van,hanem sokkal inkabb buszkelkedni vele es pont azt reklamozni mert az ami egyedi sarmasagnak ez adja a kulonlegesseget.most mar leesett freddy hogy mi a szitu?

  • KZI szerint:

    Kedves freddy és sarmasagi vitázók!

    Nem szívesen foglalok állást egyikőtök mellett sem hiszen mind a ketten jót szeretnétek közösségünknek.
    Engedjétek meg azt nekem hogy pár szóban kapcsolódjak magvas beszélgetésetekhez.
    Fenti topic-nyitóban egy olyan módszert javasolok Sarmaság gazdasági felvirágoztatására, ami Michael E. Porter úgynevezett Gyémánt modelljére épül (Michael E. Porter: Diamond model), modell amit azért dolgozott ki a marketing atyja (úgy is nevezik Portert) hogy régiók, helységek, megyék, vagy akár országok gazdaságát, mikrogazdasági egységként kezelje annak gazdasági versenyképessége fejlesztése céljából.
    Ennek a (rengeteg helyen sikerrel alkalmazott) módszernek pont a mikrogazdaság (esetünkben Sarmaság) egyediségére alapoz. A mi esetünkre vonatkozólag aktuális- topicnyitóban és hozzászólásomban jeleztem ezeket az individuális, egyedi vonásokat amik ha úgy tetszik sikerre ítélik közösségünket, falunkat, községünket. Ez egy igazi gazdasági potenciál, kár lenne kihasználatlanul hagyni. A Gyémánt modell sikeres alkalmazásának esetünkben lenne még közösségünk számára egy szerintem nagyon is pozitív hozadéka: mégpedig az hogy szolgálná, ápolná, fejlesztené sajátos szokásainkat, anyanyelvünket, nemzeti kultúránkat amelyek nagymértékben szolgálják fennmaradásunkat és (nemcsak) gazdasági virágzásunkat.
    Mi szívből reméljük hogy ezeket a hasznokat megérti minden egyes aktuális vezetőnk és egyemberként az ügy mellé fog állani közösségünk felvirágoztatása céljából.
    Tisztelettel:
    Keresztes Zoltán István.
    Hajrá Sarmaság ! Hajrá Sarmaságiak !

  • !! szerint:

    Sarmasagi
    nagyon informalt vagy a dolgokrol es latom a vadasodasbol van eleg!Nem tudom hogy te mivel csinalnad jobban mint a polgarmester!!Hogy ki eszik es iszik a dull joska pincejen az legtobszor a sarmasagi kossegert van mert sajnos ez romaniaba igy mukodik , ha jon valaki meg kell vendegelni ez a legkevesebb ! A hazigazda hazudik, lucza manelet enekel?? nem gondolod kemeny vadaskodas ez kicsit durva , ha ennyire nagy legeny vagy valalnad a neved lattnak kivel alnak szembe!! Azt kivnom csak annyi eurod legyen az eletbe amennyit ezert felvasalnak ezek az emberek , de ne tobb!! A falusi turizmus meg nem csak annyibol al hogy van pince a hegyen! vannak proiektek tedd le nagyokos sarmasagi, kozbe meg sok ebert megetetsz, hogy sikeruljon is letenned, aztan meg manelet is enekelsz!Es ezt senki nem irigyli toled !!sot!!!

  • sarmasagi szerint:

    te !! azert is lenne jo ha sikerulne ez sarmasagnak mert akkor nem manelet kellene enekelni a nagykutyaknak hanem magyar notat a rendes fizeto vendegeknek.es ugy becsuletesen,seggnyalas nelkul lehet elni !!

  • @@ szerint:

    Durva ez a blog , mire valo ez az orokos vadsakodas piszkolodas?Egy mindenkiert mindeki eggyert! nem igy kellene???

  • elszarmazott szerint:

    !!- utod el magad az analfabetizmustol!
    En mar nagyon reg nem lakom sarmasagon de azt,hogy allandoan ramazuri van a Dulek pincejenel az hetszentseg es ezt honnan tudom? Hat onnan,hogy mikor haza latogatok a jo friss levegoju,csendes madarfuttyu atyai oroksegbe,hat bizony nem sokszor alakul ugy hogy ne messze,kilometerekre el hallatszodjon a ricsaj!
    Azt meg,hogy mindez a sarmasagi emberekert tortenne,na ezt meg vegkepp a hazugsagok konyvebe irom fel,marcsak azert is mert az itteni polgarmester es eleg sok jelentos vezeto szemelyiseg nagyon de nagyon jo baratom,de meg egyszer sem halottam volna a szajukbol,hogy a varos ugyeit a kornyekbeli kocsmakban,nyaralokban alakitanak!- tovabb megyek! a bejegyzesedet olvasvan meg engedtem nehany telefont es… lass csodat igazoltak is azt amit eddig is tudtam! Ahhoz,hogy tisztesseges penzekhez juss,hogy egy varos,kozseg jelenet es jovojet normalis mederben terelgesd,az adofizetok penzet ne nyuld le,nincs szukseg semmifele egyebb szolgaltatasokra,lakomakra ”manele estekre”! Mindezekre csak azoknak van szukseguk akik tisztessegtelen javakhoz akarnak jutni,sajat vagy barati koruk javat szolgalo munkalatokat, tisztessegtelen ”angajalasokat” lepleznek!
    Meg egy csoda: az itteniek is ismerik a sarmasagi polgarmester es az ot korulvevo nyalizok ”munkassagat”!- a velemenyuk az,hogy megvetni valo a viselkedesuk,hogy csomagokat osztogatnak,dinomdanomokat szerveznek minden olyan szerv kepviseloinek akitol csak egy kis hasznot is remelnek!
    Nem tudva,hogy en is sarmasagrol szarmazok sokszor ki nyilvanitottak velemenyuket a sarmasagiakrol,sablonozva az embereket arulkodosnak,talpnyalonak,bekepzelt dicsekvoknek,mignem ugy adta a sors,hogy talakoztak egy, altalam szervezett, csaladi esemenyen tobb falumbeli emberrel is es a velemenyuk mindjart valtozva le szukitettek a fent emlitett kategoriat arra a kis csoportra akiket ok a politikabol ismernek!
    Mas szoval: egesz Bukarestig rohognek a sarmasagi buzgosagon,hogy milyen odaadassal,elvezettel nyaliznak egy kis fekete penzert az ottani vezetok!
    2010-ben ne legyen (es nincs is)szukseg
    csuszopenzekre,karacsonyi borra meg husveti baranyra ahhoz,hogy tosztesseges munkat vegezhess,hogy becsuletesen elj!

  • admin szerint:

    Kedves @@!
    Szerintem is az. Ezért kérlek vedd figyelembe és alkalmazd, amennyiben esetenként úgy fogod megítélni, a Blog öntisztító akcióban leírtakat a következő linken:

    http://mpp.sarmasagi.ro/29/szemelyeskedesek-es-nyomdafesteket-nem-turo-bejegyzesek-kezelese-a-blogfeluleten

    További hasznos és főleg civilizált blogolást!
    Admin.

  • dzsedi szerint:

    Kedves elszarmazott,dicséretes amit irtál,kiváltképpen mikor a végén azt irtad BECSÜLETESEN ÉLJ,szerintem jó lenne ha mindenki igy élne,kiváltképpen hosszú távon.
    A fent emlitett emberek pedig egész életükben csak igy tudtak feljebb jútni a létrán.Sajnos!

  • dzsedi szerint:

    !!-nek csak anyit,hogy nállatok lehet ,hogy úgy működik,működött ,de ezt a szokást nem kell folytatni,becsületesen kell élni,a munkát pedig el kell rendesen végezni és akkor nem kell a pincénél nyalni az ellenőröknek.
    KZI-nek pedig drukkolok,hogy a projektje sikerüljön.

  • sarmasagi szerint:

    haho! te ahelyett hogy idegeskedsz inkabb azon gondolkodj hogy modernizald a pincedet ha van ha nincs akkor epits egyet.ha belterulet lesz a hegyed akkor megpalyazhatsz kulonbozo projekteket vagy mas utakon szerezhetsz penzt.lenyeg hogy soha semmilyen korulmenyek kozott ne add el idegennek azt amit oseidtol orokoltel hanem inkabb keress vele penzt 21. szazad modjara szabad emberkent.ne felejtd el hogy az idegenek eddig is csak allamositott foldeken tudtak behatolni a faluba.

  • hahó ! szerint:

    sarmasági-az a helyzet,hogy nincs pincém sem,hegyem sem,de a jővőben szerintem nem is lessz.

  • sarmasagi szerint:

    a te maganugyed haho !

  • (nem) RMDSZ-es szerint:

    Végigolvasva a topic-nyitót és a beírásokat, őshonos sarmaságiként, majdnem halálra röhögtem magam.
    Ezek vagyunk!
    Ilyenek vagyunk!
    Sarmaságiak!
    Hiába jó a Bandi Pityuék által felvetett ötlet, a sarmasági rögtön hátsó szándékot feltételez, azonnal megpróbálja kisíklatni, félremagyarázni.
    Csak azért is!
    Meg azért, mert az rmdsz-en kivülieknek jutott eszükbe.
    Nem illik az “egységbontók” sztigmába.
    Még kiderűl, hogy nem csak a kritizáláshoz értenek az “ellenzékiek”…
    A másik sarmasági specialitás ami szintén előbukkan:az
    irigység.
    (Hogy Faszi Gyuri így, Széri Józsi úgy…)
    Dögöljön meg, ha valakinek már van kecskéje!
    El kell költözzünk Sarmaságról, hogy legalább úgy álljunk hozzá a dolgokhoz mint az “elszármazott”?!…

  • haver szerint:

    Figyuzzatok csak ide, haverok!
    Nem tik tanáltátok fel a tyúkszarba a fehérjit!
    Mongyátok meg a híres primárotoknak meg a segnyaló gáskájának hogy piálni meg csajozni a falu pénzin nem csak Magyarba meg Németbe lehet.
    Olcsóbba kerűl ha csak Károlyig vagy Szatmárhegyig mennek. Ott mán évek óta intravilánba vették a szőlőhegyet. Nem is lehet azokat egy napon emlegetni a Sarmaságival!
    De mit akartok?
    Dombi a Kövezsdi meg a Hídvégi primároktú veszen leckét.
    Irány európa!!!!!!!!…….

  • hehh szerint:

    primaroktUUUUU?? :)) tol!

  • csipa szerint:

    csipak vagytok 🙂

  • hehh szerint:

    inkabb csipas vagy!!!!he..hee.

  • hehh szerint:

    az okos masoktol tanul,a marha a sajat karjan!!!nem szegyen masoktol atvenni a jot te b….ko!!!

  • salget szerint:

    nagyon jo otlet a pinces projekt,de elgondolkoztatok azon hogy a turista hogy fog eljutni a pincetekig ,a sarmasagi hegyek 40%csuszasnak van indulva,az egesz fold mozog es ahogy az evek telnek meg fognak mozogni(a banya vagatok miatt).akik jarjak a hegyeket tudjak hogy mirrol beszelek.en csak bizztatlak benneteket hogy valositsatok meg!!!
    az utakat kellene megcsinalni a hegyekben,a sancokat hogy a viz letudjon folyni es ne az utat mossa el,erre pelde a lomperti hegy menyetek nezetek meg,a nagyokosok megcsinaltak az utat de sanc nincs az egesz viz az uton folyik le mar jarhatatlanok az utak

  • 22 milliard szerint:
  • sarmasagi szerint:
  • KZI szerint:

    Ha már pénzről esett szó, akkor tisztelettel mondanék még pár mondatot az általunk javasolt falufejlesztési projekt beindítási és fellendítési fázisainak némi anyagi vonzatáról.
    Javasolom továbbá a tisztelt Tanácsos kollégáknak hogy a ,,Sarmaság gyöngyszeme” projekt, rajta keresztül pedig a sarmasági tenniakaró polgárok támogatása céljából, nyílvánítsa belterületnek hegyeinket és egy olyan vonatkozó kedvezményes adózási-illetékfizetési rendszert – kategóriát, akár kategóriákat – határozzon és nevezzen meg, amely/amelyek által anyagilag ösztönzi a projektben résztvevő föld és/vagy pincetulajdonosokat. Javasolt anyagi segítség javítani fogja kezdeti eségyenlőségét és minden olyan sarmasági polgár egyéni lehetőségét aki ilyen módon szeretne aktív szerepet vállalni a falu és saját családja gazdasági gyarapodásához.
    Továbbá, szívből reméljük hogy a Sarmasági Polgármesteri Hivatal, különlegesen a polgármesterek sajátjukként fogják felkarolni és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogják általunk javasolt fejlesztési tervet a sarmasági polgárok valamint a közösség javára és felvirágoztatására.

    Tisztelettel:
    Keresztes Zoltán István.

  • valaki szerint:

    Nem felsz attol hogy valaki,mondjuk a szomszed kozsegek ellopjak az otletet es megvalositjak?Mi meg maradunk a semmivel?

  • KZI szerint:

    Na pont ez az, dehogy maradunk, hanem a terv lényege az összefogás. Minél többen vagyunk, hasonló cipőben járó helységek, annál eredményesebbek lehetünk mert ún. klaszterekbe tömörülvén megnövekszik a befolyásunk esetleges pályázatoknál, a hivatalos szerveknél, ha úgy veszed megnöveli a lobbyzási erőnket.

  • arankaa szerint:

    tipikus sarmasagi duma ezert nem halad semire sarmasag mert vannak huje emberek mindig mindenben a rosz szandekot latjak kzi amugy jol gondolkodik

  • Easton szerint:

    Kurva nehezemre esik, de el kell ismernem, hogy ez nem egy rossz ötlet, még akkor sem ha KZI agyából pattant ki. Nem mondanám, hogy így jó ahogy van de az alapötletet nem tartom rossznak.
    Sajnos Sarmaság kevés potenciállal rendelkezik, ezek közül az említett szegmens rejt magában lehetőséget. Kicsit ironikus is a dolog, hogy az mentheti meg a közösséget ami az elmúlt évtizedekben annyi családot tönkretett. Nem árulok el titkot ha azt mondom, hogy jó néhány májat amortizált le a borkultúra.
    itt kanyarodnék tehát a mondanivalómhoz. A BORTERMELÉS ÉS borfogyasztás megreformálása nélkül nincs értelme feszegetni a témát mert az csak zavaros tekintetet eredményez. Persze öt liter borral mai is sokat lehet „intézni” de nem erre kell alapozni.
    ha már van ez az adottsága Sarmaságnak, alá és mögé kellene tenni egy kis tudást, egy kis képzést és egy kis bátorítást, fel kell építeni egy nemzedéket aki tényleg akar és tud minőséget teremteni. Ezt megfelelő képzéssel lehet elkezdeni. Ez egy tudomány, iskolában tanulják.
    Ha már tudunk minőségi terméket előállítani akkor a szolgáltatás részére is rá kellene fejleszteni. Ez szintén egy tudomány, szintén tanulni kell.
    A világban számtalan példa van erre, egyes városokban a présházaknak othont adó részeket a világörökség részévé avatták. Ezt nem adják ingyen, ezért tenni kell, embernek önkormányzatnak egyaránt. És itt a pályázatok kulcsfontosságúak. Sarmaság ebben élen jár, köszönhetően Dombi Polgármesternek, Dari Tamásnak és mindazoknak akik sok évtized után elérték, hogy aszfaltozott utakon járhatunk vagy egy európai színvonalú sportcsarnokban vigyázhatunk egészségünkre és még sorolhatnám, de ezt úgyis mindenki tudja.
    Az, hogy belterület vagy nem szerintem nem lényeges. Sokkal inkább lényeges, hogy gondozott legyen, színvonalas és higiénikus, ahol a mai kornak megfelelő szolgáltatást lehet nyújtani.
    Ma a hegy az egyenlő a „bebaszással” innen még nagyon messze van az agro-turizmus és a bor lovagrend.
    Nagyon sok gondolat kevereg bennem , ez megér néhány szót. Remélem az előljáróink is meglátják benne a lehetőséget és megteszik a megfelelő előkészítő lépéseket. Ez sajnos nem fog menni egyik napról a másikra.

  • ahhh szerint:

    Easton!
    “És itt a pályázatok kulcsfontosságúak. Sarmaság ebben élen jár, köszönhetően Dombi Polgármesternek, Dari Tamásnak és mindazoknak akik sok évtized után elérték, hogy aszfaltozott utakon járhatunk vagy egy európai színvonalú sportcsarnokban vigyázhatunk egészségünkre és még sorolhatnám, de ezt úgyis mindenki tudja.”
    Nehogy már dombi és dari érdeme legyen az aszfaltos út és a sportcsarnok… Beszarás…
    Hogy a nap reggelente felkel, azt is nekik köszönhetjük??

  • ahhh szerint:

    Az adófizetők pénzén épült, a volt polgármester inditotta a pályázatot.
    Dombi csak learatta a dicsőséget.
    Az ő progjamjából még semmi nem valósult meg.

  • Easton szerint:

    kedves ahh
    nem ez volt a lényeg, de te csak ennyit értettél meg belőle. Egyébként semmit sem tudsz csak sajnálod magad.

  • arankaa szerint:

    igazad van Easton Ahhh nekem meg azt uzenem hogy tegyel valamit is ne csak a szadat jartazsd mert szerintem neked fogalmad sincs a dolgokrol…

  • KZI szerint:

    Fülembe jutott legfrissebb információk szerint a sarmasági RMDSZ, azon belül a sarmasági polgármesteri hivatal hozzálátott a ,,Sarmaság gyöngyszeme” nevű, szerénységem által javasolt közösségépítési és támogatási gazdasági projekt (vagy annak valamilyen változata) kivitelezéséhez.

    Gratulálni szeretnék a felismeréshez és a belőle fakadó nemes elhatározáshoz, továbbá tiszta szívből sikert kívánok a projekt (vagy annak valamilyen változata) megvalósításához polgártársaink és élő közösségeink épülésére és anyagi- szellemi gyarapodására.

    Hajrá Sarmaság! Hajrá Sarmaságiak!

  • sarmasagi szerint:

    ez mind szep es jo csak azzal is kellene torodni hogy van akiknek a hazat viszi a foldcsuszas es semmi segitseg nincs allitolag nincs penz azert azt meg sem varhatjuk olbetett kezzel mig ossze dolnek a hazak vagy a biztosito csurrant valamit tenni is kellene valamit vagy vegszukseg eseten bekoltoznek a szep es uj primariara?

  • cien szerint:

    Ez igy van sarmasagi…ahogy mondod.Nincs penze es szerintem nem is lessz ezutan a hivatalnak.Kellet a protokolra a Magyarorszagi vendegeknek….Faszi Gyurinal Tasnadon.Ami meg a foldcsuszamlast illeti,nagyon sajnalatos dolog de arra ne is szamits hogy bekoltoznek a szep s ujj primariara ,ott mar annyi az ANGAZSALT hogy oda biza nem fernek!

  • Visszajelzés: Segíts magadon, ha tudsz – másik sarmasági életkép 2011. év áprilisát írjuk | Hajrá Sarmaság! Hajrá Sarmaságiak!

  • Amorph szerint:

    Kedves Sarmaságia, az ötlet mint olyan nem rossz, szerintem ha kb. tíz tizenöt évvel ezelőtt mocorogtatok volna ez irányba, még esélyt láttam volna benne. Tudom ez sokatokat lelomboz majd, de szerintem ez az ötlet MOST, a jelenlegi, a falut uraló viszonyokat tekintetbe véve halálra van ítélve. (félreértéseket elkerülendő a “viszonyok” alatt nem a politikai erőviszonyokra gondolok)
    Több oldalról fogom megközelíteni a dolgot, hogy megértsétek pesszimista hozzáállásomat.
    Elsősorban, hiába termeltek jó minőségű bort, pálinkát, ha senki nem hallott róla. A régió NEM szerepel sem a Romániai bor sem a pálinkatermő vidékként a térképen. Jó esetben találtok utalást a “TUICA de ZALAU” és a “SPUMAT de SIMLEU …”-ra, magyarán hivatalosan nem vagyunk sem bor sem pedig pálinkatermelő vidék. Ezen változtatni majdhogynem lehetetlen. Részben azért mert a hivatalos szerveknek NEM érdekük ez. NEMbeszélve arról, hogy nem látok helyi szinten sem elmozdulást a holtpontól. Nem látom azokat a sarmasági borászokat akik úgy menyiségben mint minőségben helyt tudnának állni egy esetleges borkóstolással összekötött faluturizmus név alatt futó össznépi lerészegedésen. Itt most nem akarok megsérteni senkit, DE gondoljatok csak bele, nincs egy zászlósborunk, A BOR, a SARMASÁGI BOR, amit kellő menyiségben le lehet termelni. Az a bor amit ha valaki megkóstol elismerően véleményezze. A bortermelés egy szakma, a maga csínjával bínjával, sok alázatot és áldozatot követel. Zárójelben jegyezném meg, hogy volt alkalmam inni Románia egyik “elitpincészetének” boraiból. A zászlósboruk rendben volt, semmi extra, kellemes ízvilágú testes borocska. A másik boruk viszont jellegtelen, agyonkénezett löty volt, amire erősen rácsodálkoztam, mivel, kapaszkodj meg (!!!) 0,75 ml/300 lejes áron kínálták. És vitték mint a cukrot. A főborász elmondása szerint sem hazai sem pedig külhoni piacra nem termelnek. Minden palack borukat ‘háztól’ viszik el. Jól szervezetten működik a rendszer, gazdag emberkéknek szerveznek eszemiszommal összekötött egynapos hétvégéket, kijönnek, lovagolnak, esznek isznak, és ami a lényeg, induláskor mindegyik megtömi a csomagtartóját pár láda borral.
    Ha faluturizmusban gondolkodtok jusson eszetekbe, hogy a túrista azért jön, hogy jól érezze magát. Ehez pedig kondíciók kellenek (gondolok itt kifogástalan utakra, tiszta csapvízre, villanyra, szennyvízcsatornára, internetre … jó minőségű ételre, borra amit egész szezon alatt bíztosítani kell fennakadás nélkül, nem beszélve a szükséges HIVATALOS ENGEDÉLYEKRŐL). Mindezt a Sarmasági hegyen. GONDOLJATOK CSAK BELE. Ez nem egyemberes, nem is egytelepüléses megmozdulás. Ne feledjétek, hogy faluturizmusban célcsoportként többnyire a Trianoni szindróma súlytotta, többnyire Székelyföldre feszengő magyarországiak jöhetnek szóba. Őket viszont meg kell győzni arról, hogy útban hargita fele érdemes kis kitérővel bedöcögni Sarmaságra, felmenni a hegyre és megenni egy jó töltöttkáposztát házikenyérrel mellé meginni egy üveg borocskát. Ezért nyújtani kell neki némi látványosságot, némi NAGYMAGYARHON szellemét idéző történelmi morzsácskát, amitől megdobban NAGYMAGYAR szíve … Ez kérem szépen NAGY feladat, nem egy emberes nem is egy közösséget megmozgató kihívás, ahol a hivatalos szervek, vállalkozók, civilek kemény összefogására lenne szükség, kemény és korrekt munkára egy olyan cél eléréséért ami majdhogynem LEHETETLEN. Hiszen hiányoznak az alapok.
    Az ötlet jó, de a jelenlegi körülményeket figyelembe véve megvalósíthatatlan.
    Zárójelben még megjegyezném, hogy az idetévedt túrista átmehet a falun széltében hosszában és fel sem merül benne, hogy itt bizony MAGYAROK is lakhatnak. Ezen el kellene kicsit gondolkodni …

    Tisztelettel,
    én

    • KZI szerint:

      Amorphnak, térj magadhoz címszó alatt idekopipészteltem egy vonatkozó megkeresést,íme:

      dátum 2011. március 1. 14:35
      Szia!

      Most jutottam oda, hogy szóljak arról a nagy tervről ami,most már kezd beérni.
      A Borturizmusról lenne szó.
      Tudnunk kellene, hogy a szilágysági gazdák mennyire tudnának ebbe belevágni….
      Tudjuk, hogy sok helyen létezik a borospincék hagyománya amelyre mostanság a német turistákat lehetne ráállítani.
      Az is tudott, hogy az ami nekik megfelelne egy kicsit más mint amit itt hazai szinten művelünk mi!
      Ezért az első kiinduló pont az lenne, hogy valaki összeállítsa a Sarmaság, Szilágysomlyó környékén hányan tudnának fogadni faluturista viszonylatban vendégeket. Mi 3-5 napos vagy a nagyobb 6-10 napos körútra gondoltunk, amibe két napot és egy éjszakát ott a ti vidékeiteken töltenének a turisták.
      Tudnom kellene még a héten kb. hány panzió, faluturizmussal foglalkozó gazda létezik ott.hz.

  • sarmasági szerint:

    Na a fentit kapd ki Amorph!

    Sem a célcsoportot nem találtad el,nagyon úgy néz ki a sarmasági embert sem nagyon ismered,annak szorgalmat es kitartasat,a helyi adottsagokkal meg úgy néz ki hogy nem nagyon vagy tisztában.
    Hogy a többi pesszimista bunkóságodrol ne is beszeljek,már ne haragudj.
    Miert nem mész haza és borulátásodat saját hazádban ,,népszerűsítsd” vagy ami annál is jobb lenne,miért nem jössz elő építő,segítő ötletekkel?

  • Öreg Zöld - Német turisták és a sarmasági bor szerint:

    A német borkedvelők egyesületével sikerült felvennünk a kapcsolatot. A beszélgetések folyamán kiderült,hogy tudják mit kérnek. Kiderült az is, hogy jó borismeretük van, akiknek nem palackozott bort felszolgálni nem ajánlatos, mert a cégér után is ítélnek.
    A sarmasági bortermelők számára fontos kell legyen, hogy az általuk előállított minőségi bort palackba „bújtatnák“ A palackozás nem egyedi találmány hiszen az EU-s normák, előírások is jobb szemmel nézik ha bor származása ismert. Javasolható, hogy a címkék előállításánál nem csak az előírt megkülönböztetések, hanem egy sor különféle helyi jellegzetességeket is be lehetne mutatni, olyan márkanév-cégért kialakítani, mint pld. a “kétfrankos”, „bikavér“,stb. Sőt gazdánként is lehet olyan megkülönböztető jelt tenni ami esetleg a családi hagyomány vagy a szőlős helye, pld. „Lapos dűlő bora“ , stb. A helyi értéket is ezáltal ki lehet emelni, vagy csak a borosgazda hírnevét lehet növelni. Ilyenkor már nyerő a legjobb bor is mert van egy olyan helyi értéke, amire a borkostólásnál érdemes majd felhívni a vendég figyelmét. Magyarul tetszik a borkostolónak, hogy valami különlegeset ihat.
    A borkedvelők német társaságának tagjai között zömmel Romániából kitelepült svábokat találni, akik a szilágysági borok minőségét terméki szinten ismerik s akik majd ott kint Németországban terjeszthetik a termékeink minőségének a hírnevét.
    Mit kell tudnunk a zeolites talajokról, mint amilyenek a szilágyságiak?
    A zeolites talajban mint – amilyen a sarmasági – megragadnak azok a „nemes“ fémek amelyek a zamatanyagba jócskán beleszólnak, cink, króm, cézium, de más nehéz fém is. Lásd a Tokaj környéki borok a talajban rejlő zeolitbe ágyazott fém ionoknak köszönhetően sokkal „gazdagabbak“ mint a híres Egri-bor. Tokaj talajában a zeolites perlit jól visszatartja a vizet és nagy szárazság idején „leadja“ a szőlőtőkének.
    Ha sok eső esik a zeolit-es perlit „megdagad“ a rácsszerkezetébe kerül a fölös víz és így nem „fullad le“ a szőlőgyökere.
    A szilágysági boroknak is van erre hivatkozási lehetősége, mert ott sok helyen talaj a zeolites vulkáni kőzet mállásából származik.
    Van még egy másik jellegzetessége: a minőségi „ártézi“ víz értékes minőségű, ami hozzájárul a öntöző víz „nemesedéséhez“. Ha valaki a vizekhez hozzátenné egy kis adag széndioxidot, akkor kitűnő borvizet kapna, amelyet öntözésre használva nemesítheti a szőlő nedüjét…
    Elméletileg a kékköves kén magas értékű, mert a réz mellett a céziumot is “belopja” a nedűbe. Amúgy a cézium olyan nyomelem, amely a bor eredetiségét mutatja!
    Abban a borban, ahol ez az elem nincs jelen, biztos lehetünk, hogy “este contrafăcut”…
    Romániában példaul nagyon sok olasz címkés nedűben nincs egy csepp cézium sem, mert abban a zamatanyagot szintetikusan “pótolják”, magyarul hamisítják. Ezekben van ugyan cézium, de nem ionizált formában ez pedig nem is sugároz, azaz nem lehet magfizikai módszerrel kimutatni vagyis egyértelműen megállapítható, melyik bor „csinált“ és melyik természetes.
    Csak mint érdekesség a csernobili atom katasztrófa után a moldáv talajok cézium tartalma jócskán megnövekedett! Ennek egyenes következményének tudható , hogy a moldáv borok minőségileg jobbak lettek és egyre másra nyerik a díjakat.

  • Amorphnak szerint:

    http://mpp.sarmasagi.ro/2010/02/02/sarmasag-gyongye-projekt-beinditasa-avagy-mpp-s-javaslat-a-sarmasag-kozsegi-pug-proiect-urbanistic-general-%E2%80%93-altalanos-urbanisztikai-es-fejlesztesi-tervbe-foglalandokra/#comment-3667

    Olvasással,tanulással fejleszd magad Amorph!

    Hozzászólásod alapján rád is fér az rendesen,súlyos lemaradásokkal küzködsz,amiket természetesen be is hozhatsz.Egyszerű hozzáállás kérdése.Ne add fel!

  • Amorph szerint:

    sarmasági-nak

    Mindaddig amíg más nem személyeskedik veled, légy szíves te sem tedd azt mással, úgy gondolom ez fórum többet érdemel mint az ilyen felszínes, kicsinyes megnyilvánulásokat mint amikkel szíveskedsz itt feszengeni. Had engedtessék meg nekem, hogy lereagáljam a piszkálódásaidat …

    “Sem a célcsoportot nem találtad el,nagyon úgy néz ki a sarmasági embert sem nagyon ismered,annak szorgalmat es kitartasat,a helyi adottsagokkal meg úgy néz ki hogy nem nagyon vagy tisztában.”

    Nem értem miért nem találtam el a célcsoportot? Ezt mjad akkor vágd a fejemhez amikor az első sikeres német borkóstoló idényt sikeresen zártátok … addig had ragaszkodjam a saját elképzelésemhez. Ami pedig a sarmasági ember szorgalmát és kitartását illeti, az had ne tegyük egy amúgy is meddő vita tárgyává, az adottságokkal hidd el tökéletesen tisztában vagyok. Mindazt amit írtam, nem “pesszimista bunkóságnak” szántam, csak megpróbáltam elfogultság nélkül, reálisan rávilágítani bizonyos dolgokra, sajnálom, ha csak a pesszimista bunkóságot szűrted le belőle. Mindazt amit írtam annak a fényében írtam, hogy tudomásom van arról, hogy pár éve két alkalommal volt próbálkozás egy Somlyó, Sarmaság, Balla, Sámson borkóstoló körút megszervezésére külföldi túristacsoportok számára, mindkettő többnyire ugyanazoknak az okoknak köszönhetően csúfos kudarcba fulladtak … Sarmaságon ez irányban azóta sem történt jelentős előrelépés …

    “Miert nem mész haza és borulátásodat saját hazádban ,,népszerűsítsd” vagy ami annál is jobb lenne,miért nem jössz elő építő,segítő ötletekkel?”

    Ezt most elnézem neked, és annak tulajdonítom, hogy minden bizonnyal valami módon hatott rád a napokban Sarmaság fölött elvonuló radioaktív részecskéket tartalmazó felhőréteg. Amúgy halkan megjegyzem, hogy azért nem megyek haza, hogy saját hazámban … mert ez a hazám, legalább annyira vagyok sarmasági mint te.

    Maradok tisztelettel,
    én

  • Amorphnak szerint:

    Amorph ha már ilyen informált vagy,áruld el nekem hogy általad említett Somlyó,Sarmaság,Sámson borkóstoló körút miért is fulladt kudarcba?Vajon volt-e mögötte egy tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv?
    Ad-hoc megnyílvánulás volt-e csupán mint ahogy te szoktál néha ide beleszólni dolgokba,csupáncsak a dolgok felületes ismeretének birtokában?
    Még egyszer javasolom neked,mélyítsd el magad a Porter féle Gyémánt modell tárgyban,hogy utána (de legalább két hét- egy hónap alapos tanulmányozás után) tényleg érdemben tudj hozzászólni a dolgokhoz.

    Kerestem neked egy linket,kezdeti ismeretek elsajátításához talán elég lesz,íme:
    http://www.google.ro/search?hl=ro&q=porter+gy%C3%A9m%C3%A1nt+modell&aq=f&aqi=&aql=&oq=

    Sok sikert!

  • kb szerint:

    Kedves Keresztes Zoltán István (KZI) és nem csak!

    – Nagyon kíváncsi lennék, hogy a márc. 1-i megkeresésre milyen választ sikerült adni? Van-e falusi turizmus Sarmaságon?
    – “Tudnom kellene még a héten kb. hány panzió, faluturizmussal foglalkozó gazda létezik ott.hz.” – ez is elég ad-hoc megnyílvánulásnak tűnik.
    – Porter, kritikusai szerint a természeti erőforrásokat nagyon igénybe vevő ágazatokat mellőzi tervéből, és hát a szőlő-szilva / bor-pálinka talán ilyenek.
    – A romániai 1990-utáni PUG-ok egyik óriási betegsége, hogy a belterületek növelésével próbálták megoldani a problémákat, eddig két olyan helyzetet ismerek, ahol józan gondolkodású, tudatos építészcsoportok ennek az irányzatnak ellenálltak, és a “zöldmezős” beruházásokat a meglevő alapok felhasználása váltotta fel: Nagyszeben és Csíkszereda.
    – Amúgy része voltam annak a csoportnak, amelyik pár éve borkostolást (is) szeretett volna nyélbe ütni a Szilágyságban, több mint egy évtizedes turisztikai tapasztalattal rendelkezem, és csak gratulálni tudok a kezdeményezőknek, járjanak nagyobb sikerrel, mint mi.
    Nem szoktam fogadni, talán azért, mert nem szokott bejönni, de sajnos Amorph látásmódjával jobban tudok azonosulni, tiszta szívemből kívánom, hogy tévedjek, tévedjünk, és járjanak sikerrel.
    Tisztelettel,
    kb
    ui. a PUG elvileg településképi problémákat is fel kellene vessen: sajnos az Önök településén lassan nincs 5 egymás melletti épület, ami valamilyen összhangot sugallna (magasság, telekbeépítettség, kerítés-kapu, járdamagasság, épülethéjjazatszín) stb. Nem Torockóra vagy Énlakára gondolok, vannak a “kommunizmusban elrontott” faluképek máshol is, de mégis összhangban tudnak létezni, és még faluturizmus is működik, pl. Köröstárkányon.

    • KZI szerint:

      Kedves kb.
      A március elsejei megkeresésre nem válaszoltam mert pillanatnyilag nem létezik faluturizmus Sarmaságon, de így ahogy a maga és az Amorph hozzáállását nézem és az olyan embereken fog múlni mint maguk ketten,akkor véleményem szerint sajnos nem is lesz.
      De most komolyra fordítva: Porter amikor a természetes erőforrásokat nagyon igénybe vevő ágazatokat említette akkor semmiképp nem a mezőgazdaságra gondolt mert zárójelben említeném azt a tényt hogy személyes irányításával futtatták fel pld. az ausztráliai boripart (annak rendje és módja szerint minden ,,tartozékával- pincészet, szórakoztatás,” stb… ) nagyon komoly eredménnyel. Ez utóbbival kérésre dokumentumokkal tudok szolgálni.
      Azt hogy a belterületeket növelni kell ez akkor is ténykérdés a gyémánt modell bemeneti adataira való tekintettel mert minimum az infrastruktúra megteremtését és fejlődését segíti (utak, hálózatok, stb…) romániai viszonyokat figyelembe véve. Az hogy maga által említett helyeken mennyire komoly vagy másképp fogalmazva életképes terv részeként történt sokat elárulna annak sikeressége/sikertelensége okáról. Remélem felvilágosít minket kb, én mindenesetre örömmel venném.
      Az ui. -jére vonatkozólag sajnos csak azt tudom mondani, hogy attól tartok kedves kb figyelmen kivül hagyta a gyémánt modell alapvető lényegét: helyi sajátosságra, egyediségre épít, ha úgy tetszik erediségre autentikusságra. Olvassa vissza kérem rendesen aktuális topik vonaktozó részeit ha nem hisz nekem.
      Szép estét mindenkinek!

    • KZI szerint:

      Arra lennék kíváncsi kedves kb hogy esetleg tudja- e az okát annak hogy miért működik faluturizmus Köröstárkányon?

  • Amorph szerint:

    Tisztelt MINDENKI AKI SZíVESKEDETT LEREAGÁLNI HOZZÁSZÓLÁSOMAT

    Előre leszögezném, hogy az alábbi morfondír csupán azoknak a személyeknek íródott akik vették a fáradtságot és így úgy lereagálták „pesszimista bunkóságom”. Természetesen ettől függetlenül bárki rughat még egyet kettőt rajtam, mint látom lassan tömegsportá vált a többség véleményét nem, vagy csak részben osztók kipellengérezése.
    Fejemhez vágtátok KZI által publikált megkeresést aminek az utolsó passzusa így hangzik: „Tudnom kellene még a héten kb. hány panzió, faluturizmussal foglalkozó gazda létezik ott.hz.”, felkérném KZI-t, hogy legyen szíves “kolipésztelje” ide a választ az idézett megkeresésre, főleg az idézetre írt konkrétum érdekelne.
    Tisztelt Amorphisnak, rátapintottál a lényegre, az általam említett Somlyó, Sarmaság, Sámson borkóstoló körút mögött nem állt tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv, csupán néhány lelkes ember, egy ígény, ötlet, és egy megkeresés, ha vannak körülmények szállítjuk a turistákat, körülmények nem voltak, ahogy sajnos MOST sincsenek, csak “egy tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv”. Ezért írtam tíz tizenöt évvel ezelőttről, akkor talán a “Tudnom kellene még a héten kb. hány panzió, faluturizmussal foglalkozó gazda létezik ott” jellegű megkeresésekre is lehetne érdemlegest választ adni. Sajnos “egy tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv”-en kívül mással nem szolgálhatunk. Kétlem, hogy ez kecsegtető válasz lenne akár az „Öreg Zöld – Német turisták és a sarmasági bor”-ban megemlített német borkedvelők egyesületének, akik ugyebár “ … zömmel Romániából kitelepült svábok …”. Per sacc hány évesek lehetnek az említett sváb úriemberek? 60-70 évesek? Kíváncsi vagyok, ki és miképpen fog lobbizni úgy 10 év múlva, miképpen fogják kint Németországban terjeszteni a termékeink minőségének a hírnevét, (azokét a termékekét, amik jószerével nincsenek, vagz legalábbis nem felelnek meg az elvárásaiknak) mire beérik a “tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv”. Ne értsetek félre, az ötlet s a terv dícséretes, drukkolok is neki, hiszen én is érdekelt vagyok a dologban, de ez NEM egy-két hónapos folyamat, hiszen sem útjaink, sem valamirevaló víz illetve szennyvízhálózatunk, sem panzió, sem díjazott palackozott borunk, valamirevaló pálinkafőző illetve palackozó és még sorolhatnám…
    Van viszont „egy tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv”, ami megvalósul, vagy nem. Tiszta szívemből remélem, hogy igen, hiszen az úton útfélen fejemhez vágott Porter féle Gyémánt modellel is lemodeleztétek, gondolom ezért a célozgatás. Bevallom ezeddig nem sok tangenciám volt az illető modellel (ahogy gondolom neked sem kedves Amorphnak a squid+iptables+dansguardian mesterhármashoz, amiért kedvesem jogosan elmarasztalhatnálak, sőt a fejedhez is vághatnám hogy “súlyos lemaradásokkal küzködsz”), de folyamatban van a lemaradások lefaragása, olyannyira, hogz már azt is tudom, hogy mr. Porter, a modellje felállításakor “kizárta azokat az iparágakat, amelyek erősen függnek a természeti erőforrásoktól”, hoppá, netalántán olyan modellel modelezted a tervet ami elvileg nem is erre teremtődött, ez vicces … de értem én, legalábbis úgy teszek mintha érteném, vetted a legkénfekvőbb, legtrendibb, bármire nagyon könyen ráemulálható modellt, hogy majd ez megmutatja a fényt az alagút végén. Gondolom a természeti erőforrásokat illetve tényezőket besuvvasztottátok a gyémánt “véletlen”-jébe, gondolom a kormányzat szerencsésebben vetítettétek a tervre a modellben. De ezt minden bizonnyal te jobban tudod, hiszen mint mondtad súlyos lemaradásaim vannak, hiszen még a Porter féle Gyémánt modellben sem mélyedtem el kellőképpen.
    Vissza a TERVhez, aminek ugye egy jelentős mérföldköve a PUG, ha jól saccolom az év második felére meglesz a friss, meleg, tintaszagú PUG, bár a Kulturális Igazgatóság még kekeckedi, miért is ne tenné, hiszen az a dolga, DE ismerve Nejurék profitéhségét, ez is megodódik előbb utóbb. Summa summarum ha kegyesek a fennvalók jövőre lehet gyúrni a pályázatokat. Gondolom akinek volt valami tangenciája a hazai pályázati mizériával az tudja, hogy HATALMAS a birokrácia, jól fel kell ám kötni a gatyát mert ez az a rendszer ahol nem feltétlen a legjobb pályázatok nyernek, ebben nagy szerepe van a LOBBYnak, regionális fejlesztés esetén az illető region politikai szinezetének és sok másnak (itt most a nagyvolumenü nagyköltségvetésű tervekről beszélek). Tegyük fel benyújtottál egy remek pályázatot, eltelik 6-18 hónap és kiderül, hogy pozitívan értékelték erőfeszítéseid, magyarán dől a pénz …Ekkor rohanhatsz kölcsönért, mert ugye tudjuk, hogy a pénzt akkor kapod meg, mikor a munka határidőket betartva elvégződött, és az utolsó szeggel is elszámoltál, többnyire ekkor folyósítják a befektetés rájuk eső 40-50-60%, mert ugye a költségek biyonyos hányadát te állod (s azt is tudjuk ugye, hogy egy terveb belül NEM minden munkálatot finanszíroznak). Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy ez egy több évre nyúló küzdelmes folyamat lesz, HA SIKERÜL.
    Senki ne higyje, hogy a “tudatosan és alaposan előkészített fejlesztési terv”-nek a gyümölcseit az elkövetkezendő 1,2 évben élvezhetjük.

    Addig is, és remélem ezzel “sarmasági”
    “miért nem jössz elő építő,segítő ötletekkel?”, felkérésének is eleget teszek ki ki jól kösse fel a gatyáját, és szorgalmasan, tudatosan a közösség érdekeit szem előtt tartva tegye meg azokat a lépéseket amiket fontosnak tart a cél mihamarabbi eléréséhez, s hogy konkrétumokat is írjak … legyetek szívesen elsősorban anyanyelven feliratozni a cégéreket a faluban, vicces, hogy egy magyar faluban csak imitt amott találni nyomát magyar felíratozásnak. Tessék kérem előszedni a fészerből a kapát és kaszát, és felhagyni a környezetet szennyező ROBItoszogatással, ahogy apáink sikeresen használták a fent említett szerszámokat, gondolom, nekünk sem lenne olyan nehéz, tudom, hogy könnyebb, gyorsabb, de HANGOSABB, BÜDÖSEBB, és messze nem tart olyan fitten, mint egy jó félnapos, napos kaszálás. Ha már falutúrizmuson törjük a kobakunk, jó lenne azt is tisztázni, hogy a teszem azt német túristának nem feltétlen a külhoni vendégmunkásságunk alatt összekopipésztelt és itt emlékekből legószerüen összerakott házikóink a nyerők, hanem az autentikus, igaz a faluban jobbára alig maradt 2,3 osztatu tornácos kékremeszelt ház, venyigés pincéről nem is beszélve.

    Maradok tisztelettel,
    én

  • Amorph szerint:

    elnézést kérek a helyesírási hibákért

  • KZI szerint:

    Kedves Amorph, engedje meg hogy egyenesen visszautasítsam csúfos hangvételű hozzászólását.

    Attól tartok egyet kell értsek Amorphnak nevű hozzászóló azon kijelentésével hogy az égvilágon semmi fogalma sincs szerénységem által javasolt Gyémánt modellről, amit sajnos csak tetéz az a tény hogy esze ágában sincs utána nézni.
    Ezért ugye nem is feltételezhetem azt hogy (úgyszintén) eszébe sem jutott érdemben és főleg építőleg aktuális témához hozzászólni?
    Sebaj, a maga dolga az, tegyen saját belátása szerint.

    Az ami a Sarmaságiaknak szóló dörgedelmes intelmeit illeti engedje megy hogy ne is kommentáljam azokat. Ugyanis nem éri meg még hozzászólás szintjén sem foglalkozni vele.

  • Amorph szerint:

    Kérésre törölve.
    Admin.

  • KZI szerint:

    Admin kérlek szépen töröld Amorph előbbi hozzászólását mert álnéven ír,amikor én igazi nevemet használom.

    Köszönöm szépen,

  • Amorph szerint:

    Tisztelt Admin, kérlek világosíts fel afelől miért törölted előbbi hozzászólásomat? Azt az érvet amivel KZI indokolta kérését, visszautasítom.
    Elsősorban megvan a jogom, arra, hogy olyan néven írjak amilyenen jól esik, mindaddig amíg betartom a fórum szabályait, kérlek szépen világosíts fel afelől, hol vétettem? (leszámítva talán azt, hogy nézeteim nem egyeznek KZI-ével)

    Amúgy gondolom Keresztes úr személyiében sem a KZI rövidítés szerepel … ugyanazzal az érvel kérhetnélek szépen töröld KZI bejegyzéseit.

    Ez egy publikus fórum, ahol bárkinek joga van hozzászólni a dolgokhoz, mindaddig míg másoknak joga van bármilyen név alatt publikálni, úgy érzem ehez nekem is jogom van.

    Mindezek fényében kedves Admin nyomatékosan megkérlek “varázsold” vissza törölt bejegyzésem.

    Tisztelettel,
    Amorph

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Bevallom őszintén, hogy NEM ismerem részleteiben a Porter-féle modellt, és hogy őszinte legyek nem is hiszem, hogy ez változna…
    Sőt a PUG-példákkal kapcsolatosan sem szeretnék mélyrehatóbban foglalkozni, vannak arra megfelelő szakemberek, én nem tartozom közéjük…
    Egy rövid válasz: igen, tudom, hogy miért működik Köröstárkányon.
    Viszont van egy-két dolog, amiben talán tudok ötleteket adni…
    Elég jól ismerem Koltó, Aknasugatag, Köröstárkány, Kalotaszentkirály, Méra, Szék, Tordaszentlászló, Magyarfenes, Magyarremete, Csernakeresztúr, Holtmaros, Farkaslaka, Zetelaka, Gyergyócsomafalva, Csíkrákos, Gyimesközéplok, Hidegség, Gelence illetve Bácsfalu faluturizmusát, illetve néhány, évek óta működő túra és “kultúrprogram” létrehozásában, beindításában is részt vettem.
    Tapasztalatom szerint a falusi turizmus csakis kiegészítő jövedelmet jelent a résztvevőknek (max. a szervező, irányító számára főállás, de neki az is kell legyen, ha becsülettel akarja végezni a munkáját).
    Több kérdés is felmerül egy falusi turizmus kapcsán, vázolnék néhányat ezek közül.
    Célcsoport
    Hova valósiak:
    Országon belüliek? Szomszédos országbeliek? Távolabbi országbeliek?
    Milyen formában érkeznek:
    Szervezett csoportok? Egyéni látogatók?
    Tartózkodás ideje:
    Átutazók? Egyéjszakások? Többéjszakások?
    A további részletekbe nem mennék bele, hanem lássuk, hogy mi van, mi kellene?
    Gondolkodjunk első lépésként a leg “egyszerűbb” célcsoportban: magyarországi szervezett csoportok, busszal (40-50 fő).
    Általános tendencia, hogy busszal jönnek Erdélybe, Romániába, egy hét alatt behatolnak Székelyföldig, majd kivonulnak.
    A fő látogatási irányok (kifele-befele) (É-D), csak az első/utolsó nap:
    1. Pete-Szatmárnémeti-Misztótfalu-Nagybánya-Koltó (szállás)
    2. Bors-Nagyvárad-Királyhágó-Bánffyhunyad-Körösfő-Kalotaszeg (szálás – Kalotaszentkirály, Méra, Tordaszentlászló, Magyarfenes)
    3. Bors-Nagyvárad (vagy Szalonta) -Mézged-Magyarremete-Köröstárkány (szállás)
    4. Nagylak-Arad-Ménes-Máriaradna-Déva-Csernakeresztúr (szállás)
    Jó kérdés, hogy miként lehet erről az útról eltéríteni csoportokat, ugyanis évi 1-2 csoportért senki nem fog faluturizmust működtetni.
    Az előny Székelyfölddel, mint célirányyal szemben, hogy jóval közelebb van (kevesebb a km. a buszon – nem annyira fárasztó, és olcsóbb), a hátrány, hogy nem ismert.
    Mit tud nyújtani a vidék?
    Múlt: rómaiak (Moigrad-Porolissum), magyarok (Kusalyi Jakcsok – Kusaly, Bánffyk – Nagyfalu, Wesselényik – Hadad, Zilah, esetleg Zsibó, Báthorik – Somlyó, Ilosvai Selymes Péter – Kusaly, Ilosva, Ady – Zilah, Lompért, Tőkés – Menyő), románok (Barnutiu – Baksa, Coposu – Bobota, Maniu – Badacsony) + épített örökség: kazettás mennyezetes ref. tp-ok, gr. kat. – ort. tp-ok, barokk kastélyok, pincesorok.
    Természet: Sárkányok kertje, Magurai kilátók (somlyói és mojgrádi)
    Wellness: …
    Tehát ha valaki nem akar elmélyedni nagyon a történelem bugyraiban, akkor a kínálat nagy bajban van – leszűkül a célközönség…
    Szomszédos vidékek becsatolható elemei: Szatmárnémeti, Misztótfalu, Nagybánya, Kővár-vidék fatemplomai, Nagykároly, Érmindszent, Ákos, Sződemeter, Érsemjén, Nagyvárad, Siter, Érábrány, Csucsa, Kalotaszeg, Kolozsvár.
    Ismételten a “kultúrmúlt” jól reprezentálva elméletileg, de a többi hiányos.
    Nehéz lesz meggyőzni egy utazási szervezőt arról, hogy miért éppen a Szilágyságban szállásoltassa a csoportját, esetleg több napot is ott töltsön – s neki még meg kell győznie a turistát is erről.
    Oké, a felsoroltakkal magam már eléggé lelomboztam ahhoz, hogy ne folytassam ezt a részt…
    Térjünk át a szállásra, szállásadóra.
    Ahhoz, hogy 50 embert bármikor el lehessen szállásolni 25-30 aktív szállásadóra van szükség, mert:
    – nem falusi turizmus az, ahol több mint 4 (5) vendég van egy fedél alatt!
    – mindig van a szállásadók között 1-2 akinek az adott időpont nem megfelelő – családi ünnep, családi bánat mindenhol van (keresztelő-temetés-betegség stb).
    A szállás alapkövetelményei:
    – hideg-meleg víz, felszerelt fürdő
    – külön bejáratú szobák, konyha, fürdő – a vendég nem megy vécézni az ebédlőn keresztül, s a szobájába se a másik szobán keresztül
    – kénylemes ágyak – nem egykori nagynéni leharcolt kihúzható kanapéja
    – egy szobában két ágy (szükség esetén egy pótágy)
    – a szobákban pakolóhely – nem csa két ágy és a “szöktetés a szerájból” faliszőnyeg, hanem éjjeliszekrény, szék, pakolórész (polc, ruhásszekrény) – a vendég NEM a bőröndjében lakik
    – étkezőrészen annyi kényelmes hely, hogy a vendégek és legalább egy házi együtt étkezhessenek
    – a vendégszobák nem nézhetnek forgalmas útra – ha a vendég nem aludt a kamionoktól, vagy az éjjel szórakozóhelyről hazatérő dáridozóktól, az senkinek sem jó
    Természetesen még nagyon sok apróság, amiket nem szeretnék most részletezni. A szilágysági faluturizmus nem rendelkezik azokkal a “kényelmes adottságokkal”, amik nem hagynak kibúvót, azaz:
    – az etnikai kép és a fővanalak miatt Koltó, Köröstárkány és Csernakeresztúr nehezen megkerülhető, ha a szolgáltatás hagy is kívánnivalót maga után – Sarmaság ezt a “luxust” nem engedhetné meg magának, pontosan a minőségi szolgáltatással tudna labdába rugni
    A minőségi szolgáltatás kialakítása nagy anyagi és emberi árat kér, jól meg kell gondolni, hogy érdemes-e? Vannak még csodák, hát legyen ez a következő!!!
    Egyelőre legyen elég ennyi, következő levelecskémben kicsit kitérek a gasztronómiai, boros dolgokra.
    Tisztelettel,
    kb

  • KZI szerint:

    Amorph a saját nevemen írok, ha nem hiszed nézd vissza hozzászólásaimat.
    Adminnak igaza van amikor törölt mert nem korrekt dolog névtelenül vitatkozni egy saját nevét vállaló személlyel még akkor sem ha ,,csak” egy blogról van szó.
    Köszönöm Admin.

  • kb szerint:

    Legyen kicsi eszem-iszom!
    Igenis, a turista szeret enni és inni, de úgy, hogy ő mondja meg, hogy mi az elég – azaz fukarok sem lehetünk, de a torkán sem nyomhatjuk le!!!
    Akármennyire furcsán hat, nem a jó sarmasági szilvapálinka és a töltött káposzta fogja vinni a prímet, hanem az apró részletek, és azok sokszínűsége, legyen választék:
    – kávéhoz tej, de kondenz is
    – szénsavas és mentes víz is
    – házi fehér kenyér, de barna is
    Visszatérve a pálinkára és töltött káposztára: szinte senki nem szeretne egy olyan hetet eltölteni, ahol minden nap, akárhol száll meg, csak töltött káposztát, pálinkát és csorbát kap.
    Szerencsére a szilágyság gasztronómiai szokásai kicsit eltérnek az erdélyi konyhától, így össze lehet állítani pár menüt.
    Azaz a falusi turizmus vezetője a résztvevőkkel összeállít egy menüt (4-5 alternatíva), amit kínálni tudnak, és a csoport szervezője eldönti, hogy melyiket kérik. Fontos, hogy minden háznál ugyanaz az étel legyen ugyanazon főétkezésnél. Minél több “házon belüli” termék, annál jobb: zöldség, gyümölcs stb, ha lehet, akkor saját kertből vagy legalább a faluból.
    Borkóstolás – hazai szinten Ménes és Enyed-Csombord a konkurencia a magyarországi szervezett csoportok viszonylatában
    Helyszín
    – a szabadtéri alternatíva szép, ideális, de időjárásfüggő, úgyhogy nem igazán részletezném
    – zárt helyszín két féle lehet: ahol 40-50 fő egyben élvezheti a programot, és ahol kisebb csoportokra vannak osztva (párhuzamosan, egy időben, ugyanazt isszák, ugyanazokat az információkat kapják, ugyanolyan körülmének között)
    Alapvető követelmények:
    – kényelem – hőmérséklet, ülés, teríték, mellékhelyiség
    – bormester – borszeretet-tudás, józanság
    – kísérő – sajt, tepertős pogácsa, alma stb – de legalább két különböző alternatíva
    – nem kevesebb mint 3 és nem több mint 7 minőségi bor
    Legyen elég ennyi a tippekből, a legfontosabb szerintem az arányosság és minőség, gondoljanak bele, hogy mit nem szeretnének turistaként, néhány példa:
    – megint egy régi templom
    – megint egy kimondhatatlan nevű “híresség” emléktáblája, szülőháza
    – megint a sárban kellett vonszolnom a csomagomat a szállásra, mert a busz nem tudott bemenni, és a szállásadók nem jöttek értem kocsival
    – megint rámnyitott valaki mert nem zárható a szoba/fürdő
    – megint a konyhán kell keresztülmennem a reggeli csipát kimosni a szememből
    – megint töltött káposzta/puliszka/csorba
    – megint a helyi dalárda
    – megint nem tudtam aludni a dübörgő kamionoktól
    – megint a bőröndőmben csomagoltam ki-be, a földre kellett levetnem a ruhámat
    – megint szétkarcolta a homlokomat a lelógó sok ág “sétaszekerezés” közben
    – megint ápolatlan volt a gazda/szállás
    És végül elnézést, hogy erre kitérek, vagy visszatérek, de sajnos Sarmaság látványa nem szép:
    – magyar településnévtábla?
    – magyar cégfeliratok?
    – egységes telekbeépítettség, vagy legalább utcafronti jelleg?
    – ápolt járda és árok?
    – műemléképület – kiherélt, glettelt, termopánozott “kastély”?
    – szemet gyönyörködtető pincesor?
    Természetesen ezek egy része megvolt, még részben visszahozható, a többi meg elsősorban hozzáállás kérdése: szeressék településüket, törődjenek vele, és ez meg fog látszani rajta, és akkor talán más is megáll megcsodálni, és felfedezni annak a világát, de tegyék elsősorban önmagukért, sok sikert!
    kb

  • kb szerint:

    Kedves KZI és Admin!
    Szomorúan látom, hogy az internet által biztosított “névtelenség” elve csorbát szenved, a bejegyzőnek jogában áll megőrizni névtelenségét, az adminnak pedig KÖTELESSÉGE ezt betartani, amúgy nem csak Amorph használ nick-et…
    kb

  • KZI szerint:

    Kedves kb

    Egyetértek magával amikor azt írja hogy a bejegyzőnek jogában áll megőrizni névtelenségét, attól a kivételeltől eltekintve amikor a bejegyző egy, a saját nevét vállaló másik bejegyzővel szemben személyeskedő hangot használ.
    Ugye maga is így látja ezt?

  • KZI szerint:

    Kb- nek,

    Engedje meg hogy hozzászólásaira pillanatnyi időhiány miatt későbbi időpontban reagáhassak érdemben.

    Köszönöm.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Az, hogy Ön vállalja a nevét egy internetes oldalon, természetesen jogában áll, úgy, ahogy bárki másnak az, hogy ezt ne tegye meg. Ha valaki vállalja a nevét, természetesen vállalja a személyes oldalt is, ez így természetes, és normális. Én ismerem Önt, és Amorph-ot is, Önök is engem, de szeretném, ha anonimitásom megmaradna, ahogy ez Amorphnak és bárki másnak is kijár. Ezen dologban nem értek egyet, ezt a “kivételt” én nem tudom elfogadni. Viszont annak nagyon örvendek, hogy vannak emberek, akiket érdekel a település sorsa, nem kell feltétlenül egyet érteni, a lényeg, hogy a végeredmény jó legyen. És szerintem az itt hozzászólók mind ezirányba tesznek, akár személyeskedve, akár nem.
    A félszem a rendezési tervben szereplő belterület kiterjesztéssel az, hogy egy nagyon pontosan körbehatárolt, és betartatott irányelv nélkül csak elszabadul a pokol és a “rablógazdálkodás” nagyobb kárt okozhat. És pillanatnyilag nem látok “erős kart” a keretek betartására – de ez már csak az én véleményecském.
    Tisztelettel,
    kb

  • KZI szerint:

    ,,Viszont annak nagyon örvendek, hogy vannak emberek, akiket érdekel a település sorsa, nem kell feltétlenül egyet érteni, a lényeg, hogy a végeredmény jó legyen. ” – mondja kedves kb.
    Egyetértek már megint csak egyetértek magával, a baj csak az hogy az a bizonyos ,,jó végeredmény” nem lehet maga a személykedés még akkor sem ha Amorph akarja azt.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Én nem úgy látom, hogy Amorph végcélja a személyeskedés és kötekedés lenne, soraiban nagyon sok figyelemre méltó jó ötletet és meglátást véltem felfedezni. Szerintem csak kissé elbeszélnek egymás mellett. No de nem akarok én békebíró lenni. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha valaki az internetes fórumok által kínált anonimitással nem kíván élni, kiteszi magát a személyeskedésnek, és az, hogy valaki megtartva anonimitását él ezzel a lehetőséggel, az teljesen természetes, normális dolog.
    kb

  • admin szerint:

    Arra szeretnék figyelmeztetni mindenkit még egyszer hogy aktuális topikhoz szorosan illő hozzászólásokat írjatok, ha lehet akkor közösség- építő és formáló jelleggel.

    Köszönöm.

  • KZI szerint:

    Én viszont úgy látom,ezért is kértem meg admint törölje Amorph hozzászólását.

  • Amorphnak szerint:

    Kérésre törölve.
    Admin.

  • kb szerint:

    Nos, szerintem ez az a hangnem, amit az Admin nem engedhetne meg…
    Sajnálom…
    Azaz kérem szépen az Admint, hogy KZI “bunkózó” hozzászólását legyen szíves törölni.

    További tisztelettel,
    kb

  • KZI szerint:

    Admin kérlek szépen töröld kb hozzászólását mert bunkózással vádolt meg.
    Köszönöm.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Elnézést kérek, az “Amorphnak” által címzett levél törlését kértem, ami meg is történt, sajnálom, hogy összekevertem a neveket, egy véletlen volt csupán, az én hibám.
    Még egyszer elnézést.
    Amúgy kezd kicsit dedóssá válni, ez a “püjj-püjj, megmondalak az Admin-nak” történet, most jövök rá, hogy milyen könnyű az embereket hülyeségbe belerángatni, részemről inkább visszatérek a konstruktív eszmecseréhez.
    kb

  • KZI szerint:

    Egyetértek Admin.
    Azért hogy az építő szellem jegyében maradjunk és az érdemi beszélgetésre koncentráljunk kérdezném kedves kb újfent azt amit már az előbbiekben kérdeztem, mégpedig itt: http://mpp.sarmasagi.ro/2010/02/02/sarmasag-gyongye-projekt-beinditasa-avagy-mpp-s-javaslat-a-sarmasag-kozsegi-pug-proiect-urbanistic-general-%E2%80%93-altalanos-urbanisztikai-es-fejlesztesi-tervbe-foglalandokra/#comment-4403 vagyis ugyanzat mégegyszer: Arra lennék kíváncsi kedves kb hogy esetleg tudja- e az okát annak hogy miért működik faluturizmus Köröstárkányon?

    Köszönöm.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Ma reggeli első levelemben – abban a jó hosszúra sikeredettben már jeleztem, hogy igen, tudom, de azon a véleményen vagyok, hogy ez Sarmaság szempontjából több okból kifolyólag sem mérvadó, ezért nem állt szándékomban részletezni. Ugyanakkor Köröstárkány részemről első sorban nem a faluturizmus működése révén került szóba, hanem a 20. századi “kommunista” falusi építészet egységes összképe miatt. Sajnos most nincs időm részletezni, de remélhetőleg belátható időn belül az is megtörténik.
    Tisztelettel,
    kb

  • KZI szerint:

    Kedves kb!

    Számunkra, Sarmaságiak számára a faluturizmus működése, annak különböző aspektusai felsőbbrendű fontossággal bírnak a 20. századi kommunista falusi építészet egységes összképéhez képest (bár a kettő között némi összefüggést vélek felfedezni így első szóra).

    Több mint hálával köszönném meg önnek amennyiben ilyen jellegű tudását- tapasztalatait megosztaná velem és jelen blog olvasóival.

    Tisztelettel:
    Keresztes Zoltán István.

  • Amorph szerint:

    Tisztelt KZI, még egy utolsó kísérletet teszek, hogy megértsük egymást, hiszen jobbára a barikád ugyanazon oldalán állunk. Talán igaza van kb-nek és tényleg elbeszélünk egymás mellett.
    Én személy szerint még mindig kiállok amellett, hogy borkóstolós falutúrizmust jelenlegi viszonyok között kivitelezhetetlen. Csak a borral nem lehet ideszoktatni a túristákat. Annál sokkal több kell, pl. helyi látványosságok, amiket egy ilyen kezdeményzésnek szinte lehetetlen elfogadható állapotba hozni, figyelembe véve, hogy ezek a sarmasági önkormányzat, illetve közösség hatáskörén kívül találhatóak. Ha figyelmesen elolvasták kb. reakcióit (amik jobbára engem igazolnak) esetleg mégegyszer elolvasná első bejegyzésem talán más szemmel látná a dolgok állását. Nem hasból beszéltem amikor “NAGY feladat, nem egy emberes nem is egy közösséget megmozgató kihívás”-ról írtam, képzeljék a tervet egy láncnak, minek önok csak egy egy kis láncszemei a sok közül, elég egyetlen gyenge láncszem, hogy a terv ne valósúlhasson meg.

    Viszont mint olyan, a terv, mint már említettem dícséretes, de nem feltétlen falutúrizmusban kellene gondolkodni, vagy nem csak abban. A PUG fontos, talán nem is realizálják mennyire fontos lenne egy JÓ PUG. Talán kb. majd bővebben kifejti miért lenne olyan fontos a “falusi építészet egységes összképe”, mert félek, ha én teszem abban megint személyeskedést vélnek felfedezni, és holmi kifogásokkal töröltetnék bejegyzésem az Adminnal.

    Mint már említettem, én a sarmasági falutúrizmusnak a közeljövőben nem látom a kivitelezhető formáját, de ötlet szinten lehetne foglalkozni mással is. Had szórjak el pár ötlet magvacskát, talán termékeny talajra talál valamelyikük kobakjában.

    – Biogazdálkodás – gondolok itt úgy állattartásban, mint növénytermesztésben. Felénk még igencsak gyerekcipőben jár ez az ágazat, de világszerte egyre nagyobb teret hódít, egyre nagyobb a piaca. Ajánlom az érdeklődők figyelmébe a 2007/219 illetve 2010/759 kormányrendeletet.

    – Kitermelésre szánt erdősítés – figyelembe véve, hogy a foszlis altalajkincsek kimerülőfélben vannak (és nem csak) Németországban pl. hatalmas területeket erdősítenek nagyonsűrű gyorsannnövő fajokkal, amiket 6-8 évente a szó szoros értelmében learatnak. Tudatosan NEM az ősrengetegeiket írtják fakitermlés céljaval, hanem az erre telepített ültetvényeket.

    – Ki kell használni a 21. század adta kommunikációs lehetőségeit, a falunak, közösségnek, vagy vállalkozásnak OTT KELL lennie a világhálón és nem utolsósorban a közösségi oldalakon. Nagyon sokan profitálnak az internet adta lehetőségekből, miért ne tennénk mi is? Sokkal kisseb befektetést ígényel, sokkal nagyobb közönséghez juttathatjuk el termékeinket (akár palackozott bor illetve pálinka …)

    egyelőre ennyi, remélem nem törlik bejegyzésem …

    maradok tisztelettel,
    én

  • KZI szerint:

    Köszönöm Amorph a civilizált hangnemet, ez máris egy olyan beszédtónus amire lehet kommunikációs építőmunkát alapozni.

    Amit az előbbi hozzászólásaiban nehezményeztem azt úgy nevezhetnők: ,,elmondom nektek mit miért nem lehet megvalósítani”. Mégegyszer gratula hiszen úgy vettem észre változás történt, mert most úgy néz ki mintha legutolsó bejegyzésében az jött volna át: ,, hogy mit miért vagy hogyan lehetne megvalósítani”, ami higgye el nem is olyan kis lépésnek számít.

    Természetesen bármilyen irányú gazdasági tevékenység előremozdítólag hatna közösségünkre ezért mindegyikkel érdemes foglalkozni legalább ötletszinten.

    Az amit én ajánlottam, mégpedig a gyémánt modell azért alkalmazható mert azokra a sajátságos, eredeti, hiteles és létező helyi kultúrára épít ami kies tájainkat jellemez. Ezeket a topiknyitóban fel is soroltam. Magyarul egy olyan kultúrára amit az emberek ismernek, művelnek és ami nagyon fontos: igazából szeretnek is. A Sarmasági ember számára a hegy ,,szentélyének” mint olyannak létezése kétségbevonhatatlan tény. Ezért (is) meg (is) valósítható az hogy alapnak használtassék egy komoly fejlesztési tervhez. Ki nem szeretné azt ha termékeit, sajátságos tudását el tudja adni itt helyi szinten? Melyik az a Sarmasági amelyik nem szeretné azt hogy itthon meg tudjon éni?

    Kétségkivül és ebben egyetértünk; ez a fejlesztési terv mint bármelyik más terv egyébként előnyökkel és hátrányokkal jár, viszont egyvalami közös bármelyik alternatíváját is nézzük: dolgozni kell a megvalósításáért és igenis összefogásra van szükség, ami megint csak közös az bármelyik tervben az hogy magának a kezdeményezésnek és a szervezésnek a közösség vezetőitől kell(ene) származniuk.

    Azt megint nagyon jól látja hogy magának a klaszternek a létrehozása régiós szinten kell(ene) történjen. Azt hiszem a közösség aktuális vezetése ebben is óriásit tudna előremozdítani hiszen egy bizonyos (nevet nem említenék mert elvi szinten nem fontos) politikai párt helyi képviselőiről van szó, egy olyan pártról amelyik országos szinten létezik és működik. A helyükben lennék elgondolkodnék azon hogy jövőre jönnek a választások és bizony- bizony jó lenne valami plusszt felmutatni a közösség tagjainak és itt nem csak a Sarmaságiakra céloztam. Erre (is) alkalmas, sőt számukra ideális lenne, jó választási húzásként mondjuk a gyémánt modell struktúrájára épített fejlesztési terv (papíron történő) megteremtése és kivitelezésének beindítása.

    Sok sikert !

    u.i. Továbbra is várom kb tapasztalatait a már működő ha jól emlékszem köröstárkányi faluturizmusról. Köszönöm szépen.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Nem hiszem, hogy le kellene ragadnunk a köröstárkányi példánál. Mint már említettem a település kinézete viszonylag “modern”. Ez azért érdemel külön figyelmet, mert a magyar faluturizmust Erdélyben működtető települések nagy részének építészeti megoldásai jelentős mértékben hordoznak népies, vagy történelmi elemeket. Ez Sarmaságon nincs meg. Köröstárkány is “rendezték” a kommunizmus idején, és csak meghatározott paraméterek alapján lehetett építkezni – ahogy bizonyos megszorítások, irányelvek Sarmaság építkezésére is rá voltak kényszerítve. Sarmaságon nem alakult ki egybefüggő egységes utcakép, viszont talán vannak olyan “apróságok”, amikkel hangulatosabbá lehetne tenni a települést. Első sorban az ápoltságra gondolok. Úgy gondolom, hogy vannak olyan dolgok, amik első sorban nem pénz, hanem hozzáállás miatt történnek vagy sem. Lehet, hogy az alábbi példák egy része már nem aktuális, sajnos az utóbbi években egyre ritkábban és egyre rövidebb ideig áll módomban Sarmaságon tartózkodni.
    Mit lát az átutazó?
    – hol vannak a standard, foszforeszkáló kétnyelvű helyiségnévtáblák a település be- és kijáratánál?
    – miért jelent meg a téli ünnepekkor a Zilah felőli bevezetőnél csak román nyelvű köszöntőszöveg az út felett?
    Ezek alapján ha valaki átutazik Zilah-Szatmár vonalon, álmában sem gondolhatja, hogy e településen esetleg élnek magyarok is.
    Mit lát és érez az, aki megáll a telpülésen.
    – a portákon kívül, közterületen tárolt homok-sóder-gerenda-deszkarengetegek, mintha egy kaotikus építkezési lerakatban járna.
    – csatornabűzt, mert a szennyvíz, és néhol még a ganélé is kivezetve az útszéli árokba.
    – összevissza szintű, balesetveszélyes járdákat.
    – egyre szaporodóbb kaotikus építkezést: egy szalagtelkes, utcakiépítettségű balozó házsorba hogyan engedhető a telek közepére hátraugrasztott ház?
    – Hogyan lehet megengedni, hogy mindenki olyan tipusú, és színű háztetőt, kerítést, házfestést, ablakkeret-festést alkalmazzon, amilyet csak akar?
    És még sorolhatnám…
    Nem áll módomban a fentebb felsoroltak miértjére válaszolni, de azt el tudom mondani, hogy egy átutazónak egy ápolatlan, nemtörődöm, érdektelen településként jelenik meg, s ezt rendkívül szomorúnak tartom.
    kb

  • KZI szerint:

    Kedves kb,

    Most már ténylegesen annyira érdekel a dolog a köröstárkányi virágzó faluturizmusról hogy utánakerestem a google- en, ezt bizonyítandó íme a link http://www.google.ro/search?sourceid=chrome&ie=UTF-8&q=k%C3%B6r%C3%B6st%C3%A1rk%C3%A1ny .

    Sajnálatomra azonban nem találni az interneten specifikus információkat pont azzal kapcsolatban ami tulajdonképpen a legeslegjobban érdekel, vagyis a ,,faluturizmus Köröstárkányon” című sikersztori gazdasági- tudományos jellegű vonatkozásairól. Meg is érteni ezt mivel szakember legyen a talpán aki képes a témát ilyen oldalról megközelíteni.

    Köszönöm szépen.

  • kb szerint:

    Kedeves KZI!
    Idézném legelső hozzászólásom Köröstárkányra vonatkozó részét:
    “Nem Torockóra vagy Énlakára gondolok, vannak a “kommunizmusban elrontott” faluképek máshol is, de mégis összhangban tudnak létezni, és még faluturizmus is működik, pl. Köröstárkányon.” – tehát nem azt mondtam, hogy “sikersztori”, hanem azt, hogy “működik”, a kettő között szerintem lényeges különbség van. Az, hogy melyik erdélyi faluturizmus mennyire van reprezentálva az interneten, az teljesen változó, Köröstárkány ebből messzemenőleg nem nevezhető jelesnek.
    Hogy mik is azok a dolgok, ami miatt működik ott a faluturizmus?
    Sok minden járul hozzá, én most csak arra térnék ki, hogy kik és miért lehetnek a célközönségeik.
    Mint már korábban említettem, a Ny-K irányú turistavonalak közül a leg forgalmasabb a Bors-Kalotaszeg, követi a Pece-Koltó és Nagylak-Csernakeresztúr vonal, majd ezek után jön a Szalonta/Bors-köröstárkány (a párosítások határátkelő-első faluturizmusos szállás alapján vannak).
    Miért mennének az emberek a belényesi medence irányába?
    1. Magyarországon elég jó mediatizálása van az 1919-es köröstárkányi és nyégerfalvi magyarirtásnak, az emberek hallották Köröstárkány nevét, tudják, hogy ott van valami “fontos”, “híres”, és a nemzetibb érzelmű, jobboldalibb közösségnek ez már egy vonzerő lehet.
    2. A szomszédos Magyarremete műemléktemplomának a felújítási munkálatai szinén elég jó médiakampánynak örvendtek Magyarországon, ez is egy vonzerő
    3. A környék közvetlenül Mócvidék alatt helyezkedik el, a néhány magyar enklávé “bástya”, úgyhogy ha valaki arrafele vetődik, és magyarul akar értekezni, Nyégerfalva, Köröstárkány és Magyarremete településein kívül nincs sok esélye, tehát ha arrafele jár oda van “kényszerítve”, sok alternatívája nincs. Ebben a helyzetben van Koltó Nagybánya mellett, és Csernakeresztúr Déva mellett. Azaz nem kell konkuráljon 5-10 magyar többségű település egy viszonylag kis területen.
    4. A túrázó, természetjáró közösségek számára a belényesi medence környéke igazi kincsesbánya. Ha valaki kicsit mélyebbre ásott a környék túratörténetében, akoor biztos hallott Czárán Gyuláról, aki az egykori Nagymagyarország egyik úttörő személyisége ebben a tevékenységi körben, és az ő élete szinte kizárólag ehhez a vidékhez, és ezen vidék természeti kincseihez kapcsolódik. És mindez nem véletlen, hiszen a környéken viszonylag könnyen megközelíthető természeti csodáktól a kihívásokkal teli extrémebb túralehetősegekig a kínálat nagyon széles:
    – barlangok: Medve bg. Skerisórai cseppkőbg., Mézgedi Czárán Gyula bg.
    – Pádisi karsztvidék
    – Rozsda-szakadék
    – Szamos-bazár
    … hogy csak néhányat említsek.
    Ugyanakkor a természeti csodákhoz hozzá tartozik az is, hogy Jókai Mór mindenki által ismert regényeinek egy része is a Csodavárhoz, Mócvidékhez kapcsolódik, ez is egy elég jó reklám a környéknek.
    Azon kívül a RMGC verespataki aranybánya-projektje szintén annyira mediatizált, hogy egyre többen zarándokolnak arrafele, az “aranynégyszögbe”.
    Ha kicsit távolabb tekintünk, akkor a környékről tovább állni három irányba is érdemes:
    1. Brád (aranymúzeum) – Kriscsór vagy Ribice (ortodox templomaiban középkori freskókon Szt. István, Szt. Imre, Szt. László, mint a románok védőszentjei – igazi kuriózum!), – Déva környéke (nem részletezném)
    2. Verespatak – Ompolygyepű szorosa (a Zalatnai magyarok 1848-as kivégzőhelye) – Gyulafehérvár (nem részletezném)
    3. Aranyos-völgye – Torockó környéke (nem részletezném)
    Csak érzékeltetni szeretném, hogy mik azok a körülmények, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy Köröstárkány közelébe magyarországi turisták jussanak és innentől kezdve működhessen ott faluturizmus, bár a településkép nem történelmi, de az utcafrontoknak van egy jellegzetes arculatuk.
    Mindezek ismerete azért igazán fontos, mert ha Sarmaság faluturizmusban kezd el gondolkodni, akkor tudni kell, hogy kik a konkurencia, úgy a településeket, ahol működik faluturizmus, mint az adott környék turisztikai potenciálját, kínálatát, mert ezekkel kell fölvenni a versenyt.
    Tisztelettel,
    kb

  • KZI szerint:

    Kedves kb,

    A klaszter- irodalom mint témakör mai, élő működő aktualitását alátámasztandó csatolnám pár (magyar nyelvű) cikk linkjét, íme:

    http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=85651&cim=sepsiszentgyorgyon_alakult_meg_az_elso_biomassza_klaszter_audio

    http://erdely.ma/gazdasag.php?id=78236&cim=tulelesi_leckek_vasarolj_helyi_termeket_es_tomorulj_klaszterekbe

    http://erdely.ma/gazdasag.php?id=88690&cim=szuksegesnek_tartjak_a_szovetkezest_a_csiki_vallalkozok

    http://erdely.ma/gazdasag.php?id=78703&cim=klaszterek_hataron_innen_es_tul

    Továbbá kérem engedje meg nekem kb azt hogy a gyémánt modell vonatkozásában idézzem pár sorát amelyek a következőképpen hangzottak: ,,Mindezek ismerete azért igazán fontos, mert ha Sarmaság faluturizmusban kezd el gondolkodni, akkor tudni kell, hogy kik a konkurencia, úgy a településeket, ahol működik faluturizmus, mint az adott környék turisztikai potenciálját, kínálatát, mert ezekkel kell fölvenni a versenyt.”

    A gyémánt tervet úgy is nevezik mint ,,érdekcsoport klaszterbe tömörült szövetsége”.

    Ilyen értelemben kérem figyelembe venni az általam fentebb említett vonatkozást, ezért picit helyesbítenék és a következőképpen módosítanám (utólagos engedelmével) idézett mondatát: ,,Mindezek ismerete azért igazán fontos, mert ha Sarmaság faluturizmusban kezd el gondolkodni, akkor tudni kell, hogy kik a konkurencia, úgy a településeket, ahol működik faluturizmus, mint az adott környék turisztikai potenciálját, kínálatát, mert ezekkel kell érdekszövetséget kötni klasztert alapítva minden résztvevő előnyére”.

    Véleménye?

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Én nem vagyok gazdasági szakember, de ennek ellenére a klaszterek fontosságát nem vonom kétségbe. Folyamatosan látom, tapasztalom, hogy kisebb-nagyobb csoportosulások jönnek létre bizonyos régiókban és tevékenységi körökben, ez egyértelműen a versenyképesség elérésére való törekvés egyik materializálódó jele. Ehhez én csak sok sikert tudok kívánni. Természetesen az elsődleges az, hogy “ipari” szinten működhessen a tevékenység, megélhetést biztosítva az alkalmazottaknak – ne kelljen elvándorolni Sarmaságról, kétlaki életet folytatni, vagy segélyből sínylődni. Erre aztán rátelepülhet “extra kiegészítőként” időszakos, közepes jövedelmi forrásként a faluturizmus is, de azt én nem látom húzóágazatként. Visszatérnék egy kicsit a PUG-tervhez javasolt belterület-növeléshez. Tudomásom szerint a mezőgazdasági termelésre épülő ipari ágazatok esetében NEM szükségszerű a termelési terület belterületté nyilvánítása. Sokkal nagyobb szükség van a rendre, fegyelemre, saját, és mások tulajdonának a tiszteletben tartására, és ehhez természetesen egy működési terv kialakítása, és betartása – betartatása. Ahogy Székelyföldön a rendtartó székely falunak olyan erdőgazdálkodási szabályzata volt évszázadokon keresztül, ami működött, és az erdő és a székely is jól járt, ahogy egykor a sarmasági szőlőhegyeknek is olyan “szokásjogos” használati és működtetési rendje volt, ami korrekt mederben, egyensúlyban tartotta a dolgokat, úgy szerintem ez ma is megoldható lenne megfelelő szándékkal, és ehhez nem szükséges belterületté nyilvánítani, “elég” olyan belső, települési működési szabályzatot hozni, ami megszablya az irányelveket, elvárásokat, kordában tartja az érdekellentéteket, és mindezeket nem csak elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is.
    Nem akarok nagyon “multiellenesnek” tűnni, de az, hogy Erdélyben, a történelmi Magyarország sóbányájában szinte nem lehet erdélyi vagy romániai sót üzletben beszerezni, csak tengeri, német, török, jobb esetben ukrán (Aknaszlatina, ami azért mégiscsak Máramaros) az nem csak a multiknak köszönhető, hanem a nem tudatos vásárlóknak. Miért tolong a tömeg a Kaufland francia ásványvizes polca előtt, ahelyett, hogy az országban palackozott székelyföldi “borvizet” vásárolná? Miért veszik az emberek a magyarországi tejtermékeket, és ölik meg ezzel a hazai tejipart? És még sorolhatnám. Mert ha egy sóbányász munka nélkül marad, akkor nem tud ünnepre venni két liter sarmasági bort. Ha a tejtermelő piac nélkül marad, akkor nem engedhet meg magának egy flaska szilvapálinkát. Nem akarok ebbe részletesen belemenni.
    Részemről sok sikert kívánok, remélem, hogy a faluturizmusról megosztott gondolataim hasznosak voltak.
    S ha már klasztereknél tartunk, akkor talán érdemes bor-pálinka vonalon kicsit nagyobb területben gondolkodni, mint Sarmaság, hiszen a “Szilágysági pálinka” ismertebb, mint a sarmasági, jó boros gazdák pedig akadnak még a szomszédos településeken is, gondolnom nem kell felsorolni a településeket, ezt minden sarmasági tudja.

  • KZI szerint:

    Kedves kb!

    “Erre aztán rátelepülhet “extra kiegészítőként” időszakos, közepes jövedelmi forrásként a faluturizmus is, de azt én nem látom húzóágazatként.” – mondja.

    Elnézést kérek de erről a mondatáról megintcsak az alapelv jut eszembe ami az Amorph mondataiból is valósággal és folyamatosan sugárzott, tételesen az hogy ,,megmondom én nektek azt hogy hogyan nem lehet a faluturizmust megcsinálni nálatok meg azt is hogy egyáltalán nem is érdemes azzal a témával foglalkozzatok amúgy sem ti sarmaságiak”.
    Szó ami szó építőnek egyáltalán nem nevezhető megközelítésük után önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: vajon milyen alternatív gazdasági modellt, esetleg tevékenységet ajánlana, ami legalább olyan ,,testreszabott” vagy kidolgozottsági szinten lenne mint a szerénységem által szuggerált gyémánt modell, ennek egyik bemenő adataként pedig a belterület növelése mint az aktuális romániai viszonyokkal legjobban ,,passzoló” infrastrukturális és egyéb feltétel megteremtésének törvényes eszköze?

    Utóbbi mondat leírása után (mivel azt már többször is szerencsém volt elmondtam itt ennél a topiknál az előzőekben) az a cseppet sem kellemes érzés kezd kialakulni bennem hogy süket fülekre találnak szavaim a maga és az Amorph személyéban ezért arra kérném magukat hogy ha tényleg semmilyen pozitív hozadékkal nem szeretnének hozzájárulni Sarmaság fejlődéséhez akkor inkább ne írka- firkáljanak feleslegesen töltve a szerverek szabad kapacitását.

    Vagy inkább megkérem admint töröljön minden olyan hozzászólást ami nem közvetlenül és építő jelleggel a közösség gazdasági fejlődését célozza meg.

    Köszönöm a megértést kb és Amorph urak, remélem nem töltetik feleslegesen az időmet azzal hogy továbbra is írogassak a maguk süket füleinek.

    Remélem azért ettől sokkal jobb munkát végeznek annak a közösségnek ahol per pillanat tevékenykednek.

    Sok sikert!

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Én csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a faluturizmus NEM oldja meg egy közösség gazdasági-megélhetési problémáit. Ez az én véleményem, amihez jogom van, és azért tartottam fontosnak elmondani, mert nem hiszem, hogy szabadna bárkit is abban a – szerintem – tévhitben ringatni, hogy dőlni fognak a turisták, és mindenki, vagy legalábbis egy jelentős csoport faluturizmusból fog megélni. Én úgy gondolom, hogy már az is konstruktív hozzájárulás, ha az esetleges buktatók egy részére megpróbálom felhívni a figyelmet. Úgy gondolom, hogy a falusi turizmust érintő dolgokban kicsivel több tapasztalatom és tudásom van, mint Önnek, és ezt szerettem volna megosztani, hogy ha majd oda kerülnek, hogy konkrétumokban gondolkoznak, akkor esetleg az általam leírtak átsegíthessék Önöket néhány buktatón. Sajnálattal veszem, ha ez Ön szerint nem tűnik segítségnek, ez van.
    Részemről további sok sikert kívánva Sarmaságnak, és Önnek is természetesen, ahogy bárkinek, aki Sarmaság javáért szeretne tenni valamit,
    maradok tisztelettel,
    K(ósa)B(éla)

  • KZI szerint:

    Kedves K(ósa)B(éla)!

    Senki sem állította azt, legkevésbé én hogy ,,hogy dőlni fognak a turisták,” vagy azt hogy mindenki faluturizmusból fog megélni Sarmaságon.

    Azt viszont elismerem hogy eddigi élete során több specifikus ismeretet szedett eddig össze mint jómagam, magyarul elképzelhető hogy vagy dolgozott vagy legalább foglalkozott a faluturizmus témakörrel huzamosabb ideig mert úgy vélem hozzászólásai (részben) konkrét tapasztalatokra épülhetnek.

    Megintcsak tény az hogy aktuális témakört illetően stratégiai magasságba nem igazán tudott (vagy inkább nem akart) hogy úgy mondjam felemelkedni , ami (ha az első feltételezett verzió a valós akkor) nem feltétlenül hibának könyvelendő el mint inkább tanulási kihívásnak tekintendő saját magára nézve a jövőt illetően, a helyében én legalábbis ezt tenném.

    Jómagam részéről megígérem arra fogok törekedni hogy több tapasztalat szerezzek mint amivel pillanatnyilag rendelkezem. Igazából szándékom eddig sem az volt hogy elmélyedjek a mindennapi kivitelezésben (ezt azért más vagy mások kéne csinálják), hanem inkább az hogy megkeressem azt a lehetséges fejlődési irányt amivel Sarmaság és bővebb régiónk gazdaságilag és persze eredményesen beiratkozhassék a helységek versenyképességi játszmájába a mindennapi ember boldogulását segítendő. Mert tudja kedves K(ósa)B(éla) szerintem egyrészt a betegség és a szegénység a két legfőbb rossz ami egy emberrel történhet, másrészt pedig nekem mint egyszerű polgárnak a jóléte nagyban függ a környezetem életminőségétől. Magyarul ha a szűk környezetünk virágzik akkor az ránk a közösség tagjaira is felhajtó erővel bír. Ugye így van ez?

    Hozzászólásaiból még most is hiányolom nevezzük csak úgy: ,,hogyan is lehet vagy mit is lehet csinálni fiúk” és egyáltalán nem tetszett az úgynevezett ,,ti sarmaságiak nem vagytok alkalmasak semmire, mert ugye eddig is ezt bizonyítottátok és mutattátok…”.

    Ez utóbbit pláne, jómagam Sarmasági lokálpatrióta lévén megértsem és elfogadjam?
    Ugye a maga részéről megérteni nem is olyan nehéz?

    Hajrá Sarmaság! Hajrá Sarmaságiak!

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Nem állt szándékomban stratégiai magasságokba emelkedni az aktuális témakörrel kapcsolatban, ugyanis nem tartom magam annyira képzettnek a témában, hogy érdemben véleményezzem stratégiai szinten. Csupán egy mélyebb szeletének, deklarált vetületének (faluturizmus) esetleges buktatóira, kihívásaira szerettem volna felhívni a figyelmet, úgy érezve, hogy eddigi ilyen körű tapasztalataim esetleg a későbbiekben, a reménybeli konkretizálódás alkalmával segítségre lehetnek. További sikeres munkálkodást kívánva maradok tisztelettel,
    Kósa Béla
    ui. Ha bármikor úgy érzi, hogy ezirányú tapasztalataim (turizmus, faluturizmus) további megosztására igényt tart, bátran jelezzen a kosabela@yahoo.com e-mail címen, állok elébe. Mivel lassan csak “érzelmi kötődésem” van Sarmasághoz, sem gazdasági sem politikai érdek, cél nem írja felül véleményem.

  • kb szerint:

    Kedves KZI!
    Még egy utolsó rövid terhelése a szervernek engedtessék meg nekem.
    ,,ti sarmaságiak nem vagytok alkalmasak semmire, mert ugye eddig is ezt bizonyítottátok és mutattátok…” – állítólag ez jött le Önnek korábbi bejegyzéseim egy részéből. Sajnálom, nem ez volt a szándékom, csak szerettem volna rávilágitani néhány olyan “apróságra”, amik talán inkább hozzáálláson, és nem elsősorban pénzen múlnak. Nem is beszélhetnék egyöntetűen a sarmaságiak ellen, hiszen akkor barátaim, ismerőseim, rokonaim, véreim, és egy számomra meghatározó közösseg illetve település ellen szólalnék fel. Én örvendenék annak, ha minél több olyan személynek is fontos lenne Sarmaság jövője, akiknek mindennapi élete már esetleg nem kapcsolódik Sarmasághoz. Ha lehet, értékelje azt, hogy van olyan lokálpatriotizmus is ami akkor is létezik, amikor már az ember kiteszi a lábát a településről, és időt-energiát-tudásanyagot próbál áldozni a közjóért.
    Tisztelettel,
    Kósa Béla

  • KZI szerint:

    Ámen.

  • á'proposz szerint:
  • Amorphnak szerint:

    Bármelyik ökör képes ledönteni egy csűrt, de csak egy jó ács tud újat építeni. (Rayburn, Sam, 1882-1961, amerikai politikus)

  • Amorpnak-nak szerint:

    “Mily nagy harmatcsepp!
    Előtte áll a hangya
    visszahőkölve.”

    (Kawabata Bosha, 1897-1941)

  • Amorphnak szerint:
  • KZI - egy jó kis példa szerint:

    Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter
    (rövid elnevezés: Pannon Klassz Közösség)
    A Pannon Helyi Termék Klasztert 2005. őszén hozta létre 13 nyugat-dunántúli szervezet (népművész egyesületek, falusi turizmus-szövetségek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek). Az alapító tagok segíteni szeretnék a régióban fellelhető kézműipari, mezőgazdasági és élelmiszer-termékek piacra jutását, egységes arculat, illetve egyedi értékesítési megoldások kialakításával. Fontos célkitűzés mindezek mellett, a termékek előállítása révén, a helyi foglalkoztatás növelése, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a vidéki térségekben. A klaszterré szerveződés legfőbb oka az volt, hogy így az egységes érdekképviselet mellett lehetővé válhat a pályázati források hatékonyabb kihasználása is, és ezáltal tényleges segítség nyújtható a termelőknek. Első tevékenységként közel 100, a régióban élő termelő személyes lekérdezése történt meg, melynek során termékeikről, termelési feltételeikről, az előállított mennyiségekről, értékesítési tapasztalataikról, és jövőbeni elképzeléseiről kérdeztük meg a őket. Nem cél ugyanis a már ipari méretekben létrehozott termékek előállítóinak támogatása. A végrehajtott piacelemzésből láthatóvá vált, hogy az értékesítés egyik fő iránya a nagyforgalmú turisztikai bázisok (termálfürdők, szállodák) és a falusi turizmus helyszínei, másik a jövő kihívásainak is megfelelő internetes kereskedelem, harmadik pedig a vidéken élők saját felhasználására épülő helyi piac. A Klaszter az elmúlt évek során több előre mutató feladatot hajtott végre: egységes arculat és saját védjegy kialakítása, csomagolástechnikai fejlesztések, minőségbiztosítási rendszer kialakítása. Honlapunkon az e célra kiválasztott helyi termékek már on-line módon is megrendelhetők. Számos nagyrendezvényen mutattuk be termelőinket és termékeiket, illetve népszerűsítettük a „közös ügyet”: Művészetek Völgye, Utazás Kiállítás, Savaria Karnevál, Szent György Napi Vásár, Őrségi Tökfesztivál, stb. Nagy sikernek örvendenek vásárlóink körében díszcsomagolásos ajándékaink. A csomagolás formája lehet fa díszdoboz, fonott kosárka, illetve celofán. Díszdobozaink elsősorban cégek között kedveltek, hiszen megjeleníthető rajta a logó vagy bármilyen szöveg. Kifejezetten hölgyeknek, illetve uraknak szánt ajándékkombinációk is összeállíthatóak. A jövőbeni tevékenységek között kiemelt szerepet kap a tudatformálás a vásárlók körében, a termelők képzése, a technológia-, a termék- és csomagolásfejlesztés.

    • KZI - egy jó kis példa szerint:

      Tagjainknak nyújtott szolgáltatásaink:
      „Pannon Helyi Termék” védjegy és logó használati joga, amennyiben a tag által előállított termék/szolgáltatás megfelel a minősítési kritériumoknak
      Nagy forgalmú vásárokon való közvetlen termelői megjelenés koordinálása/ szervezése kedvezményes áron, igény szerint
      Egységes arculatú pavilonok használati joga, amennyiben az adott vásáron legalább 4 klasztertag megjelenik
      Pályázati források felkutatása
      Részvételi lehetőség már nyertes projektekben
      Közös arculat, marketing, megjelenés webáruházban, termékkatalógus, hírlevél
      Közös értékesítési lehetőségek, új értékesítési pontok felkutatása
      Helyi termék kóstolók szervezése
      Termék- és csomagolásfejlesztés
      Helyi termék-előállítókat érintő információk átadása
      Helyi termék kóstolók szervezése céges rendezvényeken, konferenciákon kedvezményes áron
      Segítségnyújtás vásárok szervezésében, résztvevők biztosításában külön megállapodás alapján
      Helyi termék bemutató és értékesítő polcozatok kihelyezése külön megállapodás alapján

  • KZI - egy jó kis példa szerint:

    Hegypásztor Kör
    • Bemutatkozás – 27 év munkája röviden
    • Közösségi Ház – Határmenti Vinotéka
    • Hegypásztor Pincék – Erdei Iskola
    • Teleház és eMagyarország Pont
    • Zsúpelőállítás, hagyományos épitészet
    • Adományok, támogatók
    • Megvalósult pályázati projektek
    • Tisztségviselők, tagság
    • Munkatársak
    • Partnereink
    • Vas Megyei Önkéntes Centrum
    • Kézműves Akadémia – Rokodelska Akademija
    o Kézműves termékfejlesztés, pályáztatás
    • Szellemi kultúrális örökség nemzetközi projekt
    Bemutatkozás – 27 év munkája röviden
    Értékek, hagyományok és innovativitás egy vidéki közösségben

    A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas megyei Oszkó községben. A civil szervezet már alapításakor megelőzte korát, hiszen a nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni. Így a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be, mely innovativitását a mai napig megőrizte.
    Az alapítók célja az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. A célok tetteké váltak, a Hegypásztorok lelkesedése és tenni akarása ma is töretlen.
    Az eredeti elképzelések megtartása mellett az egyesület tevékenysége jelentősen kibővült az elmúlt 25 év alatt. Vidékfejlesztés, értékvédelem, turizmusfejlesztés, szőlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgáltatások, helyi termékek felkarolása: csak néhány címszó a széles palettából.
    A klasszikus önszerveződés – közösségfejlesztő jellegét megőrizve – szociális foglalkoztatóvá, bizonyos értelemben non-profit vállalkozássá nőtte ki magát. A folyamatos pályázati munka mellett, ma már az egyéb, önálló bevételi források megteremtése is cél. A jelenleg 7 fiatalnak munkát adó szervezet a 650 lakosú Oszkó mellett már térségi, sőt néhány területen megyei és régiós hatókörű tevékenységeket végez.
    Helyi-, térségi közösségfejlesztés
    Az egyesület működésének alapeleme volt mindig is a közösségi programok. A megalakulást követően hamarosan megvásároltunk egy romos állapotú présházat az oszkói szőlőhegy egyik legelhanyagoltabb részén, amit sokéves munkával teljesen felújítottunk. A helyreállítási munkák jelentős részét nyári néprajzi táborok keretében végeztük, ahol a helyi és a környékbeli fiatalok mellett az ország különböző pontjáról érkező középiskolások és egyetemisták éltek és dolgoztak együtt. A résztvevők megismerkedhettek a szőlőhegyi építészethez kapcsolódó különböző népi mesterségekkel: aratás, cséplés, kévekettőzés, zsúpolás, sározás, meszelés, stb. Ezt követően az épület és környezetének fenntartása, majd az újabb területek és épületek kialakítása is közösségi munkában történt. Így lehetett, hogy az évek során újabb és újabb generációk fiataljai jutottak közösségi élményhez azáltal, hogy hasznos és értékmentő munkát végeztek és közben az idősektől megtanultak olyan hagyományos mesterségeket, melyek természetes továbböröklése a mai felgyorsult világban teljesen megszakadt.
    A népszokások felelevenítése és fenntartása (szüreti felvonulás, pásztorozás, májusfa állítás, lucázás, passió-éneklés), a falu új és régi ünnepei (falunapok, nemzeti ünnepek, mikulás, falukarácsony), az egyéb kulturális programok (helyi színi előadások, színházlátogatások, kézműves foglalkozások, filmvetítések, stb.) mind a napjainkban egyre pusztuló falusi közösséget erősítik. Tudjuk, hogy ezért tennünk kell, szerveznünk kell, feladatokat kell magunkra vállalni, mert a világ ellenünk dolgozik. Ennek érdekében hoztuk létre 2005-ben Oszkó központjában többfunkciós Közösségi Házunkat. Az épület amellett, hogy közösségi tereket biztosít, helyet ad irodáknak, vinotékának és egy kerékpárkölcsönzőnek.
    Az egyesület aktív közösségi élete egyéb közösségek létrejöttét generálta:
    1990-ben támogatásunkkal újra kezdte működését a községben komoly hagyományokkal rendelkező Rozmaring Színjátszócsoport. A csoportot 14-25 éves fiatalok alkotják. Tevékenységével kettős feladatot tölt be: egyrészt tartalmas, rendszeres alkotómunkát biztosít tagjainak, másrészt alkalmat ad a falu minden korosztályának, hogy évente több alkalommal, a színjátszással közvetített értékek befogadója lehessen. A repertoárban klasszikus középkori és XX. századi darabokból készült összeállítások szerepelnek.
    1995-ben a Vasvári Művelődési Házzal közösen létrehoztak egy néptánccsoportot (Palotás Néptánccsoport), amelyet oszkói és vasvári fiatalok alkottak. A csoportnak sikerült számos koreográfiát elsajátítani az évek során. A térségben szervezett programok mellett a megye számos pontján és külföldön is felléptek, ezzel népszerűsítve a népzenét és a néptáncot. 2002 őszén a csoport térségi táncház-mozgalommá alakult át, jelenleg is ekként végzi tevékenységét.
    A Hegypásztor Kör támogatásával 2002 tavaszán megalakult az oszkói nyugdíjas klub 16 fővel, Gyöngyvirág Daloskör néven. Számos környékbeli és megyei rendezvényen felléptek, saját programokat szerveztek. A Daloskör ma is működik hasznos és szórakoztató időtöltést biztosítva nyugdíjas tagjai számára.
    Aktív kapcsolatot tartanak fenn a faluban működő többi civil szervezettel: Nőszövetség, Polgárőr Egyesület,Tűzoltó Egyesület. Együttműködnek nagy programjaik lebonyolításában, összejöveteleikhez helyet biztosítanak a Közösségi Házunkban.
    Igazi közösségi színtérré vált az oszkói Teleház, melyet 2001-ben hozott létre a Hegypásztor Kör. A Teleház lehetőséget nyújt a kis falu lakói számára, hogy hozzáférjenek modern irodai és számítástechnikai eszközök használatához: számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, fax, Internet-elérés és ezáltal próbálják leküzdeni vidéki létükből adódó hátrányukat. Hasonló okokból fontos a Teleházban elérhető munkaerőpiaci információs szolgáltatás is. Több alkalommal szervezetek számítástechnikai tanfolyamot az érdeklődök részére, valamint “Teleház-bajnokságot” a számítógépes játékok ifjú ismerői számára. A Teleházban kezdte meg működését a Szerepjáték Klub és a Médiaklub is.
    Az ifjúsággal való foglalkozás kezdetektől különös fontosságú volt az egyesület tevékenységében. A fiatalok bevonása, helyi kötödésük erősítése nélkülözhetetlen a kis falvak továbbélése szempontjából. Ezen törekvéseik kiteljesedéseként éveken keresztül láttak el mikrotérségi szinten (6 településen) ifjúságsegítői feladatokat. Önismereti, csapatépítő programokat szerveztek, képzésekre és tanulmányutakra vitték az aktív fiatalokat. Mindezekkel igyekeztek szélesíteni a résztvevők látásmódját annak érdekében, hogy felismerjék mit kezdhetnek magukkal és társaikkal saját faluközösségükben.
    Kezdeményezésükre jött létre 2002-ben az Oszkó Ifjúsági Önkormányzat.
    A Hegypásztor Kör alapító tagja volt a Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szövetségnek (NYUGI), mely Vas és Zala megyék ifjúsági szervezeteit fogta össze. Éveken keresztül az egyesületet látta el a Szövetség munkaszervezeti teendőit. A NYUGI 2009-ben befejezte tevékenységét.
    Szőlészet-borászat, szőlőhegyek térségi fejlesztése
    Az oszkói szőlőhegy épített és természeti értékeinek védelmét a mai napig az egyesület fő feladatának tartják. Ennek jegyében készült 1986-ban a szőlőhegy legértékesebb épületeit bemutató könyv, majd a megvásárolt romos présház felújítása és ennek a szomszédságában 2002-ben egy gerendafalú, zsúpfedeles lakópince teljes rekonstrukciója. Ezt követően az oszkói szőlőhegyen 6, majd a Petőmihályfán 2 hagyományos borospince felújítását valósították meg. A helyreállításokat pályázati támogatással, a tulajdonosokkal együttműködve tudták véghez vinni.

    Aratóbrigád
    Mivel a présházfelújításokhoz folyamatosan zsúpra volt szükség és a korábbi években az egyesület több tagja is kitűnően megtanulta a zsúpkészítés munkafázisait az idős mesterektől, elkezdtek nagyobb mennyiségben is foglalkozni a kézi aratással és a rozsszalma-feldolgozással. Ez a tevékenység lett az egyesület első önálló bevételi forrása, hiszen a saját felhasználás mellett egyre nagyobb lett az érdeklődés ezen ritka építőanyag iránt az ország különböző pontjairól. A zsúptető-készítést a mai napig művelik, évről-évre érdekes és értékes közösségi munkát teremtve az aratások és a zsúpelőállítás révén.
    2005-ben elkészítették a helyi szőlőhegy rendezési tervét, majd összeállítottak egy tanulmányt, mely bemutatja és dokumentálja a térség szőlőhegyein található hagyományos építésű présházakat. Az oszkói szőlőhegyen saját erőből rendbe tették a főbejáratnál található két többszáz éves tölgyfa környékét, gyepűszakaszokat újítottak fel és utakat javítottak.
    Azonban azt is látni kellett, hogy nem elegendő csupán az épített értékekkel foglalkozni. Ha az a cél hogy újra élet kerüljön a jelenleg csak pusztuló szőlőhegyekbe, a szőlészet-borászat szakmai hátterének fejlesztésére is energiákat kell fordítani. Ennek jegyében indítottak el egy térségi képzést, melyre 10 településről jártak érdeklődők több mint fél éven keresztül. A tanfolyam folytatásaként 2005-ben megalapították a Hegyháti Borbarát Kört, mely folyamatos szakmai fejlődést biztosít közel 60 tagja számára. Szintén ebben az évben nyitotta meg kapuit aHatármenti Vinotéka a Közösségi Házban, tovább erősítve a térség borászati jellegét és kapcsolatait más nyugat-magyarországi bortermelő vidékekkel.
    Nemzetközi szinten is sikerült szakmai kapcsolatokat építeni: Kőszeg és Vaskeresztes mellett részt vettek a VinEstelnevezésű programban, mely európai kis bortermelő vidékek fejlesztését tűzte ki céljául, és öt európai országból vettek részt benne partnerek.
    Az egyesület szőlőhegyi területén egy olyan mintaültetvény kialakításán dolgoznak, ahol be szeretnék mutatni az új magyar szőlőfajták mellett a modern szőlészeti technológiákat, ezzel is példát mutatva a térség bortermelői számára.
    Turizmusfejlesztés, turisztikai szolgáltatások
    Turizmusfejlesztési programjukat 1999-ben fogalmazták meg. Lényege, hogy a szőlőhegy értékeit úgy próbálják megmenteni, továbbéltetni, hogy bemutatható formára hozzák, a turisták számára elérhetővé téve azokat. A turizmus révén plusz források válnak elérhetővé a fejlesztésekhez és a helyi lakosok számára – a vendégfogadásba való bekapcsolódásuk révén. Ez idővel jelentősen javíthatja a falu és a térség lakosságmegtartó erejét.
    A program kapcsán az eddigi kisebb, elsősorban kulturális és ifjúsági pályázatok mellett nagyobb volumenű regionális (TRFC), országos (VFC, TTFC), majd EU-s (PHARE CBC, INTERREG) vidékfejlesztési forrásokra is fogalmaztak meg projekteket. Ez jeletős fellendülést indított el az egyesület és a falu életében. EU-s pályázati programjaik kidolgozása kapcsán mindig számíthattak két legrégebbi külföldi partnerszervezetükre: a heiligenbrunni Pinceegyesületre (Ausztria) és a filovci Borturisztikai Egyesületre (Szlovénia).

    Hegypásztor Erdei Iskola

    2000-ben elkezdtek építeni egy szállásépületet a szőlőhegyi területükön. A 25 fős Erdei Iskola és Turistaszállás ma már szép környezetben, széles programajánlattal várja vendégeit.Tanösvényt alakítottak ki a szőlőhegy természeti és épített értékeinek megismerésére. Nagyméretű közúti táblák hívják fel az átutazók figyelmét az Oszkói Pincesorra. Immár két nagyszabású turisztikai program is várja az érdeklődőket a Hegypásztor-pincéknél évről-évre. A május végi Orbán-Napi Hegyi Vigadalomelsősorban a borról és a hozzá kapcsolódó érdekességekről szól. A szeptember közepén megrendezett Oszkó-Hegyi Mulatság és Helyi Termék Vásár a tágabb térség gasztronómiáját és házi termékeit mutatja be.

    Borkóstoló a Határmenti Vinotékában
    A faluban található Közösségi Házban 70 fős, modern előadótermetkínálnak képzések, tájékoztatók, kisebb konferenciák szervezői számára. A kerékpárkölcsönzőben 30 db jól felszerelt bicikli várja a túrázni vágyókat, akik számára túrajavaslatokat kínálnak a térség megismerésére. Időközben a faluban két vendégház nyitotta meg kapuit és több más kezdeményezés is arra utal, hogy egyre többen látnak fantáziát a vendéglátásban, ami korábban elképzelhetetlen lett volna Oszkón. A helyi és térségi turisztikai kínálat valamint a Vasi Hegyhát értékeinek bemutatására több igényes kiadványt is megjelentettek az elmúlt években.
    Vidékfejlesztés, térségfejlesztés
    Évtizedes vidékfejlesztési és pályázati munkájukat és tapasztalataikat elismerve több térségi illetve megyei projektben kaptak feladatot, vállaltak partnerséget. Az Európai Unió által támogatott LEADER+ program keretében a Vasi Hegyhát Akciócsoport 100 millió forintos támogatást kapott, mely összeget helyi pályáztatás révén oszthatta fel a térség legfontosabb fejlesztései számára. A programban a Hegypásztor Kör kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy ellássa a gesztorszervezeti feladatokat, vagyis koordinálja, dokumentálja az egész folyamatot a térségben közel két éven át. A humán-erőforrás fejlesztés területén a Vasi-Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulással és a Megyei Munkaügyi Központtal partnerségben dolgoztak a Térségi Foglalkoztatási Paktum létrehozásán. Az EQUAL nemzetközi programban egy 5 partneres konzorcium keretében dolgoztak távmunkahelyek kialakításán. A projektben 10 teleházban foglalkoztattak távügyintézőket.
    Pannon Helyi Termék Klaszter
    A Pannon Helyi Termék Klasztert 2005. október 3-án hozta létre tizenhárom, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy éves előkészítő munkát követően. A klaszter a régióban fellelhető és előállíthatómezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtését, hatékony előállítását, egységes arculatú megjelenítését, piacra jutásuk segítését tűzte ki célul
    Védett márkanév
    A Hegypásztor Kör, mint a Klaszter egyik alapítója, kapta a megbízást a menedzsment feladatok ellátására. Így az egyesület koordinálta többek között a két nyertes pályázathoz kapcsolódó tevékenységeket. A Regionális Innovációs Ügynökségnél támogatott projektben a lehetséges értékesítési helyek feltérképezése, védjegyezés, WEB-áruház kialakítása, csomagolástechnikai és minőségbiztosítási fejlesztések zajlottak. A GRIP-IT elnevezésű nemzetközi programban olasz és cseh partnerekkel tapasztalatcserét valósítottak meg. Közösen dolgozták ki a helyi termékek nemzetközi hálózatának koncepcióját, áttekintették az Uniós védjegyezés lehetőségét, illetve a kereskedelmi szabályozásokat.
    Teleház
    A Hegypásztor Kör a 2000. év végén támogatást nyert a Teleház Kht. által kiírt pályázaton. A Teleház az Oszkón található Nyugdíjasok Hegyháti Otthonának egy teljesen elkülönített, önállóan megközelíthető részében üzemel.
    Szolgáltatásaink a következők:
    – Adat archíválás CD-re és DVD-re
    – Digitalizálás analóg adathordozóról számítógépre
    – Dokumentumok spirális lefűzése
    – Faxküldés és fogadás
    – Fénymásolás
    – Internet-használat
    – Laminálás
    – Névjegykártya készítés
    – Nyomtatás
    – Plakátok, szórólapok készítése
    – Számítógépes játék
    – Számítógépes tanfolyamok
    – Szövegszerkesztés
    A Teleház működésének célja nem csupán az, hogy a számítógépeket és az irodai eszközöket mindenki számára elérhetővé tegyük, hanem olyan helyet is szeretnénk teremteni, ahol lehetőség van a beszélgetésre, a társasjátékra, a kulturált szórakozásra. Lehetőséget nyújt a kistelepülések lakóinak arra, hogy hozzáférjenek modern számítástechnikai és irodai eszközökhöz, mint például: fénymásoló-, telefon-, fax- és Internet elérhetőség. Fontos információkat nyújt a munkaerőpiaci- valamint a rehabilitációs tanácsadás területén is, amelyek kapcsán egyéb közösségi szolgáltatások beindítása is lehetővé válik.
    Térítésmentesen igénybevehető szolgáltatásaink:
    – www. magyarorszag.hu weboldal látogatása, használata
    – adóbevallással kapcsolatos programok programok, weblapok használata
    – álláskeresés interneten

  • admin szerint:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Képek feltöltése hozzászólásodhoz.

Hozzászólások

Kategóriák